Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-08 / 158. szám

1979. július 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nem „hűsölheltneik” a kinti 30 fokban. Amikor sok vi­zet fürdik és locsol el a vá­ros, akkor 'a gépkezelőknek és a karbantartóknak jobban kell figyelniük a gépek járá­sát. Ha észreveszik a gyanús zörejeket és rögtön csele­kednek, akkor talán nem kell leállítani egyetlen, a szomjas vízvezetékeket táp­láló szivattyút sem. A leg­apróbb hibát is észre kell venni és ki kell javítani, hogy a berendezések nehogy megrongálódjanak, és a ne­gyedik-ötödik emeleti laká­sokban csúcsidőben nehogy még gyengébben csordogál­jon a víz a csapokból. Nyá­ron nincs tartalékgép, min­den „egység” működik, a ki­eső berendezéseket nehéz lenne pótolni. A folyamatos ellenőrzésre ilyenkor van igazán szükség. Állandóan A hűvös sem ment fel Nem is oly -régen még a Néplap hasábjain is gyak­ran találkozhattunk a rész­leges vízfcorlátozásra fi­gyelmeztető felhívásokkal. Aztán a természet feloldotta a tilalmat: néhány napig esetit. Ám ismét itt a me­leg, s ha erősödik, a megye- székhelyen ismét számítha­tunk locsolási tilalomra intő közleményekre. Tudjuk a nyári vízhiány okát is. Amikor a tűző nap 30 fok fölé forrósítja a leve­gőt, akkor Szolnokon a téli 20—22 ezer köbméter helyett 37—38 ezer köbméter vizet is elhasználna!?. Nem köny- nyen jut a hálózatba a megszokottnál jóval több víz. Az új vízmű nincs tel­jesen kész, még mindig a kisebb kapacitású meden­cékben derítik a Tisza vizét, a legújabb szűrők sem dol­goznak még. Ám nemcsak a gépek, technológiai berende­zések- viselnek nagyobb ter­het nyáron. Kánikulában az embereknek sem csupán a hőség miatt nehezebb a dol­guk. Az a kisebb baj, hogy a gépház óriási szivattyúi a 45 Cel&ius-fokot jelző be­osztás fölé „segítik” kúszni a hőmérő higanyát: — A nagy gépek rengeteg hőt is termelnek — mesélte a tmk-s Kovács Sándor. — Ha mindhárom vízkivételi szivattyú működik, akkor fürdőnadrágban is lehetet­len megmaradni a 10—12 méter mély, szűk kúfcban. Az emberekről szakad a veríték, mégis csak ritkán mehetnek ki a szabadba. A próbaüzemben dolgozó új ülepítő medencék később sokat enyhítenek a vízhiányon És a bolrús napokon, az éjszakákon nyugodtabb az élet a, vízműben? Igen, azon­ban a nyugalom nem min­denkinek jelent kevesebb munkát. A karbantartók­nak legalábbis nem a „szusszanásra” szolgál a kánikula egyhangúságát megtörő, a vízfogyasztást csökkentő néhány felhős nap. Ilyenkor leállítanak néhány gépet, és tüzetesen átnézik. Kicserélik a később esetleg hibát okozó alkatré­szeket, meghúzzák a megla­zult csavarokat. Nyáron mindig van mit tenni. — De ősszel sem lehet ám lazsálni. A hőségben szinte szünet nélkül járó, a nyomás csökkenésekor túl- pörgő, óriási terhet viselő gépek nagyjavítása akkor kezdődik. Ha csak azt néz­zük, hogy hányszor kell a csavarhúzóhoz. a kulcsokhoz vagy a kalapácshoz nyúlni, akkor ősszel több a dolgunk. Mégis, amikor elmúlik a nyári kánikula, könnyebben dolgozunk. Nem kell állan­dóan izgulnunk. készenlétben A hőség azonban nem csupán állandó figyelemre, fokozott készenlétre kénysze­ríti az ivóvíz készítőit. A gyorsaságra legalább ennyi­re szükség van, hiszen a fo­gyasztás nagyon gyorsan változik. — Itt a Tiszát megcsapoló szivattyúknál nem elég azt tudnia a kezelőnek, mennyit fordítson a tolózáron, hogy a gépek a kért vizet adják. A lépcsőmászáshoz is hozzá­edződtünk. Megtörténik, hogy alig indítok be egy gé­pet és érek föl a 12 méter mély kúthál, ismét rohanha­tok le. Telefonálltak: ismét csökken a nyomás — így A szivattyúk teljes terhe­léssel dolgoznak Fotó: K. I. magyarázta el a kánikulai hajrá lényegét Debreceni Mihály gépkezelő. Amíg a gépházak, a derítő­medencék és a vízszűrők között kalauzolt, ismertette a berendezések és a mellet­tük dolgozók feladatait Sü­veges György, a felszíni vízmű üzemvezetője, azt is elmondta, hogy a nyári hő­ségben nemcsak a géptelepe­ken „szolgálóknak” jut bő­vebben a munkából. A vegy­szereket adagolók is seré­nyebben dolgoznak, a labo- rosok is gyakrabban vesz­nek mintát. (Hát még akkor — mint ott jártunkkor is —, amikor a szokásosnál szeny- nyezettebb vizet ad a fo­lyó!) A laboratóriumban nem késlekedhetnek a vizs­gálattal, nem várathat ma­gára az utasítás: milyen szerekkel kell semlegesíteni az idegen anyagokat, hogyan adható vissza a folyóvíz oxi­géntartalma. Vasutasok Tiszafüreden Nyári társadalmi munkák A nagyközségért végzett társadalmi munkák ez évi tervezett értéke több mint ti­zenhárommillió forint. A vál­lalások többségét a helybeli szocialista brigádok, közössé­gek, intézmények, valamint a lakók zömmel a nyári hóna­pokban teljesítik. Jelenleg az egyik legjelen­tősebb beruházás: a település keleti részén épülő százsze­mélyes óvoda. A jövő június­ra elkészülő intézmény beru­házási költsége 'meghaladja a nyolcmillió forintot, amely­ből több mint egymillió fo­rint a vállalt társadalmi munka értéke. A felajánlá­sok egy részét az MíID, az ÁFÉSZ, a KEVIÉP, a VOLÁN 7-es vállalatának helyi kiren­deltsége és a költségvetési üzem szocialista brigádjai a nyári hónapokban teljesítik. A Karcag—Tiszafüred vas­útvonalon a befejezés előtti munkálatokat végzik a tisza­füredi MHD és Alumínium­gyár úgynevezett gyártelepi vasúti megállójában. A külső és belső világító lámpák elhe­lyezését, a járda készítését a két munkahely szocialista kö­zösségei társadalmi munká­ban fejezik be. Július végére ^elkészül p Holt-Tisza partján az új au­tós-kemping. Csaknem négy- százezer forint értékű mun­kálatok felét szabad szomba­tokon, vasárnap végzik el a helybeli ifjúsági szervezetek, szocialista brigádok és a la­kosok. D. Sz. M, Vasutasnak lenni — hiva­tás. Sokán közülük büszkén vallják; apáról fiúra szálló mesterség. Olyan szakma, amely generációk hagyomá­nyait őrzi. Óriási a felelősség, amit az utasok és az áruk gyors? biztonságos elszállítása a vasutasokra ró. Naponta csaknem egymillió utast szállítanak, évente 135 mil­lió tonna árut fuvaroznak, munkájukat nemzetközileg elfogadott szabályok, előírá­sok alapján végzik. Lassan eltünedeznek a gyermekkor romantikáját idéző gőzösök, hogy helyüket átadják a gyorsabb, kényelmesebb Die­sel- és villamos mozdonyok­nak. A fővonalakról eltűnt a piros . zászlóval tisztelgő bakter is, az ő szerepét elektronikus berendezések vették át, amelyek kilomé­terekről csalhatatlanul jel­zik, ha vonat halad a pályán. Lehet a technika bár­mennyire fejlett — az em­bert, a hivatásához értő, szakmáját szerető vasutast nem helyettesítheti. Üj. bo­nyolult ftejchmikálj, a villa-1 mos- és elektronikai ipar számtalan csodáját kell ala­posan megismernie, és jól alkalmaznia annak, aki a vasutasok sötétkék egyenru­háját magára ölti. De a műszaki felkészült­ség, a tudás, az utasítások ismerete még nem elegendő. A vasutasnak olyan emberi tulajdonságokkal is rendel­keznie kell. mint a fokozott fizikai állóképesség, érzék­szerveinek csalhatatlan biz­tonsága, gyors helyzetfelis­merési és döntési képesség, amire bonyolult, nehéz hely­zetben: téli fagyban, ködben vagy az éjszaka sötétjében egyaránt szüksége van ... Áldozaltkészfeéget, hivatás- szeretetet kíván ez a munka. A vasútnál a szombat és vasárnap éppolyan munka­nap, mint a karácsony és a húsvét pirosbetűs ünnepe, mert a forgalom nem szüne­telhet egyetlen percre sem. Olyan foglalkozás ez, amely a családtól gyakran elszólít, mert a vasutas állandó ké­szenlétben él, táskája min­dig útrakészen becsomagol­va... Mégis: aki megszerette ezt a hivatást — sohasem válhat hozzá hűtlenné. Ismerek nyugdíjas vasutasokat, akik egy gazdag muiwkáséllet/sllj töltöttek a robogó vonato­kon, s nem tudnak tőlük el­szakadni: olykor órákig ácso- rognak a sínek mellett, né­zik a robogó vonatokat, kri­tikusan órájukra pillanta­nak: — Megint késett az 1803- as... Igen, olyan emberek ők, akiket megcsapott a moz­dony füstje, akik büszkén vállalják hivatásukat: vas­utasok. Őket, a mindennapok sze­rény munkásait ünnepli az ország a 29. vasutasnapon. Nekik jár a köszönet, az el­ismerés, amiért ők valójá­ban nem is várnak köszöne­tét. Hiszen csak kötelességü­ket teljesitették. Nem hősök ők — csak szakmájukért, hivatásukért élő emberek. B. I. Még több földgázt igényel az ipar Az idén már a mezőtúri lakásokba is bevezetik Szolnok megyében egy év alatt több mint százmillió köbméter földgázt használ­nak fel az üzemek, a kom­munális létesítmények és a lakosság. A legnagyobb fo­gyasztó az ipar, amely kö­rülbelül 70 millió köbmétert igényelt 1978-ban. Az elkö­vetkező években ez a rneny- nyiség még tovább növek­szik, mert a martfűi növény­olajgyár és a mezőtúri dur- vakerámiagyár is sok föld­gázt használ majd fel. A két új létesítményhez az idén építették meg a fővezetéke­ket. Az ipari célok mellett természetesen a háztartások ellátása is megoldható lesz földgázzal. A mezőtúri ve­zeték megépítése 50 millió forintba került, és további 28 milliót költ még a Tiszántú­li Gázszolgáltató Vállalat a városi elosztóhálózat és a nyomásszabályozók megépí­tésére. Még ebben az évben várhatóan 60—70 lakásba be is vezetik a gázt. Martfűn megvalósítható a gyári lakótelep bekapcsolása a földgázfogyasztásba, mert egy-egy lakás ellátása fűtő­anyaggal nem lenne drágább 20 ezer forintnál. Ugyanis ez a felső határa annak az ősz- szegnek, amelyet egy fo­gyasztó bekapcsolására költ­het a tanács. Ha a két hely­ségben a tervek megvalósul­nak, akkor jelentősen növe­kedni fog megyénkben a lakossági fagysztók száma. Jelenleg 16 és fél ezer la­kásba van bevezetve a gáz, és számuk évente 1400— 1600-zal növekszik. A la­kossági fogyasztás a teljes felhasználás mintegy >8 szá­zalékát teszi ki. A leggyor­sabban nő Karcagon. Kisúj­szálláson és Szolnokon, ahol évente 800—900 új lakásba vezetik be a fűtőanyagot. A közeljövőben nem va­lósítható meg Szandaszőlős bekapcsolása a fogyasztásba. A tanácsnak több mint más­fél millió forintjába kerülne az új hálózat kiépítése, ami viszont lényegesen meghalad­ja a fogyasztónként engedé­lyezett 20 ezer forintot, mi­vel az új lakótelepen eddig még csak hatvan lakás ké­szült el. Ha azonban az épít­kezés tovább folytatódik, és a tervek szerinti lakásszám megvalósul, alkkor nem okoz majd különösebb gondot a gáz bevezetése. Csehszlovák n\ezőgazdasági szakemberek segítenek a gabona betakarításában a tiszaföld- vári Lenin Termelőszövetkezetben. A losonci gépállomás négy kombájnnal és hat emberrel érkezett a gazdaságba. Amint végez az aratással a szövetkezet, a tiszaföldváriak indulnak Csehszlovákiába - visszaadni a segítséget VSZJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom