Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-01 / 152. szám
1979. július 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Kétszázhatvankilenc új tanító A szolnoki kulturális hetek mérlege Diplomaosztó ünnepség Jászberényben Kisné Kovács Agnes átveszi a jeles diplomát Kétszázhatvankilenc frissdiplomás tanító hagyta el az idén az alma mátert, a jászberényi Tanítóképző Főiskolát. A százhúsz nappali tagozatos, államvizsgázott hallgató tegnap délelőtt a Déryné Művelődési Központban vehette át az oklevelet A meghitt hangulatú ünnepségen Kopácsy Béla, az iskola főigazgató-helyettese búcsúztatta el a fiatal tanítókat, adott jó tanácsokat munkájukhoz. Beszédében méltatta az elmúlt tanév eredményeit, a hallgatók tanulmányi, közösségi munkáját. Megállapította, hogy a tanítójelöltek idén is igen eredményesen szerepeltek a tudományos diákköri konferenciákon, sokszínű pályamunkáikban értékes, az új tantervekhez kapcsolódó tapasztalatokról. kísérletekről adtak számotl Elismeréssel illette a főiskolai KlSZ-szer- vezet tanulást ösztönző tevékenységét, a kulturális és a sportéletben játszott szeretjét. A továbbiakban Kopácsy Béla a tanítói hivatás felelősségéről, szépségeiről szólt. — Többek között arra hívta fel a fiatal pályakezdők figyelmét, hogy különös gonddal ügyeljenek az iskolába lépő hatéveseket érő első hatásokra, hiszen ezek meghatározóak a kisdiákok további fejlődésére. A munkához való viszony, a közösségi magatartás, a jó szokások ki-< alakítása, fejlesztése a tanítók legfőbb feladataihoz tartozik. S éppen ez, az emberformálás jelenti a hivatás szépségét, ébreszti fel a felelősségtudatot. Végül a főigazgató-helyettes sok sikert, boldogságot kívánt a búcsúzó hallgatóknak. Az ünnepi beszéd után dr. Fábián Zoltán főigazgató átadta a fiatal tanítóknak a diplomát, majd az intézmény kamarakórusa adott műsort. Közművelődési táborok a megyében A nyár folyamán ismét számos közművelődési tábor nyitja meg kapuját a megyéből s az ország különböző tájairól érkezett fiatalok előtt. A legnépszerűbb, s örvendetesen a legelterjedtebb köz- művelődési táborforma idén is az olvasótábor. A megyében tizenegy olvasótábort szerveztek, zömmel általános iskolásoknak, de szakmunkástanulók és felnőttek részére is. A szervezők, jó pedagógiai érzékkel külön olvasótáborokat hívtak létre a cigánytanulók és a hátrányos helyzetű általános iskolás gyerekek számára Tiszaőr- sön, Mezőtúron, Jászberényben. illetve Túrkevén. A táborok remélhetőleg az idén is nagy segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a gyerekek, de a felnőttek is, megismerkedjenek az olvasás örömével. Karcagon immár hagyományosan rendezik meg az Tegnap Nyíregyházán a Széchenyi István Közgazda- sági Szakközépiskola aulájában ünnepélyesen megnyitották a IV. országos nép- művészeti kiállítást. A több mint 300 kiállító 1814 munkáját — hímzéseket, szőtteseket, fafaragásokat, népi ihletésű bútorokat, gyermekjátékokat — a közönség július 31-ig tekintheti meg. Az ünnepi megnyitó alkalmából adták át a rendező szervek díjait. 40 egyéni al- kotónák és alkotócsoportot képviselő szakkörvezetőnek nyújtották át az országos pályázat arany-ezüst és bronzamatőr képzőművészek táborát, amelynek idén július 1-től a berekfürdői általános iskola ad otthont. A résztvevők művész-tanárok irányításával grafikával, festészettel, szobrászattal és kerámiakészítéssel foglalkozhatnak. s ismereteiket számos képzőművészeti előadás, filmvetítés segítségével bővíthetik. Tiszakürtön ugyancsak amatőr képzőművészek táboroznak július 16-tól. Túrkevén pedig a helyi képző- művészeti kör alkotótáborát rendezik meg július 8-tól. Első ízben rendeznek idén július 15. és augusztus 11. között régészeti tábort Berekfürdőn. A résztvevő nyolcvan középiskolás két turnusban, a Damjanich János Múzeum karcagi ásatásainál segédkezik. Hasznos munkájukon túl. természetesen betekintést nyernek a régészek munkájába, megismerkednek a tudományág izgalmas területeivel. plakettjeit valamint a mozgalom legmagasabb elismerését, a Gránátalma-nívódíjat. Ez utóbbiban részesült Csá- szi Ferenc hajdúszoboszlói, Tőke Imre nagytilaji. Kozák Éva mezőtúri, Veszprémy Józsefné szombathelyi, Papp Mihályné székesfehérvári és Tóthné Petras Anna budapesti népművész. Ugyancsak Gránátalma-nívódíjat kapott a fóti gyermekváros hímző- és szövőszakköre. Vasárnap Nyíregyháza városközpontjában népművészeti vásárt rendeznek, ahol több mint 100 népművész kínálja majd portékáit a várhatóan nagyszabású érdeklődőknek. Plautus Gorsiumban Plautus „A hetvenkedő katona” című kétrészes játékát láthatják az érdeklődők július 19-től hazánk legjelentősebb rómaikori ásatásának színhelyén, a táci gorsiumban, ahol a székesfehérvári István király Múzeum az idén is megrendezi a hagyományos nyári játékokat. A hajdani római városka fórumán az idén kilenc alkalommal mutatják be az antik komédiát. Bohák György rendezésében. A főbb szerepekben Balázs Pétert. Gyab- rontka Józsefet, Márton Andrást, Gera Zoltánt, Hűvösvölgyi Ildikót és Voith Ágit láthatják a nézők. Debreceni kórus sikere Nagy sikerrel szerepelt a debreceni Maróthy-kórus a hágai nemzetközi fesztiválon. A résztvevő 32 együttes közül elnyerték a hollandiai nemzetközi fesztivál első díját. A 70 tagú együttest Czö- vek Lajos karnagy vezényelte. A debreceni kórus a fesztivál után még négy alkalommal lép a közönség elé. Szegedi szabadtéri program Július 21-én. szombaton indul a szegedi Dóm téren a szabadtéri évad Verdi A végzet hatalma című operájával, Mikó András rendezésében. Az operát megismétlik még 27-én és 29-én. Július 22-én. illetve 24-én Vásár címmel tartják a Nemzetközi Szak- szervezeti Néptánc Fesztivál gálaestjét. Rendezője: Novák Ferenc. öt alkalommal adják elő Vámos László rendezésében a János vitéz című daljátékot: július 28-án, valamint augusztus 4-én, 5-én és 11- én. A három balettest szereplője a szófiai operaház balettegyüttese, műsorukon A szépség forrósa című balett szerepel. A prózát idén Szophoklész Antigoné-ja képviseli, amelyet augusztus 10-én, 12-én és 14-én adnak elő. A művet Szinetár Miklós állítja színpadra. Országos népművészeti kiállítás Mezőtúri népművész is kapott Gránátalma-nívódíjat Emelkedő színvonal, növekvő érdeklődés A nyárnak is beillő idei tavaszon kilencedik alkalommal rendezték meg a szolnoki kulturális heteket. Az elnevezés szerencsére nem pontos, a hetek hónapokat jelentének. A műsorkoncentráció és a közönség felvevő képessége ösz- szefüggésében ennek ténye nem elhanyagolható. A bőség zavara igy is kísértett, - örvendetes viszont, hogy ez már nem a hajdanvolt szolnoki hét kulturális szűk esztendő után köszöntőt1! be. Vagyis kiegyensúlyozottabb a megyeszékhely kulturális élete. öt nagyszerű kiállítás esik a szolnoki rendezvénysorozat időszakára: Bényi László és Fazekas Magda festőművészek kiállítása, a mezőtúri fazekasok múltjába visszatekintő nagyszerű gyűjtemény bemutatása; a régi perzsa és anatóliai szőnyegek reprezentatív tárlata és Suha Zoltánná iparművész gyönyörű üvegtárgyainak kiállítása. E kiállításokat — függetlenül attól, hogy kik rendezték — a kulturális hetek szerves részének véljük, hiszen a város lakossága, s a különböző országos rendezvényekre Szolnokra seregiét vendégek előtt egyaránt nyitva voltak, — s vannak — a megyeszékhely kulturális élete részeként. Több mint tizenkétezren nézték meg e nem mindennapi kiállításokat, köztük nem egy a szenzáció erejével hatott. Mindegyik tárlat beszédtéma volt a városban, bizonyítva az arra igazán érdemes, jól szervezett kulturális rendezvények iránti tömeges érdeklődést. Fesztiválok, találkozók Második alkalommal adott otthont a megyeszékhely a Vándor Sándor munkás- és ifjúmunkás énekkari fesztiválnak. Huszonöt együttes ezerkétszáz dalosa élvezte három napon át a Tisza-partiak vendégszeretetét, örvendetes, hogy a bemutató hangversenyek iránt az üzemi művelődési házak, központok is érdeklődést mutattak. A fesztivál sikere bizonyítja a dalkultúra szeretetét, s jelzi, hogy kiterjedt tömegbázisa van megyénkben a kórusmozgalomnak. Felsőfokú jelzőkkel illethetjük a Katonai főiskolák fesztiváljának színvonalát. A katonafiátalok találkozója úgymond’ kilépett a hadsereg keretéből, „civil” tömegeket mozgatott meg, a szolnoki kulturális hetek legelismertebb rendezvényei között említhetjük. Szerencsésnek érezték magukat, akik befértek a Szigligeti Színház nézőterére, a katonaművészek műsoraira. A 6. országos szimfonikus zenekari fesztivál viszont — sajnos — nem kapott olyan közönségérdeklődést, amilyet megérdemelt volna. A nagy hírű szakemberekből álló zsűri elragadtatással szólt a résztvevő zenekarok — ösz- szesen tíz — javarészének művészi teljesítményéről, ám a közönség távol maradt e hangversenyekről. Ez azért is érthetetlen, mert már hosszú idő óta eredményes hangversenyévadokat tartanak a városban. Minden bizonnyal jórészt szervezési okokkal lehet magyarázni a megérdemeltnél szolidabb érdeklődést. Számunkra mégis öröm ez a fesztivál, hiszen az amatőr szimfonikus zenekarok — ha van ennek a meghatározásnak egyáltalán létjogosultsága — egészének fejlődésén belül is kiugró művészi színvonalra jutott a szolnoki zenekar. Sajnálnánk, ha még mindig a „senki sem próféta a saját hazájában” suta elve érvényesülne, — s ennek ellent is mond a Bartók Béla ’kamarakórus hangversenyének nagy közönségsikere. A vártnál szerényebb művészi színvonalat hozott a 9. országos néptáncfesztivál. Országos sajtófórumok is kifogásolták néhány, már iskolát teremtett vezető koreográfus és együttes távolmaradását. Sajnálatos lenne ha Szolnok szerepe a magyar folklór nagy seregszemléjében elszürkülne, rangját veszítené. Mi vitatjuk, hogy a „mélypont szele érintette meg Szolnokot” — ahogy ezt borúlátóak megfogalmazták — hiszen az átmenetileg valóban hullámvölgyben lévő Tisza táncegyüttes helyett a Jászsági Népi Együttes a zsűri és a közönség által elismert kirobbanó sikerrel képviselte tánckultúránkat. Nem érvelünk az előzőek tudatában sem azzal, hogy nem rajtunk múlik — mint házigazdákon — a fesztivál sikere, sokkal inkább azokat az egészséges tendenciákat kívánjuk támogatni, amelyek a magyar néptáncmozgalom további fejlődésének szükségességét hangsúlyozzák. A fesztivál közönségsikere a szakmai viták és elégedetlenségek ellenére is jelentős volt: a színházban tartott négy előadás túlzsúfolt nézőterén egy gombostűt sem lehetett volna leejteni. Világhírű vendégek, — és hazaiak Lehet vitatkozni a lipcsei Gewandhaus zenekarának műértelmezésén, előadásmódján — a szaklapok meg is tették — de az kétségtelen, hogy a szolnoki hangversenyévad egyik kiemelkedő eseménye volt vendégszereplése, ahogy a Karolás Trikolidis vezényelte szegedi zenekaré is. Mindkét hangversenyen hálás közönség, telt ház tapsolt. A daloló ember örömét fejezte ki a 7. országos szövetkezeti dalostalálkozó is. A közművelődés iránti elkötelezettséget éreztük abból, hogy a hangversenyek jó részét a megyeszékhelyen kívül — négy nagyközségben — rendezték. Olyan törekvés ez, amelyre — mór csak a megyeszékhely kulturális kisugárzó hatása érdekében is — jobban oda kell figyelnünk, s a jó példát széleskörűbbé kell tenni. Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző igazsága egyértelmű: meg kell osztani a zene örömét a megye egész lakosságával, a zene- és énekkari találkozókat ne csak Szolnokon rendezzék. A szövetkezeti dalostalálkozó meghittsége, közönségsikere már bizonyította Farkas Ferenc elgondolásának célszerűségét. Nem a számok bűvöletében Az április első hetében megnyitott szolnoki kulturális heteknek június közepéig csaknem hatezer vendége volt. A különböző együttesekkel, művészeti csoportokkal, zenekarokkal ennyien látogattak a Tisza-parti városba. A nézők, illetve a hallgatók száma meghaladja a harmincezret. Tekintélyes szám ez, még akkor is, ha tudjuk, hogy ez nem harmincezer embert jelent. Említettük, hogy a szolnokiaknak a bőség zavarával kellett küszködniük — nyilván az érdeklődési kör is szelektált. — nem mindenki jutott el mindenhová, ám a számok arról is vallanak, hogy a kulturális érdeklődés most is komplex módon mutatkozott. Hosszasan lehetne még sorolni a kulturális hetek idején tartott irodalmi, művészeti rendezvényeket, a könyvnap eseményeit, gyermekműsorokat. Mindezek színvonala — természetesen — változó volt, de egytől egyig fokozott érdeklődés közepette, sok néző, hallgató előtt zajlottak. Az idei kulturális hetek egyik legnagyobb erénye éppen ez volt: a kultúra szép palettájának számos színét, színárnyalatát kínálta a közönségnek. Tiszai Lajos (Fotó: Temesközy) Régi porta..
