Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-23 / 196. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. augusztus 23. Oskar Fischer hazánkba látogat Továbbra is feszült a helyzet Kurdisztánban Románia nemzeti ünnepén Magyar vezetők üdvözlő távirata NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának a Román Szocialista Köztársaság elnökének ILIÉ VERDET elvtársnak, a Román Szocialista Köztársaság kormánya első miniszterének BUKAREST A Román Szocialista Köztársaság nagy nemzeti ünnepe, a felszabadulás 35. évfor­dulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormá­nya, a magyar nép és a magunk nevében elvtársi üdvözletünket és őszinte jókíván­ságainkat küldjük Önöknek és a szomszé­dos szocialista Románia minden dolgozó­jának. A magyar nép elismeréssel tekint azokra a nagy eredményekre, amelyeket Románia dolgozói az eltelt három és fél évtized alatt a szocialista társadalom építésében, a népgazdaság sokoldalú fejlesztésében el­értek. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság közötti együttmű­ködés szervesen illeszkedik a testvéri szo­cialista országoknak a Varsói Szerződés­ben és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsában a marxizmus—leninizmus esz­méjén alapuló és a proletár internaciona­lizmus szellemében fejlődő gyümölcsöző kapcsolatainak rendszerébe, egyaránt szol­gálva a szocializmus, a társadalmi haladás, a nemzetközi béke és biztonság ügyét. Őszinte törekvésünk, hogy az országain­kat összekötő baráti szálak és sokrétű kap­csolatok népeink akaratának megfele­lően, a barátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerződésben ki­nyilvánított szándékaink szellemében to­vább erősödjenek. Nemzeti ünnepükön további jelentős si­kereket kívánunk Önöknek, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Román Szocialista Köztársaság Államta­nácsának, kormányának és Románia vala­mennyi dolgozójának a fejlett szocialista társadalom építésében, az országaink és népeink közötti baráti és jószomszédi kap­csolatok elmélyítésében. KÁDÁR JÁNOS az MSZMP Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsénak elnöke LÁZÁR GYÖRGY a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Nagygyűlés Románia felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából A Román Szocialista Köztársaság felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából tegnap nagygyűlést rendezett az MSZMP KB és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa An­gyalföldön, a Láng Gépgyár művelődési házában. Továbbra is feszült a hely­zet az iráni Kurdisztánban, ahol az utóbbi időben fegy­veres összetűzések robbantak ki a kormánycsapatok és az önrendelkezést követelő kurd felkelők között. Azt követően, hogy a kor­mánycsapatok elfoglalták Paveh városát, és Szanan- dadzs városában katonai erő­sítéseket irányítottak, hiva­talos részről azt közölték, hogy a térségben helyreállt a nyugalom. A teheráni rá­dió viszont szerdán bejelen­tette, hogy a hadsereg ala­kulatai és a forradalmi gár­disták ismét kurd egységek ellenállásába ütköztek. Mint az Etelaat című lap Az utóbbi hetekben ismét fellángolt dél-libanoni ösz- szetűzések szerdán — hely­színi jelentések szerint :— hónapok óta nem tapasztalt méreteket öltöttek. Hírügynökségi jelentések szerint szerdán reggel izra­eli harcigépek több bevetés­ben felderítő repüléseket végeztek dél-libanoni terü­letek fölött és két gépük Bejrút légterébe is behatolt. Az izraeli támogatást él­vező jobboldali milíciák, il­letve a haladó erők közötti Ljahov tíz perc teremtor­nát végzett, miközben Rju- min már a Bajkonuri egész­ségügyi központ parkjában kocogott szerdán, az űrpá­ros visszatérésének negye­dik napján. Az orvosok, akik általában nagyon elégedettek az űrhajósak 175 napos űr­utazás utáni readaptációjá- nak első szakaszával, öröm­mel állapították meg, hogy az elmúlt három napban írja, Szanandadzsban visz- szaverték a kurd felkelők által a helyi repülőtér ellen intézett támadást. Több ka­tonát letartóztattak, mert a felkelőknek fegyvereket adott át. Ezen kívül őrizet­be vettek mintegy 100 sze­mélyt különböző politikai pártok tagjait. Az ország nyugati tarto­mányaiban kialakult feszült helyzettel összefüggésben elrendelték a tartalékosok behívását. Az iráni rádió felszólította a fegyverrel bánni tudókat, és a katonai kiképzésben részesülteket, hogy csatlakozzanak a had­sereghez. a forradalmi gár­distákhoz és a rendőrséghez, leghevesebb összetűzéseket Mardzsajun térségéből je­lentették. A harcok később átterjedtek Nabatijeh kör­zetére is, ahol a Palesztinái és a libanoni haladó erők dél-libanoni főhadiszállása van. A jobboldaliak heves tüzérségi támadást indítot­tak a város ellen. Jelentések szerint a helyi lakosság tömegesen menekül a dél-libanoni területekről. A Dél-Libanonból kivezető útvonalakat az izraeli tüzér­ség ágyútűz alá vette. mindkettőjük lábszárizma megerősödött, s ezért enge­délyezték az erősebb edzést. Az orvosok örvendetesnek tartják, hogy nemcsak az űr­hajósok fizikai erőnléte ja­vul napról napra, hanem ke­délyállapotuk változatlanul kiegyensúlyozott. Mindketten szívesen beszélnek élmé­nyeikről, a világűrbeli be­nyomásaikról, az együttes munkáról. Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására ma baráti munkalátogatásra hazánkba érkezik Oskar Fischer, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság külügyminisztere. TELEXEN HANOI Heng Samrinnak, a Népi Forradalmi Tanács és Nem­zeti Egységfront elnökének vezetésével kambodzsai kül­döttség érkezett szerdán Ha­noiba hivatalos látogatásra. A vendégeket a vietnami fő­város Gia Lám repülőtéren Pham Van Dong kormány­fővel, a VKP KB Politikai Bizottságának tagjával az élen, a párt és kormány ve­zető személyiségei fogadták. A kambodzsai küldöttség még a nap folyamán meg­kezdte a hivatalos tárgyalá­sokat vietnami vendéglátói­val. Este a VKP Központi Bizottsága és a vietnami kormány díszvacsorát adott a vendégek tiszteletére. MOSZKVA Szerdán elutazott Moszk­vából az amerikai képvise­lőház tagjainak csoportja, amely a szovjet törvényho­zás meghívására tett látoga­tást az országban. A képvi­selők megbeszélést folytat­tak a Legfelsőbb Tanács ve­zetőivel, a Külügyi Bizottság tagjaival, fogadták őket a Külügyminisztériumban és találkoztak több szovjet tu­dományos intézet vezetői­vel is. Az amerikai parla­menti küldöttséget fogadta' Vaszilij Kuznyecov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának póttagja, a Legfel­sőbb Tanács elnöksége el­nökének első helyettese is. BERN Franciaország után Szíria is kérte a Svájcban hétfőn őrizetbe vett libanoni fia­talember kiadatását. Moh- szen Jarudit azzal gyanúsít­ják, hogy szerepe volt Zuair Muhszinnak. a PFSZ katonai osztálya vezetőjének meg­gyilkolásában. A palesztin vezető ellen, mint ismeretes, július végén egy Cannes-i szállodában követtek el gyil­kos merényletet. Jarudi ki­adatását Damaszkusz — a francia kiadatási kérelemhez hasonlóan — az Interpol közvetítésével kérte. MANAGUA A nicaraguai külügymi­nisztérium kedden bejelen­tette. hogy kérni fogja a paraguayi kormánytól a va­sárnap óta „ideiglenesen” Paraguavban tartózkodó So­moza kiadatását. Alvaro Ra mihez. külügyminiszter- helyettes közölte a sajtó képviselőivel, hogy kormá- nva követelni fogia Somoza kiadatását, bármely ország­ban próbáljon is a diktátor menedéket találni. A himnuszok elhangzása után Molnár Béla, a HNF OT titkára köszöntötte a megemlékezés résztvevőit, köztük az elnökségben he­lyet foglaló Sarlós Istvánt, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagját, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkárát. Trautmann Rezsőt, az Elnöki Tanács he­lyettes elnökét, Raffai Sa­roltát, az Országgyűlés alel- nökét. valamint a kormány több tagját, továbbá a fő­város és Angyalföld párt- és állami szerveinek, dolgo­zóinak képviselőit. A nagygyűlés szónoka Sze­kér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese volt. A Román Szocialista Köz­társaság dolgozó népe — mondotta — augusztus 23- án ünnepli hazája felszaba­dulásának 35. évfordulóját. A szovjet fegyveres erők ol­dalán küzdő román csapatok először saját országuk tel­jes felszabadításáért vívott harcban vettek részt, majd a szovjet hadsereggel együtt tovább harcoltak a fasiszták ellen, Magyarországon is. A magyar nép tisztelettel adó­zik a fasizmus elleni harc­ban részt vett román kato­nák áldozatkészségének és kegyelettel őrzi azok emlé­két, akik e harcok során fel­áldozták életüket. Egybevágó nemzeti és nemzetközi érdekeinknek megfelelően következetesen erősítjük barátságunkat és szövetségünket a Szovjet­unióval és a többi szocialista országgal. Nemzetköziségünk egyik legnagyobb nemzeti értékünk. Mindig is • azt val- lottuk, hogy a szocialista or­szágok egysége, egyöntetű nemzetközi fellépése a béke és a nemzetközi biztonság legdöntőbb tényezője. — Nagy és megtisztelő feladatunk, hogy tovább erő­sítsük országaink együttmű­ködését minden területen, s szorosabbra fűzzük barátsá­gunk szálait, népeink és a közös szocialista ügy javára. A mai ünnepi évfordulón őszinte szívből köszöntjük a Román Szocialista Köztársa­ság valamennyi dolgozóját, a Román Kommunista Pár­tot. a testvéri román népet. Kívánjuk, hogy hazájukban sikeresen munkálkodjanak tovább a szocializmus épí­tésén — mondotta befejezé­sül Szekér Gyula. A nagy tapssál fogadott beszéd után Victor Bolojan, a Román Szocialista Köz­társaság budapesti nagykö­vete emelkedett szólásra. Először a három és fél évti­zede lezajlott történelmi na­pokra emlékezett, szólt a szocialista Románia eredmé­nyeiről, majd aláhúzta: — A szocialista építés éveiben tartalmasabbá váltak a ro­mán—magyar baráti, együtt­működési és jószomszédi kapcsolatok. Románia nem­zetközi tevékenységében nagy figyelmet fordít valamennyi szocialista országgal kiala­kult baráti és testvéri együttműködési kapcsolatai­nak fejlesztésére. A nagygyűlés ünnepi mű­sorral, majd az, Internacio- nálé hangjaival ért véget. * * * Románia felszabadulásá­nak 35. évfordulója alkal­mából Victor Bolojan, a Ro­mán Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete szer­dán megkoszorúzta a román hősök sírját, a Rákosligeti temetőben. A koszorúzásnál jelen vol­tak a Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Fővárosi Tanács és a 17. kerületi tanács képviselői. Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet vezetője Jordániában tárgyal. A képen Husszein Jordániái királlyal látható (Telefotó - KS) Fokozódó harcok Izraeli gépek Bejrút légterében Földi edzésben az űrhajósok INDOKRÓL R NÁCIK GONDOSKODTAK Egy SS-sturmbannführer kapott parancsot (2.) Nürnbergben a háborús bűnösök peré­ben a nemzetközi katonai bíróság 1945. november 20-án hallgatta ki Alfred Hel­mut Naujocksot. Ö kapta a feladatot, hogy ürügyet teremtsen Hitler számára a háború kirobbantásához. Amint Nürnbergben val­lotta: „1939. augusztus 10-e körül Heyd- rich, a SIPO (rendőrség) és az SD pa­rancsnoka, személyesen parancsot adott nekem, amelynek értelmében a lengyel határ közelében fekvő gleiwitzi adóállo­más ellen színlelt támadást kell intézni olyan látszatot keltve, mintha a támadók lengyelek lettek volna.” Heydrich (később, mint a cseh—morva protektorátus helytartóját megölték a csehszlovák, hazafiak) Hitler legszűkebb köréhez tartozott. A gleiwitzi lengyel ál­támadást annak a határprovokáció sorozat­nak a csúcspontjaként tervezte, amelyet valójában az SD szervezett. Hitler háborút akart. A fasiszták „élet­tér-elméletéből”, a felsőbbrendű német ember misztikus tanából és a hódítás ide­ológiájából magától értetődően következett ez a cél. A német kommunisták Hitler ha- talomrajutása előtt már figyelmeztették népüket, hogy Hitler a háborút jelenti. A nemzeti-szocialista vezér akkoriban — közkézen forgó könyvének, a Mein Kampf- nak célkitűzéseivel ellentétben — a gyű­léseken a béke védelmezőjének pózában lépett fel. Tudta, hogy a háború nem nép­szerű: még nagyon közei volt az 1914. és 1918. között kapott lecke. S Hitler tanult belőle — támadó háborúját védelmi harc­nak igyekezett álcázni... Félévvel azután, hogy kancellárrá nevez­ték ki, 1933. október 14-én Hitler kiléptette Németországot a Népszövetségből, amely a béke megőrzését volt hivatva szolgálni. A nyugati hatalmak tétlenül nézték. 1935. március 16-án felmondta a Versailles! bé­keszerződés katonai cikkelyeit, amelyek a német hadsereg méreteit megszabták, be­vezette az általános hadkötelezettséget és a nyílt fegyverkezés útjára lépett. A kö­vetkezmények elmaradtak. 1936. márciusá­ban bevonult a demilitarizált Rajna-vidék- re — a franciák, angolok tűrték. 1938. feb­ruárjában magához rendelte Schuschnigg osztrák kancellárt, s szerződésnek álcázott diktátumot kényszerített rá. Márciusban megszegve ezt is, bevonult Ausztriába és az országot bekebelezte a német biroda­lomba. Nem ütközött lényeges akadá­lyokba. Ezután jött München. Hitler ugyanis A hírhedt müncheni egyezmény létrehozói: Chamberlain angol és Daladier francia mi­niszterelnök, mellettük Hitler és Mussolini most csehszlovák területeket követelt — sikerrel. A bajor fővárosban, amelynek söröspincéiből a diktátor annakidején út­nak indult, találkoztak egymással Anglia, Franciaország, Olaszország és Németor­szág képviselői. Megegyeztek, Csehszlová­kia rovására. 1938. október 1-én a Wehr­macht csapatai megkezdhették bevonulá­sukat a Szudéta-vidékre. Nem egészen fél­évvel később Hitler elfoglalta egész Cseh- és Morvaországot, Szlovákiát pedig „német védnökség” alatt álló bábállammá változ­tatta. Büntetlenül, ellenállás nélkül! Az akkori angol és francia kormányzat tét­lensége felbátorította Hitlert. Mikor kiad­ta Lengyelország megtámadására a paran­csot, kijelentette: „Ellenfeleink kis férgek. Én láttam őket Münchenben”. Miután elérte célját Csehszlovákiában, egy percig nem késlekedett, s Lengyelor­szágra vetette álmatlanságtól, kialvatlan­ságtól rendszerint véreres szemét. A már az osztrák és csehszlovák esetben jól be­vált módszerek szerint a kiszemelt áldo­zatot vádolta ellenséges, szándékkal. S eh­hez volt szükség a provokációra, amelyek 1939. márciusának végén kezdődtek meg, az SD, a birodalmi biztonsági szolgálat szervezésében. Alátámasztandó azt a dip­lomáciai kampányt, amelynek célja eleve nem egyszerűen bizonyos lengyel enged­mények kicsikarása, hanem egy háború előkészítése volt. Hitler követelte: a lengyelek járuljanak hozzá ahhoz, hogy Danzig szabad állam ..visszatérjen a Birodalomba”, egyezzenek bele abba, hogy Berlin a kikötővárost Len­gyelországgal összekötő korridoron keresz­tül 1 km széles, területen kívülinek szá­mító autóutat építtethessen. Egyébként pe­dig a hatalmas Németország hajlandó Lengyelországot megvédelmezni, ha a lengyel kormány külpolitikájában igazodik hozzá. Hitler ezúttal azonban nem behódolást, hanem katonai akciót akart, további hódí­tó sikerek kiindulópontját. A támadási pa­rancs kiadásakor a tábornokai előtt így só­hajtott fel: „Csak 'amiatt aggódom, hogy valami gazember, disznó az utolsó pilla­natban közvetítő javaslattal áll elő” (Következik: Danzig csak ürügy volt.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom