Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-16 / 191. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. augusztus 16. KÖTELESSÉGEK ÉS JOGOK A gyakorlaton való részvétel polgári védelmi kötelezettség A polgári védelem a honvédelem részeként egyéni és társadalmi érdekeket egyaránt szolgál. Ezért a feladatainak megoldásában való részvétel nem csupán az állami szervekre, szövetkezetekre és társadalmi szervezetekre, hanem az állampolgárokra is kötelező. Az állampolgároknak a polgári védelmi feladatok ellátásában való közreműködését a honvédelemről szóló törvény rendelkezései írják elő. „A polgári védelmi kötelezettség célja: a lakosság felkészítése a támadófegyverek, elemi csapás és más rendkívüli esemény okozta káraik megelőzésére, felszámolására és hatásuk csökkentésére, továbbá az ezzel összefüggő mentési és mentesítési feladatok végrehajtására.” A honvédelmi törvény idézett rendelkezéséből egyértelműen kitűnik. hogy az állampolgárok felkészítése' a polgári védelmi kötelezettség teljesítésének egyik alapvető feladata. A felkészítés keretében kell elsajátítani azokat az ismereteket, amelyek a lakosság egyéni és csoportos védekezését. az anyagi javak védelmét, továbbá mentés, mentesítés ellátását hivatottak szolgálni rendkívüli helyzetben, akár háborús körülmények között, akár elemi csapások, ipari és egyéb katasztrófák esetén. A polgári védelmi gyakorlatok tehát a kiképzések során elsajátított ismeretek gyaikorlati alkalmazását, valamint a polgári szervezetek egymással, illetve a lakossággal és más szervekkel való együttműködésének gyakoroltatását vagy ellenőrzését szolgálják. (Nem tekinthető gyakorlatnak a kiképzés keretében tartott gyakorlati foglalkozás, nevezetesen a műszerek, eszközök kezelésének elsajátítása, a szervezetek működéseinek gyakoroltatása stb.) A felkészülésnek fontos állomásai a polgári védelmi gyakorlatok, amelyek nemcsak az ismeretek gyakorlati fogásainak, elemeinek begyakorlását, bemutatását, hanem egyben az ismeretek elsajátítási fokának felmérését is szolgálják. Az utóbbi időben egyre több helyen, városban és községben vagy járásban és megyében kerül sor — a terveknek megfelelően — bemutató polgári védelmi gyakorlatokra. amelyek amellett, hogy vizsgát jelentenek a polgári védelmi ismeretek elsajátításából, egyben újabb és újabb módszereket tárnak fel és adnak át a közösségnek a polgári védelmi munkában. Ezeken a polgári védelmi módszertani gyakorlatokon a polgári védelmi szervezetek állománya mellett a lakosság mind szélesebb körben, példamutató állampolgári magatartással vesz részt. Kik köteiezhetöek ? A polgári védelmi gvakor- laton való részvétel a polgári védelmi kötelezettségen alapul, annak egyik nemét képezi. Tehát azok az állampolgárok, akik e kötelezettség alatt állnak — férfiaknál 16—65 éves, nőknél 16— 60 éves korukig — a gyakorlaton a munkahely, illetve a lakóhely szerint illetékes polgári védelmi vezetőknek (vállalati igazgató, tanácselnök) rendelkezése alapján — annak felhívására — kötelesek rajta részt venni, és ott a számukra meghatározott feladatokat megoldani. A polgári védelmi gyakorlatra évente 3 napot lehet igénybe venni, és ilyen gyakorlatot legfeljebb két alkalommal lehet tartani. Ezek szerint a gyakorlatot mind munkanapon (munkaidőben), mind munkaszüneti napon (munkaidőn kívül) el lehet rendelni. A gyakorlatokon való részvétel alól a törvény végrehajtására kiadott miniszter- tanácsi [6 1976. (III. 31.) MT. számúi rendelet bizonyos körülmények fennállása esetén mentességet engedélyez. Ily módon a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személy a gyakorlaton való részvétel alól indokolt (szabadság, kiküldetés, rövid lefolyású betegség, továbbtanulás stb.) esetben ideiglenes jelleggel mentesíthető. Az erre irányuló kérelmet — megfelelő igazolás becsatolása mellett — az illetékes polgári védelmi vezetőtől kell kérni. Ugvancsak mentesül a polgári védelmi gyakorlaton való részvétel alól az, aki az MHSZ- nél folyó honvédelmi oktatásban vesz részt. Aki mentesíthető Hangsúlyozni kell azonban, hogy az említett esetekben a mentesség ideiglenes jellegű, csupán csak a polgári védelmi kötelezettség egyik nemére vonatkozik, így az ilyen módon mentesített személy polgári védelmi köle- lezettsége továbbra is fennáll. és az alapján á polgári védelmi szolgálat ellátására és a bejelentési és megjelenési kötelezettség (amelynek szintén a polgári védelmi kötelezettség körébe tartoznak) teljesítésére kötelezhető. A gyakorlaton való részvételre továbbá nem kötelezhető : á) a terhes nő. a terhesség megállapításától kezdve; b) az anya, gyermeke hároméves koráig; c) aki a vele közös háztartásban élő állandó ápolásra, gondozásra szoruló egyenesági rokonát vagy házastársát egyedül látja el; d) aki a vele közös háztartásban élő hat éven aluli vagy legalább három tizennégy éven aluli gyermekét egyedül látja el; e) aki munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan; f) akit fontos közérdekből a felügyeletet gyakorló miniszter — a honvédelmi miniszterrel egyetértésben — a kötelezettség ellátása alól mentesít. A polgári védelmi kötelezettség alól mentességet adó körülmény fennállását minden esetben hitelt érdemlően kell igazolni. Azok az állampolgárok, akik egyébként nem állnak polgári védelmi kötelezettség alatt (pl. nem töltötték még be 16. életévüket), vagy e kötelezettség alól mentesülnek, a polgári védelmi szolgálatot önként is elvállalhatják. Különösen jelentős az önkéntesség a gyakorlatok idején, amikor a szervezett polgári védelmi erőkön kívül a lakosság széles rétege — esetenként több tízezer állampolgár — vesz részt a polgári védelmi feladatok, mint például a kitelepítés gyakorlásában. Nagy örömünkre szolgál kijelenteni, hogy az állampolgári öntudatnak, e honvédelmi feladat átérzésének köszönhetően eddig sem voltunk hiányában a gyakorlatok alkalmával az önkéntes jelentkezőknek. Az állampolgárok ma már tudják azt, hogy a polgári védelem nem csupán az esetleges háborús időszakra való felkészülést jelenti, hanem békében is, elsősorban az elemi csapások, az ipari és egyéb katasztrófák elhárításában és bekövetkeztük esetén az élet- és vagyonvédelemben érdekeiket szolgálja. A honvédelmi kötelezettséget teljesítő állampolgárok megbecsüléséről, erkölcsi és anyagi támogatásáról. érdekeik széles körű védelméről államunk messzemenően gondoskodik. A honvédelmi kötelezettséget teljesítők érdekvédelméről szóló rendelkezések a polgári védelmi kötelezettséget teljesítő — tehát a gyakorlatokon részt vevő — állampolgárokra is vonatkoznak. Részükre a polgári védelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő baleset, vagy betegség esetén baleseti ellátást, valamint meghatározott esetekben térítést és kedvezményt kell biztosítani. Ha tehát a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgár, vagy az, aki e kötelezettséget önként vállalta, balesetet szenved vagy megbetegedik, az keresőképtelensége esetén baleseti táppénzre, munkaképesség-csökkenés, illetve rokkantság esetén baleseti járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra stb. jogosult. (Az erre irányuló kérelmet az illetékes polgári védelmi szervnél kell benyújtani illetve kezdeményezni.) Kétségtelen, hogy a gyakorlatok során messzemenő figyelmet fordítanak a balesetvédelmi előírások. a munkavédelmi szabályok betartására. Azonban áz óvintézkedések ellenére is előfordulhat, hogy egy-eay személy megsérül. Emiatt tehát indokolt, hogy az érdekvédelemről — ha szűk terjedelemben is —* de ez alkalommal szót ejtsünk. Az érdekvédelem formái A gyakorlaton részt vevő állampolgár érdekeit szolgálja továbbiakban az az intézkedés is, amely szerint ha a gyakorlat munkaidőben történik és a dolgozó a munkából kiesik, a kiesett munkaidőre — amely a gyakorlat idejével egybeesik — részére átlagkereset jár. A szövetkezeti tag ugyancsak ilyen kedvezményben részesül, ha a gyakorlaton v»'ó részvétel ideje alatt egyébként köteles lett volna a szövetkezet közös munkájában részt venni. A polgári védelmi gyakorlaton részt vevő egyénileg gazdálkodó, kisiparos, kiskereskedő, munkaközösségi tag, vagy esetenkénti munkabérből (napszámból) élő személy részére — kifejezetten csak munkanapokra — napi 8 órás tevékenységet figyelembe véve 60,— forint keresettérítés jár, amelyet az illetékes tanács pénzügyi szak- igazgatási szerve térít meg. Nyugdíjas részére csak abban az esetben jár átlagkereset-térítés, ha kereső foglalkozást folytat. A polgári védelmi gyakorlaton részt vevő személy részére az előbb említett térítésen felül munkaruha és élelmezési ellátás jár. Feladatuk az élelmezés Értik a dolgukat Azért nem árt gyakorolni sem Négy áfész — a szolnoki (ide tartozik Zagyvarékas és Besenyszög), az újszászi. a tiszaföldvári és a kőtelki — öt raja tartott gyakorlatot a közelmúltban. Valamennyien szakácsok, felszolgálók, kereskedők — érthető, hogy ők az élelmezési szakszolgálat tagjai. Gál Lajosné, a szakszolgálat parancsnoka mondja: — Ezt a gyakorlatot a plusz 20 órás kiképzés keretében tartjuk. Most ismerkedünk meg az élelmezési szakszolgálat részére rendszeresített technikai eszközökkel. Ed,dig ugyanis még nem főztünk mozgókonyhában. Más ez mint egy étterem konyhája, másképpen kell itt dolgozni. És most gyakoroljuk a polgári védelmi norma szerinti főzést, adagolást. Az élelmiszerellátó rajok pedig az élelmiszerek kicsomagolását gyakorolják, megismerik az ellátási normákat. Csodálatos illatok terjenge- nek a mozgókonyhák körül. Bizony főznek, méghozzá birkapaprikást. De hiszen szakácsok vannak a rajokban, akkor minek ez a gyakorlás? Nem elég csak imitálni? — teszem szóvá, deGál- né megmagyarázza. — Más ám tábori körülmények között jót főzni, és főként más ilyen öltözékben, csizmában. 32 fokos hőségben a szabad ég alatt, amikor tűz a nap az ember fejére. Ez próbára teszi a rajtagok teherbíró képességét is. ,— Mit lehet főzni a gulyáságyúban ?_ — Természetesen egytál ételt, olyat, amely biztosítja a személyi állomány részére a fokozott igénybevételhez szükséges kalóriamennyiséget. Például birka- paprikást, burgonyával. Nádas Károly az egyik raj parancsnoka — „civilben” a kőteleki étterem vezetője. Lényegében ő itt most a szakmai vezető. — Hány személyre főznek egy üstben? — Pontosan százhúszra — válaszol. — És mennyi idő kell ahhoz, hogy a szakszolgálat valahol letelepüljön? — Mi normaidőn belül vagyunk. Négy óra alatt nemcsak felállítottuk az üstöket, előkészítettük a főzni valót, de az étel is megfőtt. — Gondolom, mert fiatal volt a hús. Mit ad egy étteremvezetőnek, egy szakembernek az ilyen polgári védelmi szakszolgálatban való részvétel? Mit ad ez a gyakorlat ? — Én hadseregben nem főztem, most ismerkedem a Minőségi ellenőrzés szakszolgálat technikai eszközeivel. De már látom, hogy a civil életben is nagyon jól hasznosítható mindaz, amit itt megtanultam. Például: az aratás időszakában a távoli területeken is tudunk melegételt adni az aratóknak. Vagyis a polgári védelmi gyakorlatokat ezután az aratás időszakában kell tartani, mert ezekben a gulyáságyúkban jó ételt lehet főzni az embereknek. Gondolom, a polgári véd,elem nem zárkózik el az ilyen segítségnyújtástól. és ha kell, a gyakorlat után is néhány napra kölcsönözi nekünk ezeket az eszközöket, E gyakorlaton :— melyet a Tószeg közelében levő Háy-tanyán tart a szakszolgálat — Varga Jánossal, az újszászi áfész elnökével is találkozom. — Nem, én nem vagyok tagja a szolgálatnak — mondja —, de a mi dolgozóink igen, és hát érdekel, hogyan felelnek meg a követelményeknek. Meg feltételezem azt is, hogy a megyében majd megrendezésre kerülő polgári védelmi módszertani bemutató gyakorlatnak is részesei leszünk, és nem árt előre tudni, eleget tudunk-e tenni megfelelő színvonalon a kötelezettségeinknek. — V — Munkában a műszaki szakasz Támadás érte a zagyvarékasi Béke Tsz alsószászberéki szárítóüzemét és takarmánykeverőjét. A hagyományos fegyverek robbamóereje néhány lakóházat is megsértett, egyiket oly mértékben, hogy az élet- veszélyessé vált. A termelőszövetkezet műszaki-mentő, darus és eszkavátoros szakaszai kaptak parancsot az életveszélyessé vált épület lebontására. Szerencsére mindez csak a műszaki mentők kiképzési tervében szerepel, a támadás, az anyagi kár csak feltételezés. A bontás azonban valódi. A zagyvarékasi Béke Tsz műszaki-mentő alegységei a napokban megtartott foglalkozásukon az egyik alsószászberki romos, használhatatlanná vált tanyát bontották le a gyakorlás során. Fő a birkapaprikás a bográcsban Más itt a mosogatás, mint egy nagy konyhában
