Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-02 / 205. szám

1979. szeptember 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Országos mozgalom a településfejlesztésért II Hazafias Népfront felhívása a lakossághoz, a tanácsokhoz és a társadalmi szervekhez A Hazafias Népfront Országos Tanácsa örömmel üdvözli a községek-városok lakosságának elhatározását, hogy az el­múlt hetekben felajánlásokat tettek lakóhelyük fejlesztésének társadalmi támogatására, csatlakozva a vállalati és a szö­vetkezeti dolgozóknak az MSZMP XII. kongresszusa és ha­zánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére kibonta­kozó munkaversenyéhez. A községek és a városok fejlesztésében “és szebbé té­telében az életkörülményeket javító anyagi és szellemi ja­vak gyarapításában, annak komoly értékén is túl mu­tató jelentőségű a lakosság társadalmi közreműködése. Ez tettekkel juttatja kifeje­zésre a lakóhely — ezen ke­resztül a haza ,— iránti sze­retetek A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa helyesli e kezdeményezést, felhívja az ország lakosságát, tanácsait és társadalmi szerveit, hogy csatlakozzanak a Bács-Kis- kun, Komárom és Szolnok megyei települések kezdemé­nyezéséhez, és indítsanak az ország városaiban-községei- ben: településfejlesztési tár- (sadalmi munkamozgalmat, amely a népgazdasági és a helyi céloknak megfelelően segíti településeink fejlődé­sét, szépítését. A társadalmi munkamoz­galom önkéntesen és díjazás nélkül, elsősorban a telepü­lésfejlesztési tervekben sze­replő olyan közérdekű célok megvalósítását segítse, ame­lyek egy-egy községben vagy városrészben, utcában és közterületen a lakosság élet- körülményeinek, ellátottsá­gának javítását, a környezet védelmét szolgálják. Ilyenek: bölcsődék, óvodák, iskolák, napközik, játszóterek, sport­pályák építése és fenntar­tása, pregek napközi ottho­nainak létesítése, járda, út, vízvezeték, csatorna építése, virágosítás, fásítás, parkosí­tás. Működjünk közre telepü­léseink környezetének vé­delmében a közintézmények és a lakóépületek rendjének és tisztaságának megteremté­sében. természeti és gazda­sági értékeink megóvásában, méltó környezeti kultúra ki­alakításában. Mindennek ér­dekében tárjuk fel a helyi erőforrásokat, törekedjünk a gazdaságosságra és a taka­rékosságra. A mozgalom to­borozzon még több aktivis­tát ahhoz a lakóhelyfejlesz­tési társadalmi munkához, amely eddig is évről-évre fejlődve jelentős eredmé­nyeket ért el. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa felkéri a tár­sadalmi szervek országos­területi és helyi vezetőségeit, hogy működjén k közre a mozgalom kiszélesítésében, a szervezett településfejlesztési társadalmi munka feltételei­nek megteremtésében. Felké­ri a tanácsokat, az intézmé­nyek a vállalatok és a szö­vetkezetek vezetőit, hogy az eddigi gyakorlatot tovább­fejlesztve, szervezéssel, szak­mai és műszaki segítséggel, anyagok, gépek és eszközök biztosításával támogassák a lakosság, a vállalati és a szö­vetkezeti közösségek tevé­kenységét. A településfejlesztési tár­sadalmi munkamozgalmat megyénként és országosan az 1980. év végéig elért ered­mények alapján fogjuk érté­kelni. A legjobb eredményt elérő településeket a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa zászlóval és oklevéllel jutalmazza. Az országos ér­tékelés mellett a megyei és a helyi népfront- és taná­csi szervek a maguk terüle­tén is gondoskodjanak a leg- f jobb eredményt elérő váro­sok, községek, közösségek és személyek tevékenységének elismeréséről. Biztosak vagyunk abban, hogy felhívásunkat az or­szág lakossága helyesléssel fogadja, és közös erővel, mindnyájunk hasznára és örömére fejlettebbé, szebbé tudjuk tenni falvainkat, vá­rosainkat. országunkat. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Munkára hív a csengő Lengyel szakemberek építették fel hazánk egyik legújabb cukorgyárát Kábán. Az ország legkorszerűbb cukorgyárában már az idén harmincezer, később évente hatvanezer vagon répát dolgoznak fel. Képünkön: a centrifugáló állomás ■ ■ Összefogás az öregekért Megyénk 13 szociális ott­honában 1300 idős embert gondoznak, az öregek 41 napközi otthonában pedig ezerkétszáz koros ember töl­ti el kulturált körülmények között az idejét. Az öregek­ben erős a ragaszkodás a megszokott környezetükhöz, őket 70 hivatásos és 150 tiszteletdíjas szociális gon­dozónő keresi fel lakásukon. A gondozónők ezer idős em­ber ügyes-bajos dolgait in­tézik, takarítanak, bevásá­rolnak nekik. Sok éltes korú ember anyagi támogatásra is szo­rul. A tanácsok különböző segélyek formájában évente mintegy 20 millió forintot utalnak ki megyénkben. Hogy az idős korú lakos­ságról az eddigieknél is job­ban, összehangoltabban gon­doskodhassanak a megyében társadalmi bizottság alakult. Ebben a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt és a megyei tanács képviselői mellett egyéb szervezetek, intézmé­nyek és vállalatok küldöttei is tevékenykednek. A bizott­ság gondot fordít arra, hogy tájékoztassa a rájuk vonat­kozó jogszabályokról az idős korúakat, akik gyakran nem tudnak jogaikról. A bizottság irányítja, koor­dinálja „A megye idős korú lakosságáért” akciót is, amelynek során például az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat . 167 férfiöltönyt ajánlott fel a szociális ott­honok lakóinak. A megyei tanács külön számlát nyitott hasonló céllal, amelyre ed­dig 220 ezer forintot fizet­tek be. A bizottság csupán néhány hónapja működik, látványos eredményeket nem ért, nem is érhetett el. A rászoruló idős emberek helyzetén csak akkor javíthat, ha több se­gítséget kap. Mától Lipcsei őszi vásár Az NDK megalapításának 30. évfordulója jegyében nyitja meg kapuit ma reggel a lipcsei őszi vásár. A világ egyik legrangosabb. nemzet­közi szakvásárán 47 ország és Nyugat-Berlin mintegy 6 ezer kiállítója vesz részt. A magyar népgazdaság nagy te­rületén — 2800 négyzetmé­teren — 29 külkereskedelmi vállalattal képviselteti ma­gát. A vásáron 100 országból 300 ezer vendég jelentette be előzetesen a részvételét, el­sősorban gazdasági, műszaki, kereskedelmi és pénzügyi szakemberek. a vakáció, „becsenget” Veget ért az 1979—80-as tanév. A különböző táborokban új ismeretekkel, élményekkel gazdagodott, napbarnított diákok benépesítik az isko­lákat. Milyen lesz az új tanév? Szeptem­berben még nehéz erre válaszolni, az azon­ban biztos, hogy nem lesz könnyebb, mint a tavalyi. Űj feladatok, új tennivalók vár­nak megoldásra. Ha figyelembe vesszük kétségtelen eredményeink mellett az or­szág gazdasági helyzetét, a demográfiai mutatókat, kirajzolódnak előttünk gond­jaink. Az utóbbi években megkülönböztetett figyelem kísérte az oktatás ügyét. Az ötö­dik ötéves terv megyei célkitűzéseinek megfelelően halad az óvodai hálózat, s az iskolák tárgyi feltételeinek fejlesztése. S ami nem szerepel a tervekben, de fel­becsülhetetlen értéket jelent: a szülők, szocialista brigádok munkája az iskolá­kért, óvodákért. Szinte észrevétlenül vál­tak hagyománnyá az oktatási intézmények segítésének gazdag és változatos formái. Nap mint nap hallhatjuk, hogy egy-egy üzem, vállalat, szövetkezet szemléltetési eszközt ajándékozott az egyik iskolának, játékokat az óvodának, vagy társadalmi munkában javították meg az eltört veze­téket, kerítést készítettek, s sorolhatnánk tovább egészen a nagycsaládosoknak nyúj­tott tanszersegítésig. Nyaranta egyre több helyen láthatjuk, hogy szülők népesítik be az iskolát, meszelik, takarítják az osz­tálytermeket, . szertárakat, megismerik gyermekeik „munkahelyét”, az oktatás- nevelés műhelyének kulisszatitkait, dé lát­hatjuk őket az iskolák, óvodák építésénél, bővítésénél *is. A pártszervek, a tanácsok erőfeszítései, a társadalmi összefogás eredményeként az épített óvodai helyek száma az ötödik öt­éves tervben meghaladja majd a tervezet­tet. Az idén a megyében például a nyolc­száz új óvodai helyből kétszáz társadalmi segítséggel jött létre, mégsem tudunk lé­pést tartani az igényekkel, mivel az utób­bi három évben egyre több kisgyerek „ko­pogtat” óvodáink kapuján. A következő tanévben még mindig igen magas lesz az óvodáskorúak aránya, de ekkor a demográfiai csúcs már eléri az általános iskolát is. Ezt követően újra csökken majd a háromévesek száma, az iskolákban viszont egyre több lesz az első osztályos kisdiák. Az előzetes felmérések szerint — úgy tűnik — nem okoz majd megoldhatatlan gondot az elsősök foga­dása, hiszen az ebben, a tervidőszakban eddig átadott általános iskolai tantermek mellett újabbak épülnek: szépen halad­nak a munkával Mezőtúron. Kisújszállá­son. Jászkiséren, Kunszentmártonban és Szolnokon, a Széchenyi lakótelepen. Az idei tanévben nyílik meg Szolnokon az új kisegítő iskola, a postaforgalmi szakközépiskola a közgazdaságiban, a 605- ös számú Ipari Szakmunkásképző Inté­zetben pedig elkezdődik az autószerelő szakmában a szakközépiskolai képzés. A tárgyi és személyi feltételek mindkét in­tézményben adottak. Továbbra is javításra szorulnak viszont a szakmunkásképző szakközépiskolákban a gyakorlati képzés feltételei. Igen kedvezőek alakultak az óvodák, s az általános iskolák személyi feltételei. 1975-től fokozatosan csökkent a képesítés nélküliek száma. A szakképzett óvodai és általános iskolai nevelők arányát tekintve Szolnok megye az elsők között szerepel. Megnövekedett a megye vonzása. Az utób­bi években több friss diplomás és már működő nevelő érkezett a megyébe, mint amennyien elmentek. Meghozta gyümöl­csét a sok erőfeszítés, amelyet a járások. Díjkiosztó a tájkiállításon Elismerés a legjobb kistermelőknek A pénteken Mezőtúron megnyílt mezőgazdaság; és élelmiszeripari tájkiállításon tegnap délelőtt ünnepélyesen átadták a legsikeresebb ki­állítóknak odaítélt különdí- jakat, a legeredményesebb háztáji és kisegítő gazdálko­dást folytató kistermelőknek járó elismeréseket. Elsőként az öt megye me­zőgazdasági és fogyasztási szövetkezeti szövetségei, az élelmiszeripari vállalatok trösztjei, a tenyésztési-ter­melési felügyelőségek által felajánlott elismerések átvé­telére szólították a kiállítók képviselőit. Azután a háztá­ji kertjük legszebb termé­keit, a legjobb haszonálla­taikat felvonultató gazdák közül kilencvennyolcán vet­ték át a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által alapított Kiváló Kister­melő emlékplakettet. A MÉM különdíját a kis­termelés biztonságát növelő eszközök, a leghatásosabb növényvédőszer- és műtrá­városok, községek a pedagógusok élet- körülményeinek javításában végeztek. Nevelőink felkészültsége, munkaszerete­te megfelelő garancia arra, hogy az új tanév elé tűzött feladatok sikeresen meg­valósuljanak. Az általános iskolákban, a szakmunkásképző intézetekben és a szak­munkásképző szakközépiskolákban folyta­tódik, a gimnáziumokban és a szakközép- iskolákban pedig elkezdődik az új okta­tási-nevelési tervek bevezetése. A peda­gógusok felkészültek a különböző tanfo­lyamokon, továbbképzéseken, de mindez természetesen nem pótolhatja a folyamatos önképzést, hiszen naponta más és más pedagógiai szituációkban kell eligazodni. A közeli hetekben megkezdődnek az előkészületek politikai életünk kiemelkedő eseményére, az MSZMP XII. kongresszu­sára. Mérlegre kerül a végzett munka, így megméretik az iskola, a pedagógusok, de a diákok munkája is. Az új tanévet áthatja majd a kongresszusra való méltó készülődés, s ennek jegyében a politikai, erkölcsi, világnézeti, hazafias, s a mun­kára nevelés. Az utóbbi témáról tavasszal nevelési értekezleten tanácskoztak peda­gógusaink. Jól tükröződött ezeken az esz­mecseréken, hogy a diákok elsődleges munkája a tanulás, a tantervi követelmé­nyek teljesítése. Mint ahogy életünk alap­ja is a szorgalmas, pontos, ió hatásfokú munka. Ha valaki az iskolában megtanul­ja. megszokja, hogy rendszeresen végezze feladatait, később is ezt teszi. Ha viszont a tanulás számára gyötrelem, valószínű­leg majd az életben is nehezen találja meg a munka értelmét, szépségét. örvendetes, hogy évről évre több ezren áldozzák fel a vakáció egy részét az épí­tőtáborozásra. Már szinte hagyomány, hogy diákjaink mindig az elsők között végez­nek az országos versenyben. S idén is ki­emelkedő eredményekről tanúskodnak a „trófeák”, a vándorzászlók, elismerő ok­levelek. A fizikai munka iránti elmélyülő megbecsülés, tisztelet remélhetőleg kama- tozódik majd a tanítási órákon is. Sajátos eszközeivel erre kell ösztönöznie az ifjú­sági szervezeteknek, s természetesen az egész társadalomnak is. Az iskola nem elszigetelt, zárt intézmény, falai egyre tá- gabbra nyílnak a társadalmi hatások előtt. Azok a törekvések, amelyek a társadalmi életet jellemzik, érintik az oktatási intéz­ményeket is. A nevelő iskola kialakítása csak a „nevelő társadalomban” valósul­hat meg. A tavaszi nevelési értekezleteken egyéb­ként újra a fegyelem, a munkaerkölcs helyzete és javításának feladatai kerülnek napirendre. Tennivaló akad bőven, nem ígér könnyű munkát és hamar elérhető sikereket a holnap elkezdődő új tanév. — jelképesen — meg­Rövidesen szólal a csengő a felső­oktatási intézmények­ben, Jászberényben, Mezőtúron és Szol­nokon is. A megyei pártértekezlet hatá­rozata nyomán — teljesül a szolnokiak régi vágya — új főiskola nyitja meg ka­puit a megyeszékhelyen. Megindul , az üzemgazdász-képzés a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki nappali tagozatán. Hetvenöt elsőéves hallgató kez­di meg tanulmányait az első tanévben — a megye és a város áldozatvállalásával — jó körülmények között. Egy új felsőoktatási intézmény létesí­tése nagy örömöt jelent egy város életé­ben. A főiskola szakmai vetületei felmér- hetetlenek; de minden bizonnyal kedvező hatással lesz Szolnok s a megye szellemi, kulturális arculatára, életére ás. Munkára hív a csengő: sikeres új tan­évet kívánunk a nevelőknek, s diákoknak. Tál Gizella gya-választék reprezentatív bemutatásáért az Agroker szolnoki vállalatának ítélte oda a kiállítás zsűrije. A Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának különdíját kapta a tagszövetkezeteinek a kisáru-előállítást segítő te­vékenységét, az abban elért eredményeket legszemlélete­sebben bemutató tiszaföld- vári Tiszai Öntöző Gazdasá­gok Együttműködése. A Fo­gyasztási Szövetkezetek Or­szágos Tanácsa által felaján­lott különdíját vette át a karcagi áfész keretében mű­ködő, az exportárualap nö­velésében figyelemre méltó eredményeket elért libatö­mő szakcsoport képviselője. A Palotási Állami Gazdaság az Állami Gazdaságok Köz­pontjának különdíját. érde­melte ki a tájkiállításon. Az ünnepélyes díjkiosztást követően kultúrális műsor, délután pedig lovasbemuta­tó színesítette a mezőtúri programot, amelyet ma es­tig még látogathatnak az ér­deklődők. A Szolnok megyei Tanács által felajánlott különdíját veszi át Rózsik Zoltán, a Gabona és Ipari Növény Termelési Rendszer igazgatója A kisárutcrmelést segítő eszközök reprezentatív bemutatá­sáért a MÉM különdíját kapta az AGROKER

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom