Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-30 / 202. szám

1979. augusztus 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A törökszentmiklósi Tiszatáj Tsz gyümölcsösében a napokban megkezdték a körte szürete­lését. A munkát 4 gép könnyíti meg, amelyekről 8-8 munkás szedheti kényelmesen a körtét Magyar—szovjet Gyümölcsszerződés Hetvenötmillió rubel ér­tékben írt alá szerződést szerdán a Hungarofruct kül­kereskedelmi vállalat és szovjet partnere a Szojiuz- plodoimport. A szerződés ér­telmében még ebben az év­ben 279 ezer tonna almát, elsősorban jonatán fajtát szállítanak a Szovjetunióba. Az idei szerződés értéke öt százalékkal magasabb az elő­ző évinél. Az értékes gyü­Tizenegy megyében 45 ezer, illetve 14 ezer hektáron ter­mesztik a gyepet és a lucer­nát az AGROCOOP Állat­tenyésztési és Takarmányter- imelési Rendszer taggazda­ságai. Szolnok, Borsod, Haj- dú-Bihar és Csongrád me­gyében van területük és part­nereik mintegy 80 százaléka. Szolnok megyében található viszony a rendszer legtöbb tagja, összesen 43. s intenzív legelőterületük meghaladja a 15 ezer hektárt. Az idén ez még tovább növekszik, mert a taggazdaságokban további kétezer hektár legelőt tele­pítenek a rendszer tervei és szaktanácsai szerint. Az aszályos időjárás miatt a szénatermés ebben az esz­tendőben kisebb lesz, mint tavaly volt. Az első növen­dék hozama feleannyi vagy harmada volt az előző évi­nek. kivéve azokat az üze­meket. amelyekben öntözni tudtak. Ezekben a gazdasá­gokban a fűtermés eléri a 400 mázsát. A többi üzem­ben tapasztalható termés- csökkenés azonban nem ír­ható egyértelműen a ked­vezőtlen időjárás rovására. Az AGROCOOP tapasztala­tai szerint a technológiai fe­mölcsöt főleg Szabolcs me­gyéből indítják útnak, de az ország más területének al- ■matermő gazdaságai is részt vesznek az exportban. A szállítások már megkezdőd­tek, a szovjet áruátvevők el­ső csoportja megérkezett a Hungarofruct tuzséri hűtő­házába, ahonnan mintegy 200 ezer tonna alma kerül széles nyomtávú vagonokba. gyelem megsértése is hozzá­járult, hogy csökkent a ho­zam. A taggazdaságok felé­ben például nem szórták ki a gyepterületekre az alap­műtrágyát. Ennek következ­tében ezeken a helyeken a tavaszi első kaszáláskor a termés 20 mázsa volt. a ta­valyi 40 helyett. A gazda­ságok jelentős részében nem a megillető „gonddal” ke­zelik a legelőket, pedig eze­ken a területeken teremhet­ne meg a legolcsóbb tömeg- takarmány. A hozamok között óriási különbségek vannak;. A leg­jobbak több. mint 100 mázsa szénát „kazlaznak” be hek­táronként. ugyanakkor jó néhány partnerüzemben nem érik el a 40 mázsát se. Az intenzív gyepeknél ekkora eltérés már nem magyaráz­ható a termőhelyi eltérések­kel. A legelőgazdálkodásban élen járóknál, mint például a jászberényi Kossuth vagy a kisújszállási Tisza II. Ter­melőszövetkezet, az idén is több mint 400 mázsa lesz az úgynevezett zöldhozam. Ezekben az üzemekben azon­ban éppen olyan megbecsült növény a gyep. mint a ku­korica vagy a búza. Védnökséggel Korszerűsítik a javítóműhelyt A jászberényi Műszeripari Szövetkezet a lakossági igé­nyek jobb kielégítése érde­kében hatmillió forintos ér­tékben bővíti, korszerűsíti autószervizét. A javítómű­hely két szocialista brigádja és KlSZ-alapszervezete véd­nökséget vállalt az építke­zés felett. Vállalták, hogy ezer óra társadalmi munkát végeznek, így hazánk felsza­badulásának 35. évforduló­ján át is adhatják az új lé­tesítményt. , Napraforgószüret Elkezdték a napraforgó be­takarítását a jánoshidai Vöd­rös Hajnal Termelőszövetke­zetben. Az 530 hektáron ter­mesztett ipari növény az idén hektáronként 22 mázsás átlaggal fizetett. A gazdag termésből a tsz 60 vagonnal az NSZK-ba exportál, ahol a Jánoshidán termesztett napraforgó kedvelt madár­eledel. A többit — mintegy 55 vagon napraforgót — Martfűre szállítják a gazda­ságból. Osztrákok, finnek, magyarok — Mi volt a december óta eltelt hónapok legfonto­sabb eseménye? — Alapos elemzés után tizenegy, a gépeit megvétel­re ajánló külföldi vállalat közül választottuk ki a kor­szerű berendezéseket legelő­nyösebb feltételekkel szállí­tókat. A IV. papírgép re­konstrukcióját az osztrák Voith cég szakemberei vég­zik el. A Voith mellett szóló legerősebb érv az volt, hogy 1940-ben ők építették a be­rendezést, és amikor 1965- ben Csepelről Szolnokra ke­rült, akkor is a szomszédos ország mérnökei és munká­sai bővítették kapacitását évi ötezerről tizenháromezer tonnásra. A Papíripari Vál­lalat a finn Valmet cégtől veszi meg a szolnoki gyár legújabb, V. papírgépét. A műszaki és gazdaságossági számítások, majd a gyakor­lati bemutatók után olyan kettős szitájú berendezés mellett döntöttünk, amellyel az ívek mindkét oldalán egyenletes felületű famentes papírt készíthetünk. A régi gépet felújító osztrákoktól vesszük meg a termékek fe­lületét bevonó mázológépet is. — Milyen ütemezésben készül el a beruházás? — Már megvan á pontos menetrend. Augusztus 1-én elkezdődött a felújítás és az új gépeknek helyet adó üzem létesítményeinek megterve­zése. A jövő év július 1-től 1981 március végéig tart a IV-es papírgép rekonstruk­ciója, 1983 június végén az V. papírgép. december 31-én pedig a mázológép szerelését fejezik be. 1984 júniusában már a próbaüzem után A leve Hatvanba, a magja Hollandiába a tavalyinál jóval több paradicsom termett az idén a jászfény szarui Béke Tsz-ben. A 200 hektá­ron várható 600 vagonnyi termésre — a téesz lévona­lán előfeldolgozva .— a Hat­vani Konzervgyárral szerző­dött a gazdaság, amely eb­ben az évben 10 millió fo­rint árbevételre számít a konzervparadicsomból. To­vábbi félmilliót jelent majd 30 hektár hibridf aradicsom 20 mázsa magja, amit töb­bek között Hollandiába ex­portál a jászfény szarui té- eszből a Vetőmagtermeltető Vállalat. (Fotó: Temesközy) Több figyelmet érdemelne a taggazdaságoktól Gyep- és lucernatermesztés az nGR0C00P-nái Vizsgálat A bőséges termés gyorsabb ütemet diktál a feldolgozóknak is: teljes kapacitással, két műszakban üzemeltetik a lévonalat II beruházás haszna: ötvenmillió dollár megtakarítás évente Beszélgetés Szilágyi Ottóval, a Szolnoki Papírgyár igazgatójával elektronsugaras módszerekkel Az elektronsugaras vizsgá­lati módszerekkel folytatott anyagtudományi és biológiai kutatásokról négynapos nem­zetközi konferencia kezdő­dött tegnap a Magyar Tudo­mányos Akadémia szegedi biológiai központjában. A XI. magyar elektronmikrosz­kópos és mikroanalízis kon­ferencián mintegy százötven hazai és ötven külföldi ku­tató ; örvösök, biológusok, fi­zikusok, mérnökök, illetve közvetlen ipari termeléssel foglalkozó szakemberek vi­tatják meg a tudományos te­rület eredrhényeit és felada­tait. Az elektronmikroszkó­pos vizsgálati módszerek ugyanis mindinkább tért hó­dítanak nemcsak a tudo­mányban, hanem közvetle­nül a termelésben is. A gépkocsikra szerelt tartályokban naponta 15-20 vagon zúzott paradicsomot, levet szál­lítanak a Hatvani Konzervgyárba tíz tonnányi termék felületének kezelésére alkalmas mázológépet is felszerelnek Szol­nokon. A 6 milliárdos beruházás előkészületei az építési terület szabaddá tételével kez­dődtek. Az építési generálkivitelező, a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat emberei megkezdték a munkát a helyszí­nen. Elkészítették a raktárépület vázát, és helyükre emelték a Span-Deck elemekből készült falakat. Épülnek az ezer szakem­bert kiszolgáló felvonulási épületek is. A múlt év decemberében hagyta jóvá az Állami Tervbizottság a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciójáról szóló javaslatot. Az en­gedély szerint felújítják, és évi 13 ezer tonnáról 22 ezer tonnára növelik a IV. pa­pírgép teljesítményét, valamint évente öt­venezer tonnát termelő új papírgépet ál­lítanak fel. A beruházás befejezése után a gyár jó minőségű, úgynevezett mázolt — az egyre igényesebb, tükörfényű alapanya­got váró nyomdákat kielégítő — papírok készítésére is alkalmassá válik, ugyanis mondhatnak véleményt a gyár dolgozói, a tervezők, az építők és a szerelők munká­járól. — A jövőre kezdődő papír­gyári beruházáshoz hason­ló esemény jó néhány óve nem történt Szolnok megye ipartörténetében. Miként kapott zöld utat ez a je­lentős vállalkozás? — Igen nehezen. Tizenöt évvel ezelőtt még csak vdr- tuskodásnak tűnt a gyár bő­vítéséről beszélni. Környé­künkön egy talpalatnyi sza­bad terület sem volt az épít­kezéshez. Akkori reményein­ket megcsappantotta az is, hogy a csepeli gyár áttelepí­tése után a Papíripari Válla­lat sem tartotta a szolnoki gyárat alkalmasnak a fejlesz­tésre. Mi mégis próbálkoz­tunk. A városi tanács segít­ségével 1966-ban területet kaptunk egy feldolgozó üzem létesítésére, és 1969-ben a város vezetői ahhoz is meg­adták elvi hozzájárulásukat, hogy — az éppen most sza­nált — lakóházak és raktá­rak helyén épüljenek fel új üzemeink. Bár a megvalósí­tásra semmilyen biztatást nem kaptunk, 1970 végére mégis készítettünk egy, a gyár fejlesztési lehetőségeit számba vevő tanulmányt. Tu­lajdonképpen ez volt a ki­indulópont: változások, meg­torpanások után ebből szüle­tett meg a mai beruházási terv. Rövid idő alatt megtérül —• Az ötlet tehát az Önö­ké volt. De mi siettette a beruházás folyamatát? Az állam miért találta érde­mesnek, hogy 6,1' milliárd forintos beruházási keret­tel támogassa álmuk meg­valósítását? — A becslések szerint a következő évtizedekben or­szágunkban mind több nyom­daterméket igényelnek — ezek előállításához pedig megfelelő alapanyag kell. A szükséges papírt csupán kon­vertibilis valutáért vehet­nénk meg, érdemesebb hát Nemrégiben zárult le az előkészítő munka egyik leg­fontosabb szakasza. Erről és a beruházási döntés előzmé­nyeiről kérdeztük Szilágyi Ottót, a Szolnoki Papírgyár igazgatóját. magunknak gyártani. Annál is inkább, mert a Jugoszlá­viától nyárfarönkökért és a Szovjetuniótól az uszty- ilimszki kombinát építésében való részvételért kapott cel­lulóz a 80-as évek elejétől fedezni fogja a mai magyar papírgyártás, és az addig ki­bővülő szolnoki gyár egész fehérített rostszükségletét. — A kedvező feltételekkel kapott nyersanyagot fel­dolgozva konvertibilis va­lutát takaríthat meg a népgazdaság. A beruházás­ra azonban 62 millió dol­lárt kell költenünk. Mikor­ra térül meg ez a kiadás? — A termelés felfutása után igen rövid idő alatt. Az importmegtakarítást, a ter­meléshez szükséges külföldi anyagok értékét és az esetle­ges exportot is összegezve egy és egy negyedév alatt annyi tőkés valutát „ho­zunk” az országnak, ameny- nyibe a gyár bővítése kerül. És a megtérülési idő akkor sem lenne hosszabb 5,3 év­nél, ha a szocialista orszá­gokból vett cellulózt is nyu­gati importként könyvelnénk el. Háromszor többet termel a gyár — Miért éppen Szolnokra esett azoknak a választá­sa, akik döntöttek a beru­házás kérdésében? — Nem volt más lehető­ség, a budapesti üzemek pél­dául újabb területtel már nem fejleszthetők. A munka­erőhelyzet is ennek a gyár­nak az esélyeit növelte. El­avult, I. és III. papírgépünk leállításával 280 embert sza­badíthatunk fel,, és helyez­hetünk át az új üzemekbe. Csupán a mostani létszám tíz százalékát, körülbelül százhúsz embert veszünk fel a rekonstrukció befejezése után, mégis háromszor több papírt fogunk termelni, mint ma. — vszj — Száznál több téesztag, al­kalmi szüretelő és vaká­ciózó diák szorgoskodik a hektáronként 300 mázsát termett paradicsomtáblák­ban

Next

/
Oldalképek
Tartalom