Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-28 / 227. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. szeptember 28. ENSZ Folytatódik a közgyűlés vitája Szovjet—kínai tárgyalások Moszkvában Kommentárunk n haderőkről Holburgban B ecsben a Hofburg termeiben ismét a tárgyalóasztalhoz ültek a közép-európai fegyverzet- csökkentési tárgyalásokon résztvevő diplomaták és szakértők. A megbeszéléssorozat alatt már többször nyílt alkalom az előrelépésre, arra, hogy tényleges megállapodást érjenek el. A szocialista országok abból a tényből kiindulva, hogy a tárgyalt térségben katonai erőegyensúly van, már több alkalommal javasolták a haderők létszámának és fegyverzetcsökkentésének megkezdését,. A Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK több olyan indítványt tett, az utóbbi években, amelyek „elébe mentek” a korábbi nyugati kívánságoknak. A szocialista kezdeményezések kompromisszumos jellegűek voltak. Elfogadták például a nyugati fél (USA. NSZK, Kanada, Nagy Britannia, Belgium, Hollandia. Luxemburg) azon kívánságát, hogy a két államcsoport fegyveres erőin.ek létszáma 900—900 ezer fő legyen, ebből egyenként 700 ezer fő a szárazföldi erők állományában. A javaslat szerint a szocialista fél első lépésben a Szovjetunió Közép-Európában állomásozó erőit csökkentené, s ennek ellentétele lenne a/, amerikai csapategységek kivonása. A Szovjetunió kész arra, hogy jelentős harckocsi-erőket vonjon ki a térségből az amerikaiak által felajánlott harcászati atomfegyverekért cserébe. A legtöbb gyakorlati kérdésben a szocialista tárgyalófél lényegében elfogadta a nyugatiak kéréseit. Egy pontban azonban nem engedhetett. Ez pedig az a bizonyos „létszámvitát”. A nyugatiak azt állítják, hogy a szocialista hadseregek beterjesztett létszáma vagy 150 ezer fővel alacsonyabb az általuk kiszámítottnál, s ezért „aszimmetrikus” csökkentésre van szükség. A szocialista tárgyalók visszautasítják ezt a megalapozatlan követelést. A nyugatiak ugyanis mind ez ideig nem voltak képesek adatokkal alátámasztani az „aszimmetrikus” létszámmal kapcsolatos állításaikat. A szocialista országok éppen ezért rámutatnak arra, hogy ez a taktika mindenekelőtt a tárgyalások elhúzását, a tényleges leszerelési, csapatcsökkentési intézkedések meggátolását célozza. B tárgyalásokon, mint ismeretes. megfigyelő státuszban jelen vannak hazánk képviselői is. A megbeszéléseken hozandó határozatok ugyan nem terjednek ki Magyarországra, de küldöttségünk a bécsi értekezlet érdekelt résztvevőjeként hangot ad kormányunk nézeteinek. M. G. Csütörtökön folytatódott az ENSZ közgyűlésének általános politikai vitája. Emil Wojtaszek lengyel külügyminiszter emlékeztetett a Varsói Szerződés országainak májusi javaslatára, hogy hívják össze az európai államok, az USA és Kanada képviselőinek tanácskozását az európai katonai konfrontáció csökkentéséről. A javaslat pozitív visszhangra talált számos nyugati országban és a nézetek bizonyos egybeesését mutatja a leszerelési konferenciára felszólító francia javaslat is. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter hangoztatta, hogy az NSZK üdvözli a SALT-szer- ződést és reméli, hogy az mielőbb életbe lép. A bonni külügyminiszter aláhúzta, hogy a világbéke megőrzéséhez lényeges a Kelet és a Nyugat között az erők egyensúlyán alapuló béke. Nem tudjuk eltüntetni az alapvető különbséget, de a mérsékletnek kell uralkodnia. Módot kell találnunk a szükséges együttműködés fejlesztésére. Az NSZK számára az enyhülés politikája hosszú távra szól, nemcsak „jó idő esetén érvényes — így e politikával számolni lehet” — hangoztatta. „Állandóan fejlesztjük kapcsolatainkat a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés más tagállamaival” — tette hozzá. Genscher különösen fontosnak nevezte az enyhülést az NSZK és az NDK viszonyában, de nyomban megismételte a „német egységre” vonatkozó ismert bonni álláspontot. Han Nien-lung, kínai külügyminiszter-helyettes felszólalásában — amint az a Halász Antal vezérőrnagy, Magyarország moszkvai katonai és légügyi attaséja tegnap fogadást adott a magyar nagykövetségen a fegyveres erők napja alkalmából. A rendkívül szívélyes, baráti hangulatú fogadáson ott volt Pavel Sztyepanovics Ku- tahov repülő főmarsall, a légierők főparancsnoka, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének helyettese, Alek- szej Alekszejevics Jepisev, hadseregtábornok, a szovjet hadsereg és haditengerészet politikai főcsoportfőnöke, valamint a Szovjetunió Honvédelmi Minisztériumának és a szovjet hadseregnek számos más magasrangú vezetője. kínai vezetéstől már megszokott — ezúttal is a szovjetellenes támadások, rágalmak álltak az első helyen. Miközben a két kormány képviselői a szovjet—kínai államközi viszony rendezéséről tárgyalnak, a kínai küldött az ENSZ-ben rágalmakkal illeti a Szovjetuniót, „a világbéke fő veszélye, egy úi világháború legíenyegetőbb forrásának” nevezte. A rágalmakból kijutott a kambodzsai népi rendszernek és Vietnamnak is. A kínai- állítás szerint a Vietnam ellen végrehajtott agresszió „önvédelmi ellentámadás” volt. Andrej Gromiko, az SZKP KP PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere szerdán megbeszélést folytatott Stefan And.rejjel, az RKP KP PB póttagjával, a Román Szocialista Köztársaság külügyminiszterével. Az elvtársi légkörben lezajlott találkozón — mint a TASZSZ jelentette :— véleményt cseréltek a két ország közötti kapcsolatok néhány kérdéséről, valamint érintettek egy sor közös érdeklődésre szá- mottartó nemzetközi problémát is. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter csütörtökön az ENSZ székhelyén találkozott Szpirosz Kiprianu ciprusi köztársasági elnökkel. Baráti légkörű megbeszélésükön véleményt cseréltek a szovjet—ciprusi kapcsolatokról, továbbá megvitatták a ciprusi helyzetet és a sziget- ország problémájának rendezésével kapcsolatos kérdéseket. Gromiko megerősítette. hogy a Szovjetunió álláspontja változatlan: támogatja a Ciprusi Köztársaság függetlenségét, szuverenitását és területi egységét, az. ország el nem kötelezett politikáját. Rész vettek azok a magasrangú szovjet parancsnokok, akik annak idején magyar internacionalistákkal együtt harcoltak a szovjet hatalomért Oroszországban. Ott voltak Magyarország felszabadításának egykori résztvevői, a felszabadító erők parancsnokai. A vendégek között volt Georgij Beregovoj altábornagy, a Jurij Gagarin űrhajós kiképző központ parancsnoka. Ott voltak az SZKP KB és a Szovjetunió Külügyminisztériumának felelős munkatársai. Nagy számban vettek részt a fogadáson a szovjet fővárosba akkreditált katonai és légügyi attasék és jelen voltak a Szovjet—Magyar Baráti Társaság képviselői. TELEXEIM-—érkezett TALLINN Dr. Szűrös Mátyást, a Magyar Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagkövetét, aki hivatalos látogatást tett az Észt SZSZK-ban, -csütörtökön Tallinnban fogadta Kari Vajno, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. A magyar nagykövet megbeszélést folytatott többök között I. G. Ke- binnel, az észt SZSZK Legfelsőbb Tanács elnökségének elnökével. Szűrös Mátyás látogatást tett a Szovjet-Magyar Baráti Társaság észt tagozatának vezetőinél. PEKING Pekingben elterjedt hírek szerint küszöbön áll a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának újabb ülése, amelynek napirendjén várhatóan szerepel a rehabilitálások kényes' kérdése is. BANGUI David Dacko, a Közép- Afrikai Köztársaság elnöke szerdán megalakította az ország új kormányát. A kormány szinte valamennyi minisztere tagja volt a megbuktatott Bocassa császár kabinetjének. BONN „Portugáliában jelenleg kedvező helyzet alakult ki ahhoz, hogy demokratiku- kormány alakuljon, olyan amely lehetővé tenné az áprilisi forradalom alapvető vívmányainak megőrzését” — jelentette ki Alvaro Cun- hal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára az Unsere Zeitnak, a Német Kommunista Párt lapjának adott interjúban. MOSZKVA Csütörtökön Moszkvában plenáris üléssel megkezdődött 12 szocialista ország ifjúmunkásai küldöttségeinek tanácskozása. A megbeszélés napirendjén a szocialista ifjúsági szervezetek közös problémái szerepelnek, a .küldöttségek megvitatták, hogyan vesznek részt az ifjúmunkások az egyes országok népgazdasági terveinek megvalósításában. BÉCS Az OPEC találkozókra az emlékezetes bécsi támadás óta jellemzővé vált rendkívül szigorú biztonsági intézkedések közepette csütörtökön az osztrák fővárosban megkezdődött az olajexportáló országok szervezete pénzügyminisztereinek egynaposra tervezett értekezlete. Tegnap Moszkvában megbeszélést tartott a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kormányküldöttsége. A szovjet küldöttséget Leonyid Iljicsov külügyminiszter-helyettes, a kínai delegációt Vang Ju-ping külügyminiszter-helyettes vezeti. Mint a tárgyalásról kiadott közlemény bejelenti, a megbeszélésen megállapodás jött létre a két küldöttség TASZSZ — hegemonizmus Világszerte nagy éideklö- dést keltett az a szovjet javaslat — írja Szergej Kulik, a TASZSZ politikai szemleírója — hogy tűzzék az ENSZ-közgyülés jelenlegi ülésszakának napirendjére a hegemonizmus kizárását a nemzetközi kapcsolatokból. Számos tekintélyes külföldi lap, Andrej Gromiko közgyűlési beszédét kommentálva . joggal emelte ki ezt a javaslatot, mint az egyik legfontosabb sürgető és időszerű szovjet kezdeménye- zlist. A hegemonizmus terminológiája — folytatódik a kommentár — vagyis egyes államok más államok feletti uralkodásának, világuralomra törésének eszméje — egyáltalán nem újkeletű. A szovjet állam fennállásának első percétől kezdve következetesen ellenezte, hogy bármelyik állam is hegemóniára törekedjék, \ akaratát! rákényszerítse más államokra, hogy egyes államok uralkodó helyzetben legyenek másokkal szemben. A há_ Enrico Berlinguer, az olasz, és Georges Marchais, a francia kommunista párt főtitkára a nemzetközi és különösen a nyugat-európai munkásmozgalmat érintő kérdésekről tárgyalt Strasbourg- ban, az Európa Parlament őszi ülésszakán — közli a L Unita, az OKP lapja csütörtöki számában. Elhatározták, hogy fokozzák együttműködésüket a legfontosabb nemzetközi kérdésekben, különösen azokban, amelyek Nyugat-Euró- pát és a mediterrán térséget érintik, és a többi munkáspárttal, demokratikus erővel tárgyalásainak ügyrendjéről. Megállapodtak, hogy a tárgyalások színhelye felváltva lesz Moszkva és Peking, ugyanakkor a már korábban megipdult, a határkérdések rendezésével foglalkozó, tárgyalásokat is felváltva tartják a két fővárosban. Az utóbbi tárgyalások eddig Pe- kingben folytak. A két küldöttség ma ismét találkozik. borús propagandának, vagyis a hegemonisztikus elképzelések valóra váltása fő eszközének betiltását a szovjet alkotmány rögzíti — állapítja meg a cikkíró, majd így folytatja: — Vannak akik nem mondanak le hegemonisztikus törekvéseiről, sőt a hege- monizmust az állampolitika rangjára emelik. Az agresz- szióis. háborúk, és a neokolo- nialisla akciók, a szomszédos országokkal szemben támasztott indokolatlan területi igények és a nyílt beavatkozások azok belügyei- be — mindezek az utóbbi években egyáltalán nem javították a politikai légkört, s mind a hegemonizmus szüleményei. Vannak továbbá olyanok akik úgy tesznek, mintha nem tudnák mit cselekszenek, amikor fegyvereikkel azoknak a katonai erejét növelek, akik naponta kinyilvánítják a hegemonizmus szélsőséges és kalandor politikáját. Ez a. megnyilvánulás napjainkban komolyan akadályozza ,az enyhülést, amelynek pedig nincs és nem is lehet ésszerű alternatívája — h-angoatatja a szovjet hírügynökség szemleírója. és felszabadító mozgalommal karöltve tesznek nemzetközi kezdeményezéseket. Elhatározták, hogy folytatják találkozóikat és elmélyítik a pártjaik közötti viszonyt. A francia és az olasz KP főtitkárának strasbourgi tanácskozásával kapcsolatban Rómában emlékeztetnek arra is, hogy október elején Berlinguer Spanyolországba és Portugáliába látogat, s a nyugat-európai pártokat érintő közös gondokról tárgyal majd Santiago Carril- lóval és Alvaro Cundhallal, az SKP, illetve a PKP vezetőjével. A fegyveres erűk napján Fogadás Moszkvában II szovjet javaslat nagy érdeklődést keltett világszerte Berlinguer és Marchais találkozója FORDULÓPONT EURÓPA TÖRTÉNETÉBEN II néppel, vagy a nagyiparosokkal? Ami Németország szovjet övezetében, vagyis a megalakuló Német Demokratikus Köztársaság területén történt, mindenben megfelelt a potsdami értekezlet határozatainak. Amiben a győztes nagyhatalmak potsdami konferenciájukon (1945. július 17.—augusztus 2.) megegyeztek — a nácizmus és gyökereinek, (beleértve a monopóliumok és nagybirtokosok gazdasági hatalmát) felszámolása a szövetségesek ellenőrzése alatt — mindenben megfelelt a német nép érdekeinek. A szovjet zóna lakossága gyűléseken köszöntötte 1945. augusztus-szeptemberében a potsdami megállapodást, amely — a kötelezettségek teljesítése után — célul tűzte ki a demokratikus, békeszerető, egységes Németország létrehozását. E cél érdekében munkálkodtak és ezért figyelték egyre nagyobb aggodalommal a nyugati zónákban történteket. Azokban — bizonyos nácitlanítási és dekartelizálási intézkedéseken kívül — vajmi kevés történt, a politikai életet pedig hamarosan a két világháború kirobbantásáért felelős konszernek érdekeit kifejező politikusok határozták meg. Szovjet részről már Pots- damban javasolták, hogy a Szövetséges Ellenőrző Tanács mellett hozzanak létre mind a négy zónára kiterjedő hatáskörrel központi német kormányt, amely segít annak a döntésnek a megvalósításában, amely szerint „Németország gazdasági egységét meg kell őrizni”. Ezt a javaslatot a nyugatiak elvetették, s később az Ellenőrző Tanácsban visszautasítottak minden olyan szovjet javaslatot, mely különböző kérdések közös megoldására irányult. Az Egyesült Államok már 1945-ben igényt formált a világ vezetőjének szerépére, s az amerikai politika előterébe a „kommunizmus visszaszorításának” programja került. A nyugati szektorokban a katonai parancsnokoknak és politikai tanácsadóiknak nem volt nehéz olyan német — többé-kevésbé kompromittált — politikusokat is találni, akikben még elevenen éltek 1918—19, a németországi forradalmak emlékei. Ezek az emberek a harmincas évek elején inkább a nemzeti szocialisták előtti behódolást választották. Nos, a második világháború utált ugyanők szívesen működtek közre Németország ket- tészakításában, mert ily módon megszabadulhattak a baloldali fejlődés veszélyétől, A szovjet övezetben is próbálkoztak reakciós politikusok, d.e ott a tömegek gyorsan forradalmasodtak. s a nélkülözésekkel teli 1945—46-os esztendőkben nemcsak a múlt tanulságain volt mód elgondolkoz- niok, hanem a demokrácia 'iskoláját is gyorsan kijárták. Mindenekelőtt arról gondoskodtak, hogy a gyermekek valóban demokratikus iskolába járhassanak. Az iskolák katedráit a nácizmus alatt kompromittált pedagógusok helyett 43 ezer antifasiszta munkás foglalta el, hiányos képzettségüket, pedagógiai tapasztalatlanságukat becsületességük pótolta. Óriási erőfeszítéssel november közepéig kétmillió 850 ezer új tankönyvet adtak a gyerekek kezébe. A száz hektáron felüli, valamint a vezető náciktól elkobzott birtokok felosztására a helyi és tartományi közigazgatási szervek rendeletéi alapján került sor. A földosztó bizottságokban összesen- 52 292 munkás és paraszt tevékenykedett. 7136 nagybirtokos és hitlerista bűnös 3 298 082 hektár földjét 119121 földigénylő kapta, velük 91 155 áttelepített család. 82 483 földnélküli paraszt jutott földhöz, a törpe- birtokosok földjét életképes nagyságúra egészítették ki. A junkerek tehát — a néptömegek aktív közreműködésével — elvesztették politikai hatalmuk gazdasági alapjait, s nem várt más sors a nagyiparosokra sem. Szászország tartományi közigazgatása 1945. október 29-én kisajátította a háborús bűnösök Flieck-konszem mind.en vagyonát. Ugyanitt 1946. június 30-án népszavazással mondták ki a háborús és náci bűnösök üzemeinek népi tulajdonba vételét. A másik négy tartományban rendelettel léptették életbe ugyanezt az intézkedést. És másutt, a nyugati övezetekben? Hes- senben az 1946. december 1-én lezajlott népszavazáson 71,9 százalékos többség követelte a bányák, a vas- és acélgyárak, az energiaszolgáltató üzemek köztulajdonba vételét, a nagybankok és a biztosítási intézetek központi felügyeletét. Az amerikai katonai hatóság azonban megtiltotta a néptömegek akaratának megvalósítását, megakadályozta a német békeszerződés megkötését. Nem is nagyon tagadták, hogy a potsdami egyezményt nem tekintik magukra nézve kötelezőnek. 1949 tavaszán, nem sokkal a nyugatnémet külön állam hivatalos megalakulása előtt Truman ön- lelepiező nyilatkozatban azzal vádolta a Szovjetuniót, hogy az „megkísérelte, hogy visszatérjen Potsdamhoz és annak rend,- szeréhez**. KÖVETKEZIK: Külön pénzzel a kü- lönállamért? Pintér István
