Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-29 / 228. szám

1979. szeptember 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tanácsi célcsoportos beruházásban Kisújszálláson a Móricz Zsigmond Gimnázium szom­szédságában nyolc tantermes iskola épül. A kivitelező a helyi Vas-, Fa- és Építőipari Szövetkezet Höfokszabályozás és ablakszigetelés — takaréklángon r TEL Október 15-én kezdődik meg hivatalosan a fűtési idény, amely némiképp különbözik majd az előzőektől. A Nehézipari Minisztérium ugyanis az energiatakarékosság érdekében rendelettel szabályozza a lakások és intézmények helyiségei­nek hőmérsékletét: az előirt 18 Celsius foktól legfeljebb két fokkal lehet eltérni. A rendelet végrehajtására felkészült a szolnoki Ingat­lankezelő Vállalat is, amely több mint 4 ezer 400 lakás és néhány intézmény távfű­tését hivatott ellátni. A há­rom tömbfűtőműve— amely­hez az idén újabb csatlako­zik a Széchenyi lakótelepen — és az úgynevezett konté­nertelepei fűtésre készen áll­nak, amennyiben a külső középhőmérséklet három na­pig 12 fok alatt marad, a vál­lalat azonnal megkezdheti a fűtést. Ellenőrzés, javítgatás A vállalat nagyrészt gázt, kisebb részben elektromos energiát használ fűtésre, az előbbiből 35, utóbbiból 1 millió forint értéket tervez felhasználni a fűtési idény­ben. Annak érdekében, hogy a megengedettnél se alacso­nyabb se magasabb ne le­gyen a helyiségek hőmérsék­lete, négytagú ellenőrzési csoport lalakult. Az ellenő­rök folyamatosan vizsgálják az energiafelhasználást még­pedig a földszinttől a legfel­ső emeletig. Számításaik szerint egy-egy helyiségbe a fűtési idény alatt háromszor jutnak majd el. A kritikus helyeken természetesen több­ször is megfordulnak. Ha túlfűtést vagy alulfűtést ta­pasztalnak, rögtön jelentik karbantartó üzemüknek, és a szakemberek soron kívül ki­javítják a hibát. Az ellenőrzés és a javít­gatás persze csak az egyik módja a takarékosságról szó­ló rendelet végrehajtásának. A másik, és járhatóbb, út automatikus hőfokszabályo­zók közbeiktatása, amelyből egyelőre a József Attila és a Széchenyi lakótelepen van elegendő. Ez a vállalathoz tartozó 700 ezer 'lakásköbmé­ternek körülbelül az ötven százaléka. A Széchenyi lakó­telep egyébként sok gondot okoz a távfűtőknek, ugyanis az épületeket egycsöves rendszerrel fűtik, amely több energia felhasználásával jár. (A fajlagos felhasználás a lakótelepen körülbelül húsz százalékkal több, mint a vá­ros más területén.) Az IKV önerőből még az idén átsza- ibályozza a fűtési rendszert, amellyel lényeges megtaka­rítást érhetnek el: megszű­nik a túl- illetve az alulfű- tés. Ugyancsak a takarékossá­got szolgálja a nyílászárók megfelelő szigetelése. Egyelő­re csak a purfix nevű, hab­szivacshoz hasonló szigetelő- anyaggal rendelkezik a vál­lalat, de valószínűleg egy hónapon belül forgalomba kerül a nemrégen kikísérle­tezett, sokkal tökéletesebb, szigetelőanyag. Az ideális megoldás természetesen az volna, ha a kivitelezők úgy készítenék el az ajtókat és az ablakokat, hogy azok ne szoruljanak utólagos szigete­lésre. Az IKV mostanában csak a kritikus helyeken vég­zi el a szigetelést — Purfix- szel. A „takarékos télre” nem­csak az Ingatlankezelő Vál­lalat készült fel, hanem azok az intézmények is, amelyek saját kazánokkal rendelkez­nek. A szolnoki III. számú iro­daház kilenc gázkazánja a toronyház helyiségei mellett a Centrum Áruházat és a Megyei Művelődési és Ifjú­sági Központot is fűti, össze­sen 81 ezer 456 légköbmé­tert. Az idén 4 millió 566 ezer forintot fordítanak fű­tésre. A művelődési és ifjú­sági központot 16 órán ke­resztül fűtik teljes kapaci­tással, utána az úgynevezett keringtetők bekapcsolásával körülbelül 15 fokon tartják a helyiségek hőmérsékletét. Az irodaház üzemvezetősége kérte a művelődési intéz­ményt, hogy előre adja meg a későesti programjait, hogy a megszabott 16 órán túl igé­nyelt fűtésre idejében felké­szülhessenek. Melegvíz, beosztva Az irodaház kazánjai biz­tosítják a három épület me­legvízellátását is. A meg­egyezés szerint a művelődési központban 8—14 óráig lesz meleg víz, ettől csak abban az esetben térnek el, ha az intézmény előre bejelenti az igényét. A (Centrum reggel kilenctől kéri a teljes fűtést, zárásig, a meleg vizet pedig délután négytől. A III. iro­daház tehát előre be tudja osztani a melegvíz-szolgálta­tást, az IKV azonban a fo­lyamatos ellátásra törekszik, hiszen elsősorban a lakások­ba kell a meleg vizet eljut­tatnia. Egyelőre csak annyit tehet, hogy a lakosokat ké­ri, ne pocsékolják a meleg vizet. Huzat ellen küszöb Visszatérve az irodaház­hoz: köztudomású, hogy az épület Ady Endre út felőli része rendkívül huzatos. Az üzemvezetőség úgy igyekszik megszüntetni a hideg ki-be­áramlását, hogy például a folyosóra nyíló ajtók alá kü­szöböt tesz, szigetelő anyag­gal vonja be az ablakok csuklóit, de minden helyi­ségben egy ablakot fenntart szellőztetésre. Miután a lép­csőházi csapóajtók nem zár­nak rendesen, mindegyikre automatikusan működő be­csukó szerkezetet tesznek — a tizedik emeletig. A mun­kálatokkal a tervek szerint október harmincadikáig elké­szülnek. Az irodaházban egyébként sok elektromos hősugárzó működött az előző fűtési idé­nyekben. Az idén csak a másfél wattnál kisebb telje­sítményűeket engedik üze­melni. A villamos energiával más módon is takarékoskod­nak: kétezer 40 wattos ar­matúrát kikapcsolnak. Minden irodában van hő­mérő, tehát az ott dolgozók saját maguk ellenőrizhetik a szoba hőmérsékletét. A leg­hidegebb helyiségekbe pára- tartalom és hőfokmérőt sze­relnek, fel, összesen ötöt. De nem csupán így ellenőrzik az energiafelhasználást, hanem úgy is, hogy a téli időszak­ban egy karbantartónak ki­zárólag az lesz a feladata, hogy „rajta tartsa a szemét és a kezét” a fűtésen, napon­ta ellenőrizze a gázórák ál­lását, a fogyasztást. A város legnagyobb iroda­házában hat vállalat nyolc­százötven dolgozója kapott helyet. Jelentős megtakarí­tást érhetnének el a fűtési energiával, ha egységesíte­nék a szabad szombatokat*, amikor csökkentett energiá­val üzemelhetnének a kazá­nok. Az üzemvezetőség szá­mításai szerint, ha minden­ki egyszerre lenne szabad szombatos a toronyépület­ben, egy fűtési idényben kö­rülbelül 80 ezer forintot megtakaríthatnának. Az IKV megtartotta az úgynevezett hideg üzempró­bát, október 1. és 10. között pedig megtartják a meleg üzempróbát is, ámikor egy napig úgy fűtenek, mintha már tél volna. Bemlú János A fegyveres erők napján Kitüntetéseket adtak át Szolnokon flndrikó Miklós a Héki Állami Gazdaságban Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára tegnap látogatást tett a Héki Állami Gazdaságban. ahol Nádas József, a járási párt- bizottság első titkára. Mé­száros József igazgató és Mengyi László párttitkár fogadta. A gazdaság helyze­téről szóló tájékoztató után üzemlátogatásra került sor. Cipittalpra ragasztott tájékoztató A Corso Cipőnagykereske­delmi Vállalat — a cipőke­reskedelmi vállalatok szak­mai bizottságával közösen — tájékoztatási rendszert dolgozott ki a vevők részé­re.­Lényege, hogy a cipők talpának nyakrészére egy minőségjelet ragasztanak, amelyről megtudhatjuk, hogy a cipő bőrből vagy műbőr­ből készült, víztaszító-e vagy nem. Ugyanakkor a vevő a pénztárnál megkapja majd* azt a négyoldalas kis füzet­lapot, amelyben részletes felvilágosítást adnak a vásá­rolt cipő tulajdonságairól, használati módjáról, tisztítá­sáról. kezeléséről. így idejé­ben értesül arról, hogy a ki- választottt cipő tulajdonsá­gai megfelelnek-e annak a célnak, amire szánta. A múlt években ugyanis gyakran hallhattuk a kereskedelem részéről visszautasított rek­lamációnál, hogy a cipőt „nem rendeltetésszerűen használták”. Kitüntetés Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozatá­val tüntette ki Győri Tibort, a megyei pártarchivum volt vezetőjét eredményes mun­kássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából. A kitüntetést tegnap, kis ünnepség keretében, az El­nöki Tanács nevében And­rikó Miklós, a megyei párt- bizottság első titkára adta át. Jelen voltak az esemé­nyen a megyei pártbizott­ság titkárai is. A megyei pártbizottság székházában tegnap délután Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára adta át a Haza Szolgálatá­ért Érdemérem ezüst foko­zatát Bende Béla őrnagy­nak. A Honvédelmi Érdem­érmet, 15 éves eredményes munkájáért, Mász Imre, a törökszentmiklósi városi pártbizottság titkára, 10 éves munkáért ugyanezt a kitüntetést Balogh Elemér, a jászberényi városi pártbi­zottság munkatársa és Gu­lyás József, a tiszafüredi Járási Hivatal elnöke kap­ta. * * * Kitüntetéseket adtak át a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnok­ságon is. A honvédelmi ne­velésben kifejtett munkáért a Haza Szolgálatáért Ér­demérem ezüst fokozatát kapta Kovács Ferencné, a szolnoki Városi Tanács V. B. igazgatási osztályának cso­portvezetője, bronz fokoza­tát pedig Czakó Sándorné, kenderesi tanácselnök, (aki Budapesten vette át a ki­tüntetést). Honvédelmi Érdemérem­mel tüntették ki Soós Jó­zsefet, a törökszentmiklósi Városi Tanács V. B. igazga­tási osztályának főelőadó­ját, és dr. Sári Bélát, a ti­szafüredi Járási Hivatal osz­tályvezetőjét. A nemzetközi gyermekév alkalmából a családnevelés­ben kifejtett példamutató te­vékenysége elismeréséül a Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatát kap­ta Fekete István nyugállo­mányú alezredes szolnoki, özv. Nagy Lajosné kunhe- gyesi, Kemenesi Istvánná jászberényi, Kókai Istvánná martfűi lakos. (Kókai Ist­vánná Budapesten vette át kitüntetését). * * * A Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán Bodzsár Imre őrnagynak és Müller Róbert őrnagynak a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát adták át. Ugyanennek a kitüntetés­nek ezüst fokozatát Végh Pál százados. Szabó Ernőné polgári alkalmazott és Nagy Menyhért zászlós vette át. Többen kapták meg a bronz fokozatot és a szol­gálati érdemérmeket. Fel­sőbb parancsnoki dicséret­ben szintén többen része­sültek. * * * A Munkásőrség Országos Parancsnokának javaslatá­ra a fegyveres erők napja alkalmából a Parlamentben rendezett ünnepségen vette át tegnap a Vörös Csillag Érdemrendet Kovács Sán­dor, a törökszentmiklósi vá­rosi munkásőr zászlóalj pa­rancsnoka. Simon István, a tiszafüredi járási önálló szá­zad nyugállományú parancs­noka a Kiváló Szolgálatért Érdemrendet kapta. A Munkásőrség Országos Parancsnokságán rendezett központi ünnepségen a Ha­za Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta Kiss Lajos szolnoki munkásőr, Rontó Antalt, a munkásőr­ség megyei parancsnokának helyettesét pedig soron kívül őrnaggyá léptették elő. A polgári védelem me­gyei parancsnokságán Hor­váth Ferenc alezredes, me­gyei törzsparancsnok adta át Konrád Lajos őrnagynak 30 éves, Szabó János őrnagy­nak 25 éves munkájáért a Szolgálati Érdemérmet. Mi­hályi László polgári alkal­mazott tízévi munkájáért Honvédelmi Érdemérmet kapott. A Magyar Honvédelmi Szövetség megyei székházá­ban is megemlékeztek a fegyveres erők napjáról. Ez alkalomból vette át 30 évi munkája jutalmaként a Honvédelmi Érdemérmet Bánvölgyi Tibor, Krigel Ist­ván, Lázár Béla és Magyar István, a 25 évi munka el­ismeréseként Varga Árpád, a 20 évi munkáért Jámbor Lajos, az MHSZ munkáját 15 éve segítő Kovács Endre ugyanezt a kitüntetést kap­ta. A Repülő Ejtőernyős Klub titkára, Kaszab András szá­zados, a Szolgálati Érdem­érem 10 év után kitüntetést vette át. A Kiváló Munká­ért érem arany fokozatát 12-en, ezüst fokozatát 13-an, bronz fokozatát 24-en kap­ták meg. Vass Lajos ezredes, az MHSZ megyei titkára Bu­dapesten vette át a Szol­gálati Érdemérem 30 év után kitüntetést. A Szolnok megyei Tűz­oltó Parancsnokságon tartott központi ünnepségen a Ha­za Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta Sző­ke Kálmán tűzoltó őrnagy, ezüst fokozatát Szilágyi Já­nos tűzoltó százados. A Tűz­biztonsági Érem arany fo­kozatát Vágó István zászlós vehette át, míg az ezüst fo­kozatot Bartha Lajos őr­mester, Kurgyis János al­hadnagy, Sánta Frigyes fő­törzsőrmester kapta meg. Bronz fokozatban részesült Bába János őrmester, Do­mokos István őrmester, Lá­zár András törzsőrmester. A belügyminiszter soron kivül alezredessé léptette elő Mátrai Albert tűzoltó őrnagyot. Ugyancsak maga­sabb rendfokozatot kapott Herczeg Ferenc százados, aki őrnagy, Kiss József őr­mester pedig alhadnagy lett. Fénysorompók, fényvisszaverő táblák Forgalombiztonsági intézkedések a megyében Hasonlóan az ország más részeihez, Szolnok megyében is rendkívül megnövekedett a közutak forgalma, többszörösét teszi ki a 8-10 évvel ezelőttinek. A gépjárműforgalom ilyen mérvű növekedése megköveteli a forgalombiztonság több irá­nyú fejlesztését. Erre nagy szükség van azért is, mert válto­zatlanul jelentős a személyi sérülésekkel járó közúti balese­tek száma. A KPM Közúti Igazgató­sága — amely jelentést ké­szített a forgalombiztonság jelenlegi állapotáról — fe­lülvizsgálta a kezelésében levő 1300 kilométer közutat, és a BM Szolnok megyei RendőrfőkapitánySágával, valamint a megyei Közleke­désbiztonsági Tanáccsal együttműködve meghatározta a szükséges forgalmi rendet. Az esti és az éjszakai köz­lekedés biztonságát azzal fo­kozták hogy 876 kilométer hosszú útvonalon a jelzőtáb­lákat kortszerű, fényvissza­verő táblákra cserélték ki. A kényelmesebb, biztonsá­gosabb közlekedést segíti az is, hogy a megye területén az eredetileg tervezett 632 ezer négyzetméternyi burko­latszélesítést négy év alatt, vagyis 1979. végéig 30 ezer négyzetméterrel túlteljesí­tik. Az utak Szélesítésével párhuzamosan növekszik a burkolati jelek felülete, az idén meghaladja a 118 ezer négyzetmétert. Országosan, de megyénkben is előfordul­nak olyan tragikus kimene­telű balesetek, amelyek a közút és a vasút keresztező­désében történnek. Ezért is örvendetes, hogy ebben az évben — határidő előtt egy évvel — fénysorompók elhe­lyezésével és más módon befejezik a szintbeni közúti és vasúti kereszteződések biztosítását. A KPM Közúti Igazgató­sága megvizsgálta a 4-es számú főút szolnoki átkelő szakaszának gyalogosbalese­teit. Az értékelés alapján intézkedéseket tették a gya­logos közlekedés biztonságá­nak hatékonyabb javítására, a gyalogátkelőhelyeken for­galomirányító jelzőtáblák telepítését kezdték meg. Ter­vezik a szolnoki jelzőlám­pák összehangolását ás. hogy ezzel folyamatosabbá és gyorsabbá tegyék a nagy forgalmú 4-es számú főút­vonal járműveinek áthala­dását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom