Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-23 / 196. szám

1979. augusztus 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szolnoki székhellyel Országos öntözési iroda nyílt Beszélgetés Dr. Fodor Sándorral, az öntözési szolgálat vezetőjével Üj, eddig ismeretlen intézmény nevét viselő cégtábla került fel nemrégiben az egyik szolnoki irodaház falára: MÉM Öntözési Szolgálat. A szobák egyelőre még a költöz­ködés nyomait mutatják, 'dr. a helyén találjuk. — Milyen célból hozták létre az intézményt? — Az MSZMP KB gazda­ságpolitikai bizottságának állásfoglalása alapján az ön­tözéses gazdálkodás haté­konyságának javítására, a berendezések jobb kihaszná­lása érdekében létesült az iroda — válaszolja a szolgá­lat vezetője. — Rögtön itt telepedtünk le a megyeszék­helyen, ám az 1979. június 1-től megkezdett tevékenysé­günk kiterjed az egész or­szágra. — Gondolom, nem véletlenül esett a szakemberek választása éppen Szolnokra. — Azt, hogy a központunk itt van, számos tényező in­dokolja. Először is erre ta­lálható az ország öntözhető területének egyötöde és en­nél nagyobb, vízzel ellátható földdel egyetlen megye se rendelkezik. Ezen kívül a vidék, az Alföld és egyben az öntözéssel leginkább fog­lalkozó megyék központjá­ban van, közel a Tisza XI. fejlesztési centrumához. — Mindezek mellett a szolnoki székhely mellett Fodor Sándort viszont már szól az is, hogy a szélsőséges időjárás miatt az öntözéses gazdálkodásra régóta itt van a legnagyobb szükség, és így az összegyűjtött tapasztala­tok is számottevőek. A város ad otthont több vízgazdál­kodással foglalkozó szerv­nek is, mint amilyen a Kö- TIVlZIG, a TRWV, a KE- VITERV, az AGROBER és az Öntözési Tervezési Iroda, úgyhogy a mi csatlakozásunk után Szolnok valóban az ön­tözés központjává válhat. — Milyen feladatokat lát el a szolgálat? — Szervezi a meglevő tel­jesítmények kihasználását, a legjobb módszerek, eszközök elterjesztését. Segíti az öntö­zéses gazdálkodás biológiai, anyagi, valamint személyi feltételeinek kialakítását. Ezek során természetesen felhasználjuk a hazai, vala­mint a külföldi kutatási és műszaki fejlesztési eredmé­nyeket. A helyzetértékelés, valamint a fejlesztés előké­szítése, koordinálása ugyan­csak a mi feladatunk, a ter­vek jóváhagyására szintén a szolgálat tesz javaslatot a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumnak. — Az említett tevékenységek is arra engednek következtetni, hogy meglehetősen széles körű kapcsolatokra kell törekedniük. — Igen. A szervezési osz­tályunk élő kontaktusra tö­rekszik, nemcsak a mezőgaz­dasági üzemekkel, hanem a vízellátásban részt vevő valamennyi vállalattal. in­tézménnyel. A fejlesztési és elemzési osztályunk munká­ja pedig a nevéből adódik. — Ügy látom, a szolgálat egyik legfőbb törekvése arra irányul, hogy az öntözéses gaz­dálkodás valamennyi kérdésével érdemben foglalkozzon. .— Komplex megoldásra törekszünk, szeretnénk kel­lően összehangolni a vízgaz­dálkodás, a melioráció fejr lesztésének minden lehetősé­gét. Persze, a mi munkánk csak akkor lehet eredmé­nyes, ha a vízgazdálkodáson belül a mesterséges csapa­dék legalább annyi polgár­jogot nyer az üzemi szerve­zetben, mint amire a tisza- földvári Lenin, a mezőhéki Táncsics, a kisújszállási Ti­sza II. Termelőszövetkezet vagy a Héki Állami Gazda­ság öntözéses termelése a példa. B. A. Körös menti kukások . Egy táblában huszonhárom hektáron érik a Telek-parton a kunszentmártoni Körös­menti Tsz dohánya. Az em­bermagasságúra nőtt szárak közül elő-előtarkállik az asszonyok fejkendője, a ku­kásbrigádnak most van a munka dandárja. — Törnivaló levél, az le­hetne több is — elégedetlen­kedik Karsai László, a ti­Birgés József né: - „Szüle­tett kukásoktól tanultuk ezt a irtunkat" zenhárom tagú munkacsapat vezetője. — Huszonhat éve dolgozom a dohánytermesz­tésben, bizony szüreteltünk már jobb termést is. Hiába neveltünk szép, erős palán­tákat, a kiültetésüktől, má­jus tizedikétől június dere­káig nem kapott esőt ez a kerület. — Öntözőcsöveket láttam a dűlőszélen... — Meglocsoltuk háromszor is a területet, dehát a Kö­rösben se sok volt a víz ezen a nyáron. Márpedig, ha ala­csony a szintje a folyónak, nehezen jön föl a csatornán ide a Telekpartra. Valamics­két azért csak segített az ön­tözés, a tervezett tizenhét mázsát talán leadja hektá­ronként. De mondom, volt már jobb is. — Vannak hagyományai a Körös mentén a dohányter­mesztésnek? — A közösben csak 1953- ban kezdtük újra, de a régi világban volt a környező nagybirtokokon sok dohány. Az istvánházi részen. a Papszász meg a Haraszti majorban élt vagy tíz kukás­család, negyven-ötven hold- nyj urasági dohányföldön bajlódtak. Persze messze más volt akkor még a dohányos munka. Hogy mennyire más volt, arról az asszonycsapat tag­jai leginkább csak az egy­kori urasági dohányművelők­től hallhattak. Lantos Jó­zseftől, B. Kovács Józsi bá­csitól tanulta a palántázás, a növényápolás, levéltörés meg -fűzés csínját-bínját Birgés Józsefné is. jó tizenhét esz­tendeje, még az akkori Bú­zakalász Tsz-ben. — Már ne nehezteljen, — szabadkozik — hogy csak így a karomat nyújtom. Ilyen­korra, délre már ugyancsak fekete, meg ragadós a kezünk a dohányzsírtól. Elfárad ám az ember csuklója, dereka, mire letöri a napi két és fél, három mázsa levelet. Dél­utánra marad a fűzés és a szárítók tűsorkereteinek megtűzdelése. Az már köny- nyebb munka. — Ügy tudom, már gépesí­tették az ágazatot. — No igen, könnyebb a palántázás, a sorköz-művelés és a szedés is a Balthes kom­bájnnal. Legalább is nem kell hajlongani. öten letör­nénk a gép mögött ülve na­ponta 30 mázsát is. Csakhogy a konténerek nehezek ám, zöld levéllel teli megvan egyik-egyik hetven kiló is. Nem! asszonyoknak való azokat emelgetni, így aztán marad a kézi törés. Motorkerékpárral a kerü­leti agronómus, Ecsédi Kál­mán startol a tábla szélén. Mondja ő is, hogy elkelne a fogatosén, meg a csapatve­zetőén kívül sokkal több fér­fikéz a dohányban dolgozók között. — Meg frissebb erő is. Jö­vőre vagy négyen nyugdíjba mennek az asszonyok közül, a fiatalokból pedig nem na­gyon kerülközik utánpótlás. Persze gépesítünk, amennyire csak lehet. A mostani hu­szonhárom hektárból is csak ötnek a termését kell zsi­negre fűzni, a többit Sirokkó szárítókban fonnyasztjuk. — Hatnapi száradás után lehet válogatni, bálázni, és már szállítjuk is a fermentálóba. — A hagyományos előfel- dolgozással meddig tart a szezon? — A csomózás, válogatás már az őszi—téli hónapok munkája — magyarázza Bir- gésné. — Megtart majd az öt hektárról tört levelekkel jó február végéig. Karsai László szakérte­lemmel nézegeti a még tö­retlen sorokban a szépen sár­guló leveleket. Holnap — ál­lapítja meg — ahhoz is hoz­záláthatnak az asszonyok. — Jó cigaretta lesz belőle? — így, ránézésre igencsak. De jómagam nem élek vele. Kérdezze meg Ecsédit, ő do­hányos ember, nyilván kós­tolta már. — Persze, hogy sodortam már az újból. Abból, ame­lyiket a Sirokkóban szárítot­tunk. így fermentálatlanul persze kaparós, de meg kell hagyni, ha nem is rekordter­mést, mindenesetre jóféle füstölnivalót szüretelünk az idén itt, a Telekparton. T. F. Az ember egész életén át tanul Irta: 0. V. Darinszkij professzor, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja a dolgozók kommu­nista neve­lésének széles körű programjában központi helyet foglal el a szovjet emberek tudományos világnézetének kialakítása, a marxizmus—leninizmus esz­méire való nevelés. E fel­adat megoldásában alapvető szerepet játszik a marxista— leninista felkészültség. A politikai nevelés rend­szere a pártpropaganda szer­ves része. Ezzel együtt a marxista—leninista oktatást indokolt pedagógiai kategó­riának is tekinti, hiszen a politikai oktatás egész fo­lyamata ebben az esetben — a maga sajátosságaival — mint pedagógiai folyamat tá­rul elénk. A politikai képzés lehetővé teszi az élet mélyebb világ­nézeti kérdéseinek és a mar­xizmus—leninizmus állás­pontjának megértését, vala­mint kiegészíti a közoktatást a pártosságra, történő neve­léssel, segíti a megszerzett tudás alapján kialakítani a tudományos materialista vi­lágnézetet, a magas eszmei­politikai kvalitást, s a kom­munista erkölcs normáit. A jó pap holtig tanul — tartja a közmondás, és való­ban: az emberi tudás, ügyes­ség, készség elsajátítása, az ember világnézetének és er­kölcsének kialakítása, meg­ismerőkészsége egész élete folyamán jelen van munká­jában, családi életében és szabadidejében egyaránt. A céltudatos, szervezett képzés folyamatosan vissza­tükröződik elveiben és a poli­tikai oktlatás szervezetében, tartalmában, melyekre épül. A felnőttek iskola utáni oktatása fontos része a fo­lyamatos képzésnek. Magá­ban foglalja az üzemi to­vábbképzést, az általános műveltség és a politikai kép­zettség szintjének rendszeres emelését egyaránt. A dolgo­zók állandó továbbképzésben részesülnek a különböző tan­folyamokon és a speciális vállalati iskolákban, ahol a haladó tapasztalatok szolgál­nak az oktatás alapjául. Nagy szerepet játszik az is­meretek bővítésében a köz- gazdasági továbbképzés, ami differepciáltan érinti a mun­kások nagyobb részét. Külön A Központi Fizikai Kutató Intézet Mérés- és Számítástechni­kai Kutató Intézete mini-számitógépes mintarendszereket dol­goz ki különböző alkalmazási területekre. Ilyen a labor-auto­matizálás, az ipari folyamatellenőrzés és -szabályozás. A ké­pen: a TPA 11-40 mini-számítógéprendszer bemérése szakképzési forma a levele­ző- és esti oktatás, amely a munkától sem vonja el a hallgatókat. A kultúrában és a politikában kiemelten fon­tos az iskolán kívüli folya­matos önképzés. Ennek érde­kében sokrétű munkát végez a sajtó, a rádió és a televí­zió. Évente sok millió hall­gató vesz részt propaganda előadásokon. A széles körű lehetőségekből a Szovjetunió polgára önállóan választhat­ja ki azt a képzési formát, melynek tartalma leginkább érdekli, illetve azokat a mód­szereket és eszközöket, ame­lyek legmegfelelőbbek szá­mára. A képzés feltételeinek biz­tosítása önmagában azonban még nem elegendő. Ahhoz, hogy a felnőttek oktatása tel­jes mértékben hatásos le­gyen, azt megfelelően szer­vezni is kell. E cél érdeké­ben létesültek a népi egye­temek, amelyek a felnőtt em­berek ön- és továbbképzésé­nek központjául szolgálnak. Ezek a népi egyetemek a kü­lönböző bázisokra épülnek változatos programmal, amely lehetővé teszi az eltérő felkészültségű és érdeklődésű emberekkel való foglalko­zást. Az iskola utáni képzésben fontos szerepet játszik a po­litikai oktatás, melynek ki­alakult rendszere biztosítja a párt politikájának és elméle­tének, valamint az SZKP történetének tanulmányozá­sát, s lehetővé teszi a jobb szervezést is, figyelembe vé­ve a kommunisták érdeklő­dését. Ha a társadalomtudományi tárgyak tanítását nézzük a közép- és felsőfokú oktatási intézményekben, azt állapít­hatjuk meg, hogy minden feltétel adott ahhoz, hogy va­lamennyi szovjet ember el­sajátíthassa a marxista-le­ninista eszmék teljes gazdag­ságát. A Szovjetunióban a politikai képzés rendszere jól összeegyeztetett a különböző oktatási formákkal, lehetővé téve így az eszmei, politikai felkészültség gyarapítását, függetlenül attól, hogy ki mi­lyen előképzettséggel rendel­kezik. Mindez a felnőttokta­tás keretében valósul meg. így a Szovjetunióban a képzés egységes rendszert al­kot. Minden ember számára biztosított, hogy tudását fej­lessze, ismereteit gyarapítsa a különböző oktatási formák­ban egész életén át, lehető­ségeinek az érdeklődésének megfelelően. Az állandó képzésben és továbbképzésben mindenki használhatja a különböző in­tézmények nyújtotta lehető­ségeket. A tanulás folyama­tában pedig az ember tudá­sa, világnézete, erkölcse fej­lődik, formálódik. flz emberek tudásszint­je abban tükröződik elsősorban, hogyan képesek alkalmazni a gyakorlatban és az új anyag elsajátítása so­rán a már tanult ismerete­ket. A politikai képzés az em­berek marxista—leninista felkészültségére támaszkodik. Egyik feladata az, hogy szé­lesítse a dolgozók látókörét, formálja és alakítsa világné­zetüket úgy, hogy kommu­nista módon viszonyuljanak a munkához, másrészt célja, hogy közgazdasági műveltség get szerezve fejlődjön gazda­sági szemléletük, s képesek legyenek közgazdasági analí­zisre, vezetésre és szakmai önművelődésre. A közgazda- sági képzés az iskolában szerzett tudásra és szakmai felkészültségre támaszkodik, figyelembe véve az emberek tapasztalatát is. így a politikai és szakmái oktatásban összekapcsolódik a speciális intézményekben folyó oktatás és az önképzés. A szervezett képzés folya­matában a propagandisták irányításával a dolgozók po­litikai, gazdasági ismereteket kapnak. Ez készíti fel a hall­gatókat az önképzésre, lehe­tővé téve, hogy állandóan növeljék saját politikai és szakmai ismereteiket. így realizálódnak a folyamatos képzés alapelvei. Tekintettel arra, hogy gyorsan növekszik a szovjet emberek képzettsé­gének színvonala, szellemi szükségletük, szélesedik a po­litikai felvilágosítás hallga­tóinak tábora és változik a propagandisták összetétele, ezért elengedhetetlenül szük­séges a politikai oktatás rendszerének pedagógiai vizsgálata. Komoly tanulmá­nyozást igényelnek a politi­kai, a szakmai és az általá­nos műveltség kölcsönös problémái. Szükség van tu­dományos analízisre és vég­következtetésre, a propagan­da felhalmozódott pedagógiai tapasztalatainak általánosítá­sára. Az általános pedagógiai törvényszerűségek mellett a politikai képzés rendszere sajátos vonásokat is tartal­maz, melyek egyaránt érvé­nyesek a tanfolyamok jelle­gére és a propaganda munka módszereire. Feltétlenül vizs­gálni kell a politikai oktatás ezen sajátosságait. Az utób­bi évek vizsgálatai azt mu­tatták, hogy az általános mű­veltséget nyújtó iskolákban alkalmazott módszereket nem lehet mechanikusan átültetni a felnőttoktatásba. Lehetet­len az iskolai pedagógiai el­járások egyenes áttétele a pártoktatás gyakorlatába, ezért teljesen nyilvánvaló a speciális pedagógiai tanul­mányok szükségessége a po­litikai képzés területén. Ez biztosítja a kapcsolatot a pártpropaganda elméleti ta­nulmányai és a politikai kép­zés metodikájának kidolgo­zása között. Hasonló vizsgálódást kíván a tanulmányozott tárgy tar­talmának pedagógiai analízi­se : elemezve a tartalom és az emberi élet, a társadalompo­litika és a munkatapasztala­tok kapcsolatát, valamint a hallgatók felkészültsége és az elméleti anyag 'elsajátításá­nak színvonalát, és önálló munkára való képességüket. A kísérleti tanulmányok eredményei segítségével ki­dolgozhatok a tananyag ki­választásának tudományos elvei, a különböző oktatási, formákhoz és az eltérő felké­szültségű hallgatókhoz al­kalmazkodva. Nagyon fontos a szemlé­letesség, az érzelmi és infor­mációs momentumok, a kol­lektív és egyéni, tudás, vala­mint a propagandisták ve­zette önképzés kapcsolatának tanulmányozása. Ilyen módon a politikai képzés pedagógiai alapjainak kidolgozása pszichológiai és didaktikai előtanulmányokat kíván, támaszkodva a párt­oktatás rendszerében a neve­lés elméletére és a haladó pedagógiai tapasztalatokra. E feladat megvalósítása a tudo­mányos kutatók és a propa­gandisták együttes erőfeszí­tését követeli meg. (Megjelent a Masztyersztvo pro- pagangyiszta című, tallinni ideo* lógiai folyóiratban)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom