Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-13 / 214. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. szeptember 13. KÜLPOLtTlKAi * KÖRKÉP NAPJAINK TÉMÁI KGST-célprogramok Számítások szerint a KGST- országok egymás közötti áruforgalma másfél évtized alatt, az 1975-től 1990-ig terjedő időszakiban megkétszereződik. Ezen belül, egy évtizedet figyelembe véve, négyszeresére növelik a tagállamok a konténeres szállítást’ amihez fogadóállomások — ún. konténerpálya- udivarok — hálózatának megteremtése éppúgy kapcsolódik, mint a hatalmas fémdobozok mozgatásához szükséges járművek, emelőberendezések előállítása. A konténeres szállítás fejlesztése egyike azoknak az ún. al- programoknak, amelyek kerete a KGST XXXIII. ülésszakán elfogadott célprogram, a tagországok közötti közlekedés korszerűsítésére, fejlesztésére. o Előzetes egyetértés alapján 1975-ben kezdték meg szakértői csoportok öt hosszútávú célprogram kidolgozását, majd a KGST XXX. ülésszakának útmutatása nyomán folytatták a munkát, a szerteágazó feladatokhoz mérten gyors ritmusban- Így kerülhetett sor arra, hogy a KGST XXXII. ülésszaka — 1978-ban — az ötből három célprogramot megvitatott és jóváhagyott. Ezek a nyers- és fűtőanyagok, az energia kitermelésének, előállításának körét, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztését, valamint a gépipar átfogó korszerűsítését ölelik fel. Érzékeltet valamit a három szóbanforgó területen kialakítandó együttműködés fontosságából, gazdasági súlyából. ha leírjuk: a célprogramok keretében kétszázötven nagyberuházás valósul meg, természetesen sok más, ezeknél kisebb jelentőségű teendővel együtt. A tavaly elfogadott három célprogram mellé idén a XXXIII. ülésszak további kettőt társított. Az egyik: a közszükségleti iparcikkek főbb árucsoportjait — például bútor, híradástechnikai cikkek — magába foglaló fejlesztési irány, a másik a már említett közlekedésfejlesztési „menetrend” a holnapi szükségletek kielégítésére. Évtizedünk elején, 1971ben fogadta el a KGST XXV. ülésszaka a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programját. Az abban érthetően még csak általánosan megjelölt haladási irányokhoz logikai rendszert alkotva, tehát szorosan kapcsolódnak a célprogramok, úgy ahogyan egész és rész egységet alkot. S még valami, ami nem mellékes: a célprogramok keretében nem kereskedelmi kapcsolatokról, hanem minden mozzanatra kiterjedő gazdasági, műszaki-tudományos együttműködésről állapodnak meg az érintett országok kormányszervei vagy éppen vállalatai. Általában tíz—tizenöt évet fognak át ezek a fejlesztési keretek, az 1990-ig terjedő — de némely területen az ezen a dátumon is túllévő — időszak várható szükségleteire alapozódnak. Termelés és műszaki haladás teendőit hol párhuzamosan, hol ösz- szefonódva jelölik ki a célprogramok, azaz rendszer- szemlélettel készültek, az adott feladatcsoport valamennyi elemét számításba vették megformálásukkor a kidolgozók. A mezőgazdaságot és az élelmiszeripart felölelő program középpontjában a gabona- és hústermelés fejlesztése, illetve a ta- karmjánytenmesztés biztonságossá tétele áll. e Cél például a gabona évi átlagtermésének egy tonnára való növelése, egy lakosra elosztva. A közszükségleti iparcikkeknél egyetlen al- program, a textil- és bútoripari huszonnyolc együttműködési irányt tartalmaz, tehát nem egyszerűen áttekinthető, könnyen legyűrhető fejlesztési terepek, távolságok ezek. Ahogy a színes televíziók gyártása szintén apró mozzanata a teendőknek, ám itt is részfeladatok sokaságának kapcsolódása ígéri a sikert. Mi indokolta ezeknek a célprogramoknak a kidolgozását? A gazdasági fejlődés magasabb foka- — például a gépi pafftól korszerű eszközök nagy tömegének igénylése, a szállításnál az egyre több áru eljuttatása a rendeltetési helyre —; az életszínvonal hosszú távú folyamatos emelkedése — a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari, az ipari közszükségleti cikkek növekvő kereslete —; az ellátás biztonsága, ami elsősorban a fűtő- és nyersanyagokra, az energiára érvényes. Két- és sokoldalú egyezményekben öltenek formát a célprogramok, azaz nem mindenben vesznek részt a tagországok. o Így hazánk sem például az ipari közszükségleti cikkek néhány alprogramjában, de ugyanakkor mind az öt célprogramban érdekeltek vagyunk. A kereteknek ez a rugalmassága előtérbe állítja a nemzetgazdaságok sajátos jegyeinek megfelelő fejlesztést és részvételt, a több irányú haladás lehetőségét kínálva fel. Az energiaprogramnál például a termelés fejlesztése is, a felhasználás ésszerűsítése is nagy súlyt kap, ezen belül az szintén, minél kevesebb kőolajat tüzeljenek el a tagországokban, s ugyanakkor fokozódjék ennek az értékes nyersanyagnak a vegyipari hasznosítása. Ugyancsak ennek a programnak a része 1990-ig 37 millió kilowatt teljesítményű erőművi kapacitás megteremtése, az európai KGST-országokban, illetve Kubában. A közlekedési célprogram keretében sok más mellett — mivel az uralkodó szállítási forrnia 1990-ig is a vasút marad — tizennyolc vasúti fővonalat korszerűsítenek, hazánk részesedése ebből egyebek között 460 kilométer hosszúságú vonal- szakasz villamosítása. o így vehetnénk sorra az öt célprogram részleteit kápráztató gazdagságukban — hiszen például a gépipari együttműködésnek ez a formája azt rejti: a további négy célprogramnak. sőtk önmaga fejlesztésének is meg kell termelnie az eszközeit —, az alkotóelemek sokszínűsége ellenére mégis azonos a végeredmény: az itt említett öt haladási irányt követve a tagországok az együttműködés magasabb fokára lépnek. Mészáros Ottó Illatok bolgár földről A virágszirmok leszedése gondos munkát követel A ligha akad olyan Bulgáriában járt turista, aki ne hozna haza ajándékba egy-két üvegcse rózsaolajat. Nem is csoda: a bolgár föld — kedvező talaj- és klimatikus adottságai révén- különösen alkalmas a rózsatermesztésre. Legalább eny- nyire fontos a fejlett agrotechnikai eljárások felhasználása is a különböző éterolajak kiváló minőségének biztosításához. A rózsaoliaj-készítésmek Bulgáriában több évszázados hagyománya van. Á Keletről származó virág számára kitűnő a Balkán-félsziget éghajlata — különösen a kazanli- ki völgy alkalmas a rózsatermesztésre. Fokozatosan új kultúrák is elterjedtek (Köztük a leghíresebb épp a ka- zanliki típus). A bolgár rózsaolaj minőségének magas szintjét mutatja, hogy szinte az egész világon ez számít mércének, s a legnevesebb kozmetikai gyárak is minden további finomítás nélkül fel tudják használni számos termékükhöz. Ugyanakkor tévedés azt hinni, hogy a kölnivizek, parfümök készítése a irózsaolaj egyetlen felhasználási területe — legalább ennyire fontos gyógyászati alkalmazása. Gyógyító hatását elsősorban asztma, epehólyag és májmegbetegedések esetében hasznosítják. Bulgária a levendulaolaj- tenmelésben is világelső — ezt különleges illata miatt szintén szívesen vásárolják a kozmetikai cégek, s emellett a szappanfőzés egyik alapanyagául is szolgál. Nyugat- Európa szinte minden országa rendszeres vevőnek számít, de szállítanak az Egyesült Államokba is. A mentaolaj ugyancsak híres termék: finom, minden keserű íztől mentes aromáját előszeretettel használja fel az élelmiszer- ipar. Széles körben ismert más bolgár olajfajták (így például a fenyőolaj) kitűnő minősége is. Mindennek tudatában érthető, hogy a rózsaollaj-készí- tés évszázados tradíciójú mesterségből napjainkra igen korszerű iparággá alakult át- s az is, hogy a kis üvegcséket továbbra is megtaláljuk a Bulgáriából hazatérők csomagjaiban. (szegő) T allinn nyár végén a legszebb. Amikor augusztusban, szeptember elején virágdíszbe öltöznek a hatalmas parkok, az óváros öreg házai új színekben pompáznak, s akár a Földközi-tenger partján virágárusok kínálják csokraikat. A vén házak pincéi előtt diszkóra várnak a lányok, fiúk. A nyolc évszázados vár falairól nagyszerű a kilátás a városra, a Baltitengerre. Fotó: Hájos László Tallinn jelképe, a Városháza TALLINN NYÁRUTÓN A múlt őrzi a jelent. Háttérben a Hotel Viru Két templom a várból Turistahad a városháza előtti téren Mesterségem címere Az olimpiára rendben lesz minden
