Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-02 / 179. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. augusztus 2. Polgári védelmi filmnapok a megyében Kétszeresen hasznos gyakorlat Kétszeresen is hasznos az a gyakorlat, amelyet a jászberényi járási polgári védelmi parancsnoksághoz tartozó egyik bulldózeres szakasz hajtott végre a napokban Kapitányréten, a parancsnokság oktató központjában. Az oktatótermek mellé, az épületihez közel levő szabad térségben polgári védelmi gyakorlópálya épül. Ott dolgozott a szakasz ezen a szabad szombaton, és még dolgoznak ezután is jónéhány napon keresztül. Hasznos, mert az építkezés gyakorlat formájában valósul meg. és hasznos, mert a pálya elkészülte után a különböző szak- szolgálati alakulatok ott szerzik meg a szükséges ismereteket, ott gyakorolhatják a különböző mentési, mentesítési teendőket, amelyek rendkívüli időszakban nélkülözhetetlenek. Szabó Imre, a járási polgári védelmi törzsparancsnokság műszaki előadója készségesen mutatja a tervrajzot: — Ide egy „romos épületet” helyezünk el, ahol az életmentéstől a romeltakarításig mindenben gyakorlatot szerezhetnek az alakulatok tagjai. Itt egy „romos út” Szabó Imre az építkezés tervrajzát ismerteti a szakasz parancsnokával és tagjaival lesz, ahol az útnyitást gyakorolhatják, két oldalt meghibásodott közművek lesznek és készül egy huszonöt személy részére megfelelő árokbúvóhely is. Mindez egy 250 méterszer 52 méteres területen. — És kik építik? — A jászapáti Velemi Endre Termelőszövetkezet műszaki-mentő komplex százada vállalta az építést, és előreláthatólag augusztus 31- re be is fejeződik. Azután birtokukba vehetik a járá- sunkbeli és a jászberényi polgári védelmisek, valamennyiünk hasznára. Július 16. óta a megye filmszínházaiban több polgári védelmi témájú filmet láthat a közönség. A megyei mozi üzemi vállalat és a megyei polgári védelmi parancsnokság által szervezett filmnapokon, a bemutatott filmeken keresztül megismerhetjük, milyen helyet és szerepet tölt be az ország védelmében a polgári védelem, hogyan történik rendkívüli esetben a lákosság riasztása, milyen magatartási szabályoknak kell megfelelnie, hogyan történik a tüzek oltása. Emellett bemutatják a Gemenc ’78, a Mit tenne ön, ha... ?, a Hadgyakorlat fegyver nélkül, a Tűzmegelőzés, a Tűzkatasztrófák, a Gyakorlatozik a lákosság című filmalkotásokat is. Ezeket a filmeket Török- szentmiklós, Kisújszállás, Karcag, Tiszafüred, Túrkeve után ma és holnap a mezőtúri Szabadság, augusztus 6- án és 7-én a kengyeli Alkotmány, 9-én és 10-én a kunszentmártoni Körös. 13-án és 14-én a jászberényi Lehel, 16-án és 17-én a jászapáti Táncsics, 21-én és 22-én a szolnoki Vötös Csillag 23-án és 24-én a szolnoki Tallinn filmszínházban mutatják be. A vetítések minden alkalommal és minden moziban délután 3-tól 5 óráig tartanak, megtekintésük díjtalan. Romokkal borított óvóhelyekről Emberek mentése Háborús helyzetben, az ellenség támadása esetéin számolni kell azzal a kritikus esettel is, hogy — üzemben vagy lakóházban egyaránt — emberek nagy csoportjai szaruinak össze a lerombolt épületek alatti óvóhelyeken. Ezekről az óvóhelyekről az emberek kimentését a leggyakrabban a kijáratokat elzáró hatalmas romhalmaz akadályozza. A második világháború számos példája bizonyította, hogy nagyon sok ember életét lehetett volna megmenteni, ha kellő számú és szakmai jártassággal, megfelelő műszaki felkészültséggel rendelkező erő állt volna szükség esetén rendelkezésre, hogv a támadás befejezése után azonnal és hatékonyan megkezdjék a romokkal borított óvóhelyekről az emberek kimentését. A polgári védelem műszaki egységei, az üzemi önvédelmi erők gyakorlati foglalkozásokon sajátítják el a mentési műveletek munkafázisait. A mentőerők munkához fogása előtt alapvetően döntő fontosságú, hogy a felderítő egységek a szükséges mérések elvégzésével megállapítsák — ha nem hagyományos támadóeszközt, hanem nukleáris tömegpusztító fegyvert alkalmaztak a támadók — a sugárszennyezettség mértékét. Sugárszennyezett területen ugyanis csak össz- fegyvernemi védőöltözetben szabad tartózkodni, dolgozni. Szerencsésebb esetben — amint a képen is látható — a mentés helye a sugárszeny- nyezett zóna határán kívül esik, így ott védőöltözet nélkül is lehet tevékenykedni. A daruk, a markológépek hatékony közreműködése esetén sem sikerül mindig gyorsan megtisztítani az óvóhely bejáratát. Ilyenkor a lehetőségek számításba vételével mennyezet- vagy faláttöréssel kell megközelíteni az óvóhelyen rekedteket. Mivel azonban az óvóhelyen minden bizonnyal fogytán van a levegő, haladéktalanul meg kell kezdeni a továbblépéshez szükséges levegő biztosítását szolgáló munkálatokat. Például légkompresszor szakszerű alkalmazásával gyorsan lehet a mennyezeten rést nyitni, amelyen keresztül megoldódik a levegő biztosítása. Az emberek kimentéséhez nagyobb nyílást kell készíteni — hiszen elképzelhető, hogy az óvóhelyről esetleg ájult sérülteket is a felszínre kell hozni, és a vasbetonfal vagy tetőzet áttörésében egymást kiegészítve dolgozik a légkompresszor és a lángvágó kezelőszemélyzete. A kívánt nyílás elkészülte után megkezdődhet az emberek kimentése, illetve a sérültek helyszíni elsősegélyben részesítése. A mennyezeten át történő mentésnél jó szolgálatot tesz a csörlő és a mentőkosár, amelyben biztonsággal lehet a felszínre emelni az embereket. Igaz, ez a munka döntően a polgári védelem szakegységeinek beosztottjaira vár, de jó tudni mindenkinek, hogy ilyen kritikus esetben azzal segíthetjük leginkább a polgári védelem mentőerőit, ha nyugodt, pánikmentes magatartást tanúsítunk. A szakmai felkészítés ugyanis egyértelműen azt a célt szolgálja, hogy mindannyian meggyőződhessünk : a polgári védelem erői minden kritikus helyzetben — ipari vagy természeti katasztrófa, esetleges háborús konfliktus — készek az emberi életek mentésére. Egészsógllgylek Jászfónyszarubó! Kiképzésen Kapitányréten Mentési gyakorlat Vidám női csevegéstől hangos a jászberényi járási polgárvédelmi parancsnokság kapitényréti gyakorló bázisa : a jászfényszarui kalap- gyár két egészségügyi szakasza készülődik a kiképzésre. Miklós István, a járási parancsnokság munkatársa a gondos és büszke „gazda” lelkesedésével bemutatja a gyakorlóhelyet. — Egy régi iskolából alakítottuk át magunknak az elméleti képzésre szolgáló épületet. Még pedig a járás termelőszövetkezteinek kezdeményezésére. Amikor elhatározták, hogy a polgárvédelmi alakulatok számára gyakorlóteret, raktárakat hoznak létre, társakat kerestek hozzá, ötletük meghallgatásra és követőkre talált az ipari szövetkezeteknél, üzemeknél. — A jászfényszaruiak hányán jöttek el a kiképzésre? — A két szakasz mintegy ötven tagú, és miután a kalapgyárban többségükben nők dolgoznak, az egészség- ügyi szakaszok hetven-nyolc- van százaléka a gyengébb nemből áll. Felhangzik a „sorakozó!” és a jókedvűen nevetgélő lányok, asszonyok — itt-ott egy-két férfi — katonákhoz méltó fegyelmezettséggel tesznek eleget a parancsnak. A hamuszínű egyenruha ugyan egy kissé szokatlan számukra, a csizma azonban láthatóan megnyerte tetszésüket: akár utcán is hordhatnák. — A mai kiképzés főleg az alaki gyakorlatokra épül — világosít fel Miklós István. — Versenyre készülünk, s nem mindegy, tudnak-e gyorsan sorbaállni, elsajátították-e a vigyázz-menetet, mert fontos a szakaszok „fellépése” is. Egyébként természetesen főként elsősegély- nyújtást, mentést gyakorolnak. hiszen ez a dolguk. Pár perces pihenő közben megszólítok egy egészség- ügyist. — Mióta vesz részt a polgárvédelemben ? — kérdezem, miután bemutatkozunk, és megtudom, hogy Palócz Miklósnénak nevezik. — A gyárban körülbelül öt étüfe. de előtte is tagja voltam egy századnak. Az egészségügyiekhez azért kértem magam, mert hosszú esztendőkön keresztül vöröskeresztes aktíva voltam, jelenleg is az vagyok. A kalapgyárban pedig varrónőként dolgozom. — Előfordult-e már, hogy a gyárban jól tudta hasznosítani az egészségügyi kiképzések során tanultakat? — Hogyne, többször is. Nemrégiben például egy tű eltört a mellettem dolgozó kolléganő gépén, és megsértette az ujját. Szinte ösztönösen használtam a sebkötözésben szerzett jártasságomat. A pihenőnek vége, kezdődik az elméleti oktatás. Habár ez esetben a szabad levegőn tartják a képzést, de a bázison kitűnően felszerelt tanterem is van. írásvetítővel. filmvetítővel, egyszóval mindazokkal az eszközökkel, amelyet bármelyik iskola is megirigyelhetne. Kapitányréten tehát minden lehetőség adott az alapos felkészüléshez. AZ ELZÁRKÓZÁS 11 radioaktív kiszóródás (maradó sugárzás) és az áthatoló sugárzás elleni védekezés egyik módszere A védekezés célja: egyrészt az, hogy ne kerüljenek az emberek szervezetébe, bőrfelületére nukleáris fegyver robbanásakor keletkező és szerteszóródó — a szél útján nagy távolságokba is eljutó - radioaktiv szennyezettségű, sugárzó anyagi részecskék. Másrészt az, hogy megfelelő „árnyékolással" csökkenthessük az áthatoló sugárzás erejét. A radioaktív kiszóródás elleni védekezés lényege, hogy olyan helyiségben tartózkodjunk, amely a lehetőségekhez képest minél jobban el van szigetelve a külvilágtól. Erre legalkalmasabbak a légmentesen zárható óvóhelyek, de a lakóházakban is kellő védelmet tudunk teremteni magunknak. Alapvető teendők lakóházakban: a lakóháznak azt a részét válasszuk ki a huzamosabb benttartózkodásra, amelynek a legkevesebb ablaka és ajtaja van, távol van terasztól vagy nyitott folyosótól (többszintes épületben lehetőleg a középső szinten legyen ez a helyiség). Ezután jól zárjuk be az ajtókat, ablakokat, tömjük be a kémény- és szellőzőnyílásokat. Az ajtók, ablakok réseit még külön tömítsük el, ragasszuk be ragasztószalaggal, ragtapasszal. Az ajtókra és ablakokra még külön erősítsünk belülről nedvesített ponyvát, sátorlapot, vastag pokrócot, így biztosíthatjuk, hogy külső szennyezett légtértől elzárt szobában tartózkodunk, ahová a radioaktív por nem kerülhet be, csak szűrt levegő. Tilos ebben a helyiségben dohányozni, nyílt lángot használni és tartózkodni kell minden felesleges mozgástól, mert ezek miatt a zárt lakás levegője hamarabb elfogy. A levegő pótlását vagy porszűrőberendezéses szellőztetővei, vagy szükség, szerinti szellőztetéssel — mindig csak szélárnyékos oldalon — biztosítsuk. Sem az élelmiszereket, sem az ivóvizet ne tartsuk szabadon. Az élelmiszereket celofánban, pergamenpapírban, gumírozott szövetben, polietilén fóliában légmentesen csomagolva tartsuk. Az ivóvizet pedig termoszban, iól záródó bádogkannában, du- gós fémdobozokban, vagy egyéb zárható, tiszta edényben tároljuk. A lakások végleges elhagyásáról a polgári védelmi szervek rádión, hangosbemondón, hírvivők útján értesítik a lakosságot. Az elzárkózás ideje alatt a lakásokat csak különösen indokolt esetben lehet elhagyni, akkor is csak rövid időre és csak egyéni — légzés- és bőrfelület — védőeszközökben, amelyeket a külső légtértől lezárt lakrészbe történő visszatérés előtt le kell vetni és megtisztítani a cipővel együtt. Az áthatoló sugárzás elleni védekezés fő feladatai: az áthatoló sugárzás tulajdonsága, hogy mélyen behatol az anyagokba, de minél vastagabb és tömörebb szerkezetű anyagba ütközik, annál inkább veszít erejéből. Ezért az elzárkózásra berendezett lakószoba falait, ajtajait és ablakait le kell „árnyékolni”, azaz megvastagítani. Például jó védelmet nyújt, ha az ablakok elé vagy közé kisebb homokzsákokat rakunk. A vékonyabb falak elé kívülről téglából, vályogból, földből védőfalat húzunk, belülről pedig meg-» oldás az is, ha újságpapír- kötegeket, tele ruhás- vagy könyvszekrényt, más bútorokat helyezünk. Elzárkózás esetén a tökéletesen lezárt helyiségbe 1— 2 napi élelmet, vizet, fekvőhelyeket, gyógyszert, kötszert és egyéni védőfelszereléseket okvetlen előre helyezzünk el! Állattartóknak gondoskodniuk kell az istállók. ólak hermetikus lezárásáról, árnyékolásáról, a szellőztetés biztosításáról, az állatok lét- fenntartásához szükséges takarmány és ivóvíz biztonságos, az előírásoknak megfelelő tárolásáról, védelméről is.
