Szolnok Megyei Néplap, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-14 / 241. szám

1979. október 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Űjszentgyörgy Tiszaszent- imre társközsége. Aprócska, alig százharminc házból ál­ló, ligetes település. Lakói úgy tudják, hogy az egyik közeli dombon állt az ezer- háromszázas években Szent György temploma, amely a török időkben elpusztult. A környék újjászületése után szőlq, gyümölcsös vi­rult e táj orv A táblák a ma- darasi meg a szentimrei gazdák tulajdonában voltak — jó távolságra a lakástól. Innen a határ neve: mesz- szikert. Kifejező név. Utal lakói elhagyatottságára és példás szorgalmára, mivel a kert­ben mindig több a munka, mint a szántóföldeken. Ma­napság is kétszer annyi ker­tészeti termék kerül ki in­nen, mint az ötször nagyobb Tiszaszentimréről. Valamikor fejlesztésre ki­jelölt település volt Űj­szentgyörgy, de aztán vál­toztak az idők. Lőrincz András, az iskola volt igaz­gatójának kesernyés a ke­délye : — Abban az időszakban azt hittük, minden fenékig tejfel. Most meg egyszerre a senki földjére kerültünk. Nélküle talán még ma sem lenne villany, meg jár­da a településen. Amikor ezeket szóba hozom, mente- getődzik: — A szentimreiek mindig azt hitték, az ő pénzüket költjük, pedig nem így volt. — Pontosabban szólva nem teljesen így volt — szól közbe évődve a fele­sége — valid csak be őszin­tén, hogy egy kicsit parti- zánkodtál az újszentgyör- gyiek javára. — Hát amikor nem ment másként. Mi csak hatan va­gyunk a tiszaszentimrei ta­nácsban. könnyen leszavaz­tak bennünket. Szó ami szó. megtörtént, hogy amikor Lőrincz And­rás elnökölt a tanácsülé­sen, lés ' (arról döntöttek, hogy melyik utcában épít­senek járdát, a felsoroltak közé „véletlenül” egy úi- szentgyörgyi utcanév is be­került. Az igazgató szíve-lelke a közéleté (például a népfront megalakulása óta ő a kör­zeti titkár, munkájáért ki az alsó Tomajmonostorára jár. Lőrincz András saját kérésére napköziotthonos nevelő lett. — Előbb-utóbb minden prímásból brácsás lesz. Reggel viszi, este hozza is tüntették), és főleg az is­koláé volt. A nyár óta azon­ban kihalt az iskola. A fel­ső tagozat Tiszaszentimrére. Tomajmonostoráró! a gye­rekeket. Gondolom, három évtizednyi újszentgyörgvi tanítóskodás után a szíve szakad meg. amikor az el­árvult iskolába hazatér, mégsem önmagát sainál- tatia. — Nincs buszváró Toma- jon. A sofőröket meg hiá­ba kérem, hogy álüanak meg az iskola előtt. Tante­remben mégis könnyebb vá­rakozni a gyerekeknek, mint akármilyen rossz idő­ben a szabad ég alatt. Rá­adásul a busz sem mindig pontos, és néha túlságosan ' zsúfolt, mert nincs külön iskolajárat. Az újszentgyörgvi gyere­kek tehát ettől a tanévtől kezdve szaporítják a ..bejá­ró” diákok sokezres tábo­rát. Lőrinczné harmincéves tanítói múlt után képesítés nélküli óvónő lett. — Bejárhatnék én is ta­nítani. de nem hagvom egész napra két idős szü­lőnket egyedül. Lőrincz András gondola­tai messze járnak. — Keserű a szám íze. ki- fiosztottnak érzem magam. Amikor a körzetesítés szó­ba került, arra gondoltam: minek kitépni a virágot a földből és cserépbe ültetni9 Erre a gondolatra térek vissza Domokos József ti­szaszentimrei tanácselnök­kel való találkozásunkkor. — Ez volt a iárás egyet­len osztatlan iskolája meg kellett szüntetnünk. És Lő­rincz Bandi biújsi érzelmei Messzi-e a messzikért? Melegágy készül az elárvult iskola előtt Skála-hajrá. Uj munkamegosztás Ötvenezerféle áru — Légcsere és üdítő Kisbolt a nagyáruházban Előrendelés és házhoz szállítás ellenére tiszteletreméltóan segített ebben. Tomajmo- n ostorán jobbak az oktatás feltételei. Úgyszólván min­den órát szakos tanárok tartanak, egy részük Tisza­szentimréről jár ki. Nap­közit is hoztunk létre az újszentgyörgyiek miatt. A kis létszám lehetővé teszi a gyerekekkel való egyéni foglalkozást. Az első osz­tályban tizenegyen, a má­sodikban tizenhatan, a har­madikban tizennyolcán van­nak. Tiszaszentimrén még harmincon jóval felül. Nin­csenek tehát hátrányos helyzetben az újszentgyör- gyi gyerekek. — És a település? — Arra sem mondhatom. Az alapellátás biztosított. Az iskolából még az idén óvodát szeretnénk kialakí­tani. a mostani óvodából pedig egy olvasótermet. Oda is, Tomajmonostorára Is Ti­szaszentimréről kivezetjük a vizet. Október 25-én lesz a vízműtársulat alakuló ülé­se. Azt követően megindul­hat a munka. A gerincveze­téket és a kifolyókat 1981 augusztusára építik ki. Gondolataim visszaszáll­nak Lőrincz Andráshoz. Amikor azt kérdeztem, itt marad vagy elköltözik, azt válaszolta: — Nyugdíjba ment az öreg Cserei, a vasútállomás főnöke. Amikor cserelakást ajánlottak- .fel neki, azzal tért ki, hogy „akkor nem hallom a mozdony füttyét”. Hát valahogy így vagyok én is. — Tervei? — Megőrizni mindent, ami tiszta és emberi. 'Simon Béla A cél — a november 6-ra tervezett nyitás — előtti véghajrájához érkezett Szol­nok legnagyobb áruházának építése, amely megkönnyeb­bült sóhajt vált ki a vevők­ből és kereskedőkből. Aligha vonja valaki két­ségbe, hogy a megyeszékhely nem tartozik a kereskedel­mileg jól ellátott városok közé. (A lemaradásra van magyarázat, amikor a vá­rosközpontot átalakították, néhány szakboltot is le kel­lett bontani. Ezek átmeneti pótlására gyorsan felépítet­ték a Centrum és a Domus áruházakat.) A Sztár nem tartozik ebbe a sorba, négy­ezer négyzetméternél kisebb alapterülete miatt ugyanis nem éri el az áruhá­zi rangot. A két új áruház természetesen csak ideig óráig volt képes lépést tarta­ni a rohamosan növekvő vá­sárlói igényekkel. A szak­emberek sürgős megoldást kerestek, ezért fogadták szí­vesen a SKÁLACOOP és a megye 15 éfészénék ajánla­tát: épüljön Szolnokon Ská­la áruház. (Mindez persze csak így utólag látszik egy­szerűnek.) Kijelölték tehát az új nagyáruház helyét, és megkezdődött az építkezés. Meghatározott profil Amikor tény lett, hogy a város kereskedelmi egysége­inek alapterülete 4515 négy­zetméterrel megnő, eldöntöt­ték milyen jellegű legyen a Skála. Az igények ismereté­ben határoztak úgy a város és a megye kereskedelmi szakemberei, hogy vegyes­iparcikk jelleggel nyitják majd meg az áruházat, ami azt jelenti, hogy az árukész­let 55 százaléka vegyesipar- ciktk, 30 százaléka ruházat, a többi pedig élelmiszer lesz. Időközben fokozatosan megváltoztatták illetve mó­dosították a meglevő áruhá­zak profilját. A Centrumból például kivonták a papírárut és az illatszert, hogy mire a Skála kinyit, a Centrum be­töltse a neki szánt szerepet, és ruházati jellegű legyen. (Forgalmának 60—70 száza­lékát a ruházati termékek­ből éri el.) Nem kívánják teljesen ruházati áruházzá átalakítani, mert néhány, csak a. Centrum hálózatban forgalmazott iparcikkre is szükség van. A Domusban erősítik a lakberendezési és lakásfelszerelési jelleget. Megszüntetik például a fali­szőnyegek árusítását, helyet­te a tapéta választékát bőví­tik. A Sztár ifjúsági és szabad­időruha jellegű szakbolt lesz. Minőségi szemlélet Egyébként is a bolthálózat szakosítására törekszik a megyei tanács, mert a nö­vekvő minőségi igényeket csak ezáltal képesek kielégí­teni. Nem elég persze a szakboltok létrehozása, meg­felelő felkészültségű keres­kedő gárdára is szükség van: a mennyiségi szemléletet a minőséginek, kell felváltania. A vegyesiparcikk jellegű Tiszavidék Skála áruház negyvenötmillió forint érté­kű, 50 ezer féle árut magá­ban foglaló készlettel indul, amely már a raktárban van. Az eladótér 2600 négyzetmé­ter lesz. Már a földszinten szembe tűnik az áruház ve­gyesiparcikk jellege, mert itt kínálják a mezőgazdasá­gi kisgépeket, szerszámokat, műszaki cikkeket (televízió, hűtőgép, rádió, mosógép) va­lamint a motorkerékpárokat és bicikliket. A földszinten kap helyet az élelmiszerosz­tály is, és egy „shop” (kis­bolt a nagyáruházban) ahol a nyitáskor illatszert, a de­cemberi ajándékozási ünne­pek előtt pedig játékokat mutatnak be. Később is az aktualitást szolgálja a shop árukészlete. Az emelelten lesz egy komplett iparcikk osztály,, ahol többek között konyha­felszerelési cikkeket, bar- lsácsszerszámokat, edényeket és más.’a háztartásban szük­séges árukat kínálnak. Az emeleten rendezik be a ru­házati osztályt is. A SKÁLACOOP (Orszá­gos Szövetkezeti Beszerző és Értékesítő Közög Vállalat) gondoskodik az áruellátás­ról. Természetesen mindig kaphatók lesznek a Skála monopolcikkek, mint például a közkedvelt habfürdő, szap­pan és dezodor. Az áruház szolgáltatásai­nak köre igen széles: előren­delés. házhoz szállítás, szem­felszedés, valutabeváltás, órajavítás. OTP-ügyintézés, motorvizsgáztatáis és ruha­igazítás. Szolgáltatásaikhoz tartozik a fürdőszoba-beren­dezések házhoz szállítása és beszerelése — garanciával, — de még ablakot, ajtót és kerítést is készítenek. Saját nevelásű szakemberek A Skála kétszáz alkalma­zottja részére csaknem 300 négyzetméternyi szociális he­lyiséget alakított ki, szek­rénysorral. zuhanyozókkal. A vásárlás körülményeit is igyekeznek kellemessé ten­ni: az emeleten óránként öt­szörös, a földszinten ‘ három­szoros légcsere biztosítja a friss levegőt, a szellőztetésen kívül. Aki pedig vásárlás közben megszomjazik, a földszinten levő büfében ve­het üdítőitalt. Az áruház „gazdái” gon­doskodtak saját nevelésű szakemberekről is. Negyven újonnan végzett ifjú keres­kedő kezdi meg a munkát november 6-án a Skálában. — bendó — Ősz eleji betontrágyázás A tehén bebámult — A nagymama elájult Az október reggeli fagyot már felszippantotta a nap? miközben Kunmadaras szélső utcájának betonpántlikáján lépkedünk. A langymeleg- ben felerősödnek a szagok, pipálnak a kémények: füst, kávé- és kalácsillat kevere­dik a levegőben. Hirtelen megtorpanunk. Az egyik roz­zant nagykapu alól erős il­latú, szúrós szagú, barnás lé csorog a járdán át az útra. Bekopogunk. Vékony arcú. borostás férfi nyit ajtót és kérdezésünkre kalapját fel­felé tolva, kedély eskedni kezd. „Patak” az aszályban — Most a betont trágyá­zom, úgyis hetek óta tart a szárazság. "fudiák. világ­életemben szerettem a fizi­kát, és azt tanultam: a fo­lyadék mindig arra halad, amerre a talaj lejt. Az öt hízó nemcsak eszik, piszkít is. higgyék el. Elhisszük, nem vitatko­zunk tovább. Mivel jó ta­nuló volt a gazda, azóta már bizonyára megérti a közmon­dás lényegét is: olykor a lé többe kerül, mint a hús. Nemcsak öt hízóhoz, ha­nem annál többhöz is lehet megfelelő trágyatárolót ké­szíteni, ahogy a Tóalj ut­cában H. J.-ék csinálták. Előzőleg őket is elmarasz­talták a tanács illetékesei a nem megfelelő belterületi malactartás miatt. — Tessék, azóta önitató a malacólban, a trágyát zárt tárolóba vezetjük, és hetente pótkocsival fuvarozzuk ki a határba — mutatja a házi­asszony a változást. Való­ban szükség is van a rendre, a pótkocsira, hiszen ezekből az ólakból évente kétszáznál több röfögő kerül ki. Kísé­rőm nevetve jegyzi meg: egyik-másik falusi konda a harmadát se éri el. Konda az álban Hasonló nagyüzemi szintű állattartókkal máshol is ta­lálkoztunk, mivel akad csa­lád. amely a korszerű istál­lóban húsz tehenet. borját gondoz. Természetesen be­tartva az egészségügyi, higi­éniai előírásokat. A telepü­lés háztáji gazdaságaiból évente több mint ötezer hí­zó kerül ki, de a tehénállo­mány is meghaladta a fél­ezret. A sokrétű állami tá­mogatás óta észrevehetően nőtt Kunmadarason a gaz­dálkodási kedv, és vele együtt a gazdák túlnyomó többsége más- és másféle­képpen tesz eleget a tanácsi, állategészségügyi előírások­nak. Érdekes" módon, szinte minden évben akad két-há- rom szabálysértő, aki azért fizet, mert falra hányt bor­sónak tekinti az együttélés szabályait. Mint az a suhanc is, akit * birkalegeltetésen értünk, ami önmagában nem törvénysér­tő. Sokkal inkább az vi- iszont a temérdek, járdán heverő minibogyó, mintegy jelezve a jószágok kitűnő emésztését. A takarítás he­lyett az őrző sajátos választ címezett nekünk, miszerint: „ezentúl majd otthon biliz- tetem őket”. A felelet min­den bizonnyal pénztárca­könnyítést von maga után a cserfes fiúnál. Az igazsághoz tartozik, hogy a tiszafüredi járásban itt működik legrégebben és leghatékonyabban a környe­zetvédelmi társadalmi bi­zottság és őrség. Rendszeres ellenőrzésüket jó oár szóbeli figyelmeztetés, felszólítás, és büntetés jelzi megalakulásuk, 1974 februárja óta. A valamivel több mint kétezer magánépület közül 280 viseli a „Tiszta udvar, rendes ház" címet, és itt vi­szont elszaporodott a fel­ügyelet nélküli, belterületi le­geltetés. Sőt, az egyik elbi- tangolt tehén a járdához köz­vetlenül véggel csatlakozó ház nyitott ablakából jóízű­en lelegelte' a cserepes virá­gokat is. Sikoltani se bírt Szegény idős nagymama még sikoltani sem tudott, csak elájulni, amikor a nagv- szohába lépve egy kandikáló bocifejet pillantott meg az ablakban a virágromok fe­lett. Sovány vigasz, hogy a te­hén tulajdonosa a büntetés kézhezvétele után tette kis híján ugyanezt, mivel a jámbor négylábú falánkságá­ért az elpusztított négy cse­rép zöld helyett négyszer annyit is vehetett volna a lerótt összegért. I). Szabó Miklós Fafaragók, bőrösök, cserepesek, himlők és a népművészet, iparművészet képviselői kínálják „portékájukat” a székes- fehérvári szüreti népművészeti vásáron A SENKI FÖLDJÉN

Next

/
Oldalképek
Tartalom