Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-05 / 155. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. július 4. Nőkről nőknek Jászberényben június 27- én Nyolcas Mária, az SZMT nőfelelőse tartott tájékozta­tót a Hűtőgépgyár nőaktivis­táinak a nőpolitikái határo­zat végrehajtásának megyei tapasztalatairól. Nyolcas Mária ismertette a megye vállalatainál 1975— 78-ban végzett felmérés ered­ményeit. Kiemelten három témakör — a szakmai képzés, az általános műveltség; az egyenlő munkáért egyenlő bér és a szociálpolitikai in­tézkedések — megyei ta­pasztalatairól beszélt úgy, hogy a hűtőgépgyári helyze­tet is vázolta. Így a hallgatók meg tudták ítélni a gyár eredményeit, és a megyei gondokról is hallhattak. Szo­ciálpolitikai téren a gyermek- intézmények helyzetében, az üzemorvosi ellátottságban és kulturális területen a me­gyei átlagnál lényegesen jobbak a gyár eredményei. A megye nőfelelőse tájé­koztatta az asszonyokat, lá­nyokat a VI. ötéves terv szo­ciálpolitikai tervezetéről s a várható intézkedésekről is. Így a gyermekintézmények felügyeletének és fenntartá­sának egységesítéséről, vala­mint a nők részére tiltott^ munkakörök felülvizsgálatá­ról. A nőaktíva kedves ese­ménnyel zárult. Kocsis Jó- zsefné nőfelelőstől búcsúztak nyugdíjba vonulása alkalmá­ból a nőbizottság tagjai. A szakszervezeti bizottság Ko­csis néni értékes munkáját egy SZOT-beutalóval is meg­köszönte. Kiss Erika Jászberény A gyermekekért, jövőnkért A gyermekek nemzetközi éve kapcsán társadalmunk egészének gondoskodásáról felső fokon lehet beszélni. Községünk gazdasági egy­ségeinek dolgozói és veze­tői is magukénak érzik a gyermekintézményeket. Sokirányú tevékenységük kapcsán javultak oktatási feltételeink, zavartalanabbá vált nevelő munkánk. Sokat köszönhetünk a a Mezőgép helyi gyáregy­ségének, a Vörös Csillag Tsz-nek és a TITASZ ti- szaföldvári kirendeltségé­nek. Az általuk végzett munka értéke több százezer forint. Tanítványaink úszás- oktatásához jármüvet biz­tosított a Mezőgép és a Vörös Csillag Tsz. Cserke- szőlőn 252 gyerek tanult meg úszni; ezáltal erősöd­tek, s a sportág hódolóivá váltak. Az anyagi segítségen túl a gazdasági egységek ne­velést segítő tevékenysége is szélesedett. A szocialista brigádok a patronált osz­tályokkal közös kirándu­lást, színházlátogatást szer­veztek. Az együtt a mun­kában, együtt a szórako­zásban elv megvalósítása tanulóink számára a mun­ka becsülését, a községhez való kötődést is eredmé­nyezi. Kosa István igazgató Cibakháza Mamika A törökszentmiklósi Fi­nommechanikai Vállalat Vö-1 röskereszt alapszervezetének márciusban jelezte a városi vezetőség, hogy a gyár egyik alkoholista alkalmazottja — aki munkahelyén rendesen dolgozik — rendkívül elha­nyagolt körülményék között él 92 éves édesanyjával. A November 7., az Ady Endre és a Kulich Gyula Szocialis­ta Brigád vöröskeresztes tag­jai vállalták, hogy gondoz­zák az idős nénit. Kezdetben bizalmatlanul fogadták a ház lakói a bri­gádtagokat. Mostanság azon­ban már ismerősként zörge­tik meg a kaput, s nyernek „bebocsáttatásiti'’... A mi­nap is nyolcán „szállták meg” a házat, seprűvel, mo­só- és tisztítószerekkel fel­fegyverkezve. Tiszta huzatot kívánt már nagyon a vetet-1 len ágynemű, s akadt ismét bőven le-, ki- és felmosni való. Az idős asszony éppen az asztal mellett ült, villára szúrt kenyeret mártogatott pörköltszaftba. Nem zavar­ta a jövés-!menés. Pedig a lányok-asszonyok már vagy háromszor kiabálták a fülé­be: „Megjöttünk, Mamika!” — Aztán megmutatták a plédet, amit hoztak — ko­rábban az ágyát cserélték ki — s bizonygatták: ebben a hőségben jobb lesz, mint a tömött dunyha ... Jól van, kedveskéim, jó lesz hát — olvashatták a választ Mami­ka szemében. Később a néni kiült a ház elé. s a lakásban megindult a „gépezet”. Az udvarra ván­dorolt a sok szellőzni való, tisztult az ablak, az edé­nyek, a bútorok, a padló. Zümmögött a mosógép. Elő­került a nagy teknő, az illaJ tos szappan, a hintőpor, a tiszta fehérnemű. Juliska egy ügyes trükkel rászedte Ma­mikát a fürdésre. Legutóbb csak a második napon sike­rült, s milyen jól esett nelki! A pedikűrözés után pedig már járni is tudott, ennek különösen örült. Késő dél­utánra tisztaság uralta a há­zat. Mamika hálálkodása kö­zepette távoztak a brigádta­gok L. K.-jié Törökszentmiklós Kerékpártúra — izgalmakkal Június 23-án ötnapos me­gyei kerékpártúrára indul­tam huszonöt úttörővel. A csaknem 200 kilométeres — Fegyvernek — Törökszent­miklós — Martfű — Tisza-1 kürt — Tőserdő — Cserke- szőlő — Kunszentmárton — Szarvas — Mezőtúr — Fegy­vernek — útvonal jó edzés­ként szolgált a pajtásoknak, előkészítője a következő évek nagyobb túráinak. Látogat-1 tunk üzemeket, laktanyát, múzeumot, arborétumot és más érdekességeket. Az első éjszaka, a nagy zá­por után a bagimajori isko­lában szálltunk meg. Reggel az udvaron eggyel kevesebb kerékpárt találtunk, mint amennyit otthagytunk. El­lopták. A kengyeli és a tiJ szaföldvári rendőröket dicsé­ri, hogy egy-két óra alatt elő­kerítették a már szétszedett járművet, s így kétórás ké­séssel ugyan, de zavartalanul folytathattuk utunkat. Kö­szönjük a segítséget. Molnár Imre túravezető Fegyvernek Csak a vonaton tudtuk meg __ J únius 24-én a Szolnokról 8.15 órakor Salgótarjánba in­duló vonat (csak vasárnapon­ként közlekedik) nagy csaló­dást okozott mintegy húsz törökszentmiklósi lakosnak, köztük éjszakai ügyelet után hazatérő tűzoltóknak. A vas­útállomáson ugyanis az in­formáció és a kiírás szerint is a csak II. osztályú kocsik­kal közlekedő vonat minden állomáson és megállóhelyen megáll. Természetesen fel­szálltunk a vonatra, amely nem kis bosszúságunkra Szolnok után csak Karcagon állt meg. Eat a tényt a vo­naton a kalauz is közölte. Választásunk már nem volt, Karcagról több órás várako­zás után tudtunk csak Török- szentmiklósra visszautazni. Azóta megnéztük a hiva­talos menetrendet, amelyből egyértelműen kitűnik, hogy Szolnok és Karcag között nem áll meg ez a vonat. Miért nem tudják ezt a szol­noki vasútállomás informá­ciójában és a vonatok indu­lását jelző vasutasok? Nagy Bálint Törökszentmiklós Hátha nem olvasták Nem térnénk vissza ismét a témára, de a levél húszon-1 két aláírással érkezett Sze­Szolnokon, a Holt-Tisza-parton lévő üdülőtelep újonnan ki­osztott részén — a régivel ellentétben — nincs szemétgyűjtő. Igaz, hogy ezt az „új" részt lassan már egy évtizede beépítették, a sze­mét elhordása mégis megoldatlan. Az Emese utcában, a nemzet­közi kajak-kenu pálya mellett ezért rothad minden konyhai és kerti hulladék, elviselhetetlen bűzt árasztva. A környék lakói kérik: az illetékesek vessenek véget ennek az áldatlan állapotnak. - Állandó szemétdomb az Emese utcában. levényről. Az állattartók pa­naszolják benne, hogy több mint egy hónapja (a levél június 16Ján érkezett) a ta­karmányellátás szinte telje­sen megoldatlan. Hiába a Gabonaforgalmi és a Zöldért takarmányértékesítő boltja, az állattartók más községek­be, városokba járnak terményt vásárolni. Persze az árut még haza is kell szállítani vagy szállíttatni... Nem értik, miért csak Szelevényen ilyen mostoha az ellátás. Nos, ezt majd megvizsgál­ják a két bolt üzemeltetői. Mi emlékeztetni szeretnénk olvasóinkat a május 25-i la­punkban megjelent „Bizta­tástól nem hízik a jószág” című cikkünkre. Ebben mun­katársunk alaposan „körül­járta” a témát. Nem festett, nem is festhetett rózsaszínű képet. A Gabomaforgalmi és Malomipari Vállalat illeté-1 kese úgy nyilatkozott, hogy a kiskereskedelmi igények meghaladják a keverőüzemek kapacitását. Kérték a mező- gazdasági nagyüzemek segít­ségét. A megyében levő 58 téesz és 8 állami gazdaság közül 15 vállalta, hogy bér­keveréssel besegít az ellátás­ba. Két takarmánykeverő szabad szombaton is két mű­szakban üzemel. „Előrelátha­tóan az év közepére egyenes-1 be jövünk, több keverőta­karmány jut majd a kiske­reskedelembe” — hangzott az ígéret. Jogszabály szerint Amit a hadkötelezetteknek tudniuk kell i. HOZZÁSZÓLÁS CIKKEINKHEZ Egy „darabka” Tabán Nagy örömmel olvastam a július 1-én megjelent Nép­lapban a „Milyen lesz az új Tabán?" című interjút. Egész biztos, hogy rajtam kívül na­gyon sok — főleg régi — szolnoki lakos ugyanúgy nagyszerűnek találja az öt­letet és tervet, amely szerint leleményesen, s tapintattal megmentik a romantikus ut­cácskákat — amelyeket a szolnoki festőművészek is annyira kedveltek, szerettek — s velük egy kis darab tör­ténelmi múltat, amit „az unokáink is látni fognak ...” Köszönet ezért az illetéke­seknek: B. J.-né Szolnok SZERKESZTŐI ÜZENETEK N. A. Szolnok dünk egy-két héten belül. Addig türelmüket kérjük. V. M.-né, Szolnok: Fogal­munk sincs, mi volt a szán­déka „küldeményével”... K. A.-né, Abádszalók: Az említett cikkben nem sok­szorosításokról, hanem ere­deti festményekről volt szó. Eredeti alkotásokat keres a Magyar Nemzeti Galéria. Dr. Bartha Lászlóné, Szol­nok: Az ízléstelen kirakatok­kal, ki rakatablak okkal kap­csolatban igaza van. Nem mind szolgál a kirakatrende­ző dicséretére. „Mellesleg” az ipari üzemekben is bőven gyártanak manapság még giccset. Az ellene küzdőknek tehát akad még bőven tenni­valójuk. P. J.-né, Üjszász: Levelére hamarosan válaszolunk. Úgy gondoljuk, az említett sze­méllyel az ,',állásuk1.’ most — sportnyelven szólva — 1:1... A. L„ Szolnok: önnek is levélválaszt küldünk. Addig is arra kérjük: nézze át a vállalat kollektív szerződé­sét, különös tekintettel a törzsgárda-szabályzatra. Egé­szen biztosan segítségére lesz ebben a szakszervezeti bi­zottság titkára. Szolnokra, az V-házba üzenjük az onnan érkezett levél 28 aláírójának: A Szol­nok és Vidéke Áfésztől már megkaptuk a választ. Az IKV-tól még nem. Ha mind­kettő együtt lesz, visszaté­rünk panaszukra. A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény értelmében a haza védelme a Magyar Nép- köztársaság minden állampol­gárának kötelessége. A had­köteleseket időrendben első­ként jelentkezési kötelezett­ség terheli. Ez mágában fog­lalja a megjelenési- és a be­jelentési kötelezettséget. A hadkötelesek az összeírá­son, a kötelező gyógykezelé­seken, a szakorvosi vizsgála­tokon, a sorozáson, a behívá­son és az adatok egyeztetése céljából megjelenési kötele­zettségüknek tesznek eleget a tanács végrehajtó bizottsága, illetve a katonai kiegészítő parancsnokság személyre szó­ló, valamint hirdetmények útján történő felhívására. A felhívásban a hadkötelesek tájékoztatást kapnak a meg­jelenés pontos helyéről, idő­pontjáról és céljáról. E kö­telezettség kizárólag szemé­lyesen teljesíthető. Amennyiben a hadkötele­seket betegség vagy más ese­mény akadályozza megjele­nésben, a távolmaradást, s annak okát kötelesek jelente­ni. Távolmaradásuk okát hi­vatalos szervek (tanács, rend­őrség, kórház, SZTK-rendelő- intézet stb.) által kiállított okmányokkal kell megfele­lően igazolni. Az említett iga­zolásokat a megjelenés idő­pontjáig kell eljuttatni a ki­egészítő parancsnokságra. A megjelenési kötelezettség elmulasztásával a hadköteles szabálysértést követ el. A mulasztó rendőri elővezetése is elrendelhető, és pénzbír­sággal is sújtható. Az a had­köteles, aki megjelenési köte­lezettségét háború idejében nem teljesíti, vétséget, illetve bűntettet követ el, és szabad­ságvesztéssel büntethető. A Büntető Törvénykönyv új szabályai szerint is, háború idején való elkövetés alatt az állam biztonságát súlyosan veszélyeztető helyzetet is ér­teni kell. Nemcsak a férfiakat, egyes esetekben a nőket is megje­lenési kötelezettség terheli. Az egészségügyi, híradó, szá­mítástechnikai, forgalomsza­bályozó és az ellátó, vala­mint egyéb, katonai szakkép­zettséggel megegyező polgá­ri szakképzettségű, vagy ilyen foglalkozást folytató hadköteles nőket nyilvántar­tásba kell venni. Ebből a cél­ból, továbbá a nyilvántartá­sok egyeztetése, kiegészítése végett a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság felhívásában megjelölt helyen és időben megjelenni kötele­sek. önkéntes jelentkezés alapján az egyébként nem hadköteles nők is nyilvántar­tásba vehetők a fegyveres szolgálaton kívül bármely szolgálati feladat ellátására. A megjelenési kötelezett­ség. első eseménye az össze­írás. Célja a hadköteles ka­tonai nyilvántartásba vétele, és a katonai szolgálatra való alkalmasság előzetes elbírá­lása. A magyar állampolgár­ságú férfiak abban az évben, amelyben a 18. életévüket betöltik (a hadkötelezettség időpontjának kezdete), köte­lesek összeírás végett az ál­landó lakóhelyük szerint il- leteKes kiegészítő parancs­nokságon, illetőleg a kiegé­szítő parancsnokság által megjelölt helyen is időpont­ban megjelenni. Akit a had­köteles korba lépés évében nem vettek nyilvántartásba, e célból felhívás nélkül is haladéktalanul köteles meg­jelenni a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnok­ságnál. Ez a kötelezettség an­nak az évnek december hó 31. napjáig terheli őket, amelyben az 55. évet betöltik. Vannak olyan adatok, ame­lyeket az összeírás során iga­zolni is szükséges. Elsődlege­sen a személyi adatok (sze­mélyi igazolvánnyal), az is­kolai végzettséget (bizonyít­vánnyal), a gépjárművezetői szakképesítést (gépjárműve­zetői jogosítvánnyal), az egészségi állapotot. Az adatok másik részét ismernie kell a hadkötelesnek. Például any­jának, apjának, feleségének, testvérei személyi adatait. A jelentkezési kötelezettség magában foglalja az orvosi vizsgálat vagy gyógykezelés céljából való megjelenést is. A hadköteles ugyanis a kato­nai szolgálatra való alkal­masságával összefüggő orvo­si (szakorvosi) vizsgálatnak és gyógykezelésnek köteles magát alávetni. Akit gyógy­kezelésre köteleztek, tartozik a tanácsi szervek által meg­jelölt gyógyintézetben és idő­pontban megjelenni. A had­kötelesen a kötelező gyógyke­zelés során műtét csak akkor hajtható végre, ha ehhez elő­zetesen hozzájárult. A gyógy­kezelésre kötelező határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Aki a honvédelmi kö­telezettséggel összefüggően elrendelt orvosi vizsgálatnak vagy gyógyító eljárásnak ma­gát nem veti alá, szabálysér­tést követ el és pénzbírsággal sújtható. (Folytatjuk) Dr. Cs. I. Elek József Kunhegyes, Szatmári Sándorné Kareag, Varga Dánielné Kunhegyes: Levelükre jogi tanácsot kül­s/oveftezef .|gi A nemzetközi szövetkezeti nap tiszteletére házi kiállítást rendezett a tiszafüredi áfész. A szövetkezet múltját fotókon kívül különböző tárgyi emlékek dokumentálják

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom