Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-11 / 212. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. szeptember 11. Kommentárunk Fenyegető árnyék Miközben Peking ma­gatartása miatt semmi eredményt nem hoztak a vietnami.—kínai tár­gyalások, a két ország határáról újra riasztó hírek érkeznek. A jelen­tések önmagukért be­szélnek. Néhány hóna­pos viszonylagos békeál­lapot után Kína ismét egyértelműen fenyegető katonai manővereket hajt végre Vietnam ha­tárai közelében. A hí­rek szerint éppen egy tucat kínai hadosztályt és hat hadtestet vontak össze, négy kínai had­osztály pedig a laoszi határ mentén zárkózik fel. Ezek a jelentések ak­kor is nemzetközi aggo­dalmat keltenének, ha a világ nem ismerné az időbeli előzményeket, az agresszió pekingi „ideo­lógiai” körítését — az egész szomorú hátteret. Dehát ismeri és a kínai vezetés egyébként is gondoskodik arról, hogy senkinek ne máradhas­sanak kétségei a katonai akciók politikai jellege és céljai iránt. Űj abban már alig van nap, hogy a kínai fővá­rosban ne hangzanának el felelős, magas rangú vezetők nyilatkozatai „Vietnam ismételt, sőt esetleg többszöri (!) meg- leckéztetéséről”. Soka­sodnak az arról szóló hírek is, hogy a vietna­mi légtérben rendsze­ressé váltak a veszé­lyes kínai provokációk. Az, hogy egy hatalom ilyen eszközökkel, a szüntelen katonai fe­nyegetések gyakorlatát megvalósítva folytassa „külpolitikai” tevékeny­ségét. világszerte aggo­dalmat kelt. A jelek szerint azonban nem minden ország osztja ezt az aggodalmat. Számos megfigyelő emlékeztet arra, hogy a provokációk valósággal szárnyakat kaptak Wal­ter Mondale amerikai alelnök kínai látogatá­sa után. A szovjet had­sereg lapja, a Kraszna- ja Zvezda nem véletle­nül hívja fel a figyel­met éppen most arra: a fejlemények fényében Washington hiába akar­ja Pekinggel kiépített kapcsolatait egyszerű „normalizálásként” fel­tüntetni. H. E. BÉCS Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével az Osztrák Szakszervezeti Szö­vetség (ÖGB) meghívására vasárnap magyar szakszerve­zeti küldöttség utazott Auszt­riába. az ÖGB hétfőn kezdő­dött kongresszusára. SZÓFIA Bulgária felszabadulásának 35. évfordulójáról felvonulá­son emlékeztek meg vasár­nap délelőtt Szófiában és Bulgária több városában. A szófiai központi ünnepség dísztribünjén Todor Zsivkov- val, a BKP Központi Bizott­ságának első titkárával, az Államtanács elnökével az élen jelen voltak a bolgár párt- és állami élet kiemel­kedő személyiségei. KAIRO Robert Strauss, az ameri­kai elnök közel-keleti meg­bízottja vasárnap Szadat el­nökkel folytatott másfélórás tárgyalása után felsőfokú jelzőkkel teletűzdelt nyilat­kozatban adott számot a megbeszélések eredményes­ségéről és határtalan biza­lommal szólt a palesztínai „autonómiával” kapcsolatos tárgyalások várható sikerei­ről. Amerikai diplomáciai források szerint Strauss nem vitt magával új javaslatokat, Erősödött az el nem kötelezett országok egysége (Folytatás az 1. oldalról.) nél nagyobbszabású összejö­vetel volt” — állapította meg Castro. — A nemzetközi konferenciák történetében aligha volt eddig példa arra, hogy ilyen magasrangú sze­mélyek. ehhez hasonló inten­zív és hosszan tartó munkát végeztek volna. A konferen­cián, a szombat éjjeli ülést leszámítva, kilencvenhárman szólaltak fel. Ezen a tanács­kozáson korunk legfontosabb és legégetőbb kérdéseit vizs­gáltuk, s eddig soha nem látott szolidaritás érződött — hangoztatta a kubai elnök. — A tanácskozáson né­peink valamennyi jogos kö­veteléséről és óhajáról szó volt és a résztvevők e kér­déseket a legnagyobb figye­lemmel tanulmányozták — szögezte le Fidel Castro, hozzáfűzve: a résztvevők egyetértettek abban, hogy a konferencia utolsó ülésén nem hagytak jóvá felszínes határozatokat olyan problé­mákról, amelyek elmélyült figyelmet és elemzést igé­nyelnek. A Kubai Köztársaság el­nöke ezután kijelentette: a konferenciának egyebek közt azért volt rendkívüli jelen­tősége , mert a mozgalom sokrétű volta, és az el nem kötelezettek ellenségeinek ama törekvései ellenére, hogy a tagországokat szem­be állítsák egymással, szinte teljes konszenzussal sikerült megállapodásra jutni min­den kérdésben. — Éppen ezért kijelenthetjük, hogy a mozgalom ma egységesebb, határozottabb, erősebb és függetlenebb, mint valaha volt. Fidel Castro végül köszö­netét mondott a résztvevők­nek a konferencia sikerének érdekében végzett munkáju­kért és az együttműködé­sért, majd az el nem köte­lezett országok hatodik csúcsértekezletét befejezett­nek nyilvánította. Hz űrhajósok sajtóértekezlete i.*« Sajtókonferencián számolt be tegnap Moszkvában 175 napos űrutazásáról Vlagyi­mir Ljúhov és Valerij Rju- min. A világ eddigi leg­hosszabb időtartamú űrex­pedíciójának két résztvevője csaknem féléves űrutazás után augusztus 19-én tért vissza a Földre. Ljahov és Rjumin útjának eredményeit, a Szál jut—6 űrállomással végzett eddigi kísérleteket Borisz Petrov, a Tudományos Akadémia alel- nöke, az Interkozmosz Ta­nács elnöke foglalta össze. A többi között elmondotta: az új típusú űrállomáson ed­dig három állandó személy­zet dolgozott, összesen 14 űrhajós járt. A Szaljut—6- hoz 17 alkalommal kapcsol­tak hozzá személy-, illetve teherszállító űrhajót. A te­herűrhajók összesen 9 tonna darabárut és 4 tonna üzem­anyagot juttattak el az űr­állomásra. Az űrállomásról egyedül az MKF—6 m ké­szülékkel 6000 felvételt ké­szítettek a Föld felszínéről és az óceánokról az űrállo­más minikemencéiben 150 kísérletet hajtottak végre. Petrov akadémikus méltat­ta a nemzetközi kísérletek jelentőségét, hangsúlyozva, hogy a szocialista országok összefogása a világűrben is nagy eredményeket hozott. Vlagyimir Ljahov elmon­dotta: űrutazásuk mind a 175 napja eseményteljes volt, új és új élményeket hozott, A legfontosabb tapasztalatok egyikeként azt említette, hogy a gondos felkészítés és társaik tapasztalata alapján sikerült megfelelően felké­szülni, kidolgozni azt a programot, amely az átállás­hoz szükséges. Valerij Rju­min részletesen beszámolt az űrutazás során végzett mun­káról. Különösen kiemelte a kozmikus-technika sikerét, a különböző berendezések és műszerek eredményes mű­ködését. Petrov akadémikus vála­szaiban a többi között a nemzetközi együttműködést illető kérdésekre tért ki. Az imterkozmosz-program foly­tatása mellett rövidesen meg­kezdődnek a részletes tár­gyalások a francia űrhajós­jelölt útjáról is. Ezzel kap­csolatban Vlagyimir Satalov altábornagy egy kérdésre válaszolva — elmondotta: a magyar űrhajós-jelöltek Csil­lagvárosban folytatják felké­szülésüket arra a szovjet— magyar űrkísérletre, amely­re az interkozmosz-program további szakaszában kerül sor. A szakmai vezetők igen elégedettek a magyar űrha­jós-jelöltek eredményeivel: mindketten szorgalmasan készülnek az eljövendő űr­utazásra. érkezett de mint megjegyezték, „a puhatolózás” mindig része küldetésének. MOSZKVA Vasárnap is folytatódtak a tanácskozások Moszkvában, a nemzetközi gyermekév al­kalmából megrendezett nagy­szabású nemzetközi fórumon, amelyen több mint 300 kü­lönböző nemzeti és nemzet­közi szervezet képviselői vannak'jelen. A konferencia jelszava: A gyermekek békés jövőjének kérdése állt előtér­ben a bizottságok munkájá­ban. LONDON A londoni Lancaster palota szalontermében tegnap dél­után lord Carrington brit külügyminiszter elnökleté­vel megnyílt a „zimbabwei alkotmányozó konferencia”. Az első ülésen lord Carring­ton nyilatkozata hangzott el, a zimbabwei hazafias erők képviselői ma fejtik ki első­ízben álláspontjukat. PÁRIZS Rekordot döntött idén a L’Humanite ünnepe: már eddig 603 ezer fizetővendéget számláltak össze a vasárnap este véget ért találkozón, kétezerrel többet, mint az 1977-es csúcsesztendőben. A gyerekekkel, meghívottakkal és a ^potyautasokkal” együtt a kommunista lap becslése szerint kereken egymillió vendége - volt a Párizs kör­nyéki Courneuve-parknak, a francia kommunisták és az ország népe közötti évről évre megrendezett találkozó színhelyének. LISSZABON 600 000 látogatója volt a portugál kommunista párt központi lapja, az Avante idei háromnapos ünnepségé­nek, a lisszaboni Ajuda ma­gaslaton. Vasárnap este tar­tották meg az ünnepség le­zárásaként a portugál kom­munista párt nagygyűlését, amelynek szónoka Alvaro Cunhal, a párt főtitkára volt. PÁRIZS Husszein jordániai király hétfőn kizárta annak lehető­ségét, hogy országa csatla­kozzék a megszállt Ciszjor- dánia sorsával összefüggő egyiptomi—izraeli tárgyalá­sokhoz. Nyilatkozata válasz volt Szadat egyiptomi elnök és az izraeli vezetők közel­múltban tett kijelentéseire, amelyek szerint Amman ha­marosan csatlakozik a pa­lesztin „autonómia-tárgya­lásokhoz”. Elhunyt Taleghani ajatollah Taleghani ajatollah, Te­herán egyik legfőbb vallási vezetője, vasárnap éjjel szív­roham következtében 68 éves korában elhunyt. Taleghani ajaitollahot a síita egyházban a mérsékel­tebb irányzat képviselője­ként tartották számon: kap­csolatot tartott a Fedajin Khalk és a Modzsahedin Khalk elnevezésű iszlám mozgalmakkal. A kurd kér­désben azonban khomeini ajatollah nézeteit osztotta, s a kurd felkelés vezetőit „hazaárulóknak” minősítette. Khomeini ajatollah hétfőn — Taleghani temetésének napján — a vallási vezető halála alkalmából háromna­pos nemzeti gyászt rendelt el. Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője, rádióbeszé­dében szólította fel a kurd lázadás leverése elől mene­külőket, hogy térjenek visz- sza otthonaikba. Khomeini biztosította a kurdokat, hogy „csak az áruló (kurd) veze­tőket és cinkosait vonják fe­lelősségre gyilkosságért és árulásért”. „Merénylet” Moro lánya ellen Az olasz politikai rendőr­ség (DIGOSZ) hétfőn De Matteo főügyész asztalára tette Anna Morénak, a meg­gyilkolt Aldo Moro egyik lá­nyának ismeretlen szemé­lyek ellen tett feljelentését, amelyben tudtul adja, hogy az elmúlt hetekben három merényletszerű provokáció célpontja volt néhány hóna­pos kislányával együtt. Noha Anna Moro kislánya és saját életét féltve tett feljelentést az olasz rendőr­ségen, megfigyelők vélemé­nye szerint nem valószínű, hogy „merényletről” volna szó. Hiszen ha ez volna az ismeretlenek célja, már meg­valósíthatták volna. Inkább arról lehet szó, hogy ugyan­azok a szélsőjobboldali ele­mek állhatnak az ügy mö­gött, amelyek Moro elrablá­sában és meggyilkolásában is közreműködtek. A Moro- lány ellen elkövetett provo­kációikkal újból meg akar­ják félemlíteni azokat a ha­ladóbb polgári köröket, ame­lyek — csakúgy mint Moro elrablása előtt — kompro­misszumra hajlottak a kom­munistákkal és az olasz munkásmozgalommal. Üdvözlő távirat Bulgária nemzeti ün­nepe alkalmából Andri- kó Miklós, a megyei pártbizottság első titká­ra a következő üdvözlő táviratot küldte Sztan- ko Dimitrov elvtársnak, a Bolgár Kommunista Párt Kjusztendil megyei Bizottsága első titkárá­nak: A bolgár nép nemzeti ünnepe alkalmából elv­társi üdvözletünket és jókívánságainkat küld­jük a Bolgár Kommu­nista Párt Kjusztendil megyei Bizottságának és a megye lakosságának. Kívánunk önöknek jó egészséget, alkotó erőt és további sikereket a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusa hatá­rozatainak megvalósítá­sában, a fejlett szocia­lizmus építésében. Koszigin Etiópiában A szocialista Etiópia ideig­lenes katonai kormányzó ta­nácsának és ideiglenes kato­nai kormányának meghívá­sára hétfőn hivatalos bará­ti látogatásra Etiópiába ér­kezett Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. A két ország nemzeti lo­bogóival feldíszített Addisz Abeba-i repülőtéren a szov­jet vendéget Mengisztu Hailé Mariam, az ideiglenes ka­tonai kormányzó tanács el­nöke, miniszterelnök és más magas rangú személyiségek fogadták. Alekszej Koszigin érkezé­sét követően rövid nyilatko­zatot adott a sajtó képvi­selőinek Addisz Abeba re­pülőterén. Kijelentette: rend­kívüli módon örül az alka­lomnak, hogy az ideiglenes katonai kormányzó tanács meghívására ellátogathatott Etiópiába. „Ittlétünk, a nem­zeti demokratikus forrada­lom ötödik évfordulójával kapcsolatos ünnepségeken va­ló részvételünk lehetővé te­szi, hogy közvetlen közelből 'ismerkedjünk meg Etiópia népének munkájával, az or­szág forradalmi átalakításá­nak folyamatával.” * * * Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, közlekedés és postaügyi miniszter vezetésével hétfőn magyar párt- és kormánykül­döttség utazott Addisz Abe- bába, az etióp forradalom ötödik évfordulójának ün­nepségeire. Taraki Moszkvában Nur Mohammed Tarakit, az Afganisztáni Népi De­mokratikus Párt KB főtitká­rát, az Afganisztáni Demok­ratikus Köztársaság Forra­dalmi Tanácsának elnökét — aki úton hazafelé az el nem kötelezett országok havannai csúcstalálkozójáról rövid idő­re megállt Moszkvában — hétfőn a Kremlben fogadta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke. A baráti találkozón részt vett Andrej Gromikq, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. A találkozón a szovjet— afgán kapcsolatok helyzetét és a nemzetközi élet legidő­szerűbb problémáit tekintet­ték át. Leonyid Brezsnyev és Ta­raki pozitívan értékelte az el nem kötelezett országok hatodik csúcstalálkozójának eredményeit. Dajan izraeli külügyminiszter Bonnba érkezett. A képen ven­déglátójával, Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel (Telefotó - KS) Antifasiszta harci nap az NDK-ban A Német Demokratikus Köztársaságban vasárnap a fasizmus áldozatainak több, mint 4000 emlékhelyén ko­szorúzásokkal, nagygyűlése­ken emlékeztek meg a fasisz­ta terror sokmillió áldozatá­ról. A hagyományos antifa­siszta nap alkalmából tartott berlini nagygyűlésen — ame­lyet az 1933-as hírhedt náci könyvégetés színhelyén, az NDK főváros szívében levő Bebelplatzon rendeztek meg — részt vett az NDK számos párt- és állami vezetője, élü­kön Erich Honeckerrel, a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkárával, az NDK Állam­tanácsának elnökével, Willi Stoph miniszterelnökkel és Horst Sindermannal, a Népi Kamara elnökével, valamint 21 ország és Nyugat-Berlin antifasiszta, ellenállási szer­vezeteinek delegációi, köztük a Magyar Partizán Szövetség küldöttsége, a szövetség elnö­kének, Fehér Lajosnak veze­tésével. Paul Vemer, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, beszédében hangsúlyozta, hogy megala­kulásának órájától kezdve az NDK következetesen teljesí­ti az antifasiszta harcosok örökségét, s az alapításának jubileumát ünneplő 30 éves szocialista Német Demokra­tikus Köztársaság egyben há­rom évtizede mélyen antifa­siszta békeállam. A berlini nagygyűlés részt­vevői megkoszorúzták a fa­sizmus és militarizmus áldo­zatainak az Unter den Lin- denen levő emlékhelyét. Fidel Castro kubai elnök záróbeszédét mondja {Telefotó - KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom