Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-07 / 157. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. július 7. KÖZLEMÉNY a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottsági titkárainak tanácskozásárál időszerű problémáiról, az agitáció és a pro­paganda kérdéseiről. Megelégedéssel álla­pították meg, hogy előrehalad és eredmé­nyes a két- és a többoldalú együttműkö­dés a szocialista építés különböző terüle­tein, a többi között az ideológiai, a tudo­mányos és a kulturális tevékenységben. Kifejezték törekvésüket, hogy ezt az együtt­működést továbbfejlesztik. A szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságainak nemzetközi és ideológiai kérdésekkel fog­lalkozó titkárai 1979. július 3—5-én tanács­kozást tartottak Berlinben. A résztvevők széleskörűen tájékoztatták egymást és véleményt cseréltek a testvér­pártok nemzetközi politikai és ideológiai területen folytatott együttműködésének Elhunyt Kristóf István Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy jú­lius 5-éin 67 éves korában elhunyt Kristóf István elvtárs. a magyar munkásmozgalom régi harcosa, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság volt főtitkára. Kristóf István elvtárs temetése július 11-én (szerdán) 14.00 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai és volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ra­vatalnál. Az MSZMP Központi Bizottsága a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Kommentárunk Fából vaskarika Ha más egyébre' n:m is, arra mindenesetre jól jöitt az amerikai jelen­lét az egyiptomi—izraeli tárgyaláson, hogy elodáz­zák az- újaibb kudarcot. A megszállt területek pa­lesztin lakosságának nyújtandó önigazgatásról folytatott eszmecserék negyedik fordulója Ale­xandriában tapodtat sem mozdította ki a holtpont­ról az álláspontokat. Tulajdonképpen már a napirend kiváltotta az ellentétet Egyiptom és Izrael között. Kairó sze­rint a palesztin önigaz­gatásnak a függetlenség felé vezető lépésnek kell lennie. Tel-Aviv viszont úgy véli: csupán szigo­rúan korlátozott önirá­nyításról lehet szó, amely a megszállt területek la­kosságát érinti. Növeli az ellentéteket, hogy Szadat szeretné, ha — legalább részben eleget téve a pa­lesztinok követeléseinek — szóba kerülnének a hosszútávú elképzelések. Begin viszont hajthatat­lan: az izraeli küldött-, ség nyomban a részle­tekről kíván tanácskoz­ni. S ami a kairói ber­kekben a legnagyobb el­keseredést váltja ki: Tel- Aviv nem hajlandó még a tárgyalások idejére sem lemondani arról, hogy a megszállt területeken folytassák a félkatonai települések létesítését. Abban sem mutat enge­dékenységet az izraeli kormány, hogy a tárgya­lásokon tűzzék napirend­re Ciszjordámia és a Ga- za-övezet mellett Jeru­zsálem státuszát is. I lyen körülmények kö­zött a „süketek párbeszé­de minden bizonnyal lát­ványos kudarccal félbe­szakadt volna. A mentő­övet ezúttal Robert Stra­uss, Carter elnök közel- keleti különmegbízottja dobta be. Javaslatára az ameriikltó-^gyfipitorm— iz­raeli tárgyalófelek két munkabizottságot állíta­nak föl. így — legaláb­bis látszatra — egyelőre elhárul az akadály az eszmecserék folytatása élői, noha a konkrét na­pirendben változatlanul nem sikerült közös neve­zőre jutni. Fából vaskarika — mondhatnék, hiszen az amerikai javaslat nélkü­lözi az érdemi tárgyalá­sok szükséges alapját, s legfeljebb azt akadályoz­za meg, hogy a küldött­ségek dolgavégezeUen tá­vozzanak. így most arról folyik majd a vita, hogy netán egy újabb, harma­dik bizottságot is létre­hívjanak „egyéb kérdé­sek” tisztázására. Az amerikai kompromisszum értelimében egy bizott­ság Ciszjordánia és a Ga- za-övezet önigazgatási szervei megválasztásának körülményeit, a másik az e szervek hatáskörével és felelősségével összefüggő kérdéseket vitatja meg. Camp David — mint az várható volt — nem oldatta meg az egyipto­mi—izraeli ellentéteket. A palesztinok jogait semmibe vevő különallku kínos következményei egyre világosabbak a kai­rói1 politikusok előtt. Nyil­ván ezért terjesztették elő azt a 17 pontos javas­latot, amelyet Izrael el­fogadhatatlannak minő­sített. Ilyen körülmények között a bizottságosdi is legfeljébb ideig-óráig fe­ledteti a két álláspont közötti szakadékot. Meg­oldást senki sem várhat tőle. Gy. D. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták, hogy a szo­cialista közösség országainak állhatatossága . és következe­tessége, elvi külpolitikai irányvonala kiemelkedő sze­repet tölt be a háború meg­akadályozásában, a nemzet­közi biztonság megszilárdí­tásában és az enyhülési fo­lyamat további előrevitelé- ben. Egyöntetűen kijelentették, hogy a bécsi legfelsőbb szin­tű szovjet—amerikai tárgya­lások, a Szovjetunió és az Egyesült Államok szerződé­se a hadászati támadó fegy­verrendszerek korlátozásáról fontos lépés a különböző tár­sadalmi rendszerű államok közötti békés egymás mel­lett élés, valamint az enyhü­lés megszilárdításának út­ján. Hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet állam és személy szerint Leonyid II- jics Brezsnyev elvtárs je­lentősen hozzájárult e szer- ződ<és előkészítéséhez és megkötéséhez. A tanácskozáson megálla­pították, a bécsi szerződés maradéktalan megvalósítása új távlatokat nyit korunk olyan elsődleges fontosságú feladatainak megoldása előtt, mint a fegyverkezési hajsza megfékezése, majd a lesze­relés, amely megóvná az emberiséget az újabb hábo­rú veszélyétől. A tanácskozáson aláhúz­ták annak jelentőségét, hogy a szocialista országok a hel­sinki záróokmány szellemé­ben konkrét és következetes lépéseket tesznek az európai béke és biztonság megszilár­dítására. Megállapították, hogy építő jellegűek azok a javaslatok és kezdeményezé­sek, amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai politi­kai tanácskozó testületének bukaresti és moszkvai érte­kezletén, valamint ugyan­ezen országok külügyminisz­teri bizottságának budapesti ülésén terjesztettek elő. Rá­mutattak, hogy rendkívül fontos az európai biztonsági és együttműködési értekezle­ten részt vett államok mad­ridi találkozójának sikeres előkészítése és lefolytatása. A tanácskozáson hangsú­lyozták: tevékenyen szembe kell szállni az imperializmus agresszív köreinek és más Bulgária. Csehszlovákia, Kuba, Laosz, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köz­társaság, a Szovjetunió és Vietnam kommunista és mun­káspártjainak küldöttségei a nemzetközi és ideológiai kér­désekkel foglalkozó központi bizottsági titkárok berlini ta­nácskozásán ismételten hangsúlyozták pártjaik eltö­kéltségét, hogy a marxiz­mus—leninizmus. a proletár internacionalizmus elvei alapján erősítik szolidaritá­sukat az imperializmus, a reakció ellen küzdő vala­mennyi néppel. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a lé­tező szocializmus vívmányai hozzájárulnak a béke, a de­mokrácia, a nemzetek sza­badsága és a társadalmi ha­ladás ügyének újabb sike­reihez­A résztvevők pártjaik ne­vében feltétlen támogatá­sukról biztosították Vietnam népét, amely keményen visz- szaverte a kínaj agressziót. Támogatják a vietnami nép harcát a békéért, a nemzeti függetlenségért, országa te­reakciós erőknek minden olyan kísérletével, hogy a fegyverkezési hajsza fokozá­sával, a szocialista országo­kat támadó kampányokikal, a népek közötti ellenségeske­dések szításával, valamint számos országban a revan- sisita, militarista, neofasisz­ta és neonáci szervezetek és áramlatok aktivizálásával aláássák az enyhülési folya­matot. Rendkívül fontos, hogy a közvélemény részletes tájé­koztatást kapjon a szocialis­ta közösség országainak bé­kés kezdeményezéseiről, ar­ról, hogy mind nagyobb mér­tékben járulnak hozzá ko­runk globális, az egész em­beriséget érintő problémái­nak megoldásához. A máso­dik világháború kitörésének 40. évfordulója nem halvá­nyuló. érvénnyel arra figyel­mezteti a népeket, hogy fo­kozni kell a harcot a tartós békéért, az újabb háborús katasztrófa elhárításáért. A tanácskozás résztvevői megállapították, hogy a test- vérpártok közös ideológiai munkájának egyik legfonto­sabb iránya a szocializmus gazdasági, tudományos-mű­szaki, szociális, politikai és kulturális vívmányainak nép­szerűsítése, mert ezek a vív­mányok igazolják a szocia­lizmus életerejét, s feltárják az új rendszer hatalmas al­kotó lehetőségeit. A szocia­lista országok fejlődésében, nemzetközi pozícióinak erő­sítésében fontos a közöttük kialakult barátság és szoli­daritás szilárdítása, a köl­csönösen előnyös, sokoldalú együttműködés kiszélesítése és elmélyítése, fokozott rész­vételük az anyagi és a szel­lemi értékek nemzetközi cse­réjében. A KGST három év­tizede rávilágított a tagál­lamok hatalmas társadalmi­gazdasági eredményeire, a szervezet keretében megva­lósuló együttműködés sike­reire, további fejlesztésének és elmélyítésének távlataira. Rámutattak arra is, hogy a modern társadalmi élet di­namizmusát, az új társada­lom építői kulturális színvo­nalának emelkedését és szel­lemi igényeinek számottevő növekedését figyelembe vé­ve időszerű az eszmei nevelő­munkában és annak állandó tökéletesítésében szerzett ta­pasztalatok cseréje. Megál­rületének sérthetetlenségé­ért. a' szocializmusért. Szük­ségesnek tartják a további erőfeszítéseket annak érde­kében, hogy mind hatéko­nyabb kampány bontakozzék ki a vietnami nép sokoldalú támogatására. Kifejezték szolidaritásukat a Laoszi Népi Demokratikus Köztár­sasággal, amely harcol az imperialista, reakciós erők mesterkedései, provokációs aknamunkája ellen és nagy erőfeszítéseket tesz, hogy mélyreható politikai és tár­sadalmi változásokat hajt­son végre a szocializmus épí­tésének érdekében. Üdvözöl­ték az új Kambodzsát, amelynek népe az egyetlen törvényes kormány, a Kam­bodzsai Népi Forradalmi Ta­nács vezetésével megdöntöt­te a zsarnoki Pol Pot-rend- szert, és hozzákezdett hazá­jának valóban demokratikus alapokon történő felvirágoz­tatásához. A pártok képviselői alá­húzták, hogy Peking nagv- haitalmi hegemonista törek­vései, amelyeket a nemzet­közi imperializmus kihasz­lapították, hogy jelentősek a kommunista mozgalom álta­lánosan elfogadott normáival összhangban folytatott pár­beszédek, véleménycserék, nemzetközi elméleti konfe-,, renciák, amelyeken széles körűen képviseltetik magu­kat a testvérpártok. Mindez hatékony módszer arra, hogy közösen vitassuk meg a for­radalmi világmozgalom alap­vető kérdéseit. A tanácskozás résztvevői az európai kommunista és munkáspártok három éve Berlinben tartott konferen­ciáján elfogadott elvek szel­lemében méltatták a kom­munista és munkáspártok, minden forradalmi, haladó és antiimperialista erő kö­zötti együttműködés és szo­lidaritás megszilárdításának jelentőségét és időszerűségét. Kifejezték pártjaik eltökélt­ségét, hogy határozottan tá­mogatják azt a harcot, ame­lyet a népek a szabadságért és a függetlenségért, azért az elidegeníthetetlen jogu­kért folytatnak, hogy min­den külső beavatkozástól mentesen maguk határoz­hassák meg sorsukat. Segí­tik azt a küzdelmet, amelyet a népek az imperialista, ko- lonialista és a neokolonia- lista politika, a fajgyűlölet és a faji megkülönböztetés ellen, az elmaradottság fel­számolásáért, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok de­mokratikus alapokon történő átalakításáért és az új vi­lággazdasági rend létrehozá­sáért, a békéért, valamint a nemzetek barátságáért. a haladásért vívnak. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták: Igen jelentős * az el nem kötelezett orszá­gok állam- és kormányfői­nek küszöbön álló VI, Ha­vannai Konferenciája. Kife­jezték azt a meggyőződésü­ket, hogy e konferencia eredményei elősegítik az el nem kötelezett országok né­pei egységének és szolidari­tásának erősödését az impe­rializmus és a kolonializmus ellen, az önálló társadalmi és gazdasági fejlődésért, a nemzetközi enyhülésért és együttműködésért vívott küz­delemben. A tanácskozás résztvevői a baráti együttműködés és az internacionalista szolidaritás szellemében tárgyszerűen vi­tatták meg az érintett kér­déseket. nál a szocializmus elleni harcában, súlyosan veszé­lyeztetik minden népnek, legfőképpen pedig Délkelet- Ázsia népeinek biztonságát, és ellentétesek a kínai nép érdekeivel is. A testvérpártok kifejezték szolidaritásukat a szocialista fejlődés irányába haladó ázsia; és afrikai országokkal, s aláhúzták, hogy határozot­tan fellépnek az imperialis­ta, gyarmatosító köröknek ezen országokkal szemben folytatott provokációi ellen. A tanácskozás résztvevői megerősítették: változatla­nul támogatják az arab né­peket, s különösen a Palesz­tinái arab népet; méltatták az arab országok többségé­nek fellépését a Washington közreműködésével megkötött egyiptomi—izraeli különal- kuval szemben. Szolidaritá­sukról biztosították Namíbia. Zimbabwe és Dél-Afrika né­peit az imperializmus ellen, a nemzeti jogok biztosításá­ért és védelméért, a békéért és a társadalmi haladásért vívott küzdelmükben. Kristóf István 1912-ben született Kaposvárott. Alig 15 évesen került Budapestre cipésztanoncnalk, s a felsza­badulásig különböző műhe­lyeikben, üzemekben dolgo­zott. Igen korán megtalálta az utat az ifjúsági mozga­lomhoz. Már 1929-ben részt vett a nemesfémeseknél szer­vezett ifjúsági mozgalomban. 1930-ban bekapcsolódott a bőripari szakszervezet mun­kájába. Tagja, majd vezető­je volt a bőrös szakszervezet szervezeő bizottságának, s 1940-ben a szakszervezet bu-. dapesti csoportjának alelnö- ke lett. 1934-ben lépett a párt tag­jainak soraiba. A felszaba­dulást követően a bőripari munkások szakszervezetének titkára, majd 1947-től főtit­MOSZKVA Vlagyimir Ljahov és Vale- rij Rjumin pénteken befejez­te a tankolási előkészületeket az űrállomáson. Ellenőrizték, hogy hermetikusan zárnak-e a Szaljut és a Progressz üzemanyag-tartályait össze­kötő vezetékek, valamint a sűrített nitrogént tartalmazó tartályok. Az üzemanyag át- szivattyúzásának kényes mű­veletéhez csak ezután láthat­nak hozzá. MANAGUA A sandinisták csütörtökön elfoglalták Jinotepe városát, ahol már csak a kaszárnyá­ban tartja magát a nemzeti gárda utolsó egysége. Ha­sonló a helyzet a stratégiai fontosságú déli Rivas város­ban és több településen sú­lyos harcok folynak. A san­dinisták célja .nyilvánvalóalj az, hogy a közlekedési fő út­vonalak ellenőrzésével elvág­ják egymástól Somoza észa­kon, a fővárosban és délen állomásozó csapatait.' BÉCS Dr. Bruno Kreisky, oskt- rák kancellár meghívására pénteken este Bécsbe érke­zett Jasszer Arafat, a Pelesz- tínai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának el­nöke. Kreisky mint a Szoci­alista Internacionál'é alelnöke kára lőtt. 1949-ben az MDP szervezési osztályának veze­tőjeként, 1951-től 1953-ig a SZOT főtitkáraiként, később a Központi Revíziós Bizott­ság elnökeként folytatta po­litikai-közéleti tevékenységét. Az Elnöki Tanács titkárának tisztjét 1955-től látta el. 1961 novemberétől' a Magyar— Szovjet Baráti Társaság fő­titkáraiként munkálkodott a magyar és szovjet nép test­véri barátságának elmélyíté­séért. Munkásságát számos ma- 'gas kitüntetéssel ismerték el, A Szocialista Hazáért Érdemrend, a Munkás-pa­raszt Hatalomért Emlék­érem, a Népköztársasági Ér­demérem arany fokozata és a Népköztársasági Érdem­rend jutalmazta tevékenysé­gét. tárgyal vendégével a közel- keleti probléma békés rende­zésének lehetőségeiről. RÓMA Csütörtökön éjjel Rómá­ban befejeződött az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának és Központi Ellenőrző Bizottságának ülé­se- A plénumon megállapí­tották, hogy a párt által az utóbbi három év során kö­vetett stratégia helyes volt, de alkalmazásában súlyos hibák történtek. A Központi Bizottság és Központi Ellen­őrző Bizottság ülésén állást foglaltak amellett, hogy a pártnak a jövőben nagyobb nyomatékot kell adni a tár­sadalom átalakítására vo­natkozó igényének, követke­zetesebben kell harcolni a kereszténydemokrata párt jobboldali erői ellen, egyér­telműbben kell támogatni a munkásosztály mindennapi harcát. * * * A Szocialista Párt eluta­sító válasza miatt Giulio Andreotti olasz kijelölt és ügyvezető miniszterelnök nem tud kormányt alakítani és ma várhatóan visszaadja kormányalakítási megbízá­sát Pertini köztársasági el­nöknek — hírlik római po­litikai 'körökben. Nyilatkozat az internacionalista szolidaritásért New Yorkban nágyszabású tüntetés volt, amelyen a felvonu­lók követelték az amerikai kormánytól: szüntesse be a Somoza rezsim támogatását (Telefotó: KS.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom