Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-06 / 156. szám

1 7 Rövidesen új mésiüzem váltja fel Beremenden a század elején épüli, korszerűtlen müvet. A Beremendi Cementmü szomszéd­ságában lengyel szakemberek építik a cementmű új létesít­ményét, amely 1981 januárjára készül el, s száznegyven­ezer tonna meszet és hatvannégyezer tonna kőlisztet ad majd évente Biztatóan fejlődik a rizs Virágzanak a korai érésű fajták Háromezernél több fórum, sok tízezer javaslat Mérleg a falugyűlésekről A korábbinál gondosabb előkészítés, az állami és társadalmi szervek jobb koordi­nációja révén minden eddiginél szélesebb érdeklődés, nagyobb . részvétel és érde­mibb munka jellemezte az 1978—79. évi falugyűléseket — állapította meg a Haza­fias Népfront Országos Tanácsának nem­régiben elkészült értékelése. Az előző év 3001 fórumával szemben 1978 őszétől ez év májusáig 3315 falugyűlésen találko­zott a lakosság a megyei, valamint a he­lyi párt-, népfront- és tanácsi vezetőkkel, országgyűlési képviselőkkel, tanácstagok­kal. Szolnok megyében a 110 falugyűlé­sen 22 ezren vettek részt. újítják az óvodát és az álta­lános iskolában is megcsi­nálják a nyári nagytakarí­tást, festést. Ezek a munkák a nagyobb községekben, vá­rosokban élő embereknek túlságosan kicsiknek tűnnek, de az itt élő kétezerötszáz lakosnak nagyon sokat szá­mítanak. —a —a Mind több helyütt ismerik fel a városkörzeti tanácsko­zásokban rejlő leheltőségéket is: Kaposvárott 18, Nyíregy­házán 20 körzetben vitatták meg a lakóterület fejleszté­sének eredményeit, számba véve a tanácsi tervek vég­rehajtása társadalmi segíté­sének lehetőségeit. Szegeden a városi tanács végrehajtó bizottsága 22 tanácskozási központ létrehozására hozott határozatot. Bácsban. Heves­ben, Komáromban és Vasban az idén már összesen 92 fó­rumot tartottak. Ugyancsak örvendetes, hogy a helyi tanács mun­kájának és tervének tanács­törvényben is előírt megvi­tatása, valamint a mezőgaz­dasági kisárutermelés hely­zetének napirendre tűzése mellett — ezt a HNF Or­szágos Tanácsa és a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatala ajánlotta —• számos helyi kérdés került terítékre. A tanácskozások nagyobb vonzerejéhez és eredményes­ségéhez hozzájárultak a fa­lugyűlések megszokott elő­készítéséti, rendjét tovább­fejlesztő új módszerek. Fi­gyelemre méltó a Somogy megyében meghonosodott fa­lunap, amelyen — a falugyű­lést megelőzően — egészna­pos társadalmi munkát szer­veznek. A zalaegerszegi já­rás székhelyközségeiben, kü­lön ifjúsági fórumokat tar­tottak, hogy még inkább fel­keltsék a fiatalok érdeklődé­sét a közügyek iránt. Szolnok megyében a munkahelyi kol­lektíváktól kéritek előzetes javaslatokat a napirend ki­alakításához. A legtöbb te­lepülésen úgynevezett fó- rumládákat helyeztek el a falugyűléseket megelőző he­tekben. Ezekbe a ládákba ki-ki beletehette — írásban — közérdékű javaslatait, öt­leteit. A falusi életkörülmények­ből adódóan a megyék leg­több településén az út- és a járdaépítéshez, a víz- és csa­tornahálózat bővítéséhez, a közlekedés javításához, a ke­reskedelmi ellátás és szolgál­tatás színvonalának emelésé­hez, a gyermekintézmények építéséhez keresték a lehe­tőségeket, a tiszta, szebb, kulturáltabb környezet ki­alakításáért, a parlagföldek hasznosításáért emeltek szót. Megyénkben bölcsődék, óvo­dák, iskolák építését sürget­ték legfőképpen, Sok helyütt azt húzták alá, hogy ugyan­csak a gyorsabb fejlődést szolgálná, ha a vállalatok, szövetkezetek nagyobb fele­lősséget éreznének az ott­hont adó községek jövője iránt. A tapasztalatokat összegez­ve megállapítható: általános érdeklődés és az esetek több­ségében elismerés kísérte a megtett útról, a fejlesztés eredményeiről, valamint a tervekről szóló tanácsi be­számolókat. Azt is örömmel nyugtázhatták, hogy 1978- ban a lakosság önzetlen tár­sadalmi munkájával gyara­pította a költségvetésben biz­tosított milliárdokat. A le­hetőségeket reálisan értékelő hozzászólások, az elhangzott több tízezer javaslattal, az újabb társadalmi munkavál­lalásokkal együtt azt bizo­nyították, hogy a helyi ter­vek kimunkálásában, a fej­lesztési döntések meghozata­lában, s a végrehajtás elle­nőrzésébe is bevont falusi lakosság kész anyagi lehető­ségeit, a szabad idejét a te­lepülésfejlesztés szolgálatá­ba állítani. ÉpU!\ fejlődik Tiszasüly Baráti találkozó a Lengyel Kultúrában A népi Lengyelország fenn­állásának 35. évfordulója al­kalmából tegnap baráti ta­lálkozó színhelye volt a bu­dapesti Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ. Ta- deusz Pietrzak, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete tájékoztatta a sajtó munkatársait a testvé­ri szocialista ország 35 év alatt megtett útjáról, az azóta elért eredményekről. Hang­súlyozta, hogy az ipari ter­melésben Lengyelország a világranglista tizedik helyét foglalja el. A tervek szerint az idén mintegy öt százalék­kal emelkedik az ipari ter­melés és majd három száza­lékkal a nemzeti jövedelem. Az évtized eltelt időszaká­ban jelentős mértékben emel­kedtek a szociális juttatások is: a nyugdíjak, a járadékok, az egészségügyi ellátások, a családi pótlékok. Kőolajvezeték- építés Irakban Űjabb tevékenységi körrel, kőolaj- és termékvezeték építéssel bővül a kereken egy évtizede Irakban dolgozó ma­gyar olajipari szakemberek munkája. Erről kötött most szerződést az Országos Kő­olaj- és Gázipari Tröszt Kő- olajvezeték Építő Vállalata és a Chemokomplex az Ira­ki Állami Kőolajipari Beru­házási Vállalattal. A megál­lapodás szerint a magyar szakemberek 8,7 millió dol­lár értékű munkával Dél- Irakban 210 kilométer hosz- szú kőolaj- és termékvezeték rendszert építenek. A mun­kálatokat már iövő év ele­ién meg kell kezdeni Bas­rah térségében, hogy a ter­veknek megfelelően mind­össze 12 hónap alatt elké­szüljön a vezetékhálózat. Jelentős társadalmi munkát vállalt a lakosság Az utóbbi 3—4 esztendőhöz viszonyítva, eddig jó ered­ménnyel kecsegtetnek a rizs­táblák az Alföld két legna­gyobb termőterületén, Szol­nok és Békés megyében, ahol az ország rizsének több mint kétharmada terem. A július eleji határszemlék tanulsága szerint a „vízigabona” jól hasznosította a meleg kániku­lai időjárást, szépen, erőtel­jesen fejlődött a növényzet. Több helyen, Szarvas kör­nyékén, a Nagykunság egyes részein megjelentek a korai rizsfajták első bugái. A ko­rai virágzás, főleg annak tu­lajdonítható, hogy jól válasz­tották meg a fajtákat, a két megye 16 ezer hektár rizsé­nek 80 százaléka korai éré­sű. Ezen belül legnagyobb arányban a Nucleoryza az uralkodó. A korábbinál na­gyobb területre került a szarvasi Karcsú és a Kubán —3 fajta. ,, A nagyüzemek szakembe­rei azt tapasztalták, hogy a korai fajták idáig jól kama­toztatták az időjárás áldá­sait, a tartós napsütés, a szakszerű árasztás jó alapo­kat adott a vízi növényzet további intenzív fejlődéséhez. Úgy vélik, hogy a termés ko­rai betakarításával kivédhe­tik a ködös őszi időjárás kártételeit, és garantálhatják a nagyobb termést. A gaz­daságok természetesen nem­csak a fajtaváltásban keres­ték a megoldás útját, hanem más tényezőkben is. A rizstermelés régi rangjá­nak visszanyerése, a fogyasz­tói szükséglet hazai termés­ből való fedezése érdekében a régi elavult, ma már szinte terméketlen rizstelepeket is felújítják. Szolnok megyében például e végett az idén há­romezer-ötszáz hektáron szüneteltetik a termelést, korszérű és nagyteljesítmé­nyű gépek igénybevételével fiatalítják meg a táblákat. Néhány nagyüzem már előbb­re tart ezzel a munkával. A karcagi Május 1. és a Ma­gyar—Bolgár Barátság Tsz- ben ez évben csaknem fél­ezer hektár felújított rizste­lepet állítottak újból a ter­melés szolgálatába. Ezeken a táblákon szemmel láthatóan szebb a növény­zet. Az országos rizsprogram­nak megfelelően a következő években tovább folytatják s az anyagi lehetőségekhez mérten újítják fel a kiörege­dett rizskalitkákat. Ami gop- dot jelent egyes gazdaságok­ban, az eddig elvégzett vegy­szerezés nem hozta meg a kívánt eredményt, amelynek okát vizsgálják a szakembe­rek. Tegnap befejeződtek a felvételi vizsgák a jászberényi Tanítóképző Főiskolán. Összesen négy- száznyolcvanhatan felvételizték, ebbői nappalira kétszáznyolcvanhat, levelezőre nyolcvan és kiegészítőre százhúsz hallgató jelentkezett. — Képünkön: vizsga előtti, izgalommal teli oillanaték - nzs ­Hétköznapi küzdelmek a termőföldért Rossz szomszédság... 3. oldal Országjárás, turisztika 4—5. oldal Sport 7. oldal Amikor létrejöttek a közös községi tanácsok, voltak akik kesernyésen megjegyezték: na most már kevesebb jut majd a pénzből is, elismerésből is a társközségeknek. Mennyire nem vált be a jóslat, példázza ezt mindaz, ami Tiszasülyön történik ebben az esztendőben. A kőteleid Nagyközségi Közös Tanácsnak tavaly 1.5 — 1,6 millió forintja volt a települések fejlesztésére. Az idei összeg ennél valamivel kisebb. Márpedig a terület igen nagy: Kőtelek, Nagy­körű, Tiszasüly, Csataszög. Hunyadfalva tartozik most már össze. Látható tehát, hogy nagy szükség van arra a 14 millió forint értékű társadalmi munkára, amit e települések lakói saját községük felődése érdekében végeznek. Mindegyik település fej­lődni szeretne, és a nagy­községi közös tanács meg is tesz mindent, hogy előbbre lépjenek. Például Hqnyad- falván, ;éppe,n mostanában adták át a községi kis víz­müvet. Társulati formában jött létre, de építéséhez a tanács is adott 500—600 ezer forintot- Remélhetőleg most már nem lesz ivóvízgond Hunyadfalván. Tiszasülynek az idei fej­lesztési pénzekből ugyan ke­vés jut, de a felújításra szárit összegből több mint félmillió forintot kapott, és a megyei tanács is adott pénzt az au­tóbuszforduló megépítéséhez. Az idén bővítik a körzeti orvosi rendelőt és várót,. A kőteleki Ady Tsz építőbri­gádja vállalta el a munkát, és tagjai ígérik, hogy no­vember elsejére elkészülnek. Ez 200 ezer forintba kerül, de jelentős társadalmi mun­kát is vállalt a lakosság. Az idén az összes társadalmi munka értéke várhatóan meghaladja a hárommillió forintot. De segítenek az üzemek is, 120 ezer forintot adtak ösz- sze egy fogorvosi székre. Ugyanis tavaly november óta nincs fogászati rendelés, mert a berendezés elromlott, és nem is lehet kijavítani. Az OMKER már folyamato­san szállítja a fogászati rendelő berendezését. Meg­nyílt az öregek napközi ott­hona is, egy régi kisajátított családi házat alakítottak át — társadalmi összefogás­sal —, jelenleg tizenöten jár­nak oda. de három ember felvétele most van folya­matban- Tízórait és ebédet kapnak a napközibe járó öregek. A község két és fél kilo­méter hosszú, és eléggé sző­kék az utcák. Hogy az autó­busz kijárhasson egészen az állami gazdaságig, fordulót kellett építtetni. Május végé­re a munka befejeződött, de sajnos a fordulót mégsem használhatják, mert a KRESZ-jelzőtáblákat még nem kapták meg. Ez a mun­ka a társadalmi segítséggel együtt háromszázezer forint­ba került. Aztán az idén fel­Ára:1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxx. évf. 155. szám, 1979. július 5-, csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom