Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-23 / 223. szám
1979. szeptember 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 TAKARÉKOS TANÁCS Éjszakai gyakorlaton Cetli a kályhán—Kétmilliós áramszámla Hőmérő az irodákban Ha minden garast a fogukhoz vernek, akkor 433 ezer forintot lefaragnak az idei költségvetési kiadásokból. Ez a lényege és a végeredménye a kisújszállási Városi Tanács energiatakarékossági intézkedésének. Sok vagy kevés a majdnem félmillió forintos megtakarítás? - nem tudom megítélni. Valahogy úgy vagyok ezzel a félmillióval, mint azzal a bizonyos hajszállal, ami a levesbe sok, a fejen pedig kevés. Sok, mi több rengeteg, ha apró-cseprő, felesleges filléres kiadások likvidálásának eredményeként könyvelhetjük el. Mire gondolok? A városi tanács elnökének idén áprilisban kiadott utasítására, amely a házon belüli ta- karékoskodási lehetőségeket tartalmazza, a fűtéstől a telefonhasználatig, a borítékolt levelektől a stencilezett nyomtatványokig. Nagyon ésszerű javaslatokat, pontosabban „parancsokat” foglaltak írásba. Például: a tanácsháza épületében tilos a hősugárzók használata. Tilos az ablakokon és az ajtókon keresztül lehűteni a túlfűtött irodákat. Ha valaki huzamosabb ideig házon kívül van, hagyjon üzenetet az olajkályhára tett cédulán: milyen napokon ne fűtsenek. Vagy: szabad szombatokon, amikor kevesebb ember dolgozik a hivatalban, senki se ragaszkodjon a saját íróasztalához. Menjenek át másik, szobába, ahol egyszerre több embernek van hely, és így csak néhány irodában kell fűteni ezeken a napokon. Más: a telefon. Helyette, ha csak lehet, a telexet használják. A magánbeszélgetéseket nem tiltották meg, de a tarifa szerint fizetni kell értük. Nem feltétlenül szükséges, a steníilezett nyomtatványokhoz a legfinomabb papírt használni. A példányszámmal sem lehet nagyvonalúan bánni. Fel kell számolni házon belül a borítékos levelezést. o Egyszóval alaposan végiggondolták a tanácsnál, hogy saját házuk táján mivel és hogyan spórolhatnak. Hogy mennyit, azt még nem tudják pontosan. Mint ahogyan azt sem, hogy ezeknek az intézkedéseknek hogyan lehet árvényt szerezni, és a pazarlóját felelősségre vonni. Majd iiforrja magát. Hiszen féléve sincs, hogy az utasítás érvénybe lépett. Az a majdnem félmillió forintos megtakarítás, az más. Pontosabban, ebben a házon belüli „nadrágszíj-szorítás” is benne van. Hiszen az apparátus munkájával járó kiadások a közös kasszát terhelik, épp úgy mint a városi egészségügyi, oktatási, művelődési intézmények fenntartásának, az utak, a parkok, a járdák karbantartásának, felújításának költségei is. Ezen a területen összehasonlíthatatlanul nagyobb tere és lehetősége van a racionális, takarékos gazdálkodásnak. Mert egyébként ezek fenntartása rengetegbe kerül. e A kisújszállási tanács elmúlt fél évtizedének költség- vetéseit végignézve kiderült, hogy évről évre többe. 1975- ben 29:5 millió, rá egy évre 31,4 millió, 1977-ben 36 millió, 1978-ban már 40,8 millió forint volt a költségvetési alap. Erre az évre 44,5 millió forintos költségvetést terveztek. A takarékossági intézkedéssorozat ezt az összeget csökkentette 433 ezer forinttal, azaz nem egészen egy százalékkal. Nem sok. Mégsem merem — mert úgy érzem, felelőtlenség lenne — a tény közlésén túl minősíteni az igyekezet végeredményét. Hiszen gondoljuk csak .végig, nem mentség, hanem tény, hogy megdrágult az élet. A fűtés, a világítás, az üzemanyag ára nem egy-két százalékkal emelkedett. Csak egy példa: ha tavaly a város közvilágítása kétmillió forintba került (amelynek egy része már akkor is többletköltség volt), az idén sokkal nagyobb lenne a város áramszámlája, há nem fontolják meg, hol és mikor kell k villanykapcsolóhoz nyúlni. ~ Végiggondolták ezt is. És arra kérték — ha tetszik, szólították fel — a tanácsi költségvetésből gazdálkodó intézményeket, sőt azokat az üzemeket is, amelyeknek törvényességi felügyeletét szak- igazgatási szerveik látják el, ők is gondolják végig, hogy 1980-ig, milyen takarékosko- dási intézkedéseket tudnak tenni. Megtörtént! Az iskolákban, az óvodákban, a bölcsődékben, az orvosi rendelőkben, a művelődési házakban, a szociális otthonban, egyszóval mindenütt eldöntötték a teendőket. Nincs könnyű helyzetben az, aki véleményt szeretne mondani ezekről az intézkedési tervekről. Nincs, mert ugyan lelkesedhetne is azért, hogy ezentúl többek között minden tanteremben, irodában, folyosón, könyvtárban hőmérő lesz, azt figyelve, hogy így vagy úgy beavatkozhassanak, ha nem az előírt 18—20 Celsius fok körül mozog a higanyszál. Hogy az előírt hőmérsékletnek megfelelően igyekeznek beállítani a fűtőtesteket. Hogy megcsináltatják a rosszul záró ajtókat, ablakokat (sőt néhol az északi fekvésűeket be is falazzák), hogy kísérletképpen egyik-másik helyen naponta nyilvántartják a tüzelőfelhasználást, hogy a kazánok karbantartására szerződést kötöttek a Gelkával, hogy ezentúl csak indokolt esetben használják az elektromos készülékeket. Mondom, lehetne ezekről lelkendezve dicshimnuszokat is zengeni, de nem tudok. Mert nem értem miért kellett ahhoz is kormányintézkedés, például hogy közpénzen ne az utcákat fűtsék. o Mindegy. Tekintsünk el attól, hogy „fentről” jött kezdeményezésre születtek meg ezek, a sokhelyütt már régóta kézenfekvő, de ésszerű változást csak most ígérő takarékossági programok. Reméljük, a tervek megvalósítása nem reked meg a kezdeti nekibuzdulásnál, s hogy a felügyeleti szerveknek címzett jelentéseknek megspórolt forintokban, csökkentett energiafelhasználásban kifejezhető fedezete lesz. Kovács Katalin MUNKÁBAN A CÖLÖPVERŐ Bánhalma és Kunhegyes között épül a Nagykunsági Főcsatorna lll/2-es fürtcsatornájának 4-es számú hídja. Jelenleg az építmény alapozásán munkálkodnak a Hídépítő Vállalat törökszentmiklósi építésvezetőségének dolgozói. A 38 méter hosszú híd alapozásához 54 cölöpöt kell a földbe juttatniuk, közel 14 méteres mélységre. Képünkön: munkában a cölöpverő gép Űregeknek Délutáni randevúk A mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz nyugdíjasklubjának tagjai hetente három délutánt töltenek együtt beszélgetéssel. A TIT városi szervezete előadásokkal teszi színessé a közös délutánokat. Október 2-án 14.30 órakor dr. Antal Imre belgyógyász főorvos tart ismeretterjesztő előadást „Egészség és betegség az idős korban” címmel. A nyugdíjas klub vendége lesz dr. Ambrózy Péter fogorvos is „Négy keréken az Alpokban” című útinaplójával; színes diaképes előadást tart Draskovits Dénes mezőgazdasági gépészmérnök „New Yorkban jártam” címmel. Érdekesnek ígérkezik a „Vidám örökség a pszichológus szemével” című előadás is. Szakmát tanultak Motorfűrész-kezelő, élező, targoncavezető és egyéb szakmai betanító tanfolyamokon több mint kétszázhatvanán szerezhetnek az idén bizonyítványt a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál. Ebben .a hónapban kezdődtek, október végén zárulnak az utolsó betanító foglalkozások. A 188 saját dolgozó mellett a társ erdőgazdaságok 76 munkása is szakmát szerezhetett a NEFAG-nál, az idei évre tervezett száznegyvennel szemben. Mire virrad, bezárul a kör Gyülekezik az állomány Csípősek már az éjszakák, főleg a hajnal közeledtével. Nem csoda, hogy a frissen riasztott Szolnok városi munkásör zászlóalj tagjaira felkerül a pufaj- ka. A riasztás, a gyülekezés normaidőn belüli. A feladat ismertetése rövid, katonás: „ejtőernyővel ledobott -ellenséges elemeket” kell körülzárni és ártalmatlanná tenni az Üjszász és Abony közötti Szőrös erdőben. Vezényszavak harsannak, gépkocsik zúgnak fel, és a munkásőrök máris úton vannak. A megye többi egységének parancsnokai, a társfegyveres erők és a megyei parancsnokság több vezető beosztású tisztségviselője kíséri őket. Gyakorlatukat megszemléli Sándor László, a városi pártbizottság első titkára is. Mire virrad, több kilométeren bezárul a kör, az erdőből néhány riadtan ' menekülő őzön kívül senki sem juthat ki. Az erdő átfésülése pirkadatra marad. Melenget már a napfény, amikor tűzharc alakul ki a munkásőrölt és az „ellenség” között. A szemlebizottság árgus szemmel figyeli az eseményeket, hiszen módszertani harcászati bemutató gyakorlatról van szó, melyre az egész megye munkásőr parancsnoki állománya figyel. Amikor elül a fegyverek zaja, a tapasztalatok rövid summázását kérem néhány szemlélőtől. — Az év elején, az ünnepélyes egységgyűlésen ismertettük a munkásőrökkel, hogy mit vár tőlük a városi párt- bizottság. Ügy vélem, ez a gyakorlat az évi kiképzés ösz- szegezése. Azt tapasztalom, hogy pártmegbízatásuknak példásan, jó hangulatban tesznek eleget, nem látszik rajtuk, hogy fárasztó munkanap utáni éjszakájukat és szabad szombatjukat áldozzák fel — vélekedik Sándor László, a városi pártbizottság első titkára. Fritz Sándor őrnagy is jó véleményt alkotott: — Jól irányított gyakorlat volt, a zászlóaljparancsnok elgondolása mindvégig érvényesült. A munkásőrök felszerelése, fegyvere jó, feladataikat fegyelmezetten hajtották végre. Posta Mihály, a testület megyei parancsnoka szerint: — A részletes elemzés még hátra van, de annyi máris megállapítható, hogy a valóságos helyzetet megközelítő körülmények között levezetett gyakorlat erősítette a parancsnoki és a személyi állomány összefogását, hozzájárul ahhoz, hogy az egész megyében még jobban egységesítsük törekvéseinket. A látottak alapján a munkásőrök teljesítik pártkongresszusi felajánlásaikat, jó felkészültségről tettek tanúbizonyságot. Hasonló a véleménye a szocialista munkaversenyben tavaly első helyre került törökszentmiklósi egység parancsnokának, Kovács Sándornak is: — Jól előkészített, részleteiben kimunkált gyakorlatot láttunk. Az állomány fáradságot nem ismerve végezte feladatát. A parancsnoki harcvezetői készséget kell még véleményem szerint fejleszteni. Egészében véve jó volt a gyakorlat. Simon Béla itt nincs „záróra” sohasem — Jöjjön és nézzen szét idebent, ilyen az egyszemélyes postahivatal belülről. Asztal, stemplik, utalványok, levelek és csomagok, egy nyomtatványos és egy páncélszekrény, LB—20-as telefonközpont és ez a világra néző, apró tolás ablak. Először — és ez több mint 20 esztendővel ezelőtt volt — az emberek úgy mondták, hogy a postás kisasszony ablaka, aztán mert látták, hogy nekem se tetszik — itt Jószágán nincs jó csengése ennek a megszólításnak — postás néni ablakának keresztelték. Szóval ez az én birodalmam, munkahelyem, ez az otth'onom. A szó szoros értelmében az, hiszen ott a fal mögött van a szolgálati lakásom. A virágállványt nézi ugye... hát igen ez is a hivatalhoz tartozik, van vagy 60 cserép virág rajta, én ültettem és nevelem őket. Ez itt fokföldi ibolya, ott az alsó polcon páfrány, filodend- ron, aszparágusz és még jó néhány kaktusz fajta. Szeretem, ha velem vannak, azért tartom őket a hivatalban, itt többet vagyok, mint otthon. Hogyan lettem posFokföldi ibolya a postahivatalban tás ... őszinte leszek, véletlenül. Besenyszögi lány vagyok, a Palotást Állami Gazdaságban dolgoztam. Adminisztrátor és üzemi sajtófelelős voltam, így kerültem kapcsolatba a postával. Amikor Palotáson — ez 1955- ben volt — megnyitották a postát, megkérdezték, lenne-e kedvem elvállalni az egyszemélyes postahivatal vezetését. Gondoltam, megpróbálom, nemsokára ke- kezembe volt a Győré Mária nevére szóló kinevezés, két év múlva szolgálati érdekből áthelyeztek helyettesíteni a jászágói postára, és ennyi év után már nem tudom megmondani, hogyan történt... itt ragadtam. Kérdezi, nem bántam meg? Hazudnék, ha azt mondanám megbántam, akkor is ha nagyképűsködnék, hogyha elölről kezdhetném, újból postás lennék, merthogy nincs ennél szebb hivatás .V.. f meg miegymás. Mondom, nem tudom, mit választanék, ha újra kezdhetném. Ami biztos, hogy megint csak úgy dolgoznék, mint eddig, pontosan, tisztességgel és azzal a meggyőződéssel, hogy minden foglalkozásnak megvan a nehéz és a szép oldala. ... A postás hétköznapjai? A munkaidő reggel 8-kor kezdődik és délután 4 óráig tart. A szemben lévő áruház azonban reggel 7 órakor nyit, és ha annak, aki a falu másik végéről jön vásárolni, a postán is akad dolga, nem várakoztatom meg. Az se ritka eset, hogy zárás előtt néhány perccel jön valaki levéllel, vagy csomaggal. Olyan ismerős 'az is, mint mindenki, aki a postára jön, hát később húzom le a rollót... Mások is megkérdezték már, miért csinálom, mi a fizetség a ráadás munkáért. Látta az elébb azt a fiatalembert? Munkahelyéről szaladt át, megkért, hívjam fel Jászberényben a szülészeti osztályt. Estefelé ha jön a munkából, én mondhatom meg neki, hogy mehet az asszonyért és az újszülött kisfiáért. Mondja, nem szép fizetség ez? — illés — Fotó: Kőhidi Imre Munkában a híradósok
