Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-26 / 225. szám
*SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜUETEK! XXX. évf. 225. szám, 1979. szeptember 26., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA flndrej Gromiko beszéde az ENSZ közgyűlésén , n képernyő előtt 5. oldat Kommunista aktíva a csepeli sportcsarnokban Felszólalt Kádár János Kommunista aktívát tartottak tegnap a csepeli sportcsarnokban a főváros kommunistáinak legfontosabb tennivalóiról, az MSZMP közelgő, XII. kongresszusa eredményes előkészítésének budapesti feladatairól. A tanácskozáson több mint 800-an képviselték a főváros párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeteit, az iparvállalatokat, a minisztériumokat és főhatóságokat. Ott voltak közöttük a legkülönbözőbb területek munkásai és irányitói, a szocialista brigádok vezetői, a tudományok, a művészetek művelői. Részt vettek a kommunista aktíván és az elnökségben foglaltak helyet: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei Pártbizottság első titkára, Baranyi Tibor, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője; a Budapesti Párt Végrehajtó Bizottság tagjai,' a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának, a Hazafias Népfront és a KISZ Budapesti Bizottságának vezetői, továbbá Véghelyi Andor, a XXI. kerületi Párt- bizottság első titkára és Ernszt Antal, a Csepel Vas- és Fémművek Pártbizottságának első titkára. A tanácskozást, amelyen pártunk Központi Bizottságának a kongresszus összehívásáról szóló határozata szellemében tekintették át a politikai, a gazdasági, a társadalmi és a kulturális élet területén megoldásra váró feladatokat, Somogyi Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Budapesti Párt- bizottság titkára nyitotta meg. Ezután Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára mondott beszédet. A kommunista aktíva résztvevői Méhes Lajos beszéde — A kongresszusra készülés fontos eleme, a pártszervezetek minden szintjén, a számvetés, a vezető testületek beszámolása — hangsúlyozta elöljáróban, s már a jövő évi budapesti pártérte- , kéziét jegyében szólt a megtett út néhány jellemző vonásáról. — Meggyőződésünk, hogy van miről számot adni — folytatta. — Belpolitikai helyzetünk szilárd. Gazdasági gondjaink ellenére ' is jelentősek az V. ötéves terv három és fél esztendeje alatt elért eredmények. A budapestieknek különösen örvendetes minden előrelépés a város építésében, fejlesztésében — hangsúlyozta. A pártélet kérdéseiről szólva azt mondotta: A XI. kongresszus óta Budapesten is egészségesen fejlődött a párt. Erősödött ideológiai, politikai, cselekvési egysége. Növekedett vezető szerepe, kezdeményezőkészsége, felelőssége. A főváros fejlődésében elért eredményekben, gondjaink megoldásában döntő része volt és van a pártszervezeteknek, a párttagoknak. Budapesten ma 210 ezer párttag él és dolgozik. A párt munkásbázisa erős, a párttagok 44 százaléka munkás. Ugyanakkor örülünk annak, hogy az értelmiségiek, szellemi dolgozók sok kiválósága is tagja pártunknak. A XI. kongresszus óta eltelt 4 és fél év alatt több mint 30 ezer új párttagot vettünk fel, többségük munkás és csaknem fele 30 év alatti. Nagy erővel rendelkezünk; a fővárosban minden hetedik, de a legnagyobb üzemeinkben minden negyedik-ötödik dolgozó a párt tagja. A kommunistáknak ez a nagy serege fegyelmezett magatartásával, egyre tudatosabb kiállásával meghatározólag hat a közvéleményre, a közhangulatra. Naponta tapasztalhatjuk, hogy a párt és a tömegek kapcsolata szilárd, kölcsönös bizalom és nyíltság jellemzi. E kapcsolat nem statikus, egyszer és mindenkorra adott. A „szilárd” szó régi, napi hiteléért a pártnak lankadatlanul küzdenie kell. A párt és a tömegek kapcsolatának bázisa ma is a munkásosztály vezető szerepének érvényesülése. Erre az alapra épül a szövetségi politikának az egész nemzetet mozgásba hozó gyakorlata. így van ez a fővárosban is. Legbecsesebb Méhes Lajos beszél eredményeink közé soroljuk, hogy az értelmiség rég megszűnt útitárs lenni; azonosult a szocializmussal. Nagy többségében harcostárs, felelősséget érző mérnök, pedagógus, orvos vagy alkotó- művész. Budapesten különös felelősségünk van az értelmiség szocialista elkötelezettségének szilárdításában. Szerepe kiemelkedő az ipar, a' művelődés, a tudomány és művészetek fejlődésében. Konszolidált körülmények között, de átmeneti társadalomban élünk. Ma is forradalmi hittel, lelkesedéssel, tűzzel, forradalmi módon kell dolgozunk. Növelni kell a pártszervezetek, a kommunisták hatását az eseményekre. A továbbiakban szólt Méhes Lajos a végzett munka szerinti bérezésről, néhány olyan intézkedésről, amely a fővárosiak életkörülményeinek javítását szolgálja. Beszélt a budapesti vállalatok export-import alakulásáról, a termelés kérdéseiről, s a Budapesti Párt- bizottság első titkára aláhúzta : Eddig is tudtuk, de a mai és a várható helyzet újból arra figyelmeztet, hogy a fizetési mérleg javítása főként a termelés frontján dől el. A fő dolog a termelés hatékonyságának növelése, a termékszerkezet átalakítása, a minőség javítása, a versenyképesség fokozása. Elengedhetetlen a gazdaságtalan tevékenység, a termelési veszteségek csökkentése. A szocialista társadalomnak az erőforrásokkal ésszerűen, takarékosan, jövőbe tekintően gazdálkodó társadalomnak kell lennie. Ez a szellem vezérelje döntéseinket, ebben a szellemben alakítsuk mindennapi munkánkat, közvéleményünket. A pártkongresszusra készülve, elért vívmányainkat védve és gyarapítva dolgozzunk ésszerűbben, gazdaságosabban, fegyelmezettebben. Ebben mindenki megtalálhatja a saját feladatát. Ma a termelés állandó harci terület. Ezen a fronton az a munkásszolidaritás vezéreljen; ha nem végzünk el valamit rendesen, azzal dolgozótársainknak okozunk kárt. A szónok foglalkozott beszédében a munkaerő-viszonyokkal s a munkaerő-gazdálkodás problémáival. Majd a fiatalokkal való foglalkozás fontosságát elemezve kiemelte: Valami nincs rendben abban, ahogyan a fővárosban a fiatal korosztályokról gondolkodunk. Erre utal az is, hogy amíg a párttag-felvételeknél az országban 60 százalék 30 éven aluli, addig Budapesten csak 49,6 százalék. Tovább vizsgálva a számokat kiderül, hogy a 18—24 évesek száma az újonnan felvettek között mindössze 6—7 százalék. Ugyanakkor, ha kimutatás készülne arról, hogy a Központi Bizottságnak, a budapesti és a kerületi pártbizottságoknak a tagjai. hány éves korukban léptek a pártba, kiderülne, hogy túlnyomó többségük 24 évesnél fiatalabb volt, amikor eljegyezte magát a párttal. Ma még az alapszervezetekben sem merjük bátran bevonni a vezetésbe a fiatalokat. Az alapszervezeti vezetőségi tagok mindössze 6—7 százaléka fiatalabb 30 évesnél. Végül szólott Méhes Lajos a kommunista vezetők felelősségéről, majd beszédét így fejezte be: Mi, akik a hétköznapok sokszor szürke hajszáját éljük, természetesen a saját dolgainkkal vagyunk elfoglalva. Panaszoljuk, hogy gazdasági gondjaink vannak. Mutasson azonban valaki egy országot, amelynek kormányát, vezető pártját nem gyötrik gazdasági gondok. Ilyen országot, ilyen kormányt nem ismerünk1. Ezért is büszkék vagyunk arra, hogy nem kevés buktató, zátony közepette, a gazdasági, társadalmi fejlődés egyre magasabb osztályába lépünk. Lehetnek évek, amikor egyik-másik tantárgyból utóvizsgát is kell tennünk, de tudjuk, mit akarunk, és ezért van erőnk leküzdeni minden akadályt, köztük saját gyarlóságainkat is. A párt XI. kongresszusa óta végzett munkánk, az is, amit ebben az esztendőben végeztünk, arról győz meg bennünket, hogy van értelme az erőfeszítésnek. Készüljünk abban a tudatban a párt XII. kongresszusára, hogy hasonló értelme, gyümölcse lesz újabb erőfeszítéseinknek is — mondotta Méhes Lajos végezetül. Ezután hozzászólások következtek. Szót kért Zarnó- czi József, a X. kerületi pártbizottság első titkára, Bach József, az Országos Szakipari Vállalat építőipari szocialista brigádjának vezetője, Végh Istvánné, a XIX. kerületi tanács elnöke, Posch Gyula, a Magyar Optikai Művek vezérigazgatója, Hámori Csaba, a KISZ Budapesti Bizottságának első titkára, majd ezután a kommunista aktíva résztvevőinek nagy tapsa közepette Kádár János emelkedett szólásra. KÁDÁR JÁNOS: A párt szavát követve dolgozó népünk hatalmas munkát végzett se, amely — mint emlékezetes — a XI. kongresszus határozatainak végrehajtását vizsgálta. Hasonló vizsgálatot végzett ebben az időszakban a párt minden szervezete, ami ma is segíti a munkát. Ezért ajánlom, hogy az akkori megállapításokból kiindulva folytassuk a mostani vizsgálódást és felkészülést is. — Ügy gondolom, nyugodtan tekinthetünk a kongresz- szus elé. A párt a XI. kongresszus által meghatározott úton halad, s az elmúlt időszakban minden erejével az ott hozott határozatok végrehajtására törekedett. Azt is megállapíthatjuk, hogy mind pártunk tevékenysége, mind a szocializmus magyarországi építése megfelel a párt hosszú távú törekvéseit magában foglaló programnyilat" kozait céljainak is. — A párt tagsága, minden szervezete, s a párt szavát követve egész dolgozó népünk hatalmas munkát végzett. Igaz, nagy nehézségeket is le kellett küzdeni, de a munka "eredményei így sem csekélyek. Kádár János ezután hangsúlyozta, hogy külpolitikai tevékenységünket szintén a XI. kongresszuson megjelölt célok határozzák meg. Ezek sommázata nemcsak hazánk(Folytatás a 2. oldalon.) Kedves Elvtársnők, Elvtársak! — Szívből köszöntőm Önöket, a budapesti aktíva minden résztvevőjét és az Önök személyében Budapest kommunistáit, a főváros dolgozó népét, átadom pártunk Központi Bizottságának szívélyes üdvözletét. Örülök, hogy részt vehetek ezen a tanácskozáson, amelynek olyan fontos napirendje van, mint a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusára való felkészülés. Az az álláspont, ami az előadói beszédben és a felszólalásokban kifejezésre jutott, minden tekintetben összhangban van pártunk politikájával és azzal a szándékkal, amellyel a kongresszus előkészítéséhez hozzáfogtunk. — A kongresszusnak rendkívül nagy jelentősége van pártunk, népünk és országunk életében. Nálunk a párt a társadalom irányító ereje. A felkészülés menetében minden szervezete — az alapszervezetektől a Központi Bizottságig — majd maga a kongresszus is mérleget készít a végzett munkáról, eleget tesz beszámolási kötelezettségének. Ez — a tapasztalat szerint — minden előző kongresszusunkon a párt politikájának továbbfejlesztését, a gyakorlati munka megjavítását eredményezte. Bízunk abban, hogy így lesz ez a XII. kongresszuson is, amely kijelöli a párt feladatait és az ország további fejlődésének útját, s így a nép sorsára is hatással lesz. — A kongresszusi felkészülést bizonyos tekintetben megkönnyíti a Központi Bizottság múlt év áprilisi üléKódóf János felszólalása
