Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-07 / 157. szám

1979. július 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 fl bevásárló csütörtökről Kényelmes és gazdaságos áprilisban a kereskedelem úgy döntött, hogy a hét egy napján — csütörtökön — meghosszabí- tott nyitvatartási vezet be a városok főútvonalain, köz­pontjaiban. Az elhatározást érthető módon • nem fogad­ták nagy örömmel az érin­tett kereskedelmi dolgozók. Márcsak azért sem. mert többségük nő és csütörtökön is szeretne vacsorát készíte­ni, azon a napon is el kell mennie a bölcsődébe, óvodá­ba a gyerekért, nem is szól­va a televízióról, amelynek sem híradója, sem főműsora nem várja meg azt, aki 8- kor még dolgozik. 'Mégis a többség — a fo­gyasztóközönség — érdeke győzött: az ország 78 váro­sában és Csongrád. Komá­rom, Szabolcs, Zala és Veszprém megye néhány nagyközségében az áruhá­zak, a ruházati és az ipar­cikküzletek egy része csü­törtökönként este 8-ig, de legalább 7-ig fogadja a ve­vőket­Mindössze néhány órával hosszabodott meg a vásárlási lehetőség, ám ezek fontos órák. Olyanok, amelyekben a család együtt mehet el né­zelődni, válogatni, és nem is kényszerül kapkodni, siet­ni. Fontos órák, mert az ér­tékesebb holmj — például a rádió, a hűtőgép, a bútor a szőnyeg, a kabát, az öl­töny — kiválasztásához tü­relem, idő kell. Vajon érdemes volt-e a kereskedelmi dolgozóknak áldozatot hozniuk? Van-e forgalom a bevásárló-csü­törtökökön ? Az első hetek tapasztala­tai alapján — van, ha nem is mindenütt egyformán. A legszűkebb értelemben vett kereskedelmi negyedekben és az áruházakban még per­cekkel a későbbi záróra e- lőtt sem unatkoznak az el­árusítók, de a többitől ki­csit távolabb eső üzletekben mérsékeltebb a vásárlók ér­deklődése. Érthető is: egy városban, ahol húsz vagy ötven üzlet tart nyitva, első­sorban azokat keresik fel, amelyek egymáshoz közel találhatók. A forgalom hétről-hétre növekszik. Ezt azzal magya­rázzák, hogy kezdetben a lakosság még nemigen tu­dott a záróra módosításáról, idő kell ahhoz, hogy min­denki megismerje, megje­gyezze az új nyitvatartási rendet. Egyébként éppen ezért javasolta a Belkeres­kedelmi Minisztérium, hogy az ország minden városá­ban ugyanakkor legyen a bevásárlónap — csütörtö­kön —, és hogy a záróra szinten egységesen 8-kor le­gyen. A könnyebb megje­gyezhetőség, a szokások ked­véért. S miért éppen a csütörtö­köt választották? Mert ipar­cikkeket azelőtt is a hét má­sodik felében vásároltunk na­gyobb mennyiségben, s mió­ta meghosszabbodott a hét­vége, a pihenés ideje, azóta a péntek és a szombat az élelmiszerek beszerzésére, illetve az utazásra, a vikend előkészítésére kell. Maradt tehát a csütörtök­A vásárlóknak egyértel­műen előnyös — könnyű ne­künk; mi vagy élünk a le­hetőséggel, vagy nem, — de alighanem az a kereskedel­mi vállalatoknak, szövetke­zeteknek is. Hiszen a nyit- vatartás meghosszabításával ugyanazt érik el, mintha to­vábbi üzleteket építettek volna —a beruházás terhei nélkül. az iparban, a kereskede­lemben is az gazdaságos, ha a nagy érté­kű állóeszközöket — ez eset­ben az áruházakat, a gépe­ket, az üzlethelyiségeket — nem csupán egy műszakban használják ki. A kereskede­lem propagálja a bevásárló­csütörtököt, van. ahol ked­vezményeket, engedménye­ket is adnak ezen az estén. Várható tehát, hogy a for­galom tovább növekszik, és a siker még egyértelműbb lesz. Gál Zsuzsa Amint Idén Nehéz tanév után Kommunisták számadása a törökszentmiklósi Mezőgazdasági Szakközépiskolában Új. ......... — Milyen lesz a Ferihegyi repülőtér? Új kifutópályák épülnek a Ferihegyi repülőtéren Hazánk egyetlen nemzetközi repülőterét 1950-ben nyitották meg Ferihegyen. Korszerű műszaki berendezésekkel, kényel­mes forgalmi épülettel; akkoriban joggal tartották Közép- Európa legmodernebb repülőterének. Am az azóta eltelt harminc esztendő alatt!, a helyzet jelentősen megváltozott. A mind nagyobb hatósu­garú és utasbefogadöképes- ségű repülőgépek megjelené­sének és a fejlődő nemzetkö­zi kapcsolatok hatására ro­hamosan nőtt a légi idegen- forgalom. 1960-ban például mintegy 300 ezer, míg 1978- ban már több mint egymil­lió hatszázezer utas fordult meg repülőterünkön. A ko­rábbi igényekhez tervezett kiszolgáló létesítmények: a forgalmi épület, a vám- és útlevélkezelő helyei , jegy­kezelő púitok már 'nem al­kalmasak a megnövekedett forgalom lebonyolítására. Jellemző, hogy tavaly, a nyá­ri csúcsforgalomban gyakran napi 10 ezer, sőt egyik nap­ján 13 ezer utas vette igény­be a légikikötőt, és ez nagy zsúfoltságot és torlódást okozott. A fel-leszáll ópályák beton­ja az ismétlődő felújítások ellenére elöregedett. Nap­jainkban is igen sok bonyo­lult és költséges karbantartá­si munkára van szükség, amelyet csak éjszaka lehet elvégezni, a forgalom szüne­teltetésével. De nemcsak a beton kopása, repedezettsége teszi szükségessé az új pálya építését hanem, a forgalom állandó növekedése is. A MALÉV repülőgéppark­ját nagy hatósugarú gépek­kel bővítik a nyolcvanas években. Ezeknek a gépek­nek üzemeltetése és karban­tartása rendkívül bonyolult és egyben nagy műszaki ap­parátust köt le. Ezért vált szükségessé egy új hangár­műszaki bázis. A már meg­levő Tupoljev-típusok ápolá­sa is gondot okoz. mert ezek a gépek egyszerűen nem fér­nek be a jelenlegi hangárba. A repülőtér rekonstrukció­ja három ütemben történik. Az első szakasz 1977-ben kezdődött, és 1982 végéig tart. A második ütem — a VI. ötéves terv időszakával esik egybe, míg a harmadik 1990-ben fejeződik be. A nagyberuházás után Fe­rihegy I. osztályú nemzetközi repülőtér lesz, és megfelel majd a legszigorúbb nemzet­közi előírásoknak. Megépül az új, 3,7 kilométer hosszú fel- és leszállópálya, melyet felszerelnek a legkorszerűbb leszállító, navigációs és vi­lágítástechnikai berendezé­sekkel. Ennek megvalósítá­sával a repülőtér kapacitása a jelenleginek kétszeresére bővül, és a két oálya egy­mástól függetlenül egyidő- ben is alkalmas lesz repülő­gépek fogadására, illetve in­dítására. A légiforgalomban a re­pülésirányítás lehető legtel­jesebb automatizációja a cél. Ennek egyik feltétele az or­szág egészét behálózó radar­lánc kiépítése. A kőrishegyi és püspökladányi két nagy teljesítményű állomás tele­pítésével megteremtették az automatikus repülésirányítás alapjait. A repülőtér leszál­lító-berendezéseinek tökéle­tesítésével a repülőgépek le- és felszállása gyakorlatilag függetlenné válik az időjá­rástól. Ez a menetrendszerű­ség javítása mellett azért je­lentős, mert hazánknak nincs kitérőrepülőtere. így kedvezőtlen időjárás esetén gépeinket — jelenleg is — a szomszédos államok repü­lőterei fogadják be. A pol­gári repülés nemzetközi szervezete, az ICAO minősí­tése szerint a korszerűsített Ferihegyi repülőtér ismét a legmodernebbek közé fog tartozni. A hazai légitársaság nagy­beruházásának egyik leglé­nyegesebb mozzanata az új műszaki bázis kialakítása. Az ütemezés, építkezés tel jes be­fejezése után a MALÉV há­rom olyan két-gépállásos hangárral rendelkezik majd, amelyhez korszerű műhe­lyek, laboratóriumok is tar­toznak. Ezek a hangárok al­kalmasak lesznek az IL—62- esek méretének megfelelő nagy teljesítményű, inter­kontinentális gépek befoga­dására is. A Ferihegyi repülőtér forgalmi épülete helyett a második ütemben újat, na­gyobbat építenek, amelyet végleges kiépítésében évi hatmillió utas fogadására terveznek. A múlt évben ki­írt építészeti tervpályázatra 21 pályamunka érkezett, je­lenleg az előterveken dolgoz­nak a szakemberek. A nagyberuházás megvaló­sításához fűződő népgazdasá­gi érdekeket szem előtt tart­va: a kijelölt több mint 40 vállalat szocialista szerző­dést kötött. Vállalták, hogy társadalmi összefogással is segítik a korszerű hazai re­pülőtér kiépítését. Kiss — Zsilka P ár napja zajlott le a pártalapszervezet be­számoló taggyűlése az iskolában, de még ma is sokszor elgondolkodom az ott hallottakon. Az egyik ta­nár — Jávor László — tette szóvá: úgy látja, hogy kom­munista közösségünknek nincs kellő hatása, befolyása a párton kívüliekre. Állítá­sának igazolására megemlí­tette, hogy bár többször szó­vá tették, a párton kívüli ne­velők még mindig keveset törődnek a diákok iskolán kí­vüli munkájával. Kerek Béla viszont éppen azt hangsúlyoz­ta, hogy a tantestület, az is­kola életében meghatározó tényező a pártalapszervezet, és erre több példát mondtak a következő felszólalók. Tény, hogy a törökszent­miklósi Mezőgazdasági Szak- középiskola nehéz tanévet ha­gyott maga mögött. Tavaly ősztől két uj szak oktatása kezdődött meg, ráadásul mindkettőt egyszerre indítot­ták. Szeptembertől bevezették az állattartó telepi gépész és az állategészségügyi szak ok­tatását az első osztályban, a másodiktól fölfelé még a le­endő növénytermesztők és ál­lattenyésztők tanultak. Ezt így elmondani túl egyszerű­nek tűnik, de nagyon sok jó ötletre, takarékos gazdálko­dásra, a tartalékok maximá­lis hasznosítására volt szük­ségük ahhoz, hogy az oktatás zökkenőmentes legyen. Hisz az első óráktól kezdve szám­talan szemléltető eszközre, anyagra volt szükség a tanó­rákon, és ezekről maguknak kellett gondoskodniuk. De ez az éremnek csak az egyik ol­dala. A másik, az ami az em­berekre vonatkozik. Nem egy nevelő — amikor tudomást szerzett a profilváltozásról — kétségek között őrlődött: va­jon megfelel-e az iskola új követelményrendszerének ? Szükség lesz-e a későbbiek­ben a munkájára? A kéte­lyeket el kellett oszlatni, nem egy tanárban erősíteni a meggyőződést: a munkájukra ezután is számítanak. Az is­kola igazgatója, Pethő József szerint ez utóbbihoz nyújtott ez a kis létszámú pártalap­szervezet felbecsülhetetlen segítséget. Ennek a tantestületnek egyébként sincs könnyű dol­ga : mezőgazdasági pályára sajnos nem a legjobb tanulók jelentkeznek. A többsége 2,6 —3-as átlageredménnyel kéri felvételét, és ezeket a gyereke­ket kell el juttatni odáig, hogy öt Itárgyból érettségizzenek, hogy megtanulják a válasz­tott szakmát, és kellő általá­nos műveltséget is szerezze­nek. Nagyon sok energiát kö­vetel. hogy a gyerekek meg­feleljenek a követelmények­nek. A tanulmányi átlag így is csupán közepes az iskolá­ban, a szakmai tárgyaknál valamivel jobb, matematiká­ból, fizikából rosszabb. Vi­szonylag sok a bukás, kevés a példás szorgalmú tanuló. Ugyanakkor a felnőttoktatás­ban is jelentős szerepük van. Amióta a szakmunkások kö­zépiskolai oktatásának új, há­roméves rendszere életbe lé­pett a második osztály érett­ségizett náluk, és a „munkás diákok” becsületére mondva jobb eredménnyel, mint a nappali tagozatosok. Sajnos arról nem esett szó ezen a munkát értékelő ösz- szejövetelen: mit szándékoz­nak tenni, hogy diákjaik job­ban tanuljanak, a közepesnél nágyobb tudással rendelkez­zenek. mire eljutnak az érett­ségiig. Ebben milyen felada­tot látnak önmaguk számára? És e cél érdekében hogyan akarnak együtt dolgozni pár­ton kívüli munkatársaikkal? Sok szó esett a taggyűlésen az iskolai KlSZ-alapszerveze- tek, a KISZ-bizottságok mun­kájáról. Tartalmasabbá kell tenni a KISZ politikai vita­köreit, segítsenek a kommu­nista tanárok egy-egy téma kidolgozásánál, — hangzott el a javaslat. Mások viszont ép­pen azt kérdezték: helyes-e, hogy az ifjúsági szövetség se­gítése leszűkült az iskolában a párttagságra? Az osztályfő­nököknek is jobban be kelle­ne kapcsolódniuk a KISZ- munkába. Színesebbé, érde­kesebbé és főként tartalma­sabbá kellene tenni a KISZ- foglalkozásokat, és ebben se­gítse a diákokat a párttag és párton kívüli nevelő egy­aránt. Ilyen értelemben való­ban igaza volt a cikk elején idézett felszólalónak. Legyen nagyobb hatása a környeze­tére ennek a pártszervezet­nek. teremtsen olyan légkört, amelyben természetes, ha minden tanár egyaránt részt vállal a fiatalok iskolán kí­vüli segítésében, legyen a KISZ-munka, nyári gyakorlat társadalmi munka vagy más. n beszámolót — me­lyet Kozma Mihály alapszervezeti titkár terjesztett a háromtagú veze­tőség nevében a párttagok elé — a kommunista közösség tagjai elfogadták. És jóvá­hagyták a feladatokat is, amelyek teljesítésével még eredményesebben töltheti be feladatát közösségük. — V — Próbaüzem előtt... Bélapátfalván épül az or­szág negyedik korszerű cementgyára, melynek be­ruházási költsége mintegy nyolcmilliárd forint. A gyár a beruházás befejezése után, 1980 III. negyedévé­től 1 millió 250 ezer tonna cementet fog előállítani. A cementmü egyes üzemré­szeiben rövidesen meg­kezdődnek a próbaüzeme­lések. Már működik a kő­szállító berendezés, amely a bányát köti össze az üzemmel és a napokban megkezdi a próbagyártást a nyerslisztgyártó részleg is. Szerelik a kőörlö Malmot ­Az égeté kemencék

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom