Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-15 / 190. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. augusztus 15. A szerkesztoseg postájából Alföldiek — hegyek között Amit hiába keresünk Termelőszövetkezetünkben — a Május 1. Tsz-ben —hagyomány már, hogy a jól dolgozó tsz-tagokat jutalomkirándulásra küldi a vezetőség. Ezeket az utakat lázas izgalom előzi meg, mivel a programok mindig maradandó élményt jelentenek a résztvevőknek. Augusztus 11-én reggel negyvenöt tsz-tag indult el autóbusszal, hogy az északi középhegység csodálatos tájaiban gyönyörködjön. Az úticél Mezőkövesd, Miskolc, Miskolctapolca, Lillafüred, Eger volt. Ha a múzeumokat, a műemlékeket, a barlangot nem is említeném, a táj maga is belopta magát a kirándulók szívébe. És nagyon élvezték a lubickolást a barlangfürdőben. Vidáman tértek haza a tsz-tagok, ízelítőt kaptak népünk történelmi múltjából, kultúrájából. Kovács Pálné Karcag Árváltozás után Háromhónapos kisfiamnak szerettem volna járókát vásárolni. Először itthon, a vas-műszaki boltban érdeklődtem. Van lakkozott fa járóka, 159 forintért — mondták. Egy hét múlva mentem vissza, hogy megvegyem. S ekkor ért a meglepetés. A pénztárnál közölte velem az üzletvezető, hogy a járókáért 295,— forintot fizetek. Kérdésemre azzal érvelt, hogy drágább lett a bútor, így a járóka is. Majd 100 százalékkal? — morfondíroztam magamban, hisz a tévében, a rádióban is hangsúlyozták, hogy a gyermekágy, a járóka és az etetőszék ára változatlan marad! Vásárlás nélkül jöttem ki az üzletből, s máshql érdeklődtem. így jutottam el a szolnoki Tisza Lakberendezési Áruházba, ahol ugyanolyan járókát vettem, mint amilyet Kengyelen láttam — 159 forintért. Mrena Zoltánná Kengyel Olvasónk jogosan gondolkodik el a történteken, s ugyanezt javasolja az illetékeseknek is. Az árváltozások kétségkívül sok munkát jelentenek a boltok, az üzletek dolgozóinak. De figyelmes, körültekintő munkával pontosan lehet — és kell! — árazni. S ha valamikor, most feltétlenül indokolt a fokozottabb ellenőrzés. Miért csak sorozatra? Több esetben személyesen tapasztaltam, hogy a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat üzletkötői kizárólag könyvsorozatra hajlandók megrendelést felvenni. Csak jelentősebb könyvállománynyal nem rendelkezők részére tartom elfogadhatónak ezt az egyébként elavult terjesztési formát. Az általános kereskedelmi gyakorlattól régóta idegen e módszer, s e gyakorlat folytatása álláspontom szerint törvénysértő is. A hatóságok hosszú idő óta kifejezetten büntetnek az árukapcsolásért. Jogszabályok hosszú sorát idézhetném, amellyel az említett könyvterjesztési forma messzemenően ellentétes. A kulturális igazgatás kézikönyvét is áttanulmányoztam, s egyetlen olyan jogszabályt sem találtam, amely a kormányszintű!) rendeletek alkalmazása alól kivételt engedne. A kifogásolt módszer a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat elnevezéséhez is méltatlan. Dr. Németh Pál Túrkeve r Észt vendégek lászkiséren A jászkiséri Lenin Tsz évek óta szoros baráti és együttműködési kapcsolatban van az észt pärni terület „Edasi” kolhozával. Mindkét gazdaság hasonló nagyságú területen gazdálkodik. Augusztus 2—6. között háromtagú észt delegációt láttak vendégül a Lenin Tsz- ben. A küldöttséget — amely a jászkisériek tavalyi látogatását viszonozta — Vello Prints kolhozelnök, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának póttagja vezette. Érdeklődéssel szemlélték a szövetkezet termelési egységeit, állatállományát. Megbeszélték, miben tudnák egymást támogatni; megegyeztek az elkövetkező évek szakembercseré jébenj! Dr. Horgosi Ödön Jászberény Nem hisszük, hogy teljes lesz a hiánycikkek listája, ha csak a napokban érkezett „füstölgő” levelekből soroljuk fel, amit olvasóink szóvá tettek. Tóth Mihály Tomajmonos- toráról írja, hogy nem lehet a környéken viharkapcsot kapni, enélkül pedig a palatetőt lehetetlen felrakni. Pala van a TÜZÉP-telepeken, de viharkapocs se ott, se a vasáruboltokban. Nem említette, de gondoljuk, hogy olvasónk építkezik, ezért oly „viharos” a hangulata... Hiába keres 10 literes zománcozott fazekat. falra akasztható szappantartót. Utóbbira is volna még igény, mert nincs mindenütt fürdőszoba — érvel, és ebben tökéletesen igaza van. F. M. szolnoki olvasónknak sincs még fürdőszobája. Éppen ezért hiányolja, hogy sehol nem talál lavórtartót — fából vagy akármiből megfelelne már neki. Kénytelen az ősrégit sók pénzért felújíttatni. Nagy Imréné szolnoki tanárnő úgy véli, ő sem „társ- talan” a futkosásban. Fiatal házasok. Szerencséjükre lakásuk már van. Szeretnék felszerelni a konyhát. A tizedik üzletből is lehorgasz- tott fejjel távoztak. Pedig alapjában véve apró dolgokat kerestek: tésztaszűrőt, litografált (1 kg-os) lisztes, cukrosdobozokat, műanyag mosdótálat. (Erre ott is szükség van, ahol van fürdőszoba!) Az üzletvezetők, az eladók a vevőknek panaszkodnak: sok apró-cseprő háztartási felszerelést évek ói a nem kapnak, ezért mondják gyakran az érdeklődőknek, hogy sajnos, nincs . .. Unják már ők is. Egyik olvasónk szintén mérgelődött. Fél napig tartott, amíg összeszedett három ajtóra való komplett „felszerelést”. Az egyik szak- üzletben csak kilincs, a másikban csak zsanér volt. Hogyan lehetne úgy összehangolni a dolgokat, hogy a kereskedőik, a vevők is jól — eredménnyel! — járjanak? Ha nincs otthon senki.. „Olvastuk az újságban, hogy a gázvezetékek karbantartása során az épületeken belül i$ ellenőriznek a TI- GÁZ szakemberei. Mi történik akkor, ha az ellenőrzés időpontjában nem tartózkodik a lakásban senki?” —érdeklődik levelében Ki J. szolnoki olvasónk. Ilyen esetekben értesítést hagy a szerelő arról, hogy mikor tér vissza, illetve milyen telefonszámon lehet őt keresni. A pince alap- és felszállóvezetékek műszeres ellenőrzését és felülvizsgálatát többnyire a lakók távollétében is elvégzik. Amennyiben kifogás merül fel, az üzemeltető — bérlakások esetében az IKV — figyelmét felhívják a szerelők a szükséges karbantartási munkák elvégzésére, illetve a megrongálódott vezetékszakasz cseréjére, vagy a vezeték áthelyezésére. Utóbbi esetekben arra is figyelmeztetnek, hogy a nyomás alatti vezetékeken elvégzendő munkáknál a TI- GÁZ segítséget nyújt a gáz elzárásával, a kilevegőztetéssel, majd a munka elvégzése után az ismételt bekapcsolással — és természetesen a lakók előzetes és úgynevezett „visszaértesítésé- vel” is. Hozzászólás cikkünkhöz Úttörők — környezetünkért Július 27-i lapunkban „Százmilliós társadalmi munka a környezetvédelemért” címmel cikk jelent meg. írója a megye városaiban, falvaiban dolgozó környezetvédelmi bizottságok tevékenységéről adott tájékotatót. Kovács Sándor jászberényi tanárt e cikk késztette levélírásra. Idézünk soraiból: „ ... a Jászberényben működő környezetvédelmi őrsnek vagyok a felnőtt irányítója. Az őrsöt 1978 végén alakítottam 12—13 éves úttörőkből. Sikerült őket ,.fellelkesítenem” a környezetvédelemmel, a természet szere- tetével. Télen már madárodúkat készítettek, rendszeresen figyelték az oda érkező kis vendégeket, „akik” minTónczos Alajos itt közölt fotója a tsz gépműhelyében készült. Az ekevas tartósítási módja rendkívül érdekelte a vendégeket. (Jobb oldalon: Vello Prints kolhozelnök) dig találtak eleséget is. hisz erről is gondoskodtak a gyerekek. Az állatok, vizek, a levegő, a talaj és a növények védelmével kiselőadásokon gyarapították tudásukat. Az elméleti ismeretek megerősítését szolgálta az öt tanulmányút is. Szarvason, a környezetvédelmi úttörők országos találkozóján az őrs három tagja vett részt a tavaszi szünetben .. . Örültek, amikor a Hűtőgépgyár arborétumában több növényt felismertek: „Ilyet Szarvason is láttunk, de most már nekünk is van ...” Az őrs versenyre hívta Jászberény úttörőcsapatait. A cél: a tiszta, szebb város, környezet. Az úttörőcsapatok még rendszeresebben takarították az iskolaudvarokat, intézményük környékét. Emellett a város parkjaiban is sok társadalmi munkát végeztek... Ősszel bizottság dönt majd, hogy melyik úttörőcsapat tett legtöbbet a környezetvédelemért.” Szerkesztői üzenetek P. J., Szolnok: Hol lei jobb helyen a konténer? Levelének tartalmát ism tétjük a VTVB városgazd kodási intézményével. M eldöntik. Balázs Mihályné, Szóin A kérdéses autóbusz gépi csivezetőjét mi nem név nénk lelkiismeretlenn Neki aztán ugyancsak fisz létben kell tartania a r netrendet, ezt várják t az utasok is. Az is bizony hogy a 8.50-es járat u nem vonult pihenőbe ... Cigarettagyep a futbaiipáiyán MIÉRT OOHÁNYOZNRK AZ ISKOLÁSOK? Kis országunkban tavaly 26,S milliárd darab cigaretta légyott el. Ez a. mennyiség száz tehervonat rakományának felel meg. Egy futballpályát több mint három méter vastagságban borítana be. Földgolyónkat pedig háromszor gyűrűzhetnénk körül az Egyenlítő mentén oz egymás után rakott „kopersószö- gekbőt”. Nem újdonság, s ma már egyenesen kétségbevonhatatlan, hogy a dohányzás ártalmas az egészségre! Mértéktartó vélemények szerint átr lagban minden ötödik kórházi ágyat olyan nő vagy férfi foglal el, akinek betegségét — legalábbis részben — a mértéktelen dohányzás váltotta ki. Éppen ezért különösen nyugtalanító a nonstop-növekedés: 1960-ban még „csak” 15 milliárd 300 millió darab cigarettát adtak ei Magyar- országon, azóta évről évre félmilliárddal több fogy. Ha a cigarettafogyasztást vizsgáljuk, kiderül, hogy minden állampolgárra, még a csecsemőkre is, 2400 cigaretta jut évente. De mivel a dohányzás szempontjából számba vehető lakosságunk mintegy 7 millió, s — a felmérések szerint — a felnőtteknek csak mintegy fele dohányzik, minden tényleges dohányos évente átlag 7600, naponta 20—22 darabot füstöl el. Dr. Füsti Molnár Sándor, az Országos Egészségnevelési Intézet szaktanácsadója arra is felhívja a figyelmet a közelmúltban közzétett tanulmányában, hogy ma már a napi 50—60 darabos fogyasztás sem ritkaság. Ugyanakkor új meg új csoportok csatlakoznak a dohányzók táborához, nagyobbrészt a tanulóifjúság, a fiatalok köréből. Az Országos Piackutató Intézet egynéhány évvel ezelőtti felmérése szerint Magyarországon a férfiak 49, a nők 21,5 százaléka dohányzik. A középiskolás korosztályúak között 36,6 százalékos ez az arány. Más alkalommal azt is megállapították, hogy az elsős gimnazistáknak még csak körülbelül 10, a másodikosoknak 24, a harmadikosoknak pedig 42 százaléka cigarettázik rendszeresen. A szakmunkástanulók körében pedig még ennél is nagyobb az arány. A fővárosi szakmunkástanulóknak több mint 49, a vidékieknek pedig több mint 43 százaléka ugyanis rendszeresen rágyújt. A gimnazisták nagy része saját bevallása szerint a szülők jóváhagyását is elnyerte egészségtelen szokásához, csupán minden negyedik mondotta azt, hogy édesanyja vagy édesapja tiltja aci- garettázást. Miért dohányoznak az iskolások? Füsti doktor arra a következtetésre jut. hogy azért mert a felnőttek — a szülők, a tanárok, az orvosok, a tévé kamerái előtt szereplők — is mind-mind azt teszik. A szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a dohányzás elleni fellépés csak hosszú távon hozhat eredményt. Mindenekelőtt a rászokást kellene megakadályozni. elsősorban a fiatalok nevelésével. Jó lenne, ha az orvos- és pedagógus- képzők tantervében is helyet kapna a dohányzási ártalmakra és az ezzel kapcsolatos magatartásra vonatkozó ismeretanyag. Emellett azonban több tiltó rendelkezés is elkelne a fiatalok egészségének védelme érdekében. Régebben szigorúbban felléptek az iskolások és általában a fiatalok dohányzásával szemben. Úgy tűnik, hogy nagyapáink jobban tudták, hitték, komolyabban vették, hogy a dohányzás fokozottan ártalmas a fejlődő fiatal szervezetre. A tiltás enyhítése, a nagyobb elnézés nem mérsékelte a káros szenvedély vonzerejét. Az iskolákból, az egyetemek, főiskolák tantermeiből is száműzni kellene a ciga- rettázást: a tanulók ne láthassák füstölgő cigarettával nevelőiket — hangsúlyozza Füsti doktor és azt is hozzáteszi. hogy a tévékamera előtt éppúgy tilos legyen rágyújtani, mint a benzinkutaknál. A nyílt .láng, a parázs ügyanis ott sem kevésbé veszélyes. Deregán Gábor Két hét jogszabályaiból A munkabérek, a nyugellátások, s egyéb ellátások kiegészítéséről A lakásépítési kölcsönök felső határáról A munkabérek kiegészítéséről szóló 25 1979. MT sz. rendelet, a nyugellátások s egyéb ellátások kiegészítéséről szóló 26/1979. MT sz. rendelet teljes szövege a Magyar Közlöny 49. számában olvasható. . Ugyanezen közlönyben jelent meg az oktatási miniszter 4 1979. számú rend.elete. Témája: a nappali tagozaton iskolai képzésben résztvevőkkel köthető tanulmányi szerződésekről szóló jogszabály módosítása. Az új szabályozás szerint az állami költségvetési szervek kizárólag a munkaerőhiánynyal küzdő területeken, és csak a nehezen betölthető munkakörökre köthetnek tanulmányi szerződést. Az árintézkedésekkel összhangban a pénzügyminiszter és a városfejlesztési miniszter a 11 1979. sz. együttes rendeletével az egyes lakás- építési kölcsönök felső határát felemelte. A folyamatban levő építkezéseknél mindazon építők, akik a kölcsönszerződést már megkötötték, indokolt esetben — figyelmemmel az újonnan r .egállapított felső határokra — pótkölcsönt igényelhetnek. (A rendelet a Magyar Közlöny 49. számában jelent meg.) A nehézipari miniszter a 11/1979. sz. rendeletével meghatározta a különböző rendeltetésű helyiségek fűtési hőmérsékletének értékeit. A rendeletben előírt belső hőmérsékleti értékek megtartásáért a fűtőberendezés üzemben tartója felelős. A helyiség használói a fűtőberendezés üzembentartóját túlfűtés esetén haladéktalanul értesíteni kötelesek. A jogszabály teljes szövege a Magyar Közlöny 48. számában olvasható. Az állami szervek magán- személyektől és nem állami szervektől történő ingatlan vásárlásainak, árubeszerzéseinek szabályozásáról szóló jogszabály végrehajtását a pénzügyminiszter a 8/1979. sz. rendeletével szabályozta. Állami szerv ingatlant a lakások, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek, illetőleg raktárak bérletéről és béréről szóló jogszabályok rendelkezései szerint bérelhet. (Magyar Közlöny 45. száma.)
