Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-05 / 182. szám
1979. augusztus 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Csörsz-árkától a földosztásig Honismereti szakkör Jászfényszarun Tizenkét évvel ezelőtt Kiss József földrajz-biológia szakos tanár vezetésével általános iskolásokból álló honismereti szakkör alakult a jászfényszarui művelődési házban. A szakkör azóta megszakítás nélkül — még a nyári szünetben is — működik: a gyerekek nagy érdeklődéssel gyűjtik a falu történetére, hajdani életére vonatkozó dokumentumokat, tárgyi emlékeket. A szakkör- vezető tanár szerint ez az önkéntelen érdeklődés az, amely a honismereti szakkört egy nagyon hatásos pedagógiai formává emeli; a történelmet, a földrajzot szinte a gyerekek személyes tapasztalataira alapozva lehet oktatni. — Hogyan történik ez a gyakorlatban? — Elmondok egy példát. A település határában húzódik a Csörsz-árok egyik ága. Néhány szakköri foglalkozást annak szenteltük, hogy Túrától Fényszaruig végigmentünk az árok nyomán. A faluban rengeteg legenda, hiedelem forgott — és forog ma is — közszájon az árok keletkezésével kapcsolatban. Ezeket a gyerekek összegyűjtötték, feljegyezték. Természetesen a hozzáférhető forrásokban, könyvekben is utánanéztek: mi az igazság a Csörsz-árokkal kapcsolatban. Mondanom sem kell, hogy a római birodalomról, a Pannónia szomszédságában élő szarmata törzsről, ilyen előkészítés után, könnyen tanulnak a gyerekek az órákon is. Ugyanilyen, vagy hasonló módon természetesen más történelmi korszakokba is elkalandozhatunk a gyerekekkel. Ezeknek a „kalandozásoknak” köszönhető, hogy az évek során gazdag helytörténeti anyag gyűlt össze. Különösen értékesek a Tanács- köztársaság, a felszabadulás és a földosztás eseményeire vonatkozó dukomentumok. jegyzőkönyvek, fotók, lejegyzett szóbeli visszaemlékezéIpar és művelődéstörténeti érdekesség a század első harmadában gyártott gramofon. Pillanatkép Kiss József lakásán Ugyanott: egy káros szenvedély múltjából - míves pipák gyűjteménye sek. Mindez persze nemcsak a szakköri tagoké. Tudásukat s gyűjteményüket minden évben a művelődési házban és az iskolában rendezett kiállításon mutatják be. Régebben volt a szakkörnek egy önálló helyisége is, de az épületet a tanács más célra vette igénybe. Így aztán kialakult az a furcsa állapot, hogy a jól és hasznosan tevékenykedő szakkör többezer darabos gyűjteményét — benne értékes tárgyakkal — különböző padlásokon és a szakkörvezető lakásán tárolják — méltatlan körülmények között. Kiss József, mint mindig, most is reménykedik: hátha születik valami megoldás a közeljövőben. Mert az a meggyőződése hogy olyan anya? van a szakkör birtokában. amely a jelenleginél nagyobb nyilvánosságot. gondosabb bánásmódot érdemelne. NEMCSAK AZ ÚTIKALAUZOKAT KERESIK A kÖiiyV „iránytű” a turistáknak A nyár a könyvtárak falai közé is belopózott. Szerencsére persze nem az augusztusi hőség képében, sokkal inkább a nagy számban kölcsönzött útikönyvek, térképek. szótárak árulkodnak jelenlétéről. — A nyári hónapokban valóban nagy az érdeklődés a különböző országokról megjelent könyvek iránt — mondja Széphalmi Istvánné. a szolnoki Verseghy Ferenc könyvtár csoportvezetője, örvendetes azonban, hogy az olvasók nem csupán az útikönyveket keresik, egyre többen jönnek azzal a kéréssel, hogy úticéljukról — legyen az Bulgária, Ausztria vagy Svájc — olyan könyveket szeretnének olvasni, amelyekből a társadalmi gazdasági, kulturális életről. az ország történelméről, műemlékeiről is tájékozódhatnak. Ebből is látszik, hogy ma már igényesebbek, felkészültebbek a turistaútra induló emberek. És ami külön öröm, a szolnokiak kezdik felfedezni hazájukat is. idén egymás kezéből kapkodták olvasóink például hegyvidékeink térképeit, a korábbi években ez ritkán fordult elő. — A kirándulók csomagjaiban tehát ott lapulnak a könyvek is, de vajon csak „iránytűként”? — Szó sincs róla. Sokan kémek olyan könyveket, amelyek felüdülést, kikapcsolódást jelentenek. Ezek általában könnyed, szórakoztató regényők, de azért az igényesebb irodalom sem szorul háttérbe. Elég, ha megemlítem, hogy jelenleg a közép- iskolások tanulmányi verseNyáridőben a Verseghy könyvtárban nyenek minden témájában folyik a kutatómunka. Van olyan diák, aki napokon át ül a könyvtárban és szorgalmasan gyűjti dolgozatához a szakirodalmat. Szóval nálunk semmilyen tekintetben sincs „uborkaszezon”. Régi olvasóink, legyen tél avagy nyár, rendszeresen bejárnak a könyvtárba. Pap Géza nyugdíjas például minden nap eltölt egykét órát a könyvtár olvasótermében. — Nekem ez már jónéhány éve rendszeres napi programom — mondja. Időm bőven van, olvasni pedig mindig nagyon szerettem. Rengeteg itt a folyóirat, újság, képeslap, olyanok is, amelyeket az ember saját maga nem bírna megvásárolni. Mindent kézhez kapok, ami érdekel, és egyébként is nagyon kellemes itt. Rendesek az emberek, kulturált a környezet, egyszóval számomra felüdülés a könyvek között töltött idő. — Az olvasóterem látogatottsága kicsit visszaesik a nyári hónapokban. — Ez természetes — mondja Somogyi Erzsébet könyvtáros. — A kollégista diákok hazautaznak, a szolnokiak közül is sokan nyaralni, táborozni mennek. Befejeződnek a vizsgaidőszakok, érthető módon aki tíz hónapon át tanult, az ilyenkor kicsit lazítani szeretne. Ennek ellenére a nyári nyitvatartás sem felesleges. Sokan beszélnek például idegen nyelveket, ők rendszeresen bejönnek a könyvtárba a külföldi folyóiratokat átnézni. Közel 400 féle lap található meg nálunk, amelyeket nyáron ugyanolyan szívesen forgatnak látogatóink, mint az év bármelyik más időszakában. A lexikonok és a kézikönyvek sem porosodnak a polcokon. Szakdolgozat írásához éppúgy használják őket, mint keresztrejtvény-fejtéshez. Papp Sándor szenvedélyes rejtvényfejtő. — A Pesti Műsorban bukkantam egy Szegedről szóló totóra, most minden könyvet összegyűjtők, amely a városról megjelent, s a könyvtárban is megtalálható. Remélhetőleg sikerül helyes választ adnom mind a 14 kérdésre. Egyébként nem csupán a rejtvények kedvéért járok a könyvtárba idestova 25 éve. Érdekelnek a földrajzi, egészségügyi könyvek, de szívesen olvasok szépirodalmat is. Otthon összegyűjtöttem már egy kis könyvtárat, ám mindent nem tud megvásárolni az ember, márpedig a feleségemmel együtt leg- I kedvesebb időtöltésünk az olvasás. Egy jó könyvnél nincs nagyobb élmény. Aki szeret olvasni, az így van ezzel nyáron is. Nyaralás, kirándulás közben is ió útitárs a könyv, s az olvasás nyári időtöltésként is a leghasznosabbak közé tartozik. T. E. Rövid úton Pedagógiai folyóiratszemle A sízolnoki Verseghy Ferenc) Könyvtár pedagógiai szolgálatának kiadványsorozata, a „Rövid úton” című pedagógiai folyóiratszemle újabb száma jelent meg. A szemle az elmúlt év sajtójából válogat, tematikus elrendezésben közli az érdeklődésre számottartó oktató-nevelő munkával foglalkozó cikkeket, tanulmányokat. A szerkesztők — Őri Zoltánná és Szurmay Ernő — négy kérdéskör — a vezetés elmélete és gyakorlata, az oktató-nevelő munka, az iskola és a könyvtár, valamint az olvasóvá nevelés pedagógiai, módszertani miunkája ,— köré csoportosítják a cikkeket, a Köznevelés című hetilap 1978. szeptember 1. és október 31. között megjelent írásaiból pedig külön fejezetben válogatott cikkbibliográfiát közölnek, amelyben a tájékozódást ugyancsak a témakörök szerinti elrendezés segíti. Az első részben többek között a korszerű pédagó- gusszemélyiség jellemzőiről olvashatunk, ugyancsak ebben a fejezetben kapott helyet az „Utunk a nevelő iskola felé a dolgozók gimnáziumában” című cikk, amely speciális kérdéseket elemezve újabb adalékokkal szolgál a felnőttoktatáshoz. Bizonyára nagy érdeklődéssel fogadják a pedagógusok Kis- székelyi Ödön, a fiatalkori toxikománia (narkománia) kialakulási mechanizmusáról és motívumairól írott cikkét, annál is inkább, mert 1978 első felében jelentősen fokozódott a fiatalok érdeklődése, az egészségükre és szellemi fejlődésükre egyaránt káros szenvedély iránt. A következő fejezet egyebek mellett a KISZ pártirányításának gyákorlatával, a gyermekvezetők képzésével, a cigánytanulók nevelésének és oktatásának módszereivel foglalkozó cikkeket közöl. A továbbiakban olvashatunk még a tanárjelöltek olvasási kultúrájáról, egy szakmunkásképző intézet könyvtáráról, amelyben ló módszerekkel folyik a fiatalok olvasóvá nevelése és ezeken kívül még számos olyan írással találkozik a kiadvány olvasója, amelyek eredményesen segíthetik oktató-nevelő munkáját. A folyóiratszemle legnagyobb előnyeként mégis, azt említenénk meg, hogy összegyűjtve, egyszerűbbé teszi a pedagógusoknak a szakirodalomban való tájékozódást. T. E. Napraforgó Neotonék nagylemeze A diszkózene népszerűsége a születésétől számított évek gyarapodásával sem hagyott alább. A gépmuzsika főleg a tinédzserek tetszését nyerte meg. A huszonévesek, a harmincasok, akik a Beatles- slágereken nőttek fel, már kevésbé tudták befogadni a kissé monoton ritmusú, hanganyagú s a megszokottól eltérő terjedelmű. gyakran 10—15 perces számokat. A hazai slágerlista éllovasait többnyire hidegen hagyta az új zenei hullám. Itthon csupán a Neoton família „állított elő” megfelelő színvonalon diszkó zenét. Legújabb albumukon — Napraforgó címmel — tíz új diszkó- szerzeményt hallgathatunk. A zenei anyag összeállításában nem csupán nagy zenekar segítkezik, de olyan neves hazai muzsikusok is, mint Sebő Ferenc, Babos Gyula, Kőszegi Imre. A kitűnő instrumentális kíséret mellett a női énekes trió tökéletes vokális hangzását kell dicsérni. Stílusosan illeszkedik a kórus valameny- nyi szerzemény hangulatához. Az „A”-oldal dalai közül a Hegyirabló lüktető ritmusa Megyei művelődési központ — munkahelyek Együttműködhetünk Az új Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ átadásával jelentősen megnövekedtek Szolnokon a művelődés lehetőségei. Ezek azonban önmagukban még nem jelentik kulturális életünk fellendülését, csak akkor hoznak eredményeket, ha a város lákói élnék is velük. Ahhoz viszont, hogy ez megvalósuljon, jó propaganda, sokoldalú tájékoztatás szükséges. Ezt szem előtt tartva, és mert a munkahelyi művelődés támogatását továbbra is feladatának tekinti a művelődési központ, tartottak tájékoztatót a szolnoki üzemek, vállalatok művelődési bizottságai tagjainak. A tájékoztatón főként a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ felnőttnevelési stúdiójának lehetőségeiről, hasznosításának módjairól esett szó. Elsősorban azért, mert az 1977 óta változó hatékonysággal működő stúdió az eddigieknél lényegesen jobb körülmények között láthatja ei ezentúl feladatát. Elvileg minden feltétel biztosított ahhoz, hogy korszerű technikai berendezést, tematikus eszköztárát — ismeretterjesztő, oktató kds- filmek, különböző kiadványok, hanglemezek — a munkahelyi kollektívák rendelkezésére bocsássa. Csupán néhány példát említenénk annak illusztrálására, hogy a felnőttnevelési stúdió milyen sokoldalúan segítheti akár a felnőttoktatást, akár a szabadidő programok megszervezését. Köztudomású például, hogy a munkahelyeken folyó szakmai képzés, a különböző szakmai tanfolyamok tematikájában a közismereti tárgyak oktatása egyáltalán vagy csak elenyésző hányadban van jelen. A Ságvári Endre Szakszervezeti Művelődési Központ közelmúltban végzett' felmérése is azt támasztja alá, hogy a szakmai képzéshez, továbbképzéshez legtöbb esetben nem társul az általános műveltség gyarapítása, holott ez kívánatos lenne. A felnőttnevelési stúdiónak rendelkezésére állnak olyan eszközök, amelyek segítségével szeptembertől már a szakmai képzés tematikája kiegészülhetne különböző közismereti tárgyak feldolgozásával. Természetesen ebben a dolgozók általános iskolájának közreműködése is ajánlatos lenne, ugyanakkor — a kölcsönös kapcsolatokra építve — a felnőttnevelési stúdió a pedagógusoknak s az iskola tanulóinak is rendelkezésére áll, szemléltető eszközöket, a tananyaghoz kapcsolódó, azt kiegészítő filmekei vehetnek igénybe. A stúdióban lehetőség, nyílik az egyéni nyelvtanulásra is, különböző tanfolyamokon, előadásokon, filmvetítéseken gyarapítják tudásukat az érdeklődők. A felnőttnevelési stúdió azonban nem, az egyedüli színtere a művelődési központ és a munkahelyek együttműködésének. Példaként említhetnénk a már megvalósult kiállításokat, termékbemutatókat, amelyeken ezidáig a berekfürdői üveggyár és a Szolnoki Papírgyár mutatkozott „be, a sort a későbbiekben, újabb gyáraik, üzemek folytatják. A művelődési központ — együttműködve a város egyéb közművelődésiv ' intézményeivel részt vesz a munkahelyi művelődési bizottságok tagjainak továbbképzésében is, annál is inkább szükségszerű ez, mert a tapasztalatok szerint nem minden esetben értelmezik jól a bizottságok, feladatait, a koordináló és tanácsadó szerep helyett sok esetben a bizottságok tagjaira hárul egy-egy vállalat, gyár mindennemű oktatási és kulturális feladatának ellátása. A művelődési központ rendezvényei, szakkörei, művészeti csoportjai természetesen mindenkit várnak. Ezzel kapcsolatban késik a tájékoztatás, sokszor mire tudomást szereznek az eseményekről, már késő. A munkahelyek ázt is örömmel vennék, ha közművelődési munkatervüket már a művelődési központ terveinek ismeretében készíthetnék el, ily módon szélesebb körű kínálatot tudnának nyújtani és propagálni a dolgozóiknak, ezzel nyilvánvalóan könnyebbé válna a művelődési központ közönségszervező munkája is. Vpniilica találkozón az tC|f llllo fogalmazódott "meg, hogy a munkahelyek számítanak a íMegyeií Művelődési és Ifjúsági Központ segítségére, legyen szó egy-egy részfeladat — például a bejáró dolgozók és a munkásszállók lakóinak művelődési gondjairól — vagy pedig szakmai, módszertani segítség- adásról. T. E. és a Forró fejű lány köny- nyed, szellemes szövege, zenéje ragadja meg a figyelmet. A második oldal nyitószáma a Santa Maria, az album legsikeresebb szerzeménye. Könnyen megjegyezhető, de mégsem sablonos dallamát sokan dúdolgatják már, pedig csupán pár hete hagyta el a lemezgyárat a „fekete korong”. A Megőrülök a szerelemért című szerzeményben dzsesszes elemek fedezhetek fel, míg a Diszkókece a jól ismert „Kis kece lányom” népdalra épült. összességében színesen, igényesen összeállított lemez a Napraforgó. A Neöton família bizonyítja, a diszkó zenét is meg lehet szerettetni az „idősebbekkel”, csupán színvonalasan kell megszólaltatni. — fekete —
