Szolnok Megyei Néplap, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-03 / 231. szám
1979. október 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kunszent marton, Szelevény Naponta a vásárlók mérlegén a kereskedelem Egyik serpenyőben a tanácstagok véleménye Egyik héten - ottjórfunkkor - szegényes volt a választék a Harmóniában, a húspulton. Egy hét múlva már ezt láttuk (Fotó: Temesközy) Ritkán ad otthont hasonló tanácskozásnak a szele- vényi Petőfi Sándor Művelődési Ház. Legalábbis ilyen, két település életében is fontosnak, mint amilyen a közelmúltban zajlott megkopott nagytermében. Kun- szentmárton Nagyközség Közös Tanácsának Végrehajtó Bizottsága oda hívta össze a tanácsülést. Két év óta nem tárgyalt, közérdekű témát tűzött .napirendre, a nagyközség és társközsége •Kunszentmárton és Szele- vény — kereskedelmi ellátásáról kért tájékoztatót a Kunszentmárton és Vidéke Áfész igazgatóságától. Hétoldalas jelentés fölött vitázhattak a két település tanácstagjai. Vitáztak is, s nem kellett kétszer kérdezni, ki kér szót? Nyilvánvalóan nemcsak maguk véleményét mondták el, hanem választóikét is kikérték a tanácskozás előtt, hiszen az ellátás javulását, kisebb-na- gyobb döccenéseit megérzi mindenki. Nos, ha csak a tanácsülésen elhangzottak alapján kellene felelni, milyen az ellátás, különösképp menynyire kapják meg helyben az emberek az alapvető élelmiszereket, vastagon fogna a ceruza. Sok bírálat hangzott el, némelyik egészen meglepő volt: — Hogy lehet az, hogy napokon át hiába keresem a boltban a gyufát? A negyven filléres kisdobozból is kifogyhatnak? — Időnként a cigaretta választéka is szegényes, talán nincs elég magyar cigaretta? — Előfordulhat az egy kunszentmártoni élelmiszerboltban, hogy napokig nincs zsír? — Sokat késik a péksütemény, reggel, iskolakezdés előtt miért nincs idejében a pulton? — Miért romlik meg sokszor a tej? — Délután fél háromkor ipari üzem közelében helytelen bezárni az élelmiszerboltot, hiszen a munkásasszonyok az idő tájt vásárolnának! — Az áruházi kosarak napról napra ragadnak! Nem ismerik a boltosok az egészségügyi rendszabályokat ? A bíráló megjegyzések között néhány vizsgálatról is hallottunk a tanácsülésen. Berta László tanácselnök mondta el, hogy a közelmúltban 12 boltban jártak a szakemberek, g hatban azonnal szabálysértési eljárást lehetne kezdeményez- nii, súlycsonkítás, árdrágítás, lejárt szavatossági idejű cikkek árusítása miatt. Közben enyhítésnek dr. Petrezselyem László, a járási hivatal képviselője csupán tej és tejtermék ellátásban és a higiénés szabályok megtartásában kért javítást az áfésztól. Dudás József, a megyei tanács küldötte hasonlított : Kunszentmárton kereskedelmi ellátását erőteljes fejlődés jellemzi. A járási székhely bolti kiskereskedelmi forgalmánál a megyében csak Tiszafüreden bonyolítanak nagyobbat. Persze a gondosabb beszerzés és jobb kínálat még előbbre lendíthetné az ellátást. A tanácsülés rendje szerint a kérdésekre, a megjegyzésekre a jelentést készítő áfész igazgatóság képviselője adott választ, magyarázatot. Pásztor Lajos főosztályvezető is így tett. Elmondta, hogy a harminchárom ezer ember ellátásáért csaknem teljes egészében felelős szövetkezet boltosainak sok dolga van a járás egész területén. Tizenhárom teílepülésen száz- nyolcvanhárom boltot, áruházát üzemeltet az áfész. Kunszentmárton bolti forgalmából 76, Szelevényéből 92 s/.ázalékbap részesedik. Tehát majdnem konkurren- cia nélkül — tehetjük hozzá —, ami egyfelől jó lehet a szövetkezetnek, másfelől nem a legjobb a vásárlónak. S ha a konkurrencia nyomai feltűnnek, furcsa a helyzet. A járási székhely élelmiszerboltjában hallottam: ha a tsz-bisztróban elfogy az öcsödi pékség kenyere, akkor vesznek többet náluk. Mesterszálláson is azt mondták: ha a pék — aki kiváló kenyeret süt a kisüzemben — elmegy szabadságra, bírálatot kap a szövetkezeti bolt, ha kevés kenyeret rendelt, máskor meg mázsa- szám marad a nyakukon a kenyérgyári. A tanácsülésen a válaszadásban tekintélyes helyet kaptak a partnerek. Pásztor Lajos szerint több gondjuk van a FŰSZERT átszervezése óta. Korábban a szolnoki fiók látta el élelmiszerrel, vegyiáruval a járás boltjait, most az orosházi mintha nehezebben birkózna meg a feladattal. Bírálta a sütőipart is — különben a jelentésben is leírták — „az ellátásban nem hozott javulást az új kenyérgyár belépése. A kenyér minősége jelenleg sem éri el a kívánt szintet”. Bajok vannak a tejjel is... Minden bizonnyal a gondos árurendelés, a piackutatás, a helyi ismeretek ellenére is valóban sok gondot okozhat, ha a nagykereskedelem, vagy az ipar késedelmesen és hiányosan szállít. Vajon ez csak az ellátás hibája Kunszentmár- tonban és környékén? A tanácsülés szünetében Pásztor Lajos főosztályvezető elismerte: van mit javítani az áfésznek is! ... Sóskúti Júlia KÖVETKEZIK: A szállítók nem érzik j,bűnösnek” magukat Együtt, egymásért Kisdobosok és úttörők járási pariamentje Jászberényben Szigeti László köszöntése Szigeti László, az oktatási igazgatóság igazgatóhelyettese több évtizedes eredményes munkássága után nyugállományba vonult. Ebből az alkalomból tegnap bensőséges keretek között adta át neki a megyei pártbizottság ajándékát Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára. Jelen volt Boros Ottóné, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Ungor Tibor, az oktatási igazgatóság vezetője. Munkavédelmi tanácskozás Húsz ország szakembereinek részvételével háromnapos munkavédelmi tudományos tanácskozás kezdődött tegnap, a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében. A konferenciát a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézete alapításának 25. évfordulója alkalmából rendezték. Több mint 5 ezer kék- és vörösnyakkendős kisdiák 80 képviselőt küldött tegnap délután Jászberényben^ a pártbizottság székházába, a járás kisdobosainak és úttörőinek parlamentjére. Az ünnepélyes jelentéstétel és az úttörők zászlajának behozatala után Medve Mariann, a jászapáti Petőfi Sándor úti — Általános Iskola nyolcadikosa, a parlament levezető elnöke üdvözölte a tanácskozáson részt vevő kisdiákokat és a meghívott vendégeket. Ezt követően Puttón Katalin járási úttörőelnök számolt be az eltelt három esztendő eredményeiről, gondjairól, eseményeiről. Elmondta, hogy a járási parlamentet iskolai csapattanácskozások előzték meg. A járás 19 úttörőcsapatának 5720 kisdiákja tanácskozott felelősséggel mintegy 500 úttörővezető irányításával. Minden pajtás szóhoz jutott, elmondhatta véleményét. Az úttörőelnök szólt arról, hogy az „Együtt egymásért” mozgalom keretében a járás úttörőcsapatainak szinte valamennyi őrse benevezett a „Bukásmentes őrs” akcióba, de sajnos csak néhány csapat adhatott számot a sikeres megvalósításról. Ezt követően beszélt a KISZ és az úttörők kapcsolatáról is, majd a beszámoló végén azokról a (létesítményekről szólt, amelyeket a gyerekek az elmúlt parlamenten kértek és amelyek már megvalósultak. A járási úttörőelnök részletes beszámolója után szekcióülések kezdődtek. A küldöttek három szekcióban tanácskoztak. Három témáról — úttörőtetteink, törvényeink szellemében,- játszunk együtt — mondták el véleményüket. A jászberényi járás kisdobosainak és úttörőinek parlamentje a megyei úttörő parlament küldötteinek megválasztásával fejezte be munkáját. Csak a munka adhat megbecsülést Szurmai Imrének meleg napja volt: ellenőrzést tartott a gazdaságban a tűzoltóság, és természetesen a kazánházban is szétnézték. És a kazánház Szurmai Imre fűtő birodalma. — Ügy láttam, rendben találtak mindent — szólt, miközben kövér izzadságcsep- peket törölgetett le a homlokáról. Nem mondta ki, de éreztem, hogy ezt gondolja: pont egy újságíró hiányzott még! — Mit mondjon a magamfajta munkásember? Dolgozunk és kész! Melegítem a kiskacsákat, hogy ne fázzanak. Ügy ám, a kacsa! A Palotási Állami Gazdaság egyik büszkesége. Negyvenöt millió forint bevételt hoz a kacsatenyésztés, -nevelés Palotásnak, és' felelősséget tizenkét taggazdaság ilyen munkájáért, lévén gesztorgazdaság. Csakhogy Szurmai Imre más feladatot is ellát. Ö a telepi pártcsoport bizalmija. — Szívesen csinálom ezt a munkát, pedig általában; a szabadnapomon 'jut rá idő. Tizenkét órát leszolgálok, utána 24 órám szabad. — Kik vannak a pártcsoportjában? — Az építők, a baromfigondozók, és akik a keltetőben dolgoznak, összesen tizenhármán vagyunk. Mindig reggel 7-kor kezdjük a csoportülést, mert azokat rendszeresen megtartjuk. Akkor készülünk fel a taggyűlésekre. — Ha most hirtelenjében összegezni kellene, hogyan dolgozott közösségük az elmúlt években, mit mondana? — Csak azt, hogy elvégeztük a munkánkat. A pártmegbízatásának mindenki megfelelt, rendesen jártunk a taggyűlésekre, a pártoktatásra, jó a brigádmozgalom. Mi is dolgoztunk a kommunista szombaton, amelynek szervezéséből a mi pártcsoportunk is kivette a részét. A tagbélyeget is megveszi mindenki pontosan. Megszerveztük a fiatal párttagokkal való beszélgetést is ... A járási pártbizottság döntésének megfelelően került sor erre az eszmecserére azokkal, akik az utóbbi két- három évben lettek a párt tagjai. Szurmai Imre szerint — és ezt megerősítette Bak- sai Endre, az üzemi pártbizottság titkára is — nagyon őszinte hangú volt a beszélgetés. Kendőzetlenül mondták el véleményüket a fiatalok. Például, hogy a személyes példamutatás körül nincs minden rendben Palotáson. Vannak, akik ha lehet, kibújnak a társadalmi munka álól, van anyagiasság, italozás, nincs mindenütt rend a munkaszervezésben sem. A Palotási Állami Gazdaság jelen nagyságában 1977. január 1-én jött létre, a palotási és a tiszasülyi gazdaság összevonásával. Csak később választották meg az üzemi pártbizottságot, később alakították ki az üzemi pártszervezeteket. Az össze- szokás — úgy látszik — még nem teljes. Annál is inkább nem, mivel a gazdálkodástól kezdve a párt-, a tömegszervezeti életig mindent új alapokra kellett helyezniük. Igaz, a pártalapszervezetek vezetőségei — három alapszervezetük van, a taglétszámuk 176 — a pártcsoportok munkáját rendszeresen értékelik, dehát kisebb döc- cenők még előfordulnak. Holott: — Nálunk különösen megnövekedett a pártcsoportok szerepe — mondta többek között Baksai Endre, az üzemi pártbizottság titkára, amikor a gazdaság hangulatos 'klubjában leültünk beszélgetni. — Az alapszervezetek centralizálódtak, a pártcsoportok munkahelyek szerint szerveződtek, tehát ebből következik, hogy a kisebb közösségek problémáival nekik kell a mindennapokban foglalkozni. És nemcsak a problémákkal. Sorolja, hogy a pártcsoportok a pártmegbízatások adásánál egyre inkább figyelembe veszik, hol szorít a gazdaságban a cipő, és feladatok adásával is igyekeznek megoldani a gondokat. Példát is említett: megvette a gazdaság a Ciklo-vetőgé- pet, félmillió forintba került. Az idén vetettek először vele napraforgót. Erre a gépre egy évben csak három hétig van szükségük, de akkor dolgoznia kell éjjel-nappal. Kikre lehet rábízni? Nem mindegy! Pártfeladat is volt, Szurmai Imre Berki József Baksai Endre Hajdú Ferenc hogy a kétműszakos munka rendben menjen. „Nagyon szép a napraforgónk, ahogy számítjuk, 20 mázsánál többet ad hektáronként.” — Jelentős a szerepük a párttaggá nevelésben, a fiatal párttagok kommunista közösségekbe való beilleszkedésében. A fiatal párttagot ugyanis mi abba a pártcsoportba osztjuk be, ahol az egyik ajánlója van, mert a másik minden esetben a KISZ-alapszervezet. A másfél év alatt tizenkét párttagot vettünk fel, és mindegyik fiatal. — Hogyan segítik az alapszervezeti vezetőségek, hogy jó legyen a csoportmunka? — Ügy is, hogy minden alapszervezeti vezetőségi tag egy-egy pártcsoportot patronál. Tehát a bizalmi mellett ő is segíti, hogy tartalmasabb legyen az élet. — Ügy érzi, hogy nemcsak jó kommunista, de jó emberi közösségek is a pártcso- portok? — Ahol állandóan egy helyen dolgoznak, ott egyre inkább jó emberi közösséggé szerveződnek. Aztán persze azon is múlik, milyen képességekkel rendelkezik a pártcsoport vezetője. Az biztos: e területen még sokat lehet fejlődnünk. Jó emberi közösség is. Ráillik ez a gépműhely pártcsoportjára, pontosabban az egész brigádra. Egy műhely, egy brigád! A műhelyben találkoztam Berki József szerelővel. Olajos volt a keze, fekete a motoralkatrészek fogásától. Igaz, nem is tudna megmosakodni, mert a gépműhelynek nincs szociális helyisége. Olajos ruhában mennek haza az emberek. — Ezért nem engedélyezték nekünk, hogy iparitanulókat képezzünk. Pedig a többségünk már jól benne van a korban, kellene az utánpótlás — mondta. Hogyan is mondta Baksai Endre? Ez a pártcsoport, amelynek Berki József is tagja, 'két tűz között van. Ök kénytelenek csitítani az embereket, akik a rossz munkakörülmények miatt lázadoznak nem egyszer, nekik kell megmagyarázni, amit megérteni nekik is nehéz: szociális! 'létesítményre még nem jutott pénze a gazdaságnak. Berki József ezt így fogalmazta meg: — A munkahelyi probléma szerintünk politikai probléma is. Az, hogy egy ember milyen kedvvel dolgozik, az politikai kérdés. Nem nagy szavak ezek, hanem a tiszta igazság. Ha nálunk valakinek valamilyen baja van, még ha pártonkívüli is, a mi pártcsoportunkhoz fordul segítségért. Ez pedig azt mutatja, hogy a pártnak tekintélye van. Tulajdonképpen ezt mondta Hajdú Ferenc is, a gazdaság fiatal energetikusa, is: — Szerintem feltétlenül szükség van arra, hogy egy pártcsoport rendszeresen dolgozzon, mert csak a munka adhat megbecsülést, tekintélyt egy kisebb kommunista közösségnek is. Mi legalábbis így teszünk. Ügy hiszem, ha a gazdasági vezetők jobban felismernék az e közösségekben rejlő erőt, és jobban számítanának rájuk, gyorsabban érnénk el eredményeket. — Mire gondol? — Például a pártmegbízatásokra. Nálunk mindenkinek van pártfeladata, aminek végrehajtását rendszeresen számonkérjük egymástól. Van gazdasági jellegű megbízatás is, például az anyag- takarékosság érdekében, az ésszerűség és a célszerűség határain belül. Vagy aratásnál a szemveszteség csökkentésére, máskor szakmai tanfolyam végzésére. De ennél többet, többeknek is lehetne adni. Az biztos: arra ügyelünk, hogy lehetőleg mindenki testre szabott feladatot kapjon, aminek teljesítése neki is örömöt okoz. Varga Viktória
