Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-15 / 190. szám
1979. augusztus 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szolnoki Lenin Tsz szervizműhelyében hetente két alkalommal - szerdán és pénteken műszaki vizsgáztatást végez a KPM. Egy-egy alkalommal 50-55 gépkocsit vizsgáztatnak le Őszre készül a mezőgazdaság (Folytatás az 1. oldalról.) nye, a paprika és a paradicsom. betakarításán. Mindent egybevetve kétezer héktár őszi érésű növény törése, kiszedése vár a gazdaságra. A nagy munkára valamennyi betakarítógépet sorompóba állítanak, a kombájnokat is átszerelik, adapterekkel látják el, és ezeket is „bevetik” a kukorica és a napraforgótáblákon. A kertészetnek ugyan kedvezett a meleg, de a kapásnövények még jól hasznosítják a csapadékot a homokos területeken. A hétvégi esőzés némiképpen javított az egyébként jó terméskilátásokon. A tiszaszőlősi Petőfi Tsz egyike azoknak a gazdaságoknak, ahol alapvető alkatrészek hiánya gátolja az őszi munkacsúcsra való alapos felkészülést. Többek között az IFA műtrágyaszóró adapterekhez, a mélyiazítók- hoz, az E—301-es és a E,— 280-as gépekhez nincs megfelelő alkatrész. Az E—512- es gabonakombájnhoz példá— Büszkék vagyunk arra, hogy van egy szolgáltatóházunk, kibírjuk valahogy azt is, hogy emelték egyes szolgáltatások árát. Sehogyan sem tudunk kibékülni viszont azzal, hogy egyre kevesebb az építői kapacitás. Egy családi ház építéséhez, a lakásfelújításhoz, de még a kisebb javításokhoz is „kálvária” kivitelezőt találni. Jászapátiban így vélekednek az emberek a lakossági szolgáltatásokról. A szolgáltatóház fenntartói a Szolnok megyei Fodrász Szövetkezet, a Jászsági Ruhaipari Szövetkezet és a Jászsági Vas- és Zománcipari Szövetkezet, olyan alapvető szolgáltatási igényeket elégítenek ki, mint férfi-női fodrászat, kozmetika, pedikűr, férfi-női méretes szabóság, rád.ió- és tévészerviz. A Vas- és Zománcipgri Szövetkezetnek van háztartási kisgépeket javító rész- légié, a Jászsági Cipőipari Szövetkezet helyi műhelye javító munkát és méretes cipőkészítést vállal. Az áfész üvegező részleggel, egy kölcsönzőbolttal. mosás- és vegytisztító felvevőhellyel járul hozzá a lakossági szolgáltatásokhoz. Segíti a szolgáltató munkát a nagyközségi tanács Költségvetési Üzeme. Lakás- karbantartó részlege szobafestési, villanyszerelői, bául nem kapható hidraulika vezérmű, az E—280-as betakarítógéphez pedig ve- zérműegység. Űgyszintén a rakodógépek több fontos alkatrésze is a hiánycikkek listáján van. A gazdaság szakvezetői egyébként dolgoznak az őszi kampányterv elkészítésén, az alkatrészellátás jelenlegi gondjain úgy is próbálnak enyhíteni, hogy prémiummal ösztönzik a traktorosokat a gépek jobb kihasználására, a jobb minőségű munkára. Ugyancsak prémiumfeltétel az energiatakarékosság is. A gazdaság földjein egyébként az ősziek terméskilátása általában jó, néhány táblán azonban a nyári csapadék- hiány érezteti hatását. A szövetkezetiek szerint sokat segítene, ha a Tisza II. víztároló szivárgó vizét nem emelnék vissza, ezzel a környező területek talajvíztartalma növekednék, a növények az aszályt kevésbé sínylenék meg. Jól jár az a traktoros, munkagépkezelő vagy gépdogos és asztalos munkát végez a lakók megrendelésére. Egy másik egysége fuvaroz, köztisztasági csoportja pedig szennyvízszippantást és szemétszállítást vállal. Hozzájárulnak a szolgáltatások javításához a kisiparosok is. Különböző szakmákban 114 kisiparos dolgozik a nagyközségben, közülük hatvanhárman főállásban. Számuk látszólag elegendő, gond viszont, hogy kevés a lakásépítést segítő szakiparos, a villanyszerelő, a tapétázó, a szobafestő, a parkettázó. Egyáltalán nincs például központifűtés-szerelő. Az előző évekhez viszonyítva visszaesett a Jászsági Építőipari Szövetkezet jászapáti részlegének szolgáltató tevékenysége: például nem vállalnak kislakásépítést. A szükségesnél kisebb szerepet tölt be a lakossági szolgáltatásban a néhány kisiparost foglalkoztató Hajdú-Bihar megyei Szolgáltató Vállalat jászapáti részlege is. A nagyközségi tanács feladatkörébe tartozik a társközségben — Jásziványban — a szolgáltatási igények kielégítése. Jásziványban mindössze egy férfi-női fodrász. két kőműves, egy bádogos végez lakossági szolgáltatást. kocsivezető, aki a gépek gazdaságos üzemeltetésére törekszik az őszi munkák során a mezőhéki Táncsics Tsz-ben. A vezetőség ugyanis olyan prémiumrendszert dolgozott ki, amely ösztönöz az üzemanyag-megtakarításra. Negyedévenként értékelik, hogy ki mennyi energiát takarított meg, annak értékét kiszámítják ás egy részét visszajuttatják a dolgozónak. A szövetkezet egyébként úgy készíti kampánytervét, hogy nehéz betakarításra, esős őszre is számít. Ezt szolgálja többek között a bábolnai típusú új szárítóberendezés üzembe helyezése, amellyel szükség szerint gyorsan és tömegesen száríthatják a nedves kukoricát. A külső munkaerők igénybevételére is megkötötték a szerződést, a középiskolások a fűszerpaprika kézi betakarítását segítik. a honvédségi gépjárművek pedig a szállításhoz nyújtanak majd nélkülözhetetlen támogatást. E. S. Megkezdődött a vadkacsázás az Alföldön Az egyik legszebb és legérdekesebb vadászesemény a vadkacsázás, megkezdődött Szolnok megye tiszai holtágán, tavain és élővizein, amelyeken előszeretettel tanyáznak és rakják fészkeiket a víziszárnyasok. A társaságok tagjai, főleg a hétvégi napokon, szombaton és vasárnap cserkésznek a víz- területék mellett és meglehetősen szaporán kapják puskavégre a repülő szárnyasokat. A vonuló víziszárnyasok idei szaporulata az első jelek szerint jó, várhatóan lesz dolguk a vadászok hűséges segítő társainak, a vizsláknak is. akik nagy ügyességgel halásszák ki a vízbe pottyant zsákmányt. Az idényre külföldi, főleg olasz bérvadászokat várnak. A vendégpuskások nappal gerlézéssel hódolnak szenvedélyüknek, a kora esti órákban pedig vadkacsázásra váltanak át. A megye vadásztársaságai úgy tervezik, hogy a természetes szaporulat gazdagítására a jövőben félvadtenyésztésre rendezkednek be. A vizes területeken, a tavakban, di- gógödrökben februárban csonkítottszámyú vadkacsákat helyeznek ki, amelyeket törzsállománynak szánnak. Ellenőrzésükről. takarmányozásukról intézményesen gondoskodnak. Számításaik szerint a félvadtenyésztéssel megnövelhetik a külföldi piacon jó pénzért értékesíthető. ízletes húsú vadkacsa- állományt. SZOLGÁLTATÁS JÁSZAPÁTIBAN Kevés az építőipari szakember Kivet építtessenek a nagyközség lakói? CYermekegcszségügY hazánkban A nemzetközi gyermekév alkalmából arra kértük dr. Zsögön Éva egészségügyi államtitkárt, vázolja: milyen helyet foglal el a gyermekegészségügy hazánk egészségügyi politikájában? — Magyarországon az anya- és gyermekvédelem a felszabadulás óta folyamatosan az egészségügy kiemelt feladata. Különösen előtérbe állította az 1973-as népesedéspolitikai kormányhatározat,, illetve annak végrehajtása. Egyben hosszú távra meghatározta a gyermekegészségügy fejlesztésének irányait is, megteremtette annak feltételeit. A nemzetközi gyermekév így természetszerűleg nem hozhatott alapvetően újat, erőteljesebbé vált viszont a korábban is megnyilvánuló társadalmi segítés, társadalmi összefogás. A szociálpolitikai intézkedések és részben a szülőképes korúak viszonylag magasabb száma miatt 1973 és 1976 között erősen megnőtt a születések száma. (Sajnos, azóta újból csökkent.) A felszabadulás óta nagy szellemi és anyagi erőket fordítottunk a csecsemőhalálozás elleni küzdelemre. A fejlődést, az eredményeket jól mutatják az adatok: 1938-ban 131, tíz évvel később 94, 1967-ben 37, 1978- ban pedig 24 ezrelékes volt a csecsemőhalálozás. Jelentős különbségek vannak a megyék között. A legjobb eredményt Komárom megye érte el 16,8 ezrelékkel, s a sorban Vas megye 17,3, valamint Nógrád megye 18,7 ezrelékkel következik. Sajnos néhány helyütt még magasak az arányok. Szabolcs- Szatmár megyében 30,7, Somogy megyében 29,1, Tolna megyében 28,5 és a fővárosban 272 ezrelék. A különbségek a további javulás lehetőségét jól mutatják. Az 1—14 éves gyermekhalálozásunk nemzetközi összehasonlításban a jók között van, nem éri el a 0,5 ezreléket. Az anyai halálozás területén is sikerült jelentős eredményeket elérni, hogy csak az utóbbi évekre utaljak, 1974- ben 36, 1978-ban már 19 százezrelék volt. Ennek ellenére mindent meg kell tennünk, hogy gyerekszülésben lehetőleg egy anya se veszítse életét. — Ugyancsak elismert terhes- és csecsemögon- dozó hálózatunk magas színvonalú munkája. Miként vélekedik erről, és a további feladatokról? — 1948-ban az anyák alig egyharmada szült intézetben, s ma már gyakorlatilag minden újszülött szülőotthonban, kórházban jön a világra. Az ötvenes években építettük ki a szülőotthoni hálózatot, megszerveztük az anyatej- gyűjtést és általánossá tettük a terhes- és csecsemő- gondozást, már akkor is ingyenesen. Nagy előrelépést jelentett a hatvanas években kialakított körzeti gyermek- orvosi szolgálat, amely ma Interjú dr. Zsögön Éva államtitkárral a gyermekek 51 százalékát látja el, elsősorban a városokban. Más településeken a gyermekek megfelelő színvonalú ellátását a körzeti orvosak,, védőnők, iletve a munkájukat támogató mozgó- szakorvosi szolgálatok biztosítják. A hatvanas években *. kiépült kórházi hálózat keretében korszerű gyermek- osztályok jöttek létre, s ma átlagban tízezer lakosra nyolc gyermekágy jut, ami nemzetközi viszonylatban is nagyon jó eredmény. A legújabb ellátási formák közül, a család- és nővédelmi tanácsadó hálózatot emelném ki. A szükségletnek megfelelő egyéni anya- és gyermekgondozásra kell mind nagyobb súlyt fektetnünk. Az eddiginél hatékonyabb gondozásra törekszünk, mert az a cél, hogy lehetőleg minden esetben időben ismerjék fel az orvosok az/ esetleges kóros folyamatokat s !"§y elhárításukra időben tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Jelenleg több mint ezer szervezett gyermekorvosi körzetünk van, mint említettem túlnyomó többségben a városokban. Ma még sok esetben jobbnak tartjuk a községek körzeti orvosaira bízni ezt a feladatot a védőnők közreműködésével. Ezzel párhuzamosan fejlesztjük és erősítjük a mozgó-szakorvosi ^ szolgálatot. Azt szeretnénk, hogy legalább két hetenként minden községbe eljusson a gyermekszakorvos, s konzultatív segítséget nyújtson a körzeti orvosnak, a védőnőnek. — Magyarországon az iskolaegészségügynek el- ismerésre méltó múltja van. De milyen a jelene és főképp a jövője? — A hatvanas évektől a körzeti gyermekorvosok látták el az általános iskolák iskolaorvosi feladatait. 1975- ben pedig sor került a kérdés általános rendezésére. Az óvodákat és általános iskolákat ellátó hálózat jól szervezett, részt vesznek benne a gyermek körzeti orvosok és a falusi körzeti orvosok egyaránt. A középiskolásokat ellátó iskolaorvosi hálózat kialakítása azonban nem haladt kielégítően. Budapesten és a megyei városokban sikerült létrehozni a megfelelő létszámú hálózatot, de a többi városban többségben részfoglalkozású orvosok látják el ezt a munkát. Az ellátás színvonalának emelkedését akadályozza, hogy az ehhez szükséges ismereteket az e feladatra irányított orvosok és védőnők nem ismerik kellőképpen. Az iskolákban még sokhelyütt nincsenek meg a feltételek és a szakigazgatási szervek is többet tehetnének,, főleg az ellenőrző munkájuk nem kielégítő. A nemzetközi gyermekév alkalmából több testület vizsgálta az iskolaegészségügy helyzetét, észrevételeikkel segítik az egészségügy munkáját. Remélhető, hogy a következő években számottevő lesz a javulás. Ezt a véleményemet alátámasztja, hogy az ország- gyűlés egészségügyi és szociális bizottsága és az Állami Ifjúsági Bizottság is foglalkozott ezzel a kérdéssel és rendszeresen segíti törekvéseinket az Oktatási Minisztérium is. Ügy vélem, ide kívánkozik néhány gondolat az iskolaérettségi vizsgálatokról, amelynek fontosságát az általános tankötelezettség, valamint az általános iskolák oktatási színvonalának növekedése is aláhúzta. Ma orvosok, pedagógusok, és pszichológusok összehangolt munkával igyekeznek reálisan megállapítani a tanköteleskorú gyermek fejlettségét és biztosítani, hogy minden gyermek akkor és oda kerüljön oktatásra, amikor és ahol képességeit a legjobban ki tudja bontakoztatni. Szeretném megjegyezni, hogy az iskolaérettségi vizsgálatokat tulajdonképpen nélkülözni lehetne, ha a gyermejc születésétől kezdve mindenkor figyelnének az életkorának megfelelő fejlettségre. Így az iskolakezdés időpontjában csupán csak nyilatkozni kellene az iskolaérettségről, a rendelkezésre álló adatok alapján. E cél eléréséhez még hosszú utat kell megtennünk, lényegesen emelnünk kell a gyermekgondozás szakmai színvonalát, javítani kell az orvosok, védőnők és a szülők együttműködését és sokkal jobban ki kell használni az óvodák adta lehetőséget. Az ehhez vezető út újabb állomása lesz, hogy már 5 éves korban szervezetten kezdjük meg a fejlettségi vizsgálatokat. — Hogyan fogalmazná meg a gyermekegészségügyi ellátás célját, s ehhez a követendő utalt? — Orvosok, pedagógusok és szülők közös célja, hogy mind egészségesebb, erősebb, jobban képzett'ifjú generációt neveljünk, s ez rendkívül komplex feladat. Ahogy az Egészségügyi törvény is megállapítja, az egészségvédelem minden állampolgár kötelessége, s a társadalom minden rétegének van e területen feladata. Ha visszanézünk az elmúlt évtizedek- rek azelőtt elképzelhetetlen fejlődést és eredményeket láthatunk. Ha tennivalóinkat nézzük, rendkívüli erőfeszítések szükségességét mutatja a kép. De azt is látnunk kell, hogy társadalmunk kiemelt feladatnak tartja gyermekeink mind jobb fejlődését. Az egészségügy mindenkor kiemelt feladata: a gyermekegészségügy fejlesztése. Di. G. Helyet a badacsonyi szülőnek! A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet! badacsonyi telepén, a hegyoldalon hetven hektárt teraszositanak nagyüzemi szőlő telepítéséhez. A munkát a Dunántúli Meliorációs Vállalat végzi