Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-11 / 212. szám

1979. szeptember 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tanévnyitók A polgári védelmi gyakorlat második napján (Folytatás az 1. oldalról.) A DATE mezőtúri Mező- gazdasági, Gépészeti Főisko­lai Karán délután tartották meg a tanévnyitó tanács­ülést. Az ünnepségen — amelyen részt vett dr. Bo­ros Ottóné, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Mó­ricz Béla, a városi pártbi­zottság első titkára, valamint jelen voltak a város állami, társadalmi vezetői — dr. Ká­dár Béla egyetemi tanár, rektorhelyettes köszöntötte a megjelenteket, a kar oktatóit, hallgatóit, majd felolvasta dr. Romány Pál mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ternek az egyetemhez inté­zett levelét. Ezt követően dr. Ferenczy József főiskolai tanár, a kar igazgatóhelyettese mondott tanévnyitó beszédet. Érté­kelte az előző tanév eredmé­nyeit, majd a feladatokról szólva hangsúlyozta: — Az üzemmérnöki szak­képzés a fejlődés olyan pe­riódusába lépett, melyben a célkitűzés, a belső tartalmi és szerkezeti arányok továb­bi pontosítást, tökéletesítést és megszilárdítást kívánnak, és e munka meghatározóan fontos részét már e tanév­ben kell elvégezni. Vonatko­zik ez az új tanterv- és programkialakításra, a to­vábbi kari szervezeti kor­szerűsítési előkészületekre, a szakmai-termelési kapcsola­tok és továbbképzési felada­tok korszerűsítésére és fej­lesztésére. Mindez nem idegen eddigi munkánktól. Hiszen az el­múlt időszak fejlesztési tö­rekvései ennek jegyében fo­gantak, és munkastílusunk egészére is az új és korszerű tudatos keresése, a megala­pozás és tervszerű előkészí­tés volt a jellemző ed,dig is. Ennek folytatása, tartalmas és következetes továbbvitele a legfőbb feladat az új tan­évben, ha lehet még racioná­lisabban és hatékonyabban. Végül az elsőévesekhez szólt: jó tanácsokkal látta el őket, s felhívta figyelmüket a rendszeres tanulás, a mű­velődés fontosságára. A tanévnyitó beszéd után a nyolcvankilenc elsőéves letette az esküt, s dr. Pat­kós István, a kar igazgatója kézfogással „hallgatóvá fo­gadta” őket. A ..gólyákat” Jakab Sán­dor tanszéki mérnök, a kari KISZ-bizottság megbízott titkára köszöntötte. A tan­évnyitó záróakkordjaként dr. Patkós István igazgató ju­talmakat adott át a közmű­velődésben, a sportban, il­letve az ifjúsági mozgalom­ban kiemelkedő munkát végzett hallgatóknak. ÚJ búza fajták Kicsi a választék őszi árpából Az őszi vetőmageliátós helyzetéről tartottak sajtó- tájékoztatót tegnap dél­előtt a Vetömagtermelte- tő és Értékesítő Vállalat közép-magyarországi köz­pontjában Szolnokon. Az ülésen többek között el­hangzott, hogy az idén 1300 vagon őszibúza-vetö- magot rendeltek a gazda­ságok, amelynek három­negyed részét már kiszál­lították az üzemekbe. Ősszel a megyében 1400 tonna „elit” vetőmag kerül majd a földbe, amelynek minél nagyobb szaporaaága érdekében a vetőmagtermel­tető szigorítja az ellenőrzé­seket, és a technológiai ele­mek betartását. Ez indokolt is, hiszen az eljövendő esz­tendők jó termését határoz­hatja meg az „elit” felszapo­rítása, másrészt pedig a mag­vak jelentős hányada import­ból származik, és nem mind­egy, milyen hatékonysággal érvényesül. Több új, illetve fiatal ne- mesítésű fajtát is 'kipróbál­nak az idén Szolnok megyé­ben. Így például GK—Tisza- tájt, MV—8-ast, Super Zlat- nát is vetnek a gazdaságok. Az étkezési búzák közül nagyobb arányban részesül­nek a jugoszláv fajták, az összes megrendelt mennyi­ségnek mintegy egynegyede volt a Rana. Számottevő mennyiségben vásároltak még az üzemek Jubilejnajá- ból, MV—4-ből és a Parti­zánkából. Mennyiségre elég, de nem kielégítő a fajtaválaszték őszi árpából. Ez azzal ma­gyarázható, hogy a mostoha időjárás miatt a szaporító gazdaságokban a növények jelentős része kipusztult. Ne­mesített vetőmagból a meg­rendelések hatvan százalékát tudja csak biztosítani a vál­lalat, a maradék negyven százalékot pedig utánter- mesztett árpából szállítja az üzemeknek. Azonban ennek a minősége sem marad el lé­nyegesen az előbbitől, mert ezeket a területeket is szem­lézték, s a szemek minőségét is vizsgálták a szakemberek. Javult viszont az ellátás ká­posztarepce-vetőmagból. Több olyan fajta került idén forgalomba, amely termésé­nek alacsony az Erukasav tartalma. A piac igénye növekedett e növények után és emiatt a termőterület 25 százalékán vetettek ilyen faj­tákat. Csökkentek tavalyhoz ké­pest a lucerna- és a gyepve- tőmag-megrendelések, pedig megfelelő mennyiség és választék is van. A vállalat szaporító gazdaságaiban egyébként 330 hektáron tele­pítenek az idén nemesített lucernafajtákat, továbbsza- porítás miatt. A kistermelők igényeinek kielégítésére is gondol a vál­lalat. Az idén 148 boltba 768 ezer színes tasakú vetőma­got, valamint 90 ezer úgynevezett súlyegységes csomagot szállított, illetve szállít. Őszi öntözésre készülnek A Közép-Tisza vidékén a Tiszia II. vízlépcső öntöző- rendszerében véglet ért a nyá­ri öntözési idény: a mezőgaz­dasági üzemek március végé­től szieptember elejéig több mint 57 ezer hektár növényi kultúrát, (rétét, legelőt láttak el mesterséges csapadékkal. Még augusztusban is in­tenzíven dolgoztak a beren­dezések, sőt 5500 hektárral nagyobb terület kapott vizet, mint a megelőző hónapokban. A növekedés magyarázatát a tavaszi és a nyári másodveté- sek adják meg, a gabona és egyéb növények után vetett zöldség és takanmányfélék jó termését is csak vízzel tud­ták biztosítani. A másodveté­sű silókukorica és a rövid tenyészidejű szemeskükorica, a csalamádé meghálálta a csapadekot, szépen, erőtelje­sen fejlődik. A szeptember elején készí­tett csapadékmérleg azt iga­zolta, hogy a múlt év őszétől idáig, vagyis egy év alatt 120 milliméterrel kevesebb eső hullott az Alföldnek erre a vidékére, a talaj most is rendkívül száraz. Természe­tesen a nyári öntözési idény vége nem jelenti az öntözés befejezését, a vízügyi vállala­tok, társulatok stabil és hor­dozható vízkivétel i művei to­vábbra is a helyükön marad­nak, és felkészülitek az őszi kelesztő és tároló öntözésre. Néhány nagyüzem máris je­lezte, hogy mesterséges csa­padékkal igyekszik előmozdí­tani a száraz talajba kerülő kenyérgabona, a repce és más őszi növény kelését és még a keményebb tél előtti meg­erősödését. Indulás Szolnok védelmére Az alegységek parancsnokainak eligazítása A kétnapos polgári védelmi módszertani bemutató gya­korlat vasárnap reggel foly- tátódott. Üjszászon, idillikus környezetben, a Zagyva gát­ja és a község szélső házai közötti réten ütöttek táborit azok a polgári védelmi ala­kulatok, mélyeknek az volta feladatuk, hogy a Szolnokot ért feltételezett atomcsapás után mentsék az anyagi ja­vakat, nyújtsanak segítséget a megyeszékhely bajbajutott lakóinak. A felkészülés megtekinté­sére érkezett szemlebizottság­nak természetes tribünként szolgált a folyó gátja. Tetejé­ről jól szemre lehetett véte­lezni a terepet, az indulásra kész alakulatokat, a felsora­kozott gépjárműveket, a ví­gan pöfékelő gulyáságyukat. Ennek a gyülekezési hely­nek a megválasztása szak­avatott szemekre vall. A tá­gas térség jól lehetővé tette nemcsak az elhelyezést, ha­nem az odaérkezők, illetve az onnan indulók akadály­talan mozgását is. Arról a helyről Szolnok műútról va­ló megközelítése biztosított. A község lakói mindennel segítették a polgári védelmi alakulatokat, — erről tájé­koztatta a szamlebizottságot Nagy József újszászi tanács­elnök. Tájékoztatója után az ala­kulat parancsnoka magához rendelte az alegységek pa­rancsnokait, és rövid eligazí­tás után elhangzott a pa­rancs: Indulás! Irány Szolnok! Lángok között, füstfelhőben Mintha nem Is gyakorlat volna Félelmetesek, mégis lenyű- gözőek az ég felé törő hatal­mas lángok, a gomolygó, mindent elborító fekete füst. Tűz enyészt házakat, villany­karókat, kerítéseket. Láng, füst és rom a környék, és a romok között sérülten embe­rek, segítségre várva. Min­dent betölt a benzin, a gáz­olaj, az égett anyagok szaga. Tudjuk, hogy imitált a tűz, a pusztítás, mégis összeszo­rul a szív a látottak miatt: képes az ember megküzdeni ilyen szörnyű pusztítás­sal?... És feltűnik három kis mozgó pont a romok kö­zött. Védőruhás emberek, ke­zükben mérőműszerekkel. A felderítők ... Aztán szirénák vijjogása tör át a lángok ro­pogásán, és már itt is van­nak az első munkagépek, a tűzoltók rohamkocsijai... A polgári védelmi bemuta­tó módszertani gyakorlat második napjának délelőtt­jén — vasárnap —, a feltéte­Megérkeztek a kárterületre a felderítők lezések szerint nukleáris csapás érte Szolnokot. Az összevont polgári védelmi erőknek kell felvenniük a küzdelmet a pusztítással az életért, itt a Papírgyár mel­letti kárterületen. Kukri Béla, Szolnok polgá­ri védelmi parancsnoka — miután arra engedélyt kapott Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi minisztériumi ál­lamtitkártól — jelentést tesz a megye polgári védelmi pa­rancsnokának a kialakult helyzetről, a mentésre vonat­kozó elhatározásáról. A szemlebizottság egy emel­vényről kíséri figyelemmel a gyakorlatot. És egyre több­ször hallatszik itt is, ott is az elismerő szó: „Nagyszerű­en dolgoznak ... Ennyire összehangolt munkát jó ér­zés nézni... Nehéz lehet ab­ban a hővédő ruhában a tűz­oltóknak ...” A gyakorlat megkezdése előtt beszéltem Fodor Ká­rollyal, ő egyike a hővédő ru­hában dolgozóknak. Elisme­rően szólt felszerelésükről. Mátrai Albert tűzoltó őrnagy azt is elmondta: több mint egy hónapja készültek a gya­korlatra. Tizenegy gépjármű­fecskendőt vetnek be, és nemcsak a szolnoki, itt van­nak a Békés, Pest, Hajdú megyei tűzoltók is a legkor­szerűbb eszközökkel. — Ilyen nagyméretű gya­korlatunk még nem volt, ilyen nagy területtüzet még nem kellett leküzdenünk, mint most, — hangsúlyozta többször is. És lám, saját szemünkkel látjuk, milyen gyors, pontos, begyakorlott mozdulatokkal kezelik a Rába-Rozenbauer típusú speciális habbal, por­ral oltó gépjárműveket, ame­lyek percenként 4800 litert ontanak a lángokra. Nem sok idő telik el és már el­hamvadtak a tüzek, a dózere- sek már utat nyitottak a kék­sisakos, gázálarcos műszaki mentő egységeknek, ame­lyeknek tagjái falat bonta­nak, romot takarítanak,-hogy menteni lehessen az épüle­tekben, /óvóhelyeken rekedt embereket. Távolabb gőz áramlik — megrongálódott a távfűtő berendezés, azon­nal meg kell kezdeni a javí­tását. Messzebb egy emeletes házból embereket mentenek. És már itt vannak a fehér sisakos egészségügyiek is. Kötözik, hordják a sérülte­ket ... Szintén a gyakorlat meg­kezdése előtt beszéltem né­hány „sérülttel”, a 633-as számú szakmunkásképző in­tézet diákjaival, ök az Ifjú Gárda Polgári Védelmi századának tagjai, valameny- nyien ifjú vöröskeresztesek. Három éve tanulják az első­segélynyújtást, és az imitá­ciót is. — Tökéletesen tudunk imi­tálni különféle sérüléseket. Ezekben a táskákban minden szükséges kellék megvan hozzá, — mondják a fiúk. És hozzáteszik: — Jó játék ez, ami közben tanul is az em­ber. Nos, ezek a fiúk most úgy fekszenek a hordágyakon mintha valóban eszméletüket vesztették volna a súlyos sé­rülés következtében. Most már teljes erővel fo­lyik a mentés, hangyaszorga­lommal végzi a feladatát mindenki, mintha nem is gyakorlat volna ... Életmentés magasfokon Vasárnap, a késő délelőtti órákban a jól szervezett, összehangolt mentés folya­matát mutatták be, mely ter­mészetesen a sérültek menté­sével kezdődött. Az önkéntes vöröskeresztes ápolónők és a mentők pillanatokon belül akcióba léptek, s a súlyos sérülteket (természetesen imitált sérüléseikkel) hord­ágyon vitték a sebesültszál­lító gépkocsikhoz, akikről úgy tűnt, hogy kevéssé súlyos a sérülésük, azokat az ápoló­nők kísérték az autókig. Irány a személyi mentesítő sátor, ahol az RBV fürdető­mentő polgári védelmi szak- szolgálata lépett akcióba. Le­vetkőztették a betegeket és megfürdették. Ezután jött a kontroll: sikerült-e a sugár­szennyeződéstől mentesíteni őket? A polgári védelmi szakember műszere egy pil­lanat alatt megállapította, tökéletesen sikerült-e a men­tesítés, vagy az alapos fürde­tés ellenére a rádióaktív su­gárzásnak még mindig nyo­ma van a szervezetben. Ha a műszer szennyezettséget jel­zett, a beteg a jól elszepa­rált elkülönítőbe került. Mindez a bemutatón percek alatt zajlott le. A mentesítést követte az első életmentő beavatkozás az úgynevezett orvosi segélyhelyen, sötétkék egyenruhájukra fehér kö­penyt öltve várták az egész­ségügyiek (az orvosok és szakasszisztensek) a betege­ket. A parancsnokuk dr. Ha­nes János irányításával lát­tak munkához. Az átvevő osztályozósátor­ban az asszisztensek nyilván­Fürdetés a mentesítő sá­torban tartásba vették a betegeket, és miután megállapították, hogy melyik testrészen és mi­lyen sérülés érte, egy emberi testet ábrázoló kártyán fel­tüntették a sérülés helyét, súlyosságát és továbbították őket a megfelelő szakellátást* biztosító „osztályra”, ki a műtőbe, ki a kötözőbe, ki a sokktalanítóba, ki a fektető­be került. A segélyhelyre ki­települt gyógyszertár gondos­kodott a segélyhely gyógy­szer- és kötszerellátásáról. A segélyhely valóban csak az első orvosi beavatkozás szín­tere volt. A beteg végleges ellátására az úgynevezett szükségkórházban került sor, amelyet a bemutató idejére Tószegen a művelődési köz­pontban, az általános iskola épületében rendeztek be. A tábori konyhán A menü babgulyás Szükségállapot idején sem éhezhetnek az emberek. Sem az összevont polgári védelmi erők tagjai, sem a nukleáris csapás érte területről kimen­tett emberek. Hogyan lehet az étkezésükről gondoskodni? Többek között ennek lehetett szemtanúja a szemüebizott- ság a tószegi Petőfi Termelő- szövetkezet egyes számú ma­jorjában berendezett anyagi, technikai ellátó bázison, ahol az étkezésnek kulturált fel­tételeket teremtettek. A gépszínben terített aszta­lok, a két oldalán felállított mozgókonyhák üstjeiben íz­letes egytálételt, babgulyást főztek. Az élelmezés azonban csak egyik feladata volt az ellátó bázisnak. A major épületei­nek és berendezéseinek, gé­peinek legésszerűbb felhasz­nálásával telepítették és ala­kították ki a gépjárműjavító és üzemanyagtöltő részleget, valamint a javító és tartalék- anyagok, alkatrészek raktá­rát. A tudósításokat készítet­ték: Kovács Katalin, Simon Béla, Varga Viktória. Fo­tó: Kőhidi Imre, T. Kato­na László, Nagy Zsolt. Mentik a sérülteket

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom