Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-30 / 202. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. augusztus 30. Haditermelés a húsüzemben Ha a többszörös ellenőrzés után, végül az érzékszervi vizsgálatot végzők is kifogástalan­nak találják a terméket, akkor lehet a hermetikusan elzárt ládákba csomagolni és a légzsilipeken keresztül a szállítójárműhöz továbbítani „A háborús technológia bevezetésével, ellenséges nukleá­ris biológiai, vegyi harcanyagok alkalmazásakor, vagy kü­lönböző természeti katasztrófák, vagy fertőző megbetegedések alkalmával rendkívüli rendszabályok kerülnek bevezetésre. A polgári védelmi szakalegységek irányítása és közreműködése mellett megelőző RBV-intézkcdéseket kell végrehajtani, me­lyeket munkahelyi vezetők irányítása mellett dolgozók készí­tenek elő, illetve munkájuk során folyamatos megvalósítását biztosítják.” Ezekkel a bevezető mon­datokkal kezdődik annak a polgári védelmi oktatásnak az elméleti anyaga, amelyet a Szolnok megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat valamennyi dolgozója már igen jól ismer. Természete­sen az elméleti ismereteket munkakörök s a technológiai folyamatok különböző fázi­sai szerint differenciálták. Mást kellett megtanulniuk azoknak, akik az élőállatok vágásánál közreműködnek, akik a gyártást előkészítik, és akik a feldolgozást vég­zik. Megint más jellegű a tennivalójuk, másképp véde­keznek a szennyeződés ellen azok, akiknek a nyers, a fél­kész és a késztermékek tá­rolása. szállítása a feladatuk. — A szakkiképzés és a dif­ferenciált továbbképzés jú­lius 14-ig megtörtént. Ez volt a felkészülés első félideje — — Hogyan oldják meg? — Léckeretes, dupla fóliá­val. Így kizárt a fertőzés ve­szélye. — És az élőállatok szállí­tásánál, majd a termékek továbbításánál hogyan zár­ják ki a fertőzés lehetősé­gét? — Légzsilipekkel. Azon jut be az élőállat, és légzsilipen keresztül hagyják el az üze­met a termékeink is. Sőt, az üzemi kijárat is légzsilip alatt lesz. Dolgozóink, mi­után beöltöztek a steril, egyébként hagyományos munkaruhájukbá, a légzsili­pen át jutnak be az üzembe. — Egyébként a termelés folyamatában nem lesz sem­mi változás? — Ügy hallottam, hogy a közelmúltban filmet forgat­tak arról, hogyan termelnek az üzemben a hadiállapot idején. — Tulajdonképpen az volt a „nyilvános” főpróba. A rendkívüli rendszabályok életbe léptek, hadiüzemmé váltunk a forgatás idejére. — A fegyelem is katonás volt? — Meglepően az. A felettes szervek szakemberei, akik végignézték, elismerően szól­tak a látottakról. Kovács Imrének, a válla­lat termelési osztályvezető­jének, a pártvezetőség tit­kárának, a törzsparancsnok politikai helyettesének mind­ehhez van még hozzáfűzni­valója: — A felkészülés kezdeti szakaszában, épp úgy, mint most a finisben, amikor a testre szabott, konkrét fel­adatok meghatározása törté­nik, azt tapasztaltam, hogy nem húzódoznak, nem értet­lenkednek az emberek. Va­lamennyien megértették, hogy miért van szükség erre a próbatételre. Tudják, hogy a rendkívüli veszélyhelyzet­ben milyen kulcsfontosságú a szerepe azoknak, akik a fo­lyamatos élelmiszer-ellátás­ról gondoskodnak. — Hány dolgozójuk vesz részt a gyakorlaton? — Négyszázhatvan, közü­lük háromszáz! iyolcvanan a termelésben, a megszokott posztjukon végzik munkáju­kat, nyolcvanan pedig mint a polgári védelem katonái dolgoznak. A parancsnoki törzs épp úgy, mint a riasztó, az elsötétít a műszaki men­tőszolgálatok, az egészség- ügyi n j és az óvóhely-alegy­ség tagjai. — Tíz nappal a gyakorlat előtt még milyen tenniva­lóik vannak? tájékoztatott Földj László, a Szolnok megyei Adatforgal­mi és Húsipari Vállalat pol­gári védelmi főparancsnoka. — Nézze meg ezt a térképet. Az üzemünk helyszínrájza a hadiállapot idejére. Látja, ezeket a zöld színnel jelölt szakaszokat? Azokon a he­lyeken nyitott az üzemcsar­nok. A gyakorlat idejére hermetikusan el kell zár­nunk az egész expediáló te­ret. — Csak az ellenőrzés lesz szigorúbb. Többszörös kont­rollt alkalmazunk. Az ellen­őrzést a sugárvédelmi állo­mások végzik. — Védőöltözetet nem kell viselniük a dolgozóknak? — Üzemcsarnoka válogat­ja. Akik a marhavágó csar­nokban dolgoznak, rendkívü­li helyzetre előírt védőruhá­ban végzik majd munkáju­kat. Szájkendőben, védőkesz­tyűben, sapkában. — A szemlebizottság foga­dására biztosított helyiség berendezése, az ipari tévék felszerelése, a termelés kü­lönböző folyamatait ugyanis a kamerák közvetítésével mutatjuk be. Az üzem előtt a négy sátor felállítása és felszerelése is még hátra van. Szóval van még mit tennünk annak érdekében, hogy minden a terv szerint történjék. K. K. Gyakorlati előkészületek Mezőtúron Egy tsz-telep komplex védelmét mutatják be A szeptember 8—9-én tar­tandó megyei polgári védel­mi módszertani bemutató­gyakorlaton részt vesznek a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz polgári védel­mi egységei is. Feladatuk a gazdaság II. 'telepének komplex védelme a hábo­rút közvetlenül megelőző időszak követelményei sze­rint. Nagy Zoltán tsz-elnöktől azt kérdeztük, milyen fon­tosságot tulajdonítanak a módszertani gyakorlatnak, és hogyan készülnek rá. A válasz így hangzott: — Egy esetleges háború pusztításaitól van mit vé­denünk, hiszen szövetkeze­tünk vagyona eléri a 318 millió forint értéket. Az ár­bevétel 35 százalékát az ál­lattenyésztés adja. Ezért — bár nyakig vagyunk a mun­kában, mivel itt a repceve­tés ideje, a silózás, a lucer­natelepítés, és a talajmun­kákkal sem késlekedhetünk — úgy készülünk a gyakor­latra, hogy értékeink védel­mére jól képzett embereink legyenek. — A felkészülésbe bevon­tuk a tsz polgári védelmi szervezetét, amely áll egy állategészségügyi és növény- védelmi komplex századból, egy összevont önvédelmi sza­kaszból és két helyszíni el­lenőrző állomásból. Ezek az egységek évek óta rendsze­res képzésben vesznek részt. Ügy vélem, ez a gyakorlat jó kontrollja lesz az elméleti tudás hasznosításának. Vizs­gának is tekinthetjük. — A ránk háruló felada­tok végrehajtására termé­szetesen készültünk az utób­Nagy Zoltán tsz-elnök bi hetekben. A gyakorlatra való felkészülés során meg­szervezzük, illetve megszer­veztük a termények gyorsí­tott ütemű betakarítását, fel­dolgozását, megelőző védel­mét és tárolását. Felkészül­tünk az állattenyésztő-tele­pek hermetikus elzárására, a bejáratok légzsilippel való ellátását. A száz férőhelyes hízómarha-istállót bálaszal­ma és fólia alkalmazásával zárjuk el hermetikusan. A szűrt levegő biztosításához két szénaszárító ventillátort alkalmazunk. A levegő szű­rése szűrődobozokon át tör­ténik. Az istállóban megfe­lelő belső nyomás jön létre, amely megakadályozza a szennyező anyagok bekerü­lését, és biztosítja az állat­állomány szennyezéstől men­tes levegőszükségletét. Fel­készültünk a telep RBV- mentesítésére is. — Megszerveztük a dolgo­zók és családtagjaik komp­lex kiszóródás elleni védel­mét. Előkészítettük a telep elsötétítését is. Megépítet­tünk egy ötvenszemélyes óvóhelyet is, amely béke­időben kiválóan alkalmas lesz zöldségek tárolására. A telep vízellátását saját rend­szerből biztosítjuk. — Előkészületi munkánk során figyelmünk kiterjedt a szemestermény raktárra is, ahol a szemes takarmá­ny ok RBV-védelmét látjuk el. Kialakítottuk a szemes­takarmány védett be- és ki­tárolását egy fóliából kiala­kított zsiliprendszeren ke­resztül. A terményeket a te­tőzet rései miatt fóliával le­takarva védjük. A takar­mányt a felhasználás helyé­re papírzsákokban, fóliával letakarva szállítjuk. — Most már az előkészü­letek gyorsított ütemben ha­ladnak. A gyakorlathoz szükséges anyagok biztosítá,- sa folyamatos. Minden jel arra vall, hogy az elméleti ismeretek gyakorlati vizsgá­ját jónak ítéli majd a „kül­ső” szakemberekből álló szemlebizottság. Ennek érde­kében igyekszünk minden lehetőt megtenni. A gyakor­latot közvetlenül megelő­zően — szeptember 5-én — főpróbát tartunk, hogy az esetleges kisebb hibákat ki tudjuk küszöbölni, és így minden zökkenőmentesen történjék. S. B. Kengyel szerepe: az elzárkózó falu Hetek óta különböző, egy­másnak ellentmondó vélemé­nyek terjengtek a faluban. Néhányan úgy tudták, hogy két napig ki sem szabad mozdulni a lefóliázott há­zakból, más jól értesültek úgy mondták, óvóhelyre kell vonulni, ismét mások kila­koltatásról beszéltek. Mind­ez szóbeszéd. Tény azonban, hogy a közelgő szeptemberi polgári védelmi gyakorlat során nem kis szerep jut Kengyel községnek. A komp­lex gyakorlat részeként itt mutatják be a kiszóródás elleni védekezés módozatait, a település elzárkózását. Ho­gyan készültek fel a gya­korlatra, milyen konkrét fel­adatot kell végrehajtaniuk, erről beszélgettünk Zsíros József tanácselnökkel. — A községben terjedő mendemondák szűnőben vannak, mióta megkezdtük az irányító polgári védelmi szervek segítségével a la­kosság szervezett tájékozta­tását. A helységben 1100 la­kóház illetve család van. Minden családból egy-egy felnőtt embert hívtunk el a tájékoztatóra. Már öt ilyen előadást tartottunk, gyakor­latilag a község lakóinak fe­le már tudja, hogy mi lesz a gyakorlat során, és mit kell tenniük. A tájékoztatás folyamatos, egyidejűleg száz embert vi­lágosítanak fel a polgári vé­delem szerepéről, a nukleá­ris fegyverek közvetett ha­tásairól, az ellenük szüksé­ges védekezésről, az elkö­vetkezendő gyakorlat során szükséges tennivalókról. Fel­hívták a falusiak figyelmét arra is, hogy a gyakorlat idejéig lehetőleg mindenki tegye rendbe a háza táját, segítse elő a község tiszta­ságát, rendjét. A megbeszé­lésre majdnem minden meg­hívott eljött, s ahogy a köz­ségi polgári védelmi törzs tapasztalta, kellő komolysá­got tanúsítanak a gyakorlat iránt. A kengyelieknek be kell mutatniuk a település elzár­kózását. Ennek keretében a községi polgári védelmi törzs, mint irányító szerv működését háborús viszo­nyok között, bölcsődei, óvo­dai, iskolai gyermekcsopor­tok munkáját az elzárkózás­ra való felkészülés során, la­kóházak, háztáji állatállo­mány, takarmány, ivóvíz vé­delmét. A lakóházak teljes elzárkózása nem érint min­denkit, csak a Kossuth, Sza­badság és a Zrínyi utcák­ban lakók egy részét, körül­belül ezer embert. A falu lakóival való be­szélgetések során megtudtuk azt is, hogy mi lesz a teen­dőjük a szeptemberi gyakor. laton. Ami mindenkit érint: hogy arra a rövid időre, amíg tart a teljes elzárkó­zás, tartsák be az előírt ma­gatartási szabályokat, vonul­janak vissza házaikba, ne mutatkozzanak az udvaron, utcán, állataikat zárják fe­dél alá. Zsíros József tanácselnök Balogh Imréné: Nálunk mutatják be a szarvasmar­haállomány védelmét Korábban már hírt adtunk róla, hogy a kengyeliek hoz­záfogtak egy ideiglenes óvó­hely építéséhez is. Az óvó­hely már elkészült a műve­lődési ház udvarán, a világí­tást kell még megoldani, biz­tosítani a szűrt levegőt, s ellátni az ötven személy­nek nyolc napra való éle­lemmel és ivóvízzel, s a szükséges önmentő és önvé­dő felszerelésekkel. A falu csendes, éli hét­köznapi életét. Az óvóhe­lyen kívül nyoma sincs még a leendő gyakorlatnak. Ba­logh Imrééknél, ahol a lakó­ház, szarvasmarha-állomány, takarmányvédelem lesz be­mutatva, festés utáni össze­visszaság uralkodik, a szom­szédban a fiatalasszony, Benke Lászlóné féltőén vi­gyázza a nyolchónapos Dá- vidka álmát. A gyerek csen­desen alszik, fogalma sincs róla, hogy ő lesz a főszerep­lője a csecsemővédelem be­mutatásának. Sokan úgy meg vannak ijedve, hogy csuda — mond­ja az utcán egy idős asz- szony. Nem értem minek. Hát ez csak gyakorlat, nem? Sose legyen szükség arra, hogy valóban így kelljen vé­dekeznünk. Én tudom, éltem két háborút... Az óvóhely bejárata Az étkezési zsír csomagolása zárt helyiségben történik, ebben az üzemrészben nincs szükségük a dolgozóknak védőöltözetre, a szájkendö azonban itt sem hiányozhat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom