Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-06 / 156. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. július 5. Kommentárunk Harcban a bandákkal Nem csökken a feszültség Afganisztánban. Sajnos, a fiatal demokratikus köztár­saságra változatlanul nagy nyomás nehezedik: mint a TASZSZ kabuli jelentése fo­galmazta, „egyes szomszédos országok és az imperialista hatalmak reakciós körei" vál­tozatlanul támogatást nyújta­nak a bandákba verődött el­lenforradalmi elemeknek. Kabulban nemrég fegyve­res provokációt hajtottak végre az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság el­lenségei. A határmenti tarto­mányokban sokfelé bandák garázdálkodnak. Falvakat támadnak meg, iskolákat, középületeket gyújtanak föl és zaklatják a lakosságot. Arra is gyakran adódik pél­da, hogy elhajtják az állato­kat, felégetik a termést, s arra próbálják rákényszeríte­ni a parasztokat, hogy csat­lakozzanak a terrorista cso­portokhoz. Az ellenforradalmárok — köztük a volt afgán nagy- birtokosok — elsősorban a szomszédos Pakisztán támo­gatását élvezik. Bár az af­gán vezetők közvetlen esz­mecserét ajánlottak Ziaul Hak tábornok pakisztáni ál­lamfőnek, a csúcstalálkozó nem jött létre: a pakisztáni fél visszautasította a meg­hívást. Sah Mühammed Duszt, a politikai kérdések­ben illetékes afgán külügy­miniszter-helyettes a hét elején Iszlámábádban tár­gyalt a két ország közti fe­szültség okainak megszünte­téséről, de a jelekből ítélve küldetése nem járt sikerrel. Érthető, hogy Afganisztán ilyen körülmények között vé­delmi képességének növelé­sét tűzte ki célul. Ennek ér­dekében Nur Mohammed Ta- rakinak, a Népi Demokrati­kus Párt Központi Bizottsá­gának főtitkárának, a forra­dalmi tanács elnökének 've­zetésével kedden ülést tar­tott a legfelsőbb védelmi ta­nács. Afganisztán külső és belső ellenséggel kénytelen szem­benézni. Határait szüntelen agresszió éri, nem egyszer pakisztáni katonai erők ‘is megsértik területi integritás sát. Zsoldosok és ellenforra­dalmi banditák tartják rette­gésben az afgán falvakat. Egyes források szerint a pa­kisztáni bázisokon kínai szakértők és imperialista ügynökök is részt vesznek a fegyveresek kiképzésében. Nyilvánvaló, hogy Afga­nisztán földrajzi helyzete, antiimperialista politikai irányvonala a térségben, sőt, azon túl is közös frontba tö­mörítetté ' mindazon erőket, amelyek szembenállnak a társadalmi haladással, s rossz szemmel nézik a szov­jet—afgán kapcsolatok ala­kulását. Nem újkeletűek esz­közeik sem: a fegyveres pro­vokációk, a rablás és a véd­telenek legyilkolása. Az af­gán nép azonban eltökélten védelmezi a forradalom vív­mányait, s képes arra, hogy visszautasítson mindenfajta beavatkozást az ország bel- ügyeibe. Nemzetközi és ideológiai kérdésekről tanácskoznak az NDK fővárosában 11 szocialista or­szág testvérpártjainak képviselői. A képen a magyar küldöttség, Óvári Miklóssal (jobbról a harmadik) az élen (Telefoto - KS) Sztrájkok Olaszországban Somoza távozni készül? „Az Egyesült Államok mindent előkészített Somoza távozására és Lawrence Pez- zullo amerikai nagykövet Managuába való szerdai visszaérkezése után már csu­pán a repülőgép indulásé-1 nak időpontját tisztázza a diktátorral” — közli a TASZSZ, valamint a Prensa Latina hírügynökség a Ra­dio Sandino jelentésére hi­vatkozva. Ezt látszik megerősíteni az is, hogy a nScaraguai fővá­rosban tudni vélik, Somoza szombaton távozik. A hírhez a sandinisták rádióadója hozzáfűzi: a dik­tátor távozása után az Egye-1 sült Államok kísérletet tesz majd arra, hogy bábkormány hatalomra juttatásával biz­tosítsa az országban az ame- rikabarát körök uralmát. A sandinistáik a jelentések szerint bevették az ország déli részén elterülő Rivas tartomány hasonló nevű székhelyét, ezzel megtörve Somoza déli védelmi vonalát. A korábbi tervek szerint RíJ vasban kívánt berendezkedni a nemzeti újjáépítés korrná- nyá. Ugyanakkor a felkelők sikeresen verték vissza a nemzeti gárda Masaya visz- szahódítására indított támaJ dását. A nicaraguai helyzettel kapcsolatosan tanácskozott Rafael Angel Calderon Costa Rica-i és Jorge Castaneda mexikói külügyminiszter Me­xikóvárosban. Calderon el­mondotta: a megbeszélések célja, hogy közös álláspontot alakítson ki Mexikóval és az Andok Paktum öt orszá­gával (Kolumbiával, Bolí­viával, Ecuadorral, Venezue­lával és Peruval) Somoza utódlását illetően. Julio Cesar Turbay Ayala kolumbiái elnök kedden Lon­donban kijelentette: „Somo­zát törvényen kívül kell he-' lyezni, mert képtelen de­mokratikusan kormányozni országát, és az általa okozott konfliktus most már azzal fenyeget, hogy túlmegy az ország határain.” Turbay Ayala síkraszállt az Ameri­kai Államok Szervezete ha­tározatának megvalósítású-* ért, és hangsúlyozta, hogy országa is igyekszik nyomást gyakorolni Somozára, hogy lemondjon. Kampány Vietnam ellen A kínai vezetés és a sajtó fokozza kampányát a Viet­nami Szocialista Köztársaság ellen a kambodzsai kérdés­ben és aiz úgynevezett me­nekült kérdésben. A Zsenmin Zsipao az ASEAN-országok külügyminisztereinek Baji szigetén megtartott értekez­letét annak jeléként értékeli, hogy délkelet-ázsiai és nyu­gati egységfront van kiala­kulóban Vietnam ellen és a kambodzsai menekült-kér­désben. Teng Hsziao-ping kínai mi­niszterelnök-helyettes, aki a közelmúltban Vietnam „is­mételt megleekéztetéséről ’ ’ nyilatkozott, biztosította Da- wee Ohullasapya thaiföldi légimarsallt és miniszterel- nök-helyet test, hogy Kína „minden Thaiföld ellenes fe­nyegetést saját maga ellen irányúiénak tekint és min­den módon kész Thaiföld tá­mogatására”. Megfigyelők szerint Teng Hsziao-ping ér­tésre adta, hogy Peking kész katonai támogatást nyújtani Thaiföldnek *a Vietnami Szo­cialista Köztársaság ellen. Hua Kuo-feng kínai párt­elnök és miniszterelnök ugyanakkor közölte A. C. S. Hameed Sri Lanka-i külügy­miniszterrel, hogy Peking „súlyos és sürgős” problémá­nak tekinti az úgynevezett menekült kérdést és támo­gatja azt a javaslatot, hogy az ENSZ égisze alatt hívjanak össze nemzetközi értekezletet a „menekültek” kérdésének megvitatására. A kínai veze­tő semmi kétséget nem ha­gyott az iránt, hogy véle­ménye szerint egy ilyen ér­tekezlet elsőrendű feladata valójában nem a menekült kérdés megoldása, hanem Vietnam elítélése és nemzet­közi elszigetelése lenne. Szerdán másfél millió épí­tőipari munkás egynapos sztrájkba lépett Olaszor­szágban- Az építőmunkások azt követelik, hogy a mun­káltatók, a munkások jogos igényeinek figyelembevéte­lével, késedelem nélkül ír­ják alá az új kollektív szer­ződést. Követeléseik közé tartozik, hogy a béreket az egyre gyorsuló inflációhoz mérten állapítsák meg. és a munkáltatók szüntessék be a jogtalan elbocsátásokat. Nápolyban szerdán a fém­ipari dolgozók tüntettek a kollektív szerződések mie­lőbbi aláírásáért, a bérek emeléséért és munkakörül­ményeik megjavításáért. A rendőrség közbelépése ellen­állást váltott ki. A tüntetők felszedték az utcaköveket, barikádok mögé sáncolták él magukat, a zűrzavart kétes elemek autógyujtogatásra használták fel. MOSZKVA A KGST 33. ülésszakán Phan Van Dong miniszterel­nök vezetésével résztvett vietnami küldöttség tegnap hazautazott Moszkvából. A delegációt Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke búcsúztatta, jelen volt a Vietnami Szocia­lista Köztársaság szovjetunió­beli nagykövete is. * * * Történelmi nevezetességű eseménynek nevezte Malcolm Toon, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete a szov­jet televízióban elmondott beszédében a SALT—II. szer­ződés aláírását. Az amerikai nagykövet az ország nemzeti ünnepe alkalmából mondott rövid televíziós beszédet. — „Azért tudtunk megállapo­dásra jutni a hadászati tá­madó fegyverzetek korláto­zásában, mert hisszük, hogy közös érdekünk a fegyverke­zési verseny fékezése” — hangoztatta. CANBERRA Az ausztráliai Canberrá­ban tegnap Vance amerikai Leonyid Brezsnyevfogadta Byrd szenátort A hadászati támadó fegy­verzetek korlátozásáról szó­ló szovjet—amerikai szerző­désről tárgyalt Leonyid Brezsnyev Robert Byrd ame­rikai szenátorral. Az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke a Krímben fogadta a demokrata párt szenátusi többségének veze­tőjét, aki a Legfelsőbb Ta­nács parlamenti csoportjának meghívására érkezeit a Szov­jetunióba. A szovjet—amerikai kap­csolatok elvi kérdéseiről szól­va Brezsnyev megállapította: Carter elnökkel folytatott bé­csi megbeszélései eredménye­ként a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsola­tainak távlatai nem rosszak. Most mindkét országnak az a feladata, hogy megtegye a szükséges erőfeszítéseket az adott lehetőségek megvaló­sítása érdekében.A békés cé­lokat szolgáló szovjet—ame­rikai együttműködés fejlesz­tése kétségkívül mindkét nép érdeke s egyúttal az egész emberiség érdeke is — han­goztatta Leonyid Bresznyev. A hadászati támadó fegy­verzetek kérdésével igen részletesen és hosszan fog­lalkoztak a megbeszélés so­rán. Brezsnyev megállapí­totta: a Bécsben aláírt SALT—II. szerződés és a vele összefüggő dokumentu­mok mind ez ideig a legna­gyobb hozzájárulást jelentik a rakéta-nukleáris fegyver­kezés megfékezéséhez. Az SZKP KB főtitkára aláhúz­ta, hogy a szerződés az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvein alapul, a Szovjetunió és az Egyesült Államok kötelezettségei és érdekei teljes mértékben ki­egyensúlyozottak a szerző­désben. amelyet megbízható­an lehet ellenőrizni. Egyezmény a Holdról A Hold, mindenkié, de csak békés célra szabad használ­ni, a természeti kincseit egyetlen ország sem sajátít­hatja ki — e gondolat jegyé­ben dolgozott ki nemzetközi konvenciót az ENSZ 47 ál­lam képviselőiből álló világ­űr-bizottsága. „Az államoknak a Holdon és más égitesteken folytatott tevékenységét szabályozó megállapodás” röviden a „Hold-szerződés” kimondja, hogy a Holdon talált termé­szeti kincseket, erőforráso­kat senki sem sajátíthatja ki, azokat nemzetközi ellenőr­zéssel az egész emberiség ja­vára kell majd kiaknázni. A Holdon korlátozás nélkül minden ország folytathat ku­tatásokat, de a Hold terüle­tének legkisebb darabja sem rendelhető egyetlen állam szuverenitása alá sem. A Holdon nem szabad semmilyen katonai tevékeny­séget folytatni, senki sem létesíthet ott támaszponto­kat, és fegyverkísérleteket sem végezhet. Katonai sze­mélyek is csak békés célú tudományos kutatást foly­tathatnak a föld felszínén. A Holdra nem szállítható semmilyen hulladék. Mindez nemcsak a Hold ra, hanem a Naprendszer va­lamennyi égitestjére is vo­natkozik — a Földet kivéve. TELEXEIM ~~~~~éfKezett külügyminiszter tájékoztató­jával megkezdődött a részt­vevő Ausztrália, Űj-Zéland és az Egyesült Államok ne­vének kezdőbetűiről ANZUS- paktumnak nevezett, a NATO mintájára 1951-ben kötött csendes-óceáni bizton­sági szerződés 28. külügymi­niszteri értekezlete. SALISBURY A Rhodesiái Nemzeti Fel- szabadítási Mozgalom harco­sai tegnap fegyveres akciót hajtottak végre Salisbury- ben, az ország fővárosában. A gerillák által könnyűfegy­verekkel és rakétákkal meg­támadott épület ugyanazon a főútvonalon helyezkedik el, amelyen a miniszterelnök re­zidenciája áll. A tegnapi tá­madásra akkor került sor, mikor Lord Harlech, a brit kormány különmeg'bízottja befejezte kétnapos tárgya­lássorozatát Abel Muzorewa püspökkel, a nemrég hata­lomra jutott miniszterelnök­kel és más politikusokkal. RÓMA Tiltott fegyverviselés vád­jával egyenként hét évi bör­tönbüntetésre és 2400 dollá­ros összegű pénzbírságra ítélték tegnap Rómában a „vörös brigádok” két tagját, a 30 éve$ Valerio Moruccit és a 29 éves Adriana Faran­dát. A harmadik vádlottat. Giuliana Confortót e vád alól felmentették, de újabb vádat emelnek majd ellene amiatt, hogy római lakásán menedé­ket adott a két terroristának. MADRID A spanyol kormány vissza­utasította Begin izraeli mi­niszterelnök javaslatát, hogy a két ország létesítsen egy­mással diplomáciai kapcsola­tot. A spanyol külügymi­nisztérium szóvivője közölte: „A spanyol kormány attól te­szi függővé a diplomáciai kapcsolatok létesítését Izrael­lel, hogy megvalósul-e a Kö- x zel-Keleten a palesztinok ér­dekeinek is megfelelő átfogó béke, az ENSZ-határozatok szellemében”. A „herceg” fényképe A patinás Velencei műkereskedésbe ősz szatoállú, rendkívül előkelő külsejű úr ál­lított be. — Nyikolaj Golioin herceg vagyok. Ta­lán ismeri a nevemet és akkor azt is tud­ja, hogy gyűjtöm a XVIII. századbeli ve­lencei mestereket. Az elkápráztatott kereskedő természete­sen „tudta”, és már fordult is be a rak­tárba, hogy kihozzon egyet. Mire kijött, néhány értékes műtárgynak éppúgy nyo­ma veszett, mint a „hercegnek” és az ele­gáns gépkocsinak. A velencei rendőrség az Interpol tói már másnap megkapta a számításba jöhető tettesek fényképeit. A kereskedő hamaro­san rámutatott az egyikre: — ö volt az! És néhány nappal később Belgiumban elfogták a tettest, egy „műkincs-specialis­ta” nemzetközi szélhámost, az Interpol ré­gi ismerősét. A szervezet statisztikája: száz tettesből átlag nyolcvanötöt kézre- kerít. o o o Az ilyen adatokkal kapcsolatban persze mindig sok a vita, de a St. Cloud-i palota szóvivője szerint a tagországok nemzeti rendőrségeinek felderítési átlaga 37 száza­lék (tehát a vizsgált bűnügyek 37 százalé­kát derítik fel maradéktalanul), az Inter­pol bevonásával folytatott nyomozásoké pedig 75—80 százalék! A szocialista országok közül csak Jugo­szlávia rendes tagja a szervezetnek, ez azonban nem jelenti azt, hogy a többiek és az Interpol között egyáltalán nkv ■ esetenkénti együttműködés. Az Interpol eredményességéhez hozzá­tartozik az a tény is, hogy a szervezet el­sősorban bizonyos fajta bűncselekmények üldözésére specializálta magát. Mindenek­előtt a kábítószer-kereskedelemről, a pénz­es okirathamisításokról (újabban a hitel­kártya, az úgynevezett credit-card hami­sításáról), a nagy raiblógyilkosságokról és az utóbbi időben az emberrablásról és általá­ban a terrorizmusról van szó. A krimiirodalom hitelessége ebben a vonatkozásban is foghíjas. Milliós pél­dányszámban fogyó detektívregények lap­jain nem egyszer előfordul, hogy amikor egy-egy tettes már teljes biztonságban hi­szi magát, a legváratlanabb pillanatban feltűnik mellette egy jóképű, szélesváR" óriás, afféle szuperember és diadalmasan felmutatja jelvényét vagy igazolványán miközben — a bonyolult ügy végére pontot téve — kijelenti: — Interpol. A gyakorlatban ez szinte így nem is for­dulhat elő. Az Interpolnak vannak ugyan nyomozói, de a letartóztatás joga kizáró­lag a nemzeti rendőrségeké. És ami a lé­nyeg: a testületre nem elsősorban a mobil, a mozgó detektívgárda a jellemző. Ahogy Gardi'kasz görög krüminal Rszitö karorofesz- szor, az Interpol egyik alapító tagja fogal­mazott: „A mi szervezetünk ultramodern eszközökkel dolgozó, kimagaslóan képzett szakértők központi testületé, amely sokkal többet segít azzal, hogy Párizsban össze­fogja. koordinálja az öt kontinensről befu­tó szálakat, mint azzal, hogy közvetlen kapcsolatba kerül a nemzetközi alvilág­gal. Jean Nepot, a francia rendőrség egyik legjobb tisztje, aki 1946-ban átment az Interpolhoz és 1963-tól 1978-ig vezette a szervezetet, legalább ilyen plasztikusan fo­galmaz. Az ő meghatározása szerint „az Interpol szuverén' államok teljes önálló­sággal működő rendőri testületéinek tájé­koztatási, tanácskozási és akció-egyezteté­si központja, amelynek pillanatnyilag 126 országban van helyi irodája, helyi rendőr­tisztek vezetésével. Feladatunk persze sok van még, de úgy érzem, megvalósítottuk a hatvanöt évvel ezelőtti elképzelést”. o o o Az Interpol jelenlegi vezetője az ugyan­csak francia André Bossard rendőrtiszt, a Sorbonne kriminalisztikai professzora, aki tevékenységéről rendszeresen beszámol az ENSZ főtitkárának, valamint, a szervezet évi közgyűlésének. Harmat Endre VÉGE

Next

/
Oldalképek
Tartalom