Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-30 / 229. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. szeptember 30. HÉTFŐ: Az ENSZ közgyűlése megkezdte az általános politikai vitát. - A londoni Zimbabwe-konferencián a hazafias front kompromisszumos megoldást fogadott el. - Az Elefántcsontparton menedékjogot kapott Bokassa ex-császár. - Carter fogadta a nicaraguai külügyminisztert. KEDD: Gromiko szovjet külügyminiszter felszólalt az ENSZ közgyűlésén. - Hivatalos közleményeket adtak ki a Bejrut közelében lezajlott szíriai-izraeli légicsatáról. - Pham van Dong Bagdadban tárgyal. SZERDA: Leonyid Brezsnyev Moszkvában fogadta a laoszi miniszterelnököt. - A hét vezető tőkésország energiaügyi miniszterei Párizsban találkoztak. - Prágában mély részvéttel kísérték utolsó útjára Ludvik Svoboda volt köztársasági elnököt. CSÜTÖRTÖK: Bécsben megkezdődött a haderőcsökkentési tárgyalások újabb fordulója. - Moszkvában szovjet-kínai előkészítő megbeszélést tartottak. - Délafrikai támadás Angola, rhodesiai támadás Mo- zambik ellen. PÉNTEK: Találgatások Washingtonban a két Gromiko-Vance megbeszélés után. - Lemondott a dán kormány. Mobutu zaire-i elnök hivatalos látogatása Angolában. - Bejelentenék, hogy Karamanlisz görög miniszterelnök a Szovjetunióba és Magyarországra látogat. SZOMBAT: Belgrádban ülésezik a világbank és a valutaalap. - Franz-Josef Strauss kancellárjelölti prog- lambeszéde a CSU kongresszusán. - A kínai KP plenáris ülése után összeült a parlament is. — A pápa írországi útra indult. a szovjet—amerikai viszony Gromiko szovjet külügyminiszter az ENSZ székhelyén kétszer is találkozott amerikai kollégájával, Cyrus Vance-szel. Rendkívüli várakozás előzte meg világszerte a két nagyhatalom külügyminiszterének ismételt eszmecseréjét az előtt a politikai háttér előtt, amelyet az Egyesült Államokban a SALT—II. ratifikálása körüli végeláthatatlan huzavona és ezzel egyidőben vagy összefüggésben az úgynevezett „kubai szovjet jelenlét” ügye formált nyugtalanítóan komorrá. Az ENSZ-közgyűlés fórumán a szovjet külügyminiszter határozottan visszautasította az amerikai vádaskodásokat. Furcsa logikai bukfenccel Washingtonban egyesek erre sopánkodni kezdtek, mondván, hogy kár volt a világszervezet nyilvánossága elé vinni ezt a — szerintük csak a két nagyhatalomra tartozó — vitát. Nyilvánvaló, hogy Gromiko éppen mert le akarta leplezni az amerikai hidegháborús körök mesterkedéseit, ugyanakkor kifejezte a Szovjetunió békés törekvéseit és azt a szándékát, hogy normális, sőt baráti kapcsolatokat teremtsen az Egyesült Államokkal. Washingtonban teljes a kapkodás, egymásnak ellentmondó nyilatkozatok hangzanak el sokszor még ugyanazoknak a politikusoknak, vezetőknek, a szájából is. Carter elnök sem marad ki ebből a sorból: egyik nap „harci alakulatnak” minősítette a Kubában tartózkodó szovjet kiképző csoportot, másnap viszont arra figyelmeztetett, hogy nem szabad összekapcsolni „a SALT mindennél fontosabb ügyét” a kubai szovjet katonai jelenlét kérdésével. Számos politikai megfigyelő vélekedik úgy, hogy a Carter-kor- mányzat csak a saját dolgát nehezítette meg. amikor eny- nyiszer és így foglalkozott és foglalkozik az állítólagos „kubai válsággal”. (A hét végén például a Nemzetbiztonsági Tanács is újra meg újra összeült.) 11 Panama-csatorna jövője Október 1-én lép életbe az Egyesült Államok és a Panamai Köztársaság között a Panama-csatorna sorsának szabályozására megkötött szerződés, miután a múlt héten a washingtoni kongresz- szus ezt a szerződést — nem minden vita nélkül — ratifikálta. 75 esztendeje jött létre az első megállapodás az akkor még el sem készült csatornáról, akkor az USA a 10 mérföld széles csatornaövezet bérletéért egy összegben 10 millió dollárt tett le, továbbá kötelezte magát évi 250 000 dollár bérleti díj megfizetésére. A másfél évtized alatt a washingtoni kormányzat új meg új engedményekre kényszerült: emelte a bérleti díj összegét és tárgyalásokat kezdett arról, hogy mikor üríti ki a csatomaövezetet... Még Kissinger volt az. aki tető alá hozta az első megállapodást. de már a Carter-dip- lomácia igyekezett sikernek feltüntetni, hogy távoli ígéretek fejében (2000 után távoznak végleg az amerikai katonák!) sikerült fenntartania a csatomaövezet bérletét. Gyakorlatilag tehát még két évtizeden át az USA ellenőrzi a stratégiai, és gazdasági szempontból egyaránt elsőrendű fontosságú vízi- utat. A csatorna-szerződés életbe lépése idején a Pentagon, az Amerikai Hadügyminisztérium a csatorna-övezetbe irányított egy légi deszant egységet és nagyszabású hadgyakorlatot szervezett. Láthatóan arra számítottak Washingtoniban, hogy az amerikai engedmények talán a panamai közvéleményt újabb követelések megformálására késztetik. Ezzel szemben egyesek a még Theodore Roosevelt idejéből származó és latin-amerikai alkalmazásra szánt ..furkósbot-poli- tikát” szeretnék alkalmazni. Pálfy József A portugál csendörség sortüze meggyilkolt két mezőgazda- sági munkást. Az agrárreform övezetébe taitozó Alentejo tartományban néma tüntetéssel tiltakoz'ak a csendőrterror ellen (Telefotó - KS.) fodor Zsivkov A Kínai Népköztársaság Hanoiban nemzeti ünnepe Todor Zsiwlkovnak, a Bolgár KP Központi Bizottsága első titkárának, az Államtanács elnökének vezetésével tegnap háromnapos hivatalos, baráti látogatásra Bolgár Párt- és Kormány- küldöttség érkezett a Vietnami Szocialista Köztársaságba. A legfelsőbb szintű bolgár küldöttséget Le Duan, a VKP KB főtitkára, továbbá más magas rangú vietnami párt és állami vezetők üdvözölték Hanoiban. A hiva- * talos Vietnami—Bolgár tárgyalások vasárnap kezdődnek. Hétfőin a bolgár vendégek nagygyűlésen találkoznak a vietnami főváros dolgozóival. TELEXEN érkezett DUBLIN II. János Pál pápa tegnap Írországban és az Egyesült Államokban teendő kilenc- napos kőrútjának első állomására, Dublinba érkezett. PÁRIZS A namíbiai helyzetről tanácskozott Párizsban a SWAPO londoni képviselője a Francia Kommunista Párt vezetőségével. A találkozón az FKP képviselője szolidaritásukról biztosították a függetlenségért küzdő namíbiai népet. KUWAIT „Irán elutasítja a Perzsaöböl víziútjainak védelmére felajánlott ománi tervet, és nem hajlandó nemzetközi konfliktus színterévé változtatni a térséget” — jelentette ki Irán kuvaiti nagykövete az A1 Kabasz című kuvaiti lapnak nyilatkozva. MOSZKVA A fegyveres erők napja alkalmából Dmitri j Usztyi- nov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere üdvözölte Czinege Lajos hadseregtábornokot, a Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterét, és a Magyar Néphadsereg személyi állományát. NICOSIA Újjászerveződik és fegyverrel látja el magát a ciprusi szélsőjobboldali betiltott szervezete, az EOKA-b —közölte Ezekiasz Papaioan- nu a ciprusi dolgozó nép haladó pártjának főtitkára. „ MADRID Tegnap három munkabizottságban folytatta munkáját a Spanyol Szocialista Munkáspárt pénteken Madridban megnyílt rendkívüli kongresszusa. Közben folytatódnak a péntek este megkezdődött tanácskozások és tárgyalások a végrehajtóbizottság tagjainak jelöléséről. elentős évfordulóról emlékeznek meg október 1-én Kínában: harminc évvel ezelőtt kiáltotta ki Pekingben a Népi Tanácskozó Testület a Kínai Népköztársaságot, a föld legnépesebb országában ezzel megnyílt az új élet építésének lehetősége. A Kínai Népköztársaság kikiáltását hosszú fegyveres és politikai harc előzte meg. A félgyarmati sorban tartott hatalmas ország évtizedeken át — kiszolgáltatva az imperialista hatalmak kizsákmányolásának és a japán fegyveres agressziónák — folytatott harcot a nemzeti megújulásért, a társadalmi fel- szabadulásért. A felszabadító harc vezetője a Kínai Kommunista Párt volt, amely fellépett az országot kiszolgáltató bur- zsoá tömörülési, a Kuomintang ellen is. A kínai hazafiak harcát a kezdetektől fogva nagy figyelem és ro- konszenv kísérte világszerte, a nemzetközi kommunista mozgalom rendkívül nagy jelentőséget tulajdonított ennek a 'küzdelemnek, a Szovjetunió pedig létfontosságú támogatásban részesítette őket. A második világháborúban aratott győzelem kedvező feltételeket teremtett a kínai nép felszabadító harcának .is: a szovjet hadsereg a japán megszállás alól felszabadította Észak-kelet Kínát, s ezzel létrejött a népi erők legjelentősebb bázis- területe. Á Kínai Népi Felszabadító Hadsereg nagy mennyiségű fegyvert és egyéb fels'zerelést kapott a Szovjetuniótól, ami szintén hozzájárult ahhoz, hogy 1949-ben döntő igyőzelmet arathasson az amerikai imperializmus támogatását élvező Csang Kaj-sek seregei felett. A Népköztársaság kikiáltása után megindult fejlődésben Kína támaszkodott a Szovjetunió tapasztalatára, a sokoldalú politikai-gazdasági segítségére. A Szovjetunióval megkötött szövetség biztosította a fiatal népi állam számára a békés fejlődés garanciáit, a gazdasági támogatás a rendkívül elmaradott gazdaság modernizálásának megkezdésére adott lehetőséget. Sajnálatos módon azonban már ezekben az években jelen volt (habár nem töltött be domináló szerepet) a Kínai Kommunista Pártban az a nacionalista, hegemondsta irányzat, amelyet Mao Ce- tung és köre képviselt. A kínai pártban folyó belső Daniel Ortega a nicaraguai Kormányzó Tanács tagja az ENSZ-közgyűlés előtt tartott felszólalásában 'bejelentette, harcban az ötvenes évek végén Mao Ce-tung vonala háttérbe szorította a következetesen internacionalista erőket. Ennek következményé volt az igen nagy károkat őkozó „nagy urgás” kísérlete, s a pártot és a társadalmat megbénító, úgynevezett „nagy proletár kulturális forradalom”. A belpolitikában eluralkodó szektásdogmatikus irányzat együtt járt a szovjetenenességgel, a nacionalista külpolitikai vonallal, a nemzetközi munkás- mozgalom megosztására irányuló kísérlettel. A hatvanas és hetvenes évek gazdasági-politikai válsága rendkívül nagy kárt okozott a kínai népnek. Ezt felismerték a Mao Ce-tung halála után hatalomra került vezetők is, akik a korábbi időszak hibáiért a felelősséget a „négyek” csoportjára hárítva megpróbálkoznak kiutat találni a belső nehézségekből, «a gazdasági elmaradottságból. Ez a kísérlet azonban nem jár együtt a korábbi külpolitikai vonallal, a szovjetellenességgel való szakítással. Bizonyítja ezt Kína ázsiai politikája, a Nyugattal kiépített kapcsolatok jellege, az a kísérlet, hogy fokozott fegyverkezési programot hajtsanak végre az imperialista hatalmak segítségével. A szocialista államok közössége, a Szovjetunió tgbb ízben kifejezte azt az eltökélt szándékát, hogy Kínával, ezzel a hatalmas, ősi kultúrájú országgal gyümölcsöző,- jó viszonyt tartson fenn. Ennek a mi oldalunkról nincs semmilyen akadálya, s a kínai fél jóindulatát és készségét bizonyíthatja a napokban megkezdődött moszkvai tárgyalásokon, s elsősorban azzal, ha felhagy a szocialista Vietnam elleni katonai fenyegetéssel, az indokínai országok belügyeibe való beavatkozással. ~—I magyar nép nagy H I f'sztelettell tekint H I azokra az eredményekre, amelyet a kínai nép az elmúlt évtizedekben áldozatos munkával, szorgalommal, tehetséggel elért, ezért — szövetségeseinkkel együtt — azt reméljük, hogy Kína visszatér a szocialista országok közösségébe. Ebben - a szellemben köszöntjük Kína nagy népét a nemzeti ünnepén, a népköz- társaság kikiáltásának harmincadik évfordulóján. K. S, hogy országa nem tudja és nem is akarja kifizetni a megbukott Somoza rezsim adósságait. Nicaragua nem fizeti ki Somoza adósságait FORDULÓPONT EURÓPA TÖRTÉNETÉBEN Kizárja egy új európai háború lehetőségét----------- Míg szerte Németországban a de4 mokratikus erők az egységes, de- ■ mokratikus és békeszerető állam megteremtésén munkálkodtak, a nyugati megszállók a szó szoros értelmében megparancsolták az általuk pozíciókba ültetett német politikusoknak, hogy dolgozzák ki egy különállam alkotmányát. Ezt a „kommunizmus visszaszorításának bástyájául” szánták, a Marshall-terv keretében óriási támogatásban részesítették, a potsdami döntések elszabotálásával pedig még azt is lehetővé tették, hogy a nagy német monopóliumok, konszernek második világháborús nyereségének jórésze is visz- szakerüljön a svájci bankokból és más külföldi rejtekhelyekről. Így aztán a gazdasági helyzet ugrásszerűen megjavult a nyugati övezetekben: az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek erős németországi bázisra volt szüksége szovjetellenes politikájához. Készen álltak már a tervek a nyugatnémet hadsereg megteremtésére: a Pentagon félmilliós német hadsereggel és a Wehrmacht-tisztek második világháborús keleti fronton szerzett tapasztalataival számolt. Az új háború előkészületeivel párhuzamosan folyt a nyugatnémet különállam megteremtésének előkészítése. Konrad Adenauer és elvbarátai, akik készségesen álltak az amerikai, angol és francia parancsnokság rendelkezésére, úgy vélték, hogy a következő háború után azok a területek is az új állam részei lehetnek majd, amelyekre akkor nem terjedt ki a befolyásuk. És itt nemcsak a szovjet övezetre gondoltak, hanem a potsdami döntések nyomán Lengyelországhoz és a Szovjetunióhoz jutott területekre is. Mások viszont, bár antikommunizmus- ban nem maradtak el az egykori kölni polgármester mögött, reálisabban látták a helyzetet: attól tartottak, ha engedelmeskednek. az utókor őket teheti majd felelőssé az ország kettészakadásáért. A tartományi miniszterelnökök Frankfurtba ösz- S7ehívott konferenciáján éppen ezért erős ellenállás mutatkozott egy „alkotmányozó gyűlés” összehívása tekintetében. A Washington irányította nyugat-németországi politika végülis elérte célját. Röviddel a NATO létrehozása után megalakult az új nyugatnémet állam, amelynek első kancellárja az az Adenauer lett, akit csupán saját szavazatával választottak meg erre a tisztségre. A nyugatiak által kidolgozott megszállási statútum szerint ez a kormány, mindenekelőtt a megszállóknak volt felelős, s a Szövetségi Főtanács bármikor feloszlathatta. Mire megszületett a nyugatnémet külön- állarn, végrehajtották Berlin kettészakítá- sát is. A célt Ernst Reuter akkori nyugatberlini kormányzó polgármester így fogalmazta meg: „Bonn szerepe az, hogy kapu legyen Kelet felé és Nyugat-Berlin- nek kilincsnek kell lennie, amelynek segítségével e kaput Kelet felé ki lehet tárni.. Nos. „a Kelet”, amelyet e kapu felől el- özönlés fenyegetett, nem maradt tétlen. Széles körű népmozgalom bontakozott ki Németország egysége és egy igazságos békeszerződés mellett. Népszavazást , tartottak, amelynek során megválasztották a 9. Német Népi. Kongresszus küldötteit. Az általános és titkos választásokat a nyugati zónákban betiltották, az aláírásgyűjtési kampány során azonban milliók álltak ki az ügy mellett. Ilyen módon jött létre az a német néptanács, amely megbízatásit valóban a néptől kapta és amely — kimondva a Német Demokratikus Köztársaság megalakulását — ideiglenes népi kamarává. az új állam parlamentjévé lett. Az első ülésén elfogadott kérést, mely szerint a szovjet kormány a zóna igazgatását adja át a német demokratikus szerveknek, teljesítették. Szuverén, független állam alakult meg a Német Demokratikus' Köztársaság létrejöttével. Otto Grotewohl, az első miniszterelnök bemutatkozó beszédében hangsúlyozta: „Tudatában vagyunk annak, hogy rengeteget kell dolgozni, ha helyre akarjuk állítani a német nép jó hírnevét a világban ... Minden haladó erőnek egységben kell gondoskodnia arról, hogy a német imperializmus hódítási törekvéseivel soha többé ne pusztíthassa el a német nép létalapját.” Az NDK megalakulását a világ békeszerető erői úgy üdvözölték, mint döntő lépést a komoly veszélyektől fenyegetett európai béke megőrzéséért. A szovjgt kormány üdvözlő távirata han- gaztatta: „A békeszerető NDK megalapítása fordulópont Európa történetében. Nem kétséges, hogy egy békeszerető, demokratikus német állam létezése a békeszerető Szovietunió fennállása mellett kizárja egy új háború lehetőségét Európában, véget vet a7 európai vérontásnak .. Ez az értékelés helyesnek bizonyult. Az NDK fejlődése, léte. alapvető tényezője volt annak is, hogy az adenaueri elképzelések kudarcot vallottak és hogy a Német Szövetségi Köztársaság hivatalos politikai élerében ma azoké a meghatározó szó, akik a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését vallják. — Vége — Pintér István
