Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-28 / 227. szám

1979. szeptember 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Véget ért az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) magasabb követelményeket állított elénk. Fölmérve hely­zetünket, fogyatékosságain- íkat, a többi között megálla­pítottuk, hogy erőinket el­apróztuk, sokat markoltunk, és ezért nem jutott elég idő és energia a tapasztalatok hasznosításárai, javaslataink megvalósításának figyelem­mel kísérésére. A lehetsé­gesnél kisebb mértékben tud­tunk a mindennapi munká­ban hasznosítható, operatív segítséget nyújtani a veze­tésnek. Az utóbbi időben szá­mos intézkedést tettünk a munka színvonalának emelé­sére, feltételeinek javításá­ra, az operativitásának erő­sítésére. Kétségtelen az elő­relépés. d.e még kísértenek a munkában a régiekhez ha­sonló problémák. Tisztában vagyunk azzal, hogy a nagy horderejű kér­désekben nem lehet egyik napról a másikra változást elérni. Ezért nem mindig jo­gos a gyakran tapasztalható türelmetlenség. Az viszont tény, hogy a vizsgálatok nyomban, vagy rövid idő alatt elhárítható akadályo­kat, megszüntethető hibákat is felszínre hoznak. De gyak­ran ezekben sem. vagy csak a megengedhetőnél lassabban változtatnak érdemben. — Jobban kell élnünk meglevő lehetőségeinkkel. Megfelelő előkészítéssel gyak­rabban kell például a tájé­koztatót kérnünk, beszámol­VARGA GYULA (Zala m. l. vk.), az MSZMP megyei bizottságának első titkára, az országgyűlés terv- és költ­ségvetési bizottságának vé­leményét tolmácsolva bírá- lóan jegyezte meg: a jelzé­sek alapján tett intézkedések végrehajtása nem mindig következetes, esetenként for­mális, sőt egyes területeken el is marad. A terv- és költ­ségvetési bizottság ezért is támogatja határozottan a Népi Ellenőrzési Bizottság­nak azt a törekvését, hogy vizsgálataikat követő javas­lataik megvalósulásának sor­sát utóvizsgálatokkal is rendszeresen ellenőrizzék. RUJSZ LÁSZLÓNÉ (Vas m. 1. vk.), a Sabaria Cipő­gyár személyzeti osztályve­zetője hangoztatta: fontos, hogy a Népi Ellenőrzési Bi­zottságok munkastílusában is azok a jegyek erősödjenek, amelyek a megelőzést tekin­tik kiemelt feladatnak. A társadalomnak nem áldoza­tokra és vétkesekre van szüksége, hanem felvilágo­sult, tapasztalatokban gaz­dag közösségekre. FÁBIÁN MÁRTON (Szol­nok m. 8. vk.),. a karcagi Május 1. Tsz elnöke az el­lenőrzési munka javításáról fejtette ki véleményét. A .lö­vőben még nagyobb figyel­met -kell fordítani a közpon­ti és a megyei ellenőrző szervek közötti helyes mun­ka megosztásra, együttműkö­désre — hangsúlyozta. így meg lehetne szüntetni a párhuzamos vizsgálatokat, kölcsönösen . és jobban le­hetne hasznosítani az ellen­őrzések tapasztalatait, a közös vizsgálatokban rejlő lehetőségeket. Ma számos szervezet foglalkozik ellen­őrzéssel, s elemzéseik haté­konysága nagyon is eltérő. Szolnok megyében történtek kezdeményezések az együtt­működésre, kibontakozását azonban gyakran akadályoz­zák a központi szervek ese­tenként megkésett feladat­meghatározásai, terven fe­lüli téma- és célvizsgálatai. Megkülönböztetett feladat a hatékony belső ellenőrzés személyi és tárgyi feltételei­nek megteremtése is, ezt szükségszerű követelmény­ként állítja elénk a népgaz­daság egyensúlyi helyezeté- nek javítása. SASS KÁLMÁM (Heves m. 4. vk.), a Magyar Ce­ment- és Mészművek bél­apátfalvi gyárának igazgató­ja elmondta: több esetben Dr. Szakali József állam­titkár, a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnöke beszámol a népi ellenőr­zés munkájáról tatnunk, utóvizsgálatokat tartanunk. — A népi ellenőrzési bi­zottságok újjá választása jó alkalom lesz arra. hogy e te­rületek tovább erősödjenek a politikai elkötelezettség, a szakszerűség és a növekvő feladatok követelményeinek megfelelően. Függetlenített apparátusunkban arra tö­rekszünk, hogy politikailag érett, szakmailag kiválóan képzett, jó szervezőkészség­gel rendelkező vezetők és munkatársak dolgozzanak — hangsúlyozta Szakali József államtitkár, a KNEB elnöke. kezdeményezték, hogy egy- egy népi ellenőri vizsgálat témáját a nem vizsgált szer­veknél. munkahelyeknél is tűzzék napirendre vezetői tanácskozásokon, hasznosít­sák a népi ellenőrzés megál­lapításait. PAPP LAJOS államtitkár, a Minisztertanács tanácsi hi­vatalának elnöke is nyug­tázta: a népi ellenőrzés szé­les társadalmi bázisa álla­mi, gazdasági és társadalmi életünknek, vizsgálatai jól szolgálják a társadalmi ér­dekek védelmét. Az állami ellenőrzésnek mindig figye­lemmel kell lennie a nép- gazdasági és helyi érdekek megfelelő érvényesülésére — hangoztatta. — A központi irányítás hatékonyabbá té­tele és az öntevékeny vál­lalati, szövetkezeti, tanácsi önállóság erősítése nem zár­ja ki egymást. A helyesen értelmezett területi, helyi ön­állóságot ösztönözni kell, ugyanakkor szembe kell szállni a népgazdaság ér­dekeit, lehetőségeit figyel­men kívül hagyó szándékok­kal. Ezért az ellenőrzés esz­közeivel is következetesebben kell fellépni az ország erő­forrásait pazarló, helytelen, csak az adott terület, gaz­dálkodó egység érdekeit kép­viselő szemlélet és gyakorlat ellen. Szoros kapcsolat ala­kult ki a 'Népi Ellenőrzési Bizottságok és a tanácsok között. Alapja az a törvényi rendelkezés, hogy a területi bizottságokat az illetékes ta­nácsok választják és köte­lesek őket munkájukról, a helyi jellegű ellenőrzések ta­pasztalatairól beszámoltatni. TÓTH GÉZA (Szabolcs- Szatmár m. 14. vk.), a szakszervezetek megyei taná­csának titkára hangsúlyozta: a jövőben még alaposabban kell előkészíteni a vizsgála­tokat, még jobban fel kell készülni egy-egy terület érté­kelésére. Mégpedig úgy, hogy az előzetes ismeretek, tájé­kozottság birtokában minél alaposabbak, reálisabbak le­hessenek az elemzések. PAPP GY. LÁSZLÓNÉ (Csongrád m. 14. vk.). a hódmezővásárhelyi Állatte­nyésztési Főiskola tangazda­ságának sertésgondozója rá­mutatott: a népi ellenőri te­vékenység tágítja az embe­rek látókörét, segít nekik abban, hogy az egyes hely­zeteket, jelenségeket és az ezekből adódó feszültségeket nagyobb összefüggésben is lássák. ANGYAL JÁNOS (Bács- Kiskun m. 7. vk.) gimná­ziumi igazgató a többi kö­zött fontosnak tartotta, hogy a vizsgálatok tapasztalatai alapján mindenütt rámutas­sanak a munka javításának feltételeire, lehetőségeire is s a tapasztalatokat, javasla­tokat mind szélesebb körben ismertessék meg. KASÓ JÓZSEF (Baranya m. 12. vk-), a Szigetvári Ál­lami Gazdaság igazgatója rámutatott: erősíteni lehetne a népi ellenőrzés és az or­szággyűlés állandó bizottsá­gainak együttműködését, hi­szen a népi ellenőrök or­szágos vizsgálatai sok fon­tos adatot, információt ad­nak a legkülönfélébb terüle­tekről, esetenként a törvé­nyek érvényesüléséről. Ezt követően Szakali Jó­zsef államtitkár, a KNEB elnöke emelkedett szólásra. Az elhangzott javaslatok kapcsán kiemelte: indokolt a következetesség, a határozot­tabb fejlődés igénye. A jövő­ben még jobban kívánunk élni azokkal a jogosítványok­kal, lehetőségekkel, amelyek­kel már ma is rendelkezik a népi ellenőrzés. Indokoltan tették szóvá azt is, hogy le­gyen kevesebb központi vizs­gálat, több lehetőséget biz­tosítva ezzel a helyi témák elemzésére. Természetesen nem feltétlenül szükséges, hogy a helyi vizsgálatok szá­ma annyival növekedjék, amennyivel csökken a köz­ponti. Alapvetően ugyanis arra törekszünk — hangoz­tatta az államtitkár. — hogy kevesebb ellenőrzésünket jobban, alaposabban végez­zük. s időnk lehetősé­günk. energiánk mintegy 50 százalékát a korábbi nagy jelentőségű kérdések vizsgá­latának utóellenőrzésére for­dítsuk. Az országgyűlés a KNEB elnökének a népi ellenőrzés munkájáról szóló beszámo­lóját és a hozzászólásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután interpellációk kö­vetkeztek. Interpellációk DÖMÖTÖRFFY SÁNDOR (Zala m. 5. vk.), a hahóti Rákóczi Tsz főállattenyész­tője még a nyári ülésszakon nyújtott be interpellációt a közművelődési célú vállalati és szövetkezeti pénzeszközök elosztása tárgyában a pénz­ügyminiszterhez, Faluvégi La­jos írásban adott válasza szerint indokoltnak tartja, hogy az érdekeltek együtte­sen tekintsék át a vállalati jóléti és kulturális alapok helyzetét, problémáit, az Or­szágos Közművelődési Ta­nács 1976-os irányelvét. A képviselőnek a bejáró dol­gozók közművelődési lehető­ségeire vonatkozó javaslatát a közeljövőben kidolgozandó, a VI. ötéves tervidőszakra szóló pénzügyi, gazdasági irányelvek keretében meg­vizsgálják. BÁLINT ISTVÁNNÉ (Bé­kés m. 12. vk.), a Fővárosi Ruhaipari Vállalat szeghal­mi telepének vezetője a ha­gyományos családiház épí­téshez a jobb falazóanyag és tetőszerkezet ellátás, vala­mint ezzel összefüggésben a Békés—Csongrád megyei Tégla- és Cserépipari Vál­lalat rekonstrukciójának gyorsítása tárgyában inter­pellált az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszterhez. Ábrahám Kálmán miniszter egyetértett azzal, hogy a ma­gánlakás-építés — s az ott­honok karbantartása is — nagy figyelmet és további intézkedéseket kíván. A Bé­kés megyeieknek bizonyára megnyugtatásul szolgál, hogy jelenleg Békéscsabán két téglagyárat korszerűsítenek. Az egyik már az jdén ter­melni kezd, a másik 1981. első negyedévében. A miniszteri válaszokat az interpelláló képviselők és az országgyűlés tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka befejezte munká­ját. Hozzászólások, vita Tárgyalás az alföldi olajipar leiadatairól Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára tegnap fogadta a megyei pártbizottság székházában dr. Bán Ákost, az Országos Kő­olaj- és Gázipari Tröszt ve­zérigazgatóját, akivel az al­földi kőolajkutatás és terme­lés időszerű feladatairól foly­tatott tárgyalást. Megbeszélésük után elláto­gattak az ÁFOR szajoli bá­zistelepére. Jászladányban Befejezték a napraforgó betakarítását A jásziadányi Egyetértés Termelőszövetkezetben az idén csaknem ezer hektáron termesztettek napraforgót, amelynek betakarításával vé­geztek. Az olajos növény hek­táronként 23 mázsás átlag­terméssel fizetett. Befejez­ték a 460 hektáron termeit szója aratását is, amely 17 mázsa hektáronkénti termést hozott. Vasárnap estig 260 vagon- nyi hagyma került beszárít­va, kiválogatva a raktárak­ba. A hét közepétől százöt­ven „besegítő’’ — pedagógu­sok, alkalmazottak — vállal­ták a hagyma szedését j téesz földjein. II bőráruk jövö évi divatszínei Cipőben a barna különbö­ző árnyalatai, a ruházati bőrben pedig a szürkés-drapp változatok lesznek 1980-ban divatosak — erről döntöttek tegnap a Modeuroq (Európai Bőrdivat Tanács) szakembe­rei a Gellért Szállóban befe­jeződött négynapos tanács­kozáson. A Bivimpex és a Bőr-, Cipő és Bőrfeldolgozó­ipari Tudományos Egyesület szervezte értekezleten, 180 féle bőrszínmintából válasz­tották ki. azt a 13-at, amely­nek alapján a divatszalonok és a bőripar összeállítja a jövő évi kollekciókat. Tanácsülés Jászberényben A város ipari és mezőgaz­dasági szövetkezeteiben dol­gozó nők gazdasági és szoci­ális helyzetéről tárgyalt tegnapi ülésén Jászberény város Tanácsa. A város három ipari és há­rom mezőgazdasági szövet­kezetében dolgozó 1189 nő munkaügyi egészségügyi és művelődési helyzetéről hall­gattak meg jelentést a tes­tület tagjai. Ä jelentés készí­tői megállapították, hogy a nők munkába állásának fel­tételei jelentősen javultak, a szövetkezeitek anyagi tá­mogatást nyújtanak gyer­mekintézmények létesítésé­hez és fenntartásához, kü­lönböző kedvezményekkel segítik továbbtanulásukat is. A tanács személyi kérdés­ben is döntött: a tanácsel­nöki teendők ellátásával Búzás Sándort bízta meg, aki ezidáig a Szolnok megyei Tanács Pedagógus Tovább­képző Intézetének igazgató­jaként dolgozott. * * * Tegnap délután ülést tar­tott Szolnok város Tanácsa. Napirenden a kereskedelmi és idegenforgalmi távlati fej­lesztési terv időarányos vég­rehajtásáról szóló jelentés szerepelt. A tanács döntött a társadalmi munkáért ki­tüntető jelvények és plaket­tek adományozásáról is, majd folyó ügyekről tárgyalt. Telefonfülkék Kunhegyesről A Magyar Posta megrendelésére háromszáz telefonfülkét gyártott az idén a Kunhegyes és Környéke Vegyesipari Szö­vetkezet. Az újabb megrendelés szerint jövőre ugyanennyit szállít a postának A fogyasztók védelmében Budapest, Vili., József körút 6. szám, Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet. Az első emeleten nagy tábla: „Élelmiszeripari Főosztály”. Találomra benyitok. Az egyik asztalon ananász­konzervek fogadnak, de any- nyi, hogy" a terem fehérköpe­nyes dolgozói bőven jóllak­hatnának belőle. De nem eszik, vizsgálják. Előbb a töltősúlyt adó ananászkörsze- l,3|tek kerülnek1 patikamér­legre, majd külön-külön a lémennyiséget és a felbon­tatlan konzervet mérik meg. A kapott adatokat azután összevetik a vevőnek ígért értékekkel. Majd a konzerv­dobozokra kerül sor, a szi­gorú szemek azt kutatják, vajon belső falának ónozott rétege levált-e, mert ha igen, az egészségügyi szempontból veszélyes. — Ez csak egy az évi kö­zel 100 ezer áruminta-vizs­gálatból — mondja Csernyi Ferenc, a KERMI igazgatója. Az „alanyokat” egy boltból hoztuk el szúrópróbaként, mint ilyenkor legtöbbször. Ezek az „áruvallatások” a forgalomban lévő termékek széles skálájára kiterjednek. Most késizlüilünk például az építőanyagok többségének, valamint az üzem- és tüzelő­anyagok vizsgálatára is. Szinte ahány termékcso­port, annyi „faggató” osztály. Az egyik a textil-ruha- és papíripar termékeivel foglal­kozik. Van itt légkondicio­nált helyiség, ahol a relatív páratartalmat (is szigorúan előírják: 68 (százalék lehet. Csák így hitelesek az adatot;. Másutt két egymáshoz dör­gölődző gépkar nyű egy szö­vetdarabot, azt vizsgálják, mennyire kopásálló. De kí­váncsiak itt légáteresztő ké­pességre, méretváltozásra, hurokkihúzó erőre, fonalszi­lárdságra, göbösödésre és még so'k mindenre. A második emeleten van a vendéglátóipari osztály. — Csak nem hozzák be a frissen elkészített sertésbor­dát sült krumplival és para- dicsomsalátával? — Azt azért nem — mo­solyog az igazgató, aki végig kalauzol, — de egyik felada­tunk a vendéglátóipari szol­gáltatások minőségének és a higiéniai követelményeknek az ellenőrzése. Sőt tovább­megyek: a kereskedelmi ma­gatartás ellenőrzése is: a mi­nőség kikötése, a minőségi átvétel; a fogyasztói rekla­mációk intézése. — Ez utóbbiban hogyan tud segíteni az egyszerű vá­sárlónak a KERMI? — A (vevők reklamálcliőiit általában a bolt vezetője im- tézi el. Ha azonban a minő­ségi kifogást elbírálni nem tudja, vagy azt a vevő nem fogadja el, a boltvezető kö­teles a mi szakvéleményün­ket kikérni. A KERMI állás- foglalása a boltnak parancs, de a vásárlóra nézve nem az, ő még polgári peres úton ér­vényesítheti vélt jogait. — Mi történik, ha valame­lyik termékről bebizonyoso­dik: nem éri el a megkívánt színvonalat? — A szanlkciók különböző fokozataival élünk, melyek a kereskedelmi forgalomból kitiltástól az apróbb módosí­tások megkövetéléséig ter­jednek. 1979. első félévében például a teljes kereskedel­mi forgalomból 15 árucikket kivontunk, további 20 árusí­tását pedig a vásárlók érde­keit megfelelően védő felté­telek teljesítéséhez kötöttük. Helyi vizsgálatoknál 538 esetben megtiltottuk, illetve 1343 alkalommal meghatá­rozott feltételekhez kötöttük egyes áruk kisebb-nagyobb mennyiségének eladását. A kereskedelmi felügyelőségek­nek pedig javasoltuk a mu­lasztásokat elkövetők fegyel­mi felelősségre vonását. ■ — A büntetések mellett rendelkezésükre áll a dicsé­ret lehetősége is? — Igen'. A Kiváló Áruk Fórumára benevezett termé­kekről is mi döntjük el, me­lyik viselheti majd a megkü­lönböztető dupla háromszö­get. Megszerezni nem fcöny- nyű, mert ha a magyar szab­ványoknak megfelel, ez csak „beugró” a vizsgára. Többlet kell, ami termékenként ter­mészetesen mást jelent. A KÁF jelzést viselőket folya­matosan szemmel tartjuk, és minőségrontás esetén azonnal megfosztjuk rangjuktól. Hoz­záteszem: m|i sokkal szíve­sebben és gyakrabban élnénk a kitüntetés lehetőségeivel, bár ez legkevésbé rajtunk múlik. Lazányi József

Next

/
Oldalképek
Tartalom