Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-19 / 194. szám
1979. augusztus 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nagydíj az élenjáróknak Elismerés a kultúra terjesztőinek Harmincéves az alkotmány írta: Borbándi János a Minisztertanács elnökhelyettese Kitüntetéseket edtek át e megyei tenácsnál : A BVM kunszentmártoni gyárának kitüntetett brigádja nevében Bállá László vette át a Szolnok megyei Tanács nagydiját Tegnap a megyei tanács székházában alkotmányunk 30. évfordulója alkalmából ünnepséget rendeztek azok tiszteletére, akik a gazdasági és a kulturális élet területén kiemelkedő munkát végeztek a megyében. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Barta László, a megyei. tanács elnöke, Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára, Árvái István, az SZMT vezető titkára. A meghívottakat Ulveczki Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte, megemlékezve az alkotmány születéséről. Ez az ünnep jó alkalom arra — mondotta —. hogy kifejezzük hálánkat és tiszteletünket a munkában élen járóknak. A mai napon olyan kitüntetéseket is adunk át. amelyet a megyei tanács a közelmúltban alapított és adományozásukra első ízben kerül sor — mondta Ulveczki Tibor, majd felkérte Barta Lászlót, a megyei tanács elnökét a kitüntetések átadására. A „Szolnok megyei Tanács nagydíját”'első alkalommal a BVM kunszentmártoni gyárának Lenin ifjúsági Szocialista Brigádja és 'a Szolnok megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat kapta. A „Szolnok megyei Tanács gazdaságfej1 lesztési díjával” Tóth János nyugdíjasnak, az SZMT elnökének munkáját, a jászberényi Hűtőgépgyár Hűtőgép Szocialista Brigádjának teljesítményét s a martfűi Tisza Cipőgyár eredményeit jutalmazták. A „Szolnok megyei Tanács közművelődési diját” Erőss Lászlónénak, a tiszaifüredi Kiss Pál Általános Iskola magyar—ének szakos tanárának, Kun Lászlónak, a túrkevei művelődési ház igazgatójának, valamint a jászjákóhalmi ' művelődési ház honismereti szakkörének adományozták. » A Szocialista kultúráért kitüntető jelvényt tizenkét tanár, könyvtáros, művelődési ház igazgató, szakkör- és énekkarvezető vette át. A Kiváló munkáért kitüntető jelvényt öten kapták meg a különböző kulturális intéz-’ ményekben dolgozók .közül. A Kiváló társadalmi munkáért kitüntető jelvénnyel 18 megyei, városi és községi tanácstag közéleti tevékenységét ismerték el. A díjak és kitüntető jelvények átadásá után a megyei pártbizottság nevében Majoros Károly gratulált a kitüntetetteknek. m ■ m * A Befon és Vasbetonipari Művek szolnoki gyárában évente 560 ezer négyzetméter körüreges födémpanelt gyártanak. Ezek kislakások építésére is jól felhasználhatók Augusztus 20-án Szolnok szerepel Megyei napok a szovjet mezőgazdasági kiállításon A budapesti nemzetközi vásárközpontban, ahol nagy érdeklődés kíséri ót- szovjet mezőgazdasági, élelmiszer- ipari és mezőgépipari kiállítást, megkezdődtek a megyei napok rendezvényei. Naponta más-más megyéből érkeznek látogatók a kiállításra. A küldöttek megtekintik a szovjet mezőgépipar, valamint a mezőgazdaság és a kutatás újdonságait, eszmecserét folytatnák a kiállításon közreműködő szovjet mérnökökkel, gyártmányfejlesztőkkel és kutatókkal. Tegnap Hajdú-Bihar megyéből több ezren érkeztek a kiállításra. Ma Pest és Fejér megyékből várnak vendégeket, s ezúttal kerül sor a főváros napjára, amikor is a Buda-’ pesten • gazdálkodó termelőszövetkezetekből, valamint, élelmiszeripari üzemekből fogad vendégeket a vásárváros. Érdekesnek ígérkezik a holnapi program; reggel 10 órakor szovjet k’atonazenekar alkotmánynapi hangversenyt ad. Egész napon át vetítenek filmeket az érdeklődőknek, és a kiállítás minden részletében jól felkészült szakemberek várják az érdeklődőket. Holnap a Szolnok megyeiek érkeznek a kiállításra. zép és jelentős évfordulóhoz érkeztünk: alkotmányunk megszületésének harmincadik évfordulóját ünnepeljük. Mai ünnepünknek történelmi jelentőségű előzménye 1945 tavasza, amikor a szovjet hadsereg kiűzte hazánkból a német fasisztákat, halálos csapást mért a hazai reakció hadi és állami gépezetére, s lehetővé tetté, hogy népünk a szabad és demokratikus, majd később a. szocialista fejlődés útjára lépjen. A fel- szabadulást követő években a munkásosztály és forradalmi élcsapata, a kommunista párt vezetésével történelmi fordulat,következett be hazánk politikai, társadalmi és gazdasági életében. Végrehajtottuk a földreformot, államosítottuk a bankokat, a gyárakat és a nagyobb ipari üzemeket. Megvalósult a munkásosztály egysége. Létrejött a munkásosztály és a dolgozó parasztság tartós szövetsége, s ennek alapján a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály lett a hatalom birtokosa. Alkotmányunk megszületése történelmünk új korszakának kezdetét jelezte. Hazánk új alaptörvényének szentesítése nem pusztán kiemelkedő fontosságú jogi aktus, hanem a magyar nép több évszázadon keresztül folytatott szabadságharcának betetőzése is. A valaha oly gyakran emlegetett „ezeréves alkotmány” a mindenkori elnyomó osztály törvényeinek tára, a feudális jogszokások gyűjteménye volt. Korábban az elnyomásban sínylődő nép sok nemzedéke, számos nagy történelmi személyiség harcolt az igazi alkotmányért. Augusztus 20-a eredetileg is egy új állam megalkotásának és megalkotójának, I. István királynak az ünnepe volt, aki állam- alapító és társadalomalakító munkája során felismerte az idő parancsát, és a magyarságot átvezette egy idejétmúlt társadalmi formából és életmódból az akkori újba. Ezután hosszú évszázadokig tartó, kíméletlen harc következett a nép érdekeinek képviselői" és az elnyomók között. E harc egyik emlékezetes eseménye volt pél- .dául a Rákóczi szabadságharc időszakában összehívott ónodi országgyűlés, amely kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, vagy a Martinovics-mozgalom, amely megfogalmazta a polgári köztársaság gondolatát. Majd 1848 következett, Kossuth kiáltványa: „Robotot, dézsmát eltöröltünk. Az adófizetés terheiben megosztoztunk. Az ország védelmének, kötelességében megosztoztunk. És a népet minden alkotmányos . szabadságnak részesévé tettük”. Az. 1849 áprilisi országgyűlés— közakarattal — újra kimondta a trónfosztást. Ady a századforduló táján nemcsak az akkori, hanem a hosszú évszázadokon át uralkodó viszonyokat is jellemezte, amikor így írt: „István király országa, amely majdnem gyarmata egy másik, züllő országnak, koldus, mert szlpolyozták és szi- polyozzák, ereje sincs, ■ hogy leszámoljon a megbéklyózó feudalizmus maradványaival. Itt még társadalmilag az őskorban , ‘ élünk”. ' Történelmi fordulat volt Í918 novembere, amikor a Nemzeti Tanács kikiáltotta a köztársaságot, és 1919 márciusa, a Ta-- nácsköztársaság kikiáltása, mert hazánkban a tanácshataldm volt az első, amely valóban demokratikus szabadságjogokat- biztosított minden dolgozó embernek. Mint, emlékezetes, 1919. június 23-án a tanácsok országos gyűlése elfogadta a Magyarországi Szocialista Tanácsköztársaság alkotmányát, amely egyike volt a világ első szocialista alkotmányainak. Az 1949-ben megszületett alkotmányunk a Tanácsköztársaság jogrendjének, jogalkotásának számos tapasztalatát hasznosította. Megalkotása óta tovább erősödött hazánkban a munkásosztály és marxista— leninista pártjának vezető szerepe, nőtt befolyása és tekintélye. A fejlett szocialista társadalom felépítésének programja, amelyet a kommunisták állítottak igaz és lelkesítő célként népünk elé, ma már nemzeti programmá, egész társadalmunk közös ügyévé vált. Kifejezésre jutott ez 1972 márciusában, amikor az országgyűlés törvényerőre emelte a módosított alkotmányt. Alkotmányunk 1972. évi módosítása kifejezi, hogy az 1949 óta eltelt ■ időszakban a dolgozó nép’ alkotó munkájának, harcai- . nak eredményeként olyan politikai,-társadalmi, gazdasági, és -tudományos-kulturális fejlődést értünk el, amely-évszázadok adósságait pótolta. Ahogy Kádár János elvtárs parlamenti beszédében hangsúlyozta: ez az időszak dolgozó népünk nemzeti felemelkedésének dicső története, még akkor is, ha a megtett úton nehézségek és megrázkódtatások is előfordultak. Pártunk, munkás- osztályunk, népünk munkája és harca_ ha-- talmas fejlődést hozott, történelmi jelentőségű eredményekhez vezetett. A módosított alkotmány tartalmazza mindazokat az alapvető változásokat is, amelyek alaptörvényünk elfogadása óta társadalmunk osztályszerkezetében bekövetkeztek. Kimondja, hogy társadalmunk vezető osztálya a munkásosztály, amely a hatalmat a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel .és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja. A munkás-paraszt szövetség nemcsak rendszerünk biztos politikai alapja, hanem eszköze és feltétele is az osztályok közötti évszázados különbségek felszámolásának. E szövetségre épülve mind szélesebben és mélyebben bontakozik ki a szocialista nemzeti egység, amely az alapvető érdekek azonosságán és az alkotó együttműködésen alapul. A szocialista társadalmi program és valóság egységbe tömöríti a nemzetet. Ez az egység politikánk és terveink legfőbb pillére. Egész társadalmunk a sajátjának, nemzeti programnak vallja a XI. kongresz- szuson megfogalmazott feladatokat. Belpolitikai tevékenységünk homlokterében a gazdasági építőmunka feladatai áll- .nak. Pártunk Központi Bizottsága 1979. június 29-i ülésén többek között megállapította, hogy a gazdasági élet minden területén fokozódtak az erőfeszítések céljaink elérése érdekében, népünk eredményes munkával támogatja gazdaságpolitikánk valóra váltását. Ugyanakkor a Központi Bizottság rámutatott arra is, hogy a minőségi változások a termelésben, a gazdálkodásban, a külgazdasági egyensúly javításában még nem bontakoztak ki a szükséges és lehetséges mértékben. Dolgozó népünk nagyfokú politikai érettségről tett tanúbizonyságot, megértette alapvető gazdasági problémáinkat, s a megoldásuk érdekében hozott kormányhatározatokat, egyebek között a fogyasztói árintézkedések szükségességét. Tudomásul vette, hogy egyrészt tőlünk független okok miatt jelentősen emelkedtek a nyersanyagok, energiahordozók és egyéb fontos importált termékek árai, amelyek a belföldi árakban — sem a termelői, sem pedig a fogyasztói árakban — eddig nem tükröződtek kellően. Másrészt pedig a hazai fogyasztás növekedése nem áll arányban a termelés növekedésével, vagyis többet fogyasztunk, mint amit megtermelünk, a különbséget pedig az állami költségvetés fedezi. Ezt a helyzetet természetesen tovább fenntartani nem lehetett. Ebből az következik, hogy a megváltozott viszonyoknak csak úgy tudunk megfelelni, ha nemcsak többet, hanem jobban is dolgozunk. Ha a korábbiaknál nagyobb figyelmet fordítunk munkánk minőségére, takarékosabban gazdálkodunk, tovább szilárdítjuk a munkafegyelmet, jobban és szervezettebben oldjuk meg feladatainkat. Ha korszerűbb és minden piacon jól értékesíthető termékeket állítunk elő,.s ezáltal javul a népgazdaság egyensúlyi. helyzete. Közvéleményünk joggal és indokoltan bírálja a gazdálkodás- fogyatékosságait. Szinte általánosan megfogalmazódó igény, hogy még jobban érvényesüljön a társadalmi igazságosság, a munka szerinti elosztás alkotmányos elve: „Mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája szer rint”. E helyes és minden területre érvényes követelmény szorosan kapcsolódik az alkotmány egy másik . rendelkezéséhez, amely szerint: „Az állampolgárok munkájukkal, munkaversenyben való részvételükkel, a munkafegyelem fokozásával és a munkamódszerek tökéletesítésével a szocialista építés ügyét szolgálják”. Ennek jegyében és szellemében bontakozik ki ezekben a hetekben a XII. pártkongresszus és felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére a népgazdaság valamennyi ágazatát átfogó munkaverseny-mozgalom, bizonyítva azt, hogy dolgozó népünk átérzi jelenlegi fejlődési szakaszunk gondjait, és tevékenyen részt kíván venni azok megszüntetésében. Az együttes tenniakarás — és a szocialista közösség, elsősorban a KGST- országok alkotó ereje, közös érdekeltségünk az új társadalom építésében — nemcsak feltétele, hanem biztosítéka is nehézségeink leküzdésének és további előrehaladásunknak. Szép szimbólum, hogy az alkotmány és a kenyér — immár összetartozó, egymáshoz kötődő fogalompár. Az idei új kenyér — amelynek szintén most van az ünnepe — az alkotmányban megfogalmazott követelményeknek megfelelő, odaadó és elismerést érdemlő munka nyomón kerül az ország asztalára. Igaz, a korábbinál kedvezőtlenebb időjárási körülmények között termeltük meg, de olyan kenyér ez, amely népünk munkaszeretetét és a szocialista jövőbe vetett hitét testesíti meg. Azt a bizalmat, amelyet erősít és táplál, hogy hazánk belső helyzete szilárd, országunkban alkotmányos rend uralkodik. épünk bizakodással tekint pártunk XII. kongresszusa elé, és példamutató munkával készül a szocialista építő munka további r\agy feladatainak* teljesítésére. Szocialista nemzeti egységünk a hétköznapok tennivalói közepette is szüntelenül erősödik. Tartalma mind gazdagabb és mélyebb lesz, mert a feladatok kimunkálását és végrehajtását a fejlődő szocialista demokrácia törvényei és lehetőségei közepette egész országunk alkotó véleménye és vitája ösztönzi. Jó reményekkel, ünnepi érzéssel köszönthetjük tehát szocialista alkotmányunkat. Azzal a meggyőződéssel, hogy elsősorban rajtunk, közös munkánkon és erőfeszítéseinken múlik népünk boldogulása, vívmányaink megőrzése és hazánk további gyarapodása,
