Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-05 / 155. szám

1979. július 4.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Hét éve készít alkatrészeket a VEB Traktorenwerke Schönebeck részére az NDK-ba a Vas-, Fa és Építőipari Szövetkezei! Kisújszálláson. Képünkön Ari Sándor, Blódi József és Majláth Imre a silódobok hegesztésén dolgozik

A kuncsorbai Búzakalász Tsz-ben

Egy kicsit jobban, hozzáértőbben

Határozat a megvalésulás útján

Pénzre megy a játék

A munka szabja a sorrendet

Aratnak már Kuncsorbán is! Most az árpát vágják a kombájnok, de rövidesen a kenyémekvaló kerül sorra. Gazdag János téeszelnök szerint ők még a szerencsésebb gazdaságok közé tartoznak: amikor a legnagyobb volt a szárazság, és eső után sóhajtozott mindenki, ők kaptak 20 millimétemyit az életet adó nedvességből. Jót tett a gabonának. A gépszemle rendben lezajlott, és ha az időjárás sem szól közbe, akkor tizenkét nap alatt betakarítják az 1300 hektár termését.

Persze nem felhőtlen az elnök arca: kevés a tárolóhely. Az idén már fajtánként kell átadniuk a gabonát, és ők hatféle búzát termelnek. Ezt egymástól elkülönítve kell tárolni, szárítani, mert most már a búzánál is minőségi átvétel van. Galántai Ferenc, a szövetkezet pártalapszervezetének titkára azért csak azt hangsúlyozza: jól felkészültek erre a nagy munkára. minden szemet meg akarnak menteni. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt héten kibővített vezetőségi ülésen tárgyaltak a tennivalókról. Ott aztán külön is felhívták a vezetők figyelmét arra, hogy jól gondoskodjanak az aratókról, mert nem mindegy, milyen kedvvel ül fel valaki a gép nyergébe.

Döntésre kényszerültek

A 3 ezer 200 hektáros kun- csorbái Búzakalász Tsz elnökével, párttitkárával tulajdonképpen arról beszélgettünk, milyen feladatokat szabott és szab Kuncsorbán a párt Központi Bizottságának tavaly márciusi — a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetére, fejlesztésének feladataira vonatkozó — határozata. Gazdag János azt fejtegeti, hogy:

— Itt, Kun csorbán 1976- ban egyesült a két téesz, akkor kidolgoztuk középtávú cselekvési programunkat. Nos, a Központi Bizottság 1978. március 15-i határozatából világosan kiderült, hogy a gazdaságokra nehezedő terhek csak növekedni fognak, kevesebb lesz az a központi erőforrás, amire gazdálkodásunkban — főként a beruházásoknál — támaszkodhatunk. Láttuk, hogy azok a szövetkezetek jártak jól, amelyek korábban kihasználták azt a sokirányú hitellehetőséget, amit az állam nyújtott. Sajnos a mi gazdaságunk nem volt ezek között.

— Döntésre kényszerültünk — szól közbe Galántai Ferenc. — A sürgősség, a fontosság döntött a beruházásoknál. Az, hogy mire van szükségünk a leghamarabb. De azt is láttuk, hogy nagyobb fejlesztést csak a szomszédos téesszel együttműködve tudunk megvalósítani.

Nos, így született meg a kuncsorbai és az örményesi téesz közös elhatározása: jövőre hozzákezdenek egy, évente 10 ezer sertés kibocsátására alkalmas, telep építéséhez. Közben az idén a téesz a saját erejéből, meg a tagok jelentős társadalmi munkájával, 5 millió forint értékű gépműhelyt épít. Lesz benne két nagycsarnok, lesznek különböző műhelyek, raktár, szociális helyiségek. A jelenlegi gépműhelyek kicsik, a nagy gépek nem férnek be. így hát ez az első a beruházások között.

Idáig jutottak

Dönteniük kellett a nöt- vénytermesztésben is.

— Sokféle növényt termesztettünk, elaprózottan, kis területeken. Amikor egyesültünk, háromszázhúsz dolgozó tagunk volt, de számuk évről évre kevesebb. Kevesebb növényt kell termelni, és gépesíteni, amit csak lehet. határoztuk el. Hová jutottunk eddig? A kevés zöldségterület kivételével kézi munkát igénylő növényt nem termelünk — így az elnök.

— És az állattenyésztésben?

— Ott is döntésre kényszerültünk. Szégyen, nem szégyen? Nálunk 1975-ben 900 liter volt egy tehéntől a tejhozam. Végrehajtottuk a bru- cellamentesítést, a szakosított telepünket — 340 férőhelyes — mentesített állománynyal népesítettük be. Jövőre már saját üszőből < oldjuk meg az állomány pótlását. Abban is döntöttünk, hogy tejre szakosodunk. Ma 3 ezer 700 liter a tejhozamunk tehenenként, és ezzel a megye téeszei között az ötödik helyen vagyunk.

— Említsd meg a juhászától is — szól közbe a párt- titkár. — Akkor 450 jerke- toklyót vásároltunk, ezzel megteremtettük a juhásza- tot. Régi épületekben tartjuk a jószágot, és a tartásuk sem kerül s«kba.

— Ezt azért csináltuk — magyarázza az elnök —, hogy amíg tart a tehenészetben az állománycsere, az ál'latt e- nyésztésiblBn ne legyen kit- esés. A juhászat sokat pótolt. Most megegyeztünk a vízügyi igazgatósággal a csa- tomapartok hasznosításában. A téesz- meg a háztáji birkák számára kaszáltatjuk a füvet és legeltetünk. A juhá- szatunkat erre alapozva akarjuk továbbfejleszteni.

— Egyébként a határozatból világosan kiolvasható: a továbbfejlődés útja a belső tartalékok hasznosítása, az önálló kezdeményezés — mondja Galántai Ferenc.

Ide tartozik mindaz, amit a föld racionális hasznosítása érdekében tettek. Négy esztendővel ezelőtt 175 lakott és 60 elhagyott tanya vagy tanyahely volt területükön, lévén egykor nagv kiterjedésű tanyavilág Kuncsorbán. A Középtiszai Állami Gazdasággal egyeztek meg, hogy rendbe teszik ezeket az elhagyott területeket. Kiszedik a földben megbújó fatuskókat, elegyengetik

a földet, fölszántják. Ezért a téesz 750 ezer forintot fizetett az állami gazdaságnak, de mint mondják: megérte! Negyven hektárral növelhették a szántóterületüket. és még további 15 hektárhoz jutottak különböző utak megszüntetésével.

— Ügy is fogalmazhatok — mondja Galántai Ferenc —, hogy a határozat perspektívát adott. Utat mutatott nekünk, hogyan tudunk mielőbb kilábalni a bajokból, de fel is készített bennünket a nagyobb és nehezebb feladatokra. Akkor, a határozat megjelenése után párttaggyűlésen beszéltük meg a 'belőle adódó helyi feladatainkat. majd intézkedési tervet készítettünk a végrehajtásra.

— De tulajdonképpen azóta több taggyűlési témánk kapcsolódott a határozat végrehajtásához — mondja Gazdag János. — A közelmúltban például engem számoltatott be a párttagság a káder- és személyzeti munkáról. hiszen a feladatok végrehajtásához jó vezetők is kellenek. A taggyűlés megszabta, hogy még nagyobb figyelmet kell szentelnünk az utánpótlás nevelésének, de kimondta azt is, hogy a főágazat vezet ők is felelősek a téeszben a jó kádermunkáért.

Ami a témához tartozik

így volt taggyűlési téma az erő- és munkagépek javításánál a takarékosság, a munkafegyelem, a munkaidő-kihasználás. „Az a probléma. hogy a gépjavításnál az emberek fix bért kapnak. Nem mindegy tehát, hogy cselleng-e a munkás tíz óra alatt, vagy folyamatosan dolgozik. Aztán hogyan dolgozik, ösztönzik-e egymást a jobb munkára? Meg kell követelni. hogy végigdolgozzák a munkaidőt, de ebben példát a kommunistáknak kell mutatniuk” — hangsúlyozza a párttitkár. És így volt taggyűlési téma náluk a szocialista brigádok tevékenysége, a munkaverseny.

— Értékelték már, hol tartanak a határozat végrehajtásában, a saját intézkedési tervük teljesítésében ? —

kérdezem Galántai Ferencet.

— Az elmúlt héten alapszervezeti vezetőségi ülésen beszéltünk az intézkedési terv végrehajtásáról. Tulajdonképpen időarányosan teljesítettük a feladatokat. Mivel nem tudunk elszámolni? Megállapítottuk, hogy gazdaságpolitikai agitációs munkánk még nem elég ha-' tékony. Bár jó politikai vitaköreink vannak, még mindig akadnak lehetőségek, amiket nem használunk ki. Aztán tudjuk, hogy kevés nálunk a szakvezető. Tehát mindenkinek az eddigieknél többet kell adni tudásából, erejéből, hogy előbbre lépjünk. Szóval párttagnak és pártonkí- vülinek egyaránt akarni kell egy kicsit jobban, hozzáértőbben dolgozni.

Varga Viktória

Talajeröpútlás,

növénynemesítés

Sikeres

kísérletek

Jászboldogházán

Jászboldogházán. a Jászsági Fajtakísérleti Állomáson javában tart a kísérleti jelleggel termesztett gabonafajták és fajtajelöltek, kertészeti növények minősítése.

Az állomás az agrotechnikai fejlődés követelményeihez igazodó munkájával az idén is információkat ad a mezőgazdasági szakembereknek, a tudományos kutatóknak. Emellet számos, nagyüzemi termesztésre alkalmas, jó ellenálló képességű és gazdag hozamú fajtával gyarapítja a mezőgazdaságot.

A jászboldogházi telep állománya — a kísérletben részt vevő több mint kétszáz gabonafajta és az üzemi vetőmagtábla — jó termést ígérA bemutatók arról is meggyőzték a Jászboldogházára látogató mezőgazdasági szakembereket, hogy a marton- vásári 4, a Jubilejnaja 50 és néhány, eddig még nem ismert, szegedi nemesítésű búzafajta „télállóságból” kitűnőre vizsgázott: a rendszeres tömbtrágyázás átsegítette a növényeket a csapadékhiányos időszakon.

A vártnál jobb eredményeket ígérnek a kertészed növényekkel folytatott kísérletek. Az ősszel egy sor új fajtajelölt — zöldség és szabadföldi növény —1 került a kísérleti parcellákba. A gondos talajművelési, növény- nemesítési munka, a folyamatos, mesterséges esőztetés eredménye: újabb, az időj járáshoz jól alkalmazkodó, a betegségeknek ellenálló növények.

Jól vizsgázott a korai, szabadföldi paprika, néhány fajta szedése már elkezdődött. Nőtt a választék a gépi művelésre alkalmas, palántanevelés nélküli paradicsom- és paprikafajtákból. A jók közül is kiemelkednek a kecskeméti ZKI új fajtái, illetve fajtajelöltjei.

Idei kiemelkedő eredménye a fajtakísérleti állomásnak az exportra termesztett, szabadföldi retekmaggal folytatott kísérlet. A megrendelő, egy nyugatnémet cég képviselői a napokban elismerően nyilatkoztak az értékes vetőmagról. Ez ígéret 1 arrai hogy a cég a korábbi évekhez hasonlóan nagyobb területen termeszttet majd retekmagot.

A Kőolajkutató Vállalat geofizikai főosztálya május elején új prémiumfeltételeket léptetett életbe. Ezek segítségével is el akarják érni, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkenjen a fúró- és a lyukbefejezö berendezéseknél a geofizikai munkával eltöltött idő, ugyanakkor javuljon az így nyert információk minősége.

A geofizikai csoportokat munkájuk mennyisége, minősége és a meghatározott időnormák alapján jutalmazzák. Az egyhónapi tapasztalatokkal elégedett Suba Sándor főosztályvezető:

;— Az új prémiumfeltételek egyik kedvező hatása, hogy most már követelik a munkát az emberek. Eddig inkább igyekeztek más részleghez „átpasszolni”. Létszámmegtakarításra is ösztönöz az új jutalmazási rendszer, mert a munkát díjazza, függetlenül attól, hogy hányán végezték el. A korábbi egyenlősdi helyett többszörös differenciálás — mennyi, ség, idő, minőség esziköz- megóvás szerinti — vanegy- egy csoporton belül. A korábbi premizálási rendszernél a minőségi munka nem játszott szerepet. Egyszóval mindenképpen hasznosnak ítéljük a prémiumfelltételek módosítását.

És hogyan vélekednek erről a dolgozók? Szabó János szelvényező mester véleménye hasonló a főosztályvezetőéhez :

— Egy hónap után előnyösnek tűnik a jutalmazási feltételek módosítása, önmagunkat is ltudjuk ellenőrizni. Azáltal pedig, hogy egymás munkájától is függ a prémium, tehát mindenkinek köze van társai munkáA vasasszakszervezet a közelmúltban felmérte a vállalatok üzemegészségügyi helyzetét, s megállapította, hogy az összességében javult. Ugyanakkor még sok üzemben korszerűtlen munkafeltételek, elavult technológiák és nagy fizikai igény- bevétel mellett dolgoznak, különösen a kohászatban, ahol a rekonstrukciók csak részben javítottak a helyzeten. A vasasszakszervezet tegnapi központi vezetőségi ülésén örvendetesnek ítélték, hogy a szilikózis-, a rendszeres szűrővizsgálatok és a szigorú munkahigiénés rendelkezések eredményeként —

tozás érzését. Gondot csupán az eszközök, műszerek elavult állapota jelent, amely kihat a munkára.

Böszörményi István villamosmérnök, csoportvezető is kedvezően ítéli meg a változást:

— Csoporttól függővé vált a prémium. Több és főleg jobb munkára ösztönöz. Létszámgondok esetén sem kérnek a csoportok „vendég- munkást”, mert azt is premizálni kell. Minél kevesebben végzik a munkát, annál több a jutalom. Más kirendeltségek területén is szívesen dolgoznak, mert annak prémiumkeretének rovására, saját javukra dolgoznak.

Bodor István szelvényező mester, aki egyúttal gépkocsivezető, szintéin az új szisztéma híve:

— A munka függvényévé vált a prémium: Talán az útidét nem kellene figyelembe venni, mert az útviszonyok változnak, csak a kinti munkát.

Lieber Árpád részlegvezető-helyettes is előnyét látja mindennek:

— Az új prémiumfeltételek az országos követelmény- rendszerhez igazodva elősegítik, hogy normaidőben dolgozva, jó munkát végezzenek a csoportok. A régi prémiumrendszer szerint nem a teljesítmény, hanem az órabér nagysága szabta meg elsősorban a jutalom összegét. Most „ki, hogy dolgozott”, tehát az elvégzett munka szabja meg a sorrendet a jutalmazásnál. Ez elősegíti azlt a célt, hogy aki jobban dolgozik, jobban is éljen. Egészséges versenyszellem alakul ki ezáltal a csoportok, között. És nem rossz az, ha pénzre megy a játék.

ma már csak ritkán fordul elő. További teendőket kíván viszont, hogy a vasiparban dolgozók 10 százaléka zajártalomnak, közel 4 százaléka vegyi és 1, százaléka vibrációs ártalomnak van kitéve.

A központi vezetőség azt is megállapította, hogy a vállalatok középtávú és éves terveikben differenciáltan határozzák meg szociálpolitikai feladataikat. A munka- védelem fejlesztésére ebben az ötéves tervidőszakban 15 milliárd forintot szántak, ennek időarányos részét a vállalatok többsége már felhasználta.

I. A.

A mezőtúri Szőnyegszövő és Fonalnemesitő Háziipari Szövetkezet nagykörűi részlegében torontói és a szép mintás túri szőnyeget készítenek belföldre, illetve külföldre. Havonta egy-egy dolgozó 15-20 négyzetméter)! tud megszőni

jához, erősíti az együvé tarS. B.

Munkavédelemre 15 milliárd