Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-13 / 214. szám
1979. szeptember 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nehéz forintok Állattartás a háztájiban Bővülő kereskedelmi hálózat---------------------------—f------------------------------------------U j szakboltok, áruházak, éttermek ff Ősszel nyit a szolnoki Skála A lakosság jó ellátása érdekében, a megfelelő árukészleteken kívül elengedhetetlen az értékesítés és a vásárlás feltételeinek javítása. Ezt minden tervidőszakra, ezen belül az egyes évekre is, kötelezően előírják a kereskedelempolitika irányelvei. E feladatok megoldásáról, a hálózatfejlesztés idei eredményeiről, kilátásairól és gondjairól a Belkereskedelmi Minisztériumban és a SZÖVOSZ-ban tájékoztatták az MTI munkatársait. x— Hogy megéri-e? Meg! Otthon vagyok, így nem okoz gondot a birkák őrzése — mondta Klein Gézáné, akivel Mezőtúr határában találkoztam. Az épülő téglagyár melletti réten legeltette „nyáját”. — Tizenkilenc juhunkvan. Nincs itt mind, mert sok a vemhes. Nyolc anyától minden évben van 12 bárány. Tavaly hármasával is jöttek. Százötven százalékos sza- poraság. Jó néhány mező- gazdasági nagyüzem megirigyelhetné ezt az eredményt. Persze az is igaz, hogy ilyen kicsi állománynál sokkal könnyebb kiválogatni a jó egyedeket. MEGÉRI — Nézze azt az anyát. Annak is lesz legalább két báránya. Akkora a hasa. övé a Misi is — mutat botjával egy jól megtermett kosra. — Még csak egyéves, de már szép nagy. Nem? — dicsekszik joggal a vígked.élyű gazd- asszony. — Pénzben is-megtaláljuk a számításunkat. A gyapjút nemrég adtuk le. Volt szépen. Tízezer forint évenként megvan tisztán. Habár az idén nem lesz annyi, mert nem adtunk el pecsenyebá- rányt. Szerződést nem kötöttünk. Szabadon értékesítünk évente általában 7—8 darabot. A kosokat pedig tenyészállatnak adjuk el. A takar- mánnyal nincs túl sok gond. Nyáron kiváltjuk az utat, télen pedig kukoricaszárat kapnak az állatok. Van egy hold háztájink is. Ez sokat segít a takarmányozásban. Vannak azonban olyan kisgazdák is, mint például Gonda István Két- pón. aki gyári takarmányokon neveli állatait. BOSSZANTÓ APRÓSÁG — Egy évben általában hat hízót adok le. Most is viszek holnap négyet. Hároméves szerződést kötöttem, s nem tudom még. hogy ha ez lejár, folytatom-e tovább a sertéshizlalást. — Idén foglalkozik vele utoljára? — Nem, jövőre még szól az írás. Pedig nem lenne vele sok munka. Mi az, ugye? — Az ember kilök néha egy vödör tápot. De elég sok baj van mással, olyasmivel, amit el lehetne kerülni. Most,'-hogy már nincs háztájink — a lányom dolgozott itt a termelőszövetkezetben, de már bement Mezőtúrra ott talált egy neki tetsző munkahelyet. .— Zsákból keli etetni. Így nincs túl nagy haszon a disznón. — Nem dolgozik? — Nyugdíjban vagyok. Leszázalékoltak. Tönkrement a szívem. Az építőiparban dolgoztam. — Ezelőtt nem foglalkozott állattartással? — Én nem, mert alig voltam itthon. Mindig Pesten dolgoztam. Apróbb állatok természetesen voltak itt a ház körül, de csak most kezdtem el „üzletszerűen” csinálni. Csak tudja, boszÜjabb negyven csuklós Ikarus autóbusz, továbbá szervizberendezések és pótalkatrészek szállításáról írtak alá szerződést a Mogürt és a tanzániai Uda közlekedési vállalat képviselői. E megállapodás is kifejezi, hogy a korábban szállított magyar autóbuszokkal elégedettek a tanzániai rendelők; 1974 óta nyolcvan Ikarus autóbuszt szállítottak az afrikai országszántó, amikor Mezőtúrra kell bevonatozni a tápért. Idén még csak kétszer fordult ez elő, de tavaly többször is. Persze laknak itt Kétpón mások is, akik nagyban foglalkoznak a hizlalással, és a háztájival. Ök többet tudnának mesélni. ÖRÖKSÉG — Tizenhat szarvasmarhánk van most. Ezek közül A korszerűtlen körülmények miatt nehezebb az állattartás hét tehén a többi meg növendék — kezdte Pásztor Károly. —• Ez már elég sok. De nem látok sehol istállót. Hol tartja az állatokat? — Három legel itt az árokparton, kettő arra feljebb, az udvarban, csak ez a szükségistálló van. — Egyedül gondozza őket? — Nem, itt a nagyfiú is. Most neki is van három marhája. Ha kedve lesz, majd csinálja tovább. Én az ötvenes években kezdtem az állatokkal ilyen mértékben foglalkozni. Járulékos vagyok a téeszben, havonta' 1500 forintot kapok, kell ba. Az újabb magyar gyártmányú buszok 1980 közepétől a tanzániai főváros közlekedésének fejlesztését szolgálják. A tanzániai partner az 1981—85. közötti időszakra újabb 80 csuklós Ikarus buszt kíván vásárolni, s az eddigi 281-es típuson kívül az Ikarus 261-es városi busz jobbkormányos változata iránt is érdeklődik. mellé a kiegészítés, mert itt vannak gyerekek. A marhák hoznak úgy 40 ezer körül évente. — Tetszik is, amit csinálok, meg örökség is. Az apám is paraszt volt. Csak az a baj, hogy sok minden nincs meg. Fejőgépet sem tudunk vásárolni, pedig ennyi állathoz már elkelne. De itt a tanyán nincs villany. Meg hitelt sem adnak annyit, amennyiből lehetne építeni itt egy normális istállót. — Az a baj, hogy túl korszerűtlen körülmények között tartjuk az állatokat. Lennének nagyon jó tejelő tehenek is, csakhát a környezet sokat ront. A takarmánnyal is örökös idegeskedés van. A szálast nagyon nehéz összeszedni. A lucerna is kevés minden évben. Az utat váltjuk ki, évente 2—3 kilométert. Azért is fizetni kell méterenként két forintot. Máshol, úgy tudom, ingyen van. Ha lenne egy olyan istállóm, amilyet elképzelek, nem lenne itt semmi gond. Most négy helyen vannak az állatok. — Nincs leszerződve a húsiparhoz vagy a termelőszövetkezethez? — Nem vagyok. Ha jön vevő, jön, ha nem, nem. De még sosem fordult elő,, hogy ne vették volna meg a „kész” jószágot. LUCERNA KÉNE — A téesztől nem kapna több segítséget? — Lucerna (kéne meg legelő. De csak fuvart szoktam kérni. Az is pénz persze, mert adni kell borravalót. Egy százast körülbelül. Ugye, szégyelli az ember, ha nem ad. — Mekkora a család? — Hatan vagyunk. Senki nem dolgozik most. a nagyfiú sem. Kell a segítség. A többi gyerek pedig még kicsi. Ezért kell ez á kiegészítés. Hesz Viktor Jobb átlagtermés Vörösheréből 1 millió Befejezték a vöröshere betakarítását a jászjákóhalmi Béke Termelőszövetkezetben. A 62 hektáron termesztett takarmánynövény az idén a vártnál jobban, hektáronként 5 mázsás átlagterméssel fizetett és több mint egymillió forinttal növelte a termelő- szövetkezet árbevételét. A fogyasztási cikk-kereskedelem rendelkezésére álló idei 5,9 milliárd forintot elsősorban a folyamatban levő beruházások gyorsítására, a meglevő hálózat bővítésére fordítják. Az év első felében 2,2 milliárd forint, az évi fejlesztési összeg 37 százalékának fel- használásával jónéhány kereskedelmi létesítménnyel gazdagodott az országos hálózat. Az állami kereskedelemben például 1200 négyzetméterrel bővítették a békéscsabai áruházát, Zalaegerszegen 1640 négyzetméteres ifjúsági szakbolt épült, Miskolc 2200, a fővárosban a pesterzsébeti lakótelep 1300 négyzetméteres ABC-áruházat kapott. Zalaegerszegen nagy teljesítményű bisztró, Dömösön étterem és tejbár nyílt, Budapesten a Kassa utcában 3000 adagos báziskonyhát, Mátészalkán 2900 négyzetméteres nagykereskedelmi raktárt adtak át. A hálózatfejlesztés idei eredményeihez tartozik a nyáron átadott 212 szobás, 372 személyt befogadó margitszigeti thermál szálló is. A szövetkezeti kereskedelem a tervidőszakra előírt ütemben fejleszti hálózatát. Az első félév legnagyobb beruházásaként a szekszárdi 4500 négyzetméteres Skála Áruház. A központi alapelvekkel egyezően a vidéki lakosságot napi cikkekkel ellátó hálózat 20 ABC- és kisá- ruházzal, 45 élelmiszer-, és háztartási bolttal, valamint egyéb szaküzlettel, továbbá nyolc étteremmel bővült. Monoron 380 vagonos, Dunaharasztiban 270 vagonos burgonyatároló épült. Az első félévben gyorsított fejlesztési programot valósítottak meg a Balatonnál. Ennek eredményeként a déli parton négy élelmiszerüzlet és négy bisztró nyílt, az északi oldalon ugyancsak négy új bisztró állt már a szezonban a hazai és a külföldi vendégek rendelkezésére. Üj kempingeket is nyitottak, összesen 12 700 hellyel. Az év hátralevő részében még néhány nagyobb kereskedelmi beruházás, a falvak lakosságának jobb ellátását szolgáló szaküzlet befejezése várható. Kiskunfélegyházán októberben nyit a centrum 3500 négyzetméteres iparcikk áruháza, Szolnok 4500 négyzetméteres új szövetkezeti áruházzal gyarapodik szeptemberben. Ugyancsak az Áfész létesít áruházat Szé- csényben és Répcelakon, valamint 20 ABC-áruházat és több szaküzletet az ország különböző részein. Miskolcon napi 15 ezer adagos báziskonyhát és önkiszolgáló éttermet, valamint 1200 négyzetméteres mezőgazdasági vetőmag áruházat nyitnak novemberben. A napokban már „fogadóképes” Egerben egy 300, Dunavecsén pedig egy 470 vagonos burgonyatároló, szeptember végére elkészül a Zöldért Zala megyei hűtő- és városellátó raktára is. Az idén a műszaki átadásig jutnak el Budapesten a centrum áruházak Kende utcai 2500 négyzetméteres és a Műárt pomázi 5000 négyzet- méteres raktárának építői. A jövő év közepén befejezik az Örs vezér téri bevásárló központot. A minisztérium tájékoztatása szerint a vállalati tervek az idén mintegy 200 ezer négyzetméternyi hálózatbővítéssel számoltak, az eddigi tapasztalatok alapján azonban reálisan 180 ezer négyzetméterrel növekszik a boltok és a vendéglátó helyek alapterülete. ♦ Az V. ötéves tervidőszak első három évében egyébként az előírt céloknak megfelelően alakult — sőt az előirányzatok arányos részét még meg is haladta — a belkereskedelmi hálózat fejlesztése. A bolti kiskereskedelem alapterülete országosan 423 ezer négyzetméterrel, a vendéglátásé 164 ezer négyzet- méterrel növekedett. Ebből a szövetkezeti üzlethálózat 260 ezer négyzetméterrel bővült: öt úi áruházon kívül 90 új ABC és élelmiszer-kisáruház, 256 élelmiszerbolt, 178 étterem, bisztró és büfé szolgálja a falusi lakosság jobb ellátását. Az országosnál kedvezőtlenebb a főváros kereskedelmi és vendéglátó hálózatának helyzete. Fejlődése ugyanis elmarad a vidékitől. A bolthálózat alapterülete 63 ezer, a vendéglátásé 25 ezer négyzetméterrel gyarapodott, ugyan az elmúlt három évben. de az öt év előirányzatának mindössze 15 százalékát teljesítették az időarányos 22 százalék helyett. Az elmaradás elsősorban a lakásépítésekhez kapcsolódó beruházások késedelméből, az építési kapacitás hiányából, az utóbbi időben pedig már a pénzügyi források csökkenéséből is adódik. Már most látható hogy a budapesti hálózat 1980-ig tervezett 190 ezer — 200 ezer négyzet- méteres bővítéséből jó, ha 140 ezer—150 ezer négyzet- méter megvalósul. Tartályból a palackba A Kőbányai Sörgyár szolnoki kirendeltségében naponta 90 ezer üveg világos sört palackoznak. Szolnok megye nagy részét innen látják el. Ezen kívül foglalkoznak még hordós és import palackos sörök, illetve üdítőitalok forgalmazásával is. BF-20-as fejtőgépen történik a palackozás Üdítőitalok kiszállítása Fotó: Tarpai Csuklós autóbuszok Tanzániába Zsákból etetni nem éri meg Kőbányáról naponta két alkalommal jön a kocsi, amelynek tartályában 225 hektoliter sör van
