Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-09 / 211. szám
1979. szeptember 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 CSRmDOnMNSZMTO IDŐ Nehéz receptet adni Ki kezelje a családi Kedves játéka ez kisebbeknek, nagyobbaknak egyaránt, gyakran a család felnőttéi is jól szórakoznak vele. Tervezni, okoskodni, számolni, spekulálni kell ahhoz, hogy nyertes lehessen a játékos. De vajon hányán játsszák jól az életben az okos gazdálkodást? Hányán terveznek jól, és hányán tudják azt meg is valósítani, amit elképzelnek? Kendődivat Tanítónői munkáin során nagyon érdekes tapasztalatokat szereztem. A gyermekek ellátottsága, gondozottsága, az otthonok rendje, az életmód nagyon sokszor nem tükrözte a szülők kereseti kimutatása szerinti jövedelmet. Az ötgyermekes P. családban csak az édesapa keresett. Gyermekeik közül kettőt tanítottam, de mindet ismertem. Rendesek, tiszták voltak, és sohasem mentették magukat azzal — ha be kellett fizetni kirándulásra, vagy más programra —, hogy „Anyukának nincs pénze”. Mindig volt mindenre. Igaz. nem banánt hoztak tízóraira, d,e a vajas kifli mellett mindig volt egy alma vagy 2—3 szem retek. Áz apa nem járt el kocs- mózni, a családdal érezte jól magát. Egyszer megkérdeztem az édesanyát, hogyan tud ilyen jól gazdálkodni. Akkor elmondta nekem, hogy a férie az utolsó fillérig hazaadja a keresetét, közösen megbeszélnek mindent, de a pénzt ő — az asszony ,— kezeli. A 10—15 éves kis bakfisok szeretik a gondozott. szép frizurát, és szívesen viselnek copfot is. Nekik mutatunk ne néhány könnyen fésülhető, csinos modellt. 1. A hajat egészen simán, választék nélkül hátrafésülve, hátul magasan és közvetlenül egymás mellett szorosan két ágba fonva, színes, vastag pamutszállal ujjnyi szélesen a tövénél megkötjük. 2. Akinek jól áll. középen elválaszthatja a haját. Mindkét oldalon a hajat kefével összefogva, a fül -mögött és fölött egy kicsit megtupí- rozzuk, majd megcsavarva nagy csigába tekerjük, és babahajtűvel rögzítjük. 3. Vállig érő hajiból: kétoldalt. a fül fölötti hajat simán hátrakeféljük, a fejtetőn egy fonatba fonjuk, s a végét sötétkék bársonyszalaggal csomóra Jcötjük. 4. Hosszú vagy vállig érő hajból fésülhetjük a követA B. családnak csak egyetlen gyermeke volt, és mindkét szülő dolgozott. Nagyon jól kerestek, de a kisfiú csak hébe-hóba hozott tízórait, holmija elhanyagolt, hiányos volt. Hol az anya, hol az apa jött el a gyermekért, mindkettő mindig szesz szagú volt és rendetlen. Az otthonuk is elhanyagolt. És bizony Zsolt sokszor mentette magát azzal, ha nem volt füzete, hogy „anyukának nem volt pénze”. Papírforma szerint több mint kétszeresét keresték a P. család jövedelmének. De sokszor gondoltam arra, mennyi mindent tudna előteremteni ebből a szép ösz- szegből az az ügyes asszonyka. B.-éknél nem volt tervezés. Mint az asszonyka mesélte: egy helyre leteszik a fizetést egy kis dobozba, és melyiküknek mikor kell, akkor kivesz belőle, amennyit akar. „Ketten dolgozunk ér-' te — tette hozzá —, ketten is költjük el!” Ez rendben is lenne, de nem akármire, terv nélkül és megbeszélés nélkül. kezőt. Az egész hajat simán Jiátraf ésüljük, csupán elöl, a fül fölött veszünk el egy- egy tincset, amit megsod- runk. majd hátul a fejen színes copffal összefogunk. 5. Szintén középen választott hajból közvetlenül a fül fölött fonatot készítünk, végeit a fejtető közepén szalaggal vagy csattal rögzítjük. Ha nagyon hosszú a haj, fönt keresztezve, alul a tarkón fogjuk össze a végeit. 6. Széles és magas a frufru, amely a fejtetőnél indul ki. A többi hajat összefogva, hátul, magasan egybekötjük, a végeit gyűrűkbe, csigába szedjük. Ha hosszú a haj, akkor a végét megsodorva kis kontyocskát tekerünk. 7. „Indiánlány” frizura. Elöl a homloknál mindkét oldalon két-két lecsüngő fonatot készítünk szorosan egy. más mellett, a végeit színes fagyöngybe fűzött befőttes- gumival fogjuk össze. B. K. kasszát? dálkodásra, arra, hogy ki kezelje a pénzt, nehéz tanácsot adni, mert esete válogatja, hogy melyik a legeredményesebb módszer. A legrosszabb az. amitB,- éknél láttam, hogy a közösre „rájár” mindkét fél, amíg a „készlet tart”. Ezt még az egyedül élő kereső sem teheti meg, mert teljesen beosztás nélkül nem lehet eredményesen gazdálkodni. A legnagyobb baj az, hogy a fiatalok, amikor összekerülnek, nem ismerik eléggé egymást, nem tudják, melyikük is lenne érettebb, alkalmasabb a „gazdasági ve- zetés”-re. Mindegyikük félti a jogait, és nem akar anyagi függőségbe kerülni a másikkal szemben. Ezért aztán vagv azt választják, hogy mindenki a saját keresetéből gazdálkodik, vagy a közösből vehet szabadon. Mindkét módszer egész kis vagyonok pazarlását, elaprózását jelenti. Nehéz valamiféle receptet adni. hogy ki kezelje a pénzt, de az életben az tapasztalható, hogy a közös tervezés mellett egy kézben kell lennie a családi kasszának. Nem határozható meg, hogy a férj legyen-e a „pénztáros” vagy a feleség. Kettőjük közül az. aki jobban tud bánni a pénzzel, és több érzéke van a jó gazdálkodáshoz. Huh István: A réten túl A kiscsacsi iázik Eső kéne, hiányzik A réten túl csepereg S ha ide ér megered Polónyi Zoltán: A kis patak összehajtó fák alatt, csörgedez a kis patak, nyugton soha nem marad, trillala, trallala, éjjel-nappal csak szalad. Mit cseveg a kis patak? Hogy megállni nem szabad, mert ha egyszer nem halad, trillala, trallala, akkor ő már nem patak. A kendőt egész évben — anyagtól, megkötési módtól függően — viselni lehet. Itt most néhány megkötési módot mutatunk be a különféle nemzetek kendőviseletéből. 1. Keskeny, hosszú sállal, oldalt kötött masnival jól lefogható szeles időben is a hosszú haj. Ezt a kendő megkötési formát Koreában a népviseletben járó férfiak alkalmazzák. 2. Négyszögletes kendőt, csücskénél kezdve, szélesen hajtogatva kötünk így meg, oldalt az egyik fül tetején. Régen a japán halászok viselték így fejdísznek. 3. Kisebb méretű, bordű- rös, négyszögletű kendőből alakítható ilymódon az an- dalúziai fiatalasszonyok ken- dőviselete. 4. Napjaink divatos fejre- valója. A rózsaszedő bolgár lányok kötik meg így kendőiket. Kistermelők — kiskertek Vigyázzunk az állatok bőrére! az Állattartó ritkán gondol jószágainak bőrére. Megszokásból ver végig szíjostorral, vagy bottal az ólból kijönni vagy a szállítókocsira felmenni nem akaró állatain, bocsánatos bűnnek tekinti, hogy nyíráskor bele- helecsíp a juh bőrébe, nem tulajdonít jelentőseget annak, hogy összezárt süldő- nyulai meg-megharapják egymást és úgy véli: ok nélkül kötekedik a baromfifeP dolgozó, amikor a hízottliba hastollának • lekopását, bőrének sérülését, kivörösödését teszi szóvá. Pedig az állatok bőrének épsége, egészsége nagyon fontos dolog. A szarvasmarha, a juh és a nyúl bőre például ipari feldolgozásra kerül, a sertésének egyrésze is. Ha bárhol lyukas, sérült, elvékonyodott; csökkent értékűvé, se- lejtté válik. Elgondolható a veszteség, ha egy nagyméretű és egyébként júminősé- gű bőr emberi gondatlanság miatt válik selejtté. Már pedig azzá válhat. A szíjostorral rendre tanított sertés bőre kicsattan, vagy megduzzad, a szarvasmarha bőrét a bagócslégy lárvája turkálhatja át de elvékonyodhat az örökös vakarózás miatt is. Az almozatlan istállóban, sáros, trágyás helyen tartott, gondozatlan tehén, borjú vakarózik, betonjászolhoz, fához dörgölődik, mert a szennytől valamilyen módon meg szeretne szabadulni. A szenny felmarta, kivakart, sérült bőr azonban ipari feldolgozásra csak részben alkalmas. Az almo- zás hiánya, vagy nedves alom miatt felpállott és letöredezett toliakkal borított libabőr a baromfifeldolgozókban okoz gondot, s növeli a minőségileg hibás áruk arányát. A bőr hibáinak egy része a termelők számára közvetlenül is károsak. A bagócslégy nemcsak a bőrbe, az ipari feldolgozás szempontjából tesz kárt, részesedik benne a tehéntartó is, mert fertőzött tehenei vakaróznak, nem legelnek, csökken a tejtermelésük. A kiharapott nyúl- és a kicsípett juhbőr sem csak önmagában k*ir, a termelőé is, hiszen a szakszerűtlenül nyírt gyapjút leminősítik, az egymást megmaró nyulak fejlődésében visszamaradnak. Az állatok sérült bőrén fertőző anyagok kerülhetnek a szervezetébe, s ez veszélyes fertőzések forrása lehet. Az állattartó maga is jól jár hát, ha” az eddiginél jobban vigyáz állatainak bőrére, annak épségére, egészségére, tisztaságára. Szakszerű gondozással, rendszeres al- mozással, a külső élősködők és sérülés okozására alkalmas minden eszköz távoltartásával, kisebb állatcsoportok kialakításával — ahol a verekedés,' egymás megseb- zése ritkábban fordul elő — sokat tehet a bőr minőségének javításáért. AZ IGAZI állattartó, egyúttal állatszerető ember is, aki nem szurkáló eszközökkel, ostorral, bottal, hanem szép szóval közli akaratát állataival. Az emberség is azt kívánja, hogy ne Összevert, sérült állatok, hanem egészségesek, szépek, szelídek kerüljenek ki kezei közül. Ez talán legalább any- nyira fontos, mint a borhibákból adódó gazdasági károk megelőzése. Gonda Irén BK Törött tojás Ha véletlenül olyan tojást vásárolunk, amely törött, fel lehet használni, de csak olyan ételek készítéséhez, amelyeket meg kell sütni, vagy főzni. A törött tojásokat azonnal fel kell használni, tárolni nem szabad. A tojás 'penészgombákkal is szennyeződhet, ilyenkor a penészgomba telepek a tojás belsejében szabad szemmel láthatók. Az ilyen tojásokat nem szabad felhasználni. Szintén alkalmatlan a fogyasztásra az un. „záptojás” is, amelynek felismerése nem nehéz kellemetlen szaga, megváltozott színe miatt. Keresd a számot! A számokkal teleírt nagy négyzetben egy kisebb négyzetet rejtettünk el, melyben a vízszintes, függőleges és átlós sorok számjegyeinek összege ugyanazt az eredményt adja. Keressétek meg, melyik az a kis négyzet? pT 35 43 28 42 ül i 40 46 25 33 39 32 29 34 45 21 30 201 36 27 41 18 11 16 23 44 38 13 15 171 h 37 22 14 19 iJ Bodzavendéglő Feriék kertje sarkában hatalmas, öreg bodzabokor állt. Ágai olyan magasra nyúltak, hogy akár fának is beillett volna. A bokor tavasszal delistele volt fehér virágokkal, ezek helyén később apró zöld bogyók fejlődtek, melyek a nyár derekára először pirosodni kezdtek, de egy hét sem telt bele már feketén csillogó, érett bodzafürtökkel volt tele az öreg bokor. Néha annyi volt a termés, hogy az ágakat a föld felé húzta a rengeteg érett, fekete bogyó. Feri nagyon szerette az öreg bodzabokrot és reggelenként szívesen elüldögélt ■abban a kényelmes kerti székben, amely ott állt a közelében. Onnét lehetett legjobban megfigyelni a madarak sürgését- forgását is, amelyek vendégei voltak a bodzabokornak. Állandóan jöttek, egyik a másik után. A fekete és barna sapkás barátkák jóízűen eszegették a bogyókat, de éktelen csettegésbe törtek ki, ha a szomszédék fehértarka cicája megjelenít az udvaron, szürke tollú poszáták és aranyló sárgarigók, de odajártak a környékről a feketerigók és időnként megjelent egy- egy nagy csapat seregély is. Valamennyien a bodza bogyóit csipegették, erről Feri maga is meggyőződhetett. A közelben ülve meg is figyelte őket táplálkozás közben, de a leveleken bőségesen látható lila fröccsentések erről egyébként is ékesszólóan árulkodtak. Augusztusban még egy fülemüle is megjelent az udvaron, de nem a bokor ágain lakmáro- zott, mint a poszáták vagy a sárgarigó, hanem az avarban ugrálva a lehullott bodzabogyókat csipegette össze. Feri emlékezett arra, hogy amikor az erdőben járt a fülemüléket ott is mindig a talajon látta élelemkeresés közben. Úgy látszik, ez a szokásuk mit sem változott, ha pókok, csigák vagy apró giliszták helyett most éppen a bodza finom gyümölcseire éheztek meg. A fülemüle és a vörösbegy mindig csendesen, „illemtudóan” viselkedett, de a seregélyek annál nagyobb lármát csaptak, ha meglepték a fekete fürtökkel teli ágakat. Civakodtak, hangoskodtak és olyan gyorsan csipkedtek csőrükkel a bogyók után, hogy egy csomó mindig a földre hullott. Láthatóan nagyon kedvelték ezt a csemegét. Mondta is Feri édesapja, amikor egy nyárvégi napon együtt nézték a pettyes tollú madarak lakomáját: — Sok. sok helyen kellene bodzát telepíteni, árokpartokon, mesgyeszéleken, hogy legyen mit enniük az átvonuló seregélycsapatoknak . Biztosan sokkal kevesebb kárt tennének a korai szőlőben és kevesebb vád érné őket az emberek részéről. Feri nem válaszolt, csak helyeslőén bólogatott. Nézte a jókedvű madarakat és máris elhatározta, hogy társaival bodzával fogják betelepíteni a falu alatt csordogáló patak mentét. S. E. A helyes és jó családi gaz- G. K. Frizurák - kislányoknak
