Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-13 / 162. szám
1979. július 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A párt elkötelezett harcosa Kisközségek jövője 75 ÉVE SZÜLETETT RÓZSA élő kortársai, harcostársai úgy emlegetik Rózsa Richárdot, minta hivatásos kommunista forradalmár példaképét. Értelmiségi származása is segítette, hogy fiatalon megismerkedjék a kommunista tanokkal, s legyen általuk elkötelezettje a forradalom ügyének; kiemelkedő harcosa majd hősi halottja a magyar munkásmozgalomnak. 75 évvel ezelőtt, 1904. július 12-én született Budapesten. Édesapja út-, vasút- és hídépítő mérnök volt, aki fiainak, Richárdinak és Ferencnek egyaránt lehetőséget teremtett arra, hogy diplomás emberek lehessenek. Rózsa Ferencet, a Szabad Nép első szerkesztőjét bátyja, Rózsa Richard vezette be az illegális munkába. Iskoláit Zágrábban. Kaposvárott és Budapesten végezte. érettségi után vegyész- mérnöki oklevelet szerzett. (Egyidőben a Zeneművészeti Főiskolát is látogatta, ahol fuvolázni tanult.) Diplomájának megszerzése után ,— 1924-ben — németországi, ausztriai tanulmányutat tett, hogy ismereteit és már addig megszerzett nyelvtudását is tovább gyarapítsa. Hazatérte után gyógyszerárugyár- ban dolgozott, s mint vegyész, tagja lett a Magán- tisztviselők Szövetsége vegyészeti szakosztályának. A szakosztály titkára ekkor Fürst Sándor volt, aki a nagytudású, haladó nézeteket valló Rózsa Richár- d,ot rövid idő elteltével bevonta az illegális mozgalomba. 1926-ban felvették a KIMSZ-be. Mint a szociáldemokrata párt baloldali ellenzékének tagja széleskörű ismeretségre és kitűnő tömegkapcsolatokra tett szert. Neve hamarosan ismertté lett a rendőrség előtt is, ezért 1927-ben, egy időre, vidékre távozott. Miután visszatért Budapestre, az Űjlaki Téglagyár laboratóriumában vállalt állást, és illegális tevékenysége még jobban kiszélesedett. Röpiratokat írt, 1928-ban Nemes Dezsővel együtt szerkesztette és állítatta elő az Ifjú Proletár című kommunista lapot. Ekkor lett a KIMSZ központi titkárságának is tagja. 1929 februárjában 51 ifjúkommunista társával együtt letartóztatták. „Az előállítottak kihallgatása során minden eddigi tapasztalatot felülmúló konokság- gal találkozunk” — jelentette róluk a rendőrség. Tárgyalásukra csak majdnem két év múlva. 1930 őszén került sor. Rózsa Richárdot három és fél évre Ítélték. Szabad,ulása után ismét aktívan kapcsolódott be a mozgalmi munkába. A budapesti pártbizottság tagjaként Sallai és Fürst megmentése érdekében röpiratokat szerkesztett. A két kommunista vezető mártírhalála után, 1932 őszén ismét vidékre ment illegális pártmunkát végezni. A Kommunisták Magyarországi Pártja Parasztbizottságának lett a vezetője. Több mint három évig dolgozott az agKöztünk Szárazság a kiskertekben — Az idén sokkal kevesebb zöldséget adnak el a kistermelők, mint tavaly — mondta Csontos 'Kálmánná, a Szolnok és Vidéke Áfész tiszajenői telepének felvásárlója. Az elmúlt évben zöldborsóból például majd négyszer annyit adhattam át a ZÖLDÉRT-nek, mint az idén. Szolnok megye zöldség- termelésének mintegy 15— 20 százaléka származik a házkörüli kertekből. Az idén sajnos a kistermelőket sem kímélte a szeszélyes időjárás. Ez cseng ki Csontos Kálmánná szavaiból. — Az aszály, majd a hűvös eső miatt nem volt jó a termés hagymából, s a zöldbab is gyéren hoz. Az előbbiből például tavaly 60 ezer csomót vásároltunk, az idén pedig csak ötezret. Zöldbabból, habár ebben az évben később érik, a múlt hónapban annyit hoztak be a termelők, mint 1978-ban egy nap alatt. — Gyümölcsből sincs jó termés? — Tavaly egyáltalán nem vásároltunk fel. Most pedig volt, bár nem sok, 5 mázsa meggy és egy kevés cseresznye. Ezt mondta a felvásárló. Hogyan vélekedett minderről a termelő? — A borsón nem nagyon látszik a rossz idő — mondta Gulyás László, miután megtudta, hogy miért keresem. — Ugyanannyi termett belőle, mint tavaly. Most is 5—6 mázsát vittem az áfészhez. Annál rosszabb a bab. Ügy negyven százalékkal kisebb lesz a termés. Az érés is elhúzódott, a szá®fzság miatt. TÖBB A MUNKA, DE A PÉNZ IS — Látom, fóliázik — mutattam a kertben feszülő sátrakra. — Igen, azzal is foglalkozom. Megéri csinálni, csak ahhoz nagyobb „beruházás” kell. így aztán csupán ekkora területen tudok primőrt termelni. Pedig anyagilag is jobb, mint a szabadtéri termesztés. Idén például uborka, paradicsom és paprika volt a fólia alatt. Az uborka prímán sikerült. Ez nem mondható el viszont a paradicsomról, ami az idén nem jött be. — Szabad földön mit termel? — Borsót és zöldbabot. Körülbelül háromszáz négyszögölön. — Megéri zöldségtermesztéssel foglalkozni? — Jobban kifizetődik, mint az előbbi állásom. — Miért, „főállásban” termeli a... — Igen persze. Nem is lehetne mellékfoglalkozásként ekkora területet rendben tartani. Előtte Szolnokon, a meteorológiai állomáson dolgoztam. Az jobban érdekelt, és jobban is szerettem csinálni, de itt meg több a pénz. Bár igaz, lényegesen több a munka is. UBORKAÓRIÁSOK — Itt a nagy kert. Nem állhat üresen — mondta Szabó Jánosné, aki idős kora ellenére szívesen foglalkozik még kertészkedéssel. — Az unokaöcsémmel együtt neveljük a palántákat. Van itt nagyon sok minden. Paradicsom, paprika, zöldbab, de volt borsó is. — A felvásárlókkal meg van elégedve? Nem volt még nézeteltérés? — Á, nem. Szabott árak vannak és hiába is vitatkoznánk. Őket is köti a szabály. Az aszály nyomot hagyott RICHARD rárproletariátus és a szegényparasztság között, szüntelenül szervezve, tanítva őket. 1935-ben ismét letartóztatták. Egy ezidőből keltezett rendőrségi jelentésben a következőket írták róla: „Rózsa Richárd, kommunista vezetőségi tag, aki tagadásával szemben minden valószínűség szerint a parasztság területi bizottságának a vezetője. Magas megbízatása mellett szól a nála talált különleges jelvény. Egy forgatható korong és az alatta levő lapon látszólag értelmetlen jelek, melyek a korong huzamosabb forgatása után a KMP betűit adják vissza tisztán. Továbbá a Rózsa birtokában talált könyv- jegyzék, amely a kommunista világmozgalom nevezetesebb és értékesebb műveit tartalmazza, s amelyek jórészt a parasztkérdéssel foglalkoznak”. (1935. csendőrségi jelentés, okt. 25.) Ismét három és fél évre ítélték. .. 1939. nyarán szabadult a szegedi Csillag börtönből. A párt ekkor a Szovjetunióba küldte gyógyulni és tanulni. ahol egy tudományos kutató intézet vegyészeként dolgozott 1942-ig. A német fasiszta támadás után önként jelentkezett a Vörös Hadseregbe, s ejtőernyős- rádiós kiképzést kapott. 1943-ban azt kérte, hogy küldjék haza Magyarországra illegális munkára, a fegyveres ellenállást szervezni. Lengyelországon keresztül akart hazajutni. Június 2-án éjjel Varsó közelében ejtőernyő segítségével földet ért ugyan, de társa hasztalan kereste, nem talált rá. Rózsa Ri- chárdnak nyoma veszett... Vida Sándor Kevesebb zöldség termet! a kertészetekben. Jó néhány zöldségfajtából kevesebb lesz, mint tavaly. Borsóból és zöldpaprikából már biztos, hogy az idei termés elmarad a várakozásoktól. Uborkából is alacsonyabb hozam várható, ezért a kistermelők a veszteségen úgy próbálnak „segíteni”, hogy hagyják nagyobbra nőni a termést. (Legalábbis ezt tapasztalták a ZÖLDÉRT-nél.) A „rafinált” fogás azonban legtöbbször nem hozza meg a várt hasznot, mert a méreten felüli uborkákért kevesebb pénzt fizethet a felvásárló. Hesz Viktor A kisközségek jövője, lakóinak életkörülményei az ország lakosságának csaknem 20 százalékát közvetlenül érintik. Azt is jelenti ez, hogy minden ötödik állampolgárunk nehezebben boldogul, mintha városban élne? A kérdésre választ S. Hegedűs Lászlótól, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárától kértem. — A tudományos vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a nagyobb lélekszámú településeken vagy azok egy-egy peremkerületében is kialakulhatnak szerényebb, rosszabb életfeltételek. Tehát önmagában az, hogy egy település mekkora, még nem határoz meg semmit. Az a szemlélet viszont, hogy egy 500—600 lakosú falu eleve életképtelen, vagy szükségképpen ott alacsonyabb szintű az ellátás, hibás. Éppen ezért kisebb települések is lehetnek teljes értékűek. — Valójában milyen értékűek? — Az, hogy csökkentsük a falu és a város közötti különbséget, a felszabadulás óta legfőbb politikai céljaink egyike. A megvalósítás a villamosítással kezdődött s már csaknem annak is egy évtizede, hogy közutat kapott s vele autóbusz-közlekedést minden 200 lakosnál többet számláló falu. Hasonlóan hatalmas a fejlődés az életszínvonalban. Történelmi tény, hogy falvaink- ban minden második ház 1945 után épült. Éppen most jártam a Felső-Tiszavidéken. amely valamikor a legelmaradottabb területnek számított. Utoljára az államosítások idején töltöttem errefelé két hetet. A kontraszt óriási. Pedig ezen a vidéken a foglalkoztatottak több mint fele dolgozik a mezőgazdaságban, míg országosan ez az arány már csak 17 százalék. A legkisebb községet is öthat járat köti össze a székhelyközséggel és Nyíregyházával. — A szabolcsi példához nyilván számos hasonló felemlíthető. Mégsem mondhatjuk azt. hogy általánosságban felhőtlen a kistelepülések alapellátása. Mi lehet ennek az oka? — Az a szűkén értelmezett racionalista szemlélet, amely jónéhány falu ellátásában ma is érvényesül. — Például azt mondták, hogy a a bolt nem kifizetődő, hát bezárták. Vagy: hozzuk el onnan az iskolát, szüntessük meg a könyvtárat. Ezek az intézkedések sok kárt okoztak. s így a kis települések jórésze a magárahagyottság érzetével küzd. Azért, mert ezek a falvak cserébe, ellentételként nem kaptak semmit. A tanács, az iskola s alkalmasint az üzem székhelyközségbe kerülése nem jelentheti a kis lélekszámú társközségek önállóságának, területi demokratizmusának a végét. Tehát ha csak azt nézzük, hogy mi a gazdaságos, abból könnyen kimaradhat az ember. Azt kell keresni, hogy az egyébként bevált központosulás mellett, milyen módszerekkel tudjuk biztosítani az életszínvonalat, jó közhangulatot szavatoló feltételeket. Szűnjenek meg a ráfizetéses boltok ,he^ lyettük azonban minél gyorsabban épüljön ki a mozgóbolt hálózat, amely a SZÖ- VOSZ és a népfront együttműködése révén jött létre. Hasonlóan jó kezdeményezés Borsod megyében a hozom- viszem szolgálat, amelynek üzemeltetői különböző áfé- szek, ktsz-ek. Ez a fajta megoldás már kis falvak esetében is rentábilissá teszi a legkülönfélébb lakossági szolgáltatást. Hangsúlyozni kívánom, hogy faluhelyen is megteremthetők az urbánus feltételek, s akkor még ott vannak az „ingyenes” szolgáltatások, mint a csend, a jó levegő, az egészségesebb környezet. — Ezekkel a kedvezményekkel önmagában még nem lehet maradásra késztetni az embereket... — Kétségtelenül. Évente az öt nagyvárosba és a megyeszékhelyekre 60—70 ezer ember települ be. Számos megyében felismerték, hogy amennyiben a megyeszékhely olyan ütemben népesedik. mint az utóbbi 10—15 évben, úgy ez a tény a fejlesztési költségek zömét felemészti. Márpedig ha csakugyan magasabb szintű kulturális. oktatási, egészség- ügyi, kereskedelmi ellátást akarnak megteremteni, akkor oda kell hatni, hogy az emberek maradjanak a lakóhelyükön. a falvakban, nagyközségekben. közepes városokban. — Vagyis többet kell áldozni ezekre a településekre. A XI. kongresszus határozottan kimondta, hogy növelni kell a kisközségek fejlesztésére szánt összegeket. Növeltük-e? — Sajnos az arányok inkább romlottak mint javultak. Az ország lakosságának a felét tömörítő községek részesedési aránya csökkent valamelyest. Az elosztásnál a falvak, beleértve a székhelyközségeket is, a fejlesztési összegeknek csupán a 10 százalékát kapják. Éppen azért a VI. ötéves terv előkészítésénél mi nagyon határozottan azt az álláspontot képviseljük, hogy javuljanak az arányok. Ne nőjenek a különbségek, nem az állampolgárok életviszonyaiban, hanem a javak elosztásában, hiszen egy nagyvárosban nem 1943-ban A CHINOIN nagytétényi gyáregységének műszerüzemében sokféle speciális műszert, gyógyszer-analitikai berendezést készítenek. A különféle rendeltetésű műszerek egy részét a hazai gyógyszer- gyártásban használják fel, de exportálnak is belőlük a KGST-orszá- gokba. A képen: Az EXPLIDET-5 telepített ötcsatornás oldószergőz, gázérzékelő és riasztóberendezés ellenőrzése élnek sokkal jobban az emberek, mint falun — a nagyobb ráfordítás ellenére sem. És pedig azért nem, mert a város, fejlesztési ösz- szegeinek nagyobbik részét, arra kénytelen fordítani, hogy a betelepülő embereket ellássa lakással, alapvető szolgáltatásokkal. Így nem tudja azt a városias fejlesztést megvalósítani, amely 'feltétlenül szükséges lenne. Ezért nem épült például Budapesten sokáig színház, mozi, de még kórház sem. A legtöbb megyében az a helyzet, hogy az apró falvakban körülbelül annyian élnek, mint a megyeszékhelyen, tehát ott is kell nyújtani valamit. A falvak fejlesztése nem túlságosan sokba kerül, hogy mást ne mondjak: a vezetékes víz megoldása nagyságrendileg olcsóbb, mint a városban. A. fejlesztésnek a jelenlegi gazdasági helyzetben azonban elsősorban jelképesnek kellene lenni, vagyis hogy minden községben minden évben történjen valami. Mi ezt a jelszót szeretnénk érvényesíteni. A kisebb települések lakossága sokkal többet tesz saját erejéből, öntevékenyen pátriája fejlesztéséért. Az egy lakosra jutó társadalmi munka összege falun évente nem ritkán az 1500 forintot is eléri! A fejlesztés 50—80 százaléka így voltaképpen a lakosság közadakozásából vagy konkrét munkájából származik. — A meglehetősen pejoratív „falusi” titulus ma is erősen tartja magát. Mikor kerül végleg feledésbe? — Vannak, akik pejoratívnak tartják, vannak akik nem. Sőt: találkoztam olyanokkal. akik kifejezetten büszkék rá. Azonban az kétségtelenül a társadalom feladata. hogy a kistelepüléseken élő emberekben rejlő lehetőségeket feltárja, hiszen mondani sem kell, hogy ezek változatlanul igen nagyok. Mert ma még bizony ahhoz, hogy falun valaki — ha nagyon tehetséges is — azzá legyen, amire kénes, tudóssá. mérnökké, államférfivá, még sok mindent kell tenni. Hiányoznak a tehetségkutatásban azok a lelkes emberek, tanítók, akik valamikor „a nemzet napszámosai” voltak. Valahogy az a nagy csillagszórás, ami a fölszabadulás után volt. mikor kis falvakból számosán kerültek az ország szellemi és politikai vezető posztjaira, alábbhagyott. lelassult. — Gondolom, az alapellátás meglevő gondjainak, fogyatékosságainak orvoslása elindíthatja újfent azt a bizonyos csillagszórást. — Igen. de ehhez a falu sokkal több figyelmet, törődést kell hogy kapjon. Kertész Péter Ülésezett a szállítási bizottság Tegnap délelőtt a törökszentmiklósi állami gazdaság szenttamási üzemében ülést tartott a Szolnok megyei szállítási bizottság. A tanácskozás legfontosabb napirendi pontjaként a nyári és az őszi mezőgazdasági, betakarításra történő felkészülés teendőit tárgyalták meg. A megyei tanács és a Teszöv képviselői ismertették a várható járműigényt, majd megvitatták a szükségletek és a lehetőségek összehangolásának módját. Széllovasoknak A balatonboglári Balaton Ipari Szolgáltató Szövetkezet megkezdi a vitorláslécek sorozatgyártását. Ha az első tíz az idén beválik, jövőre a nagyközönség is vásárolhatja a „széllovakat”.
