Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-29 / 228. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. szeptember 29. tudomány ww Osállatok nyomában Egy ammonites belső szerkezete a Természettudományi Múzeum őslénytárában A paleontológia, őslénytan 'kutatóinak egyik sok titkot rejtő állatcsoportját alkotják azok az óriási gerinctelen puhatestű lények, amelyek az egykori tengerek lakói voltak. Leszármazottai a mai tengerekben is élő óriáspolipok, amelyek az állatvilág testnagysági rekordjainak az egyikét tartják. A régi tengerészmondák óriási kralk-jainak van tehát természettudományi alapja, legfeljebb a hajók elsüllyesztéséről szóló tudósításokat színezte ki a tengerész-fantázia. Az őspuhatestűek — hasonlóan mai rokonaikhoz — külső héjat, házat viselnek. A lábasfejűek ősi ága, a Nautilus-félék a földtörténeti ókorban jelentek meg először, és csakhamar benépesítették a világtengereket. Megjelenésük időpontja 500 millió évvel ezelőttre tehető. Házaik alakjának lenyűgözően változatos tömegét találjuk ebben az időszakban. De nem virágoztak túl sokáig, a földtörténeti középkorba még éppen csak átmentek, és szinte csak egyetlen kis águk maradt meg napjainkig. Ma már csak a Csendes-óceán néhány pontján él egyetlen hírmondójuk. Másik águk, az Aromo- noideák mintegy 100 millió évvel később bukkant fel. Történetük az élővilág törvényszerűségeit |kutató szakembereknek sok fogas kérdést tett már fel, s ezek nagy része még ma sincs megválaszolva. A Nautílusokhoz viszonyított fejlettségüket bizonyítja a ház kamráinak bonyolult szerkezete is. Ez a szerkezet finom, csipkeszerű vonalak rendszerében maradt fenn, amelyek nem mások, mint a belső kamrák válaszfalainak a redői, ahol a mozgásukhoz szükséges gáz kiválasztása történt. Rakétahatáson alapuló mozgásuk mellett a kamrák gáztartalma, illetve nyomása volt az egyik hidrosztatikai beren-r dezésük. Az ammoniteseknek a gyakorlati életben is fontos szerep jutott: a nyersanyagkutatásban nélkülözhetetlen geológiai térképezés fontos segítői. Ragadozó rovarok és az ember A rovarok túlzott elszaporodását nemcsak az ember, hanem maga a természet is gátolja. A fajokban oly gazdag rovarvilág egy része ragadozó vagy parazita életmódjával mérsékli a rovarfajok egyed- számát ,s kártevő rovarok pusztításával emberi szempontból hasznos segítőtárs. A biológiai védekezésben egyre több olyan ismeretre van szükségünk, amely a ragadozó rovarok életmódjára és viselkedésére fényt derít. E rovarok hogyan találják meg áldozatukat? Aktív zsákmánykeresésük három lépésben zajlik le, ahogy G. A. Viktorov szovjet tudós megállapította: a zsákmány- vagy gazdaállat élőhelyének felkutatása, az ott élő egyedek megkeresése, s végül közülük a legmegfelelőbb egyed kiválasztása. E három fázis mindegyikére sajátos viselkedésmód jellemző, amelyre a szerző számos példát említ. Az első mozzanatnál leggyakrabban szaganyagok érzékelése, a ragadozó állat szagorientációja a kiindulópont. De itt nem csupán a zsákmány vagy gazdaállat testéből közvetlenül kiáradó szagok szerepelhetnek nyomjelzőül, hanem például azok ürülékének szaga, vagy az ember által belőlük kivont vizes illetve alkoholos extraktum is. Tehát a rovar be is csapható, s ezt a biológiai védekezésben fel is lehet használni. E munkát azonban megnehezíti az a körülmény, hogy a ragadozók szagérzékelése nagyon kifinomult, igénye nagyon „válogatós.” Például a szúboga- rak pusztítói közül egyik csak az Ips nemzetségbe tartozó fajok hímjeinek szagára reagál. Ez az életmód számára azért jelentős, mert így az adott környezetben élő egyéb fajok szaganyága nem zavarja, és nem téveszti meg a rovart a zsákmánykeresésben. Hogy az igények itt is mennyire specifikusak, arra jó példa, hogy egyes ragadozók csak peterakás utáni nőstény zsákmányállatot pusztítanak el. Mindezek a rész- Jetismeretek nélkülözhetetlen segítséget nyújthatnak a ragadozó fajoknak a biológiai védekezésben való fel- használáshoz. „Kacagó „Répülő drágakö”-nek is nevezik trópusi tarka színe miatt a nálunk is elő jégmadarat. Nagy-Britanniától a Csendes-óceánig egész Eurázsiában megtalálható, de Észak-Afrikában sőt Szu- mátra szigetén is honos. Háta csodálatosan szép kék színű, hasa pedig rózsaszín. A kemény teleken \sajnos sok egyede elpusztul, de sokfelé indokolatlanul pusztítják is, mert attól tartanak, hogy kárt tesz a halastavak halállományában. E miatt számuk nagyon megritkult. Főleg rovarok lárváival táplálkozik, de bukórepüléssel apró halakat is elkap. Érdekes, hogy a saját táplálékául szánt halat a fejénél ragadja meg, míg amelyiket fiókájának. szán, azt a farkúszójánál. Meredek partokon, homokbányák falában váj fészkelőhelyet magának, sokszor tekintélyes távolságra a víztől. Jégmadarunknak közeli rokonai a halción félék. Ezek közül különlegesen érdekes az óriási halción, amelyet hazájában,l Ausztráliában ,tkacagó Jancsi”-nak neveznek, mert esténként az erdőkben és a parkokban mindig felhangzik sivító kacagása. Nagy, háromszögletű csőrével rovarokat, rákokat, halakat, sőt fiatal madarakat is el tud kapni. A kígyót is kedveli, s ha nem sikerül csőre csapásaival megölnie, akkor a levegőbe emeli és a magasból leejti, amíg a kígyó elveszíti ■ küzdőképességét. Három fiókája faoduk- ban vagy a termeszek építményeibe fúrt lyukban jön a világra. A zürichi állatkertben látott napvilágot a képen látható „kacagó Jancsi”, amely élénken tiltakozik a kézben tartás ellen. II baktériumok és a peték fejlődése A rovarok petéiben igen gyakran találhatók mikrobák, amelyek később,, a petében meginduló embrionális fejlődés alatt eddig kevéssé ismert fontos élettani funkciót töltenek be. Ha ezeket mesterségesen kiiktatjuk, akkor az a rovarembrió pusztulását vagy legalábbis a szaporodóképesség megakadását eredményezi. Űjábban derült csak ki. hogy a petékbe zárt mikrobák jelenléte a leendő embrió bizonyos testtájainak kiképződése számára nélkülözhetetlen. Ez különösképpen azért érdekes, mert a fejlődéstannak még ma is nyitott kérdése: hogyan programozza a megtermékenyített petesejt az embrió különböző sejtjeit differenciált feladatokra? E bonyolult kérdés megválaszolását a világszerte folyó rovarpete- vizsgálatoktól várják, mert kiderült, hogy a megtermékenyített pete, az un. zigóta jelentős részét kísérletesen át lehet programozni, szélsőséges esetben olyannyira, hogy a leendő pete feji része végülis hátsó lábakat fejlesszen. Egy kabóca-faj esetében pl. a pete hátsó régiójából vett anyag segítségével az embrió programozását alapvetően megváltoztatták; kikapcsolása a hátsó testfél kialakításának elmaradását eredményezte. Ha pedig ezt az anyagrészt a pete azon részébe ültették, amely csak feji rész kialakítására képes, akkor az embrió minden része (kialakult. A farki résznek megfelelő ezen anyag élettani ösz- szetevőit ma még nem tudják azonosítani. De annyi már bizonyos, hogy többek között olyan szimbionta-hó- lyagocskákat is tartalmaz, amelyek a rovar petefészkébe még az érőfélben levő petesejt hártyájának végleges kialakulása előtt kerül bele. Egy kutatócsooort eddig 18 olyan antibiotikummal kezelt petét vizsgált tüzetesen amelynek vagy nem volt szimbionta mikrobája, vagy olyan kevés akadt, hogy az mikroszkóppal nem volt kimutatható: mégis a kezelés ellenére egészséges embriók jöttek létre, úgyhogy a fejlődési hiba nem törvényszerű. így a torzulás okainak kiderítése még hátra van. Kísérletek cápákkal A tengerek falánk ragadozóinak, a cápáknak távoltartására már többféle eszközzel kísérleteztek, mindeddig nem sok eredménnyel. A tudósok egyetértenek abban, hogy csupán akkor lehet megtalálni a védekezés legjobb módját, ha kitartó munkával az állatok összes tulajdonságait, szokásait, reakcióit felderítik. A floridai tengertudományi intézet munkatársai víz alatti tv- kamerálkkal, hangsugárzó rendszerekkel és különféle mérőműszerekkel a cápák hangérzékelését tanulmányozták. Kimutatták, hogy a víz alatti .hanghullámok, nyomásjelek nagy segítséget nyújtanak e félelmetes vízi ragadozóknak zsákmányuk megtalálásához. Rendszertelenül lüktető, mély hangok segítségével; ilyeneket kellenek a vergődő halak is; percek alatt több száz cápát csalogattak a víz alatti kamerák látókörébe. Ugyanakkor a mintegy 1000 Hz-es tiszta hangokra nem reagáltak az állatok. A megfigyelések során nem bizonyosodott be, hogy a cápák a „vérszagra” gyűlnek a zjsákmány köré. Megállapították, hogy a vér vegyi anyagainak vízben való oldódása lassúbb annál, amilyen gyorsan a cápák felfedezik áldozataikat. Egyébként a szag- és ízanyagokra igen érzékenyen reagálnak az állatok. Felfalják ugyan elhullt társaikat, de a tengerben oszlásnak lindult cápahústól például visszariadnak. A képen látható készülékkel amerikai kutatók vizsgálták a cápák fényérzékenységét, a színekhez való viszonyát. Kiderült., hogy a sötét félhomályt nem kedvelik az állatok, nem szívesen úsznak a tengermélyben. Meglepődve állapították meg, hogy amikor a medencébe, amelyben a cápa úszkált, sárga Színűre festett korongot süllyesztettek, a cápa sietve elmenekült, és még akikor sem merte megközelíteni a korongot, amikor friss véres húst helyeztek el mellette. Bölénytehenek Érdekes „újjáélesztési” — kísérletet kezdtek a kutatók a kiveszőfélbcn levő bölényekkel. Azt a célt tűzték maguk elé, hogy kitenyésztik a szarvasmarha és a bölény olyan hibridjét, amely örökli az elődök legjobb tulajdonságait: a szarvas- marhától a tejelő képességet és a csordaéletmódot, a bölénytől pedig a szívósságot, az igénytelenséget, a gyors növekedést és a nagy súlyt. Az első ilyen hibridek már kikerültek a zoológusok kezéből; hasonlítanak is, meg nem is az ősökhöz. Nagyobbak a teheneknél, testüket kékesfekete szőr és bolyhos piheszőr borítja. A hátukon észrevehető púp van, a lábaikon fehér folt, a fejüket rövid hegyes szarv koronázza. A hibridek életük első tíz napjának a fejlődésében messze felülmúlták a szokásos borjakat, tehát — kizárólag szálastakarmányon tartva — egyformán fejlődtek, növekedtek a sokkal változatosabban kosztoló állatokkal. A hibrid-borjak a hideget is jól bírják. Születésük után akár jeges vizet is ihatnak, ami háziállat-társaiknak a pusztulást jelentené. A bölénytehenek fejhozamáról beszélni egyelőre még korai, hiszen a vad bölénytehenet még senkinek sem sikerült megfejni, bár néhány csepp bölénytejből megállapították, hogy zsírtartalma 6 százalékos.
