Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-05 / 155. szám

1979. július 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hét éve készít alkatrészeket a VEB Traktorenwerke Schönebeck részére az NDK-ba a Vas-, Fa és Építőipari Szövetkezei! Kisújszálláson. Képünkön Ari Sándor, Blódi József és Majláth Imre a silódobok hegesztésén dolgozik A kuncsorbai Búzakalász Tsz-ben Egy kicsit jobban, hozzáértőbben Határozat a megvalésulás útján Pénzre megy a játék A munka szabja a sorrendet Aratnak már Kuncsorbán is! Most az árpát vágják a kombájnok, de rövidesen a kenyémekvaló kerül sorra. Gazdag János téeszelnök sze­rint ők még a szerencsésebb gazdaságok közé tartoznak: amikor a legnagyobb volt a szárazság, és eső után sóhaj­tozott mindenki, ők kaptak 20 millimétemyit az életet adó nedvességből. Jót tett a gabonának. A gépszemle rendben lezajlott, és ha az időjárás sem szól közbe, ak­kor tizenkét nap alatt be­takarítják az 1300 hektár termését. Persze nem felhőtlen az elnök arca: kevés a tároló­hely. Az idén már fajtán­ként kell átadniuk a gabonát, és ők hatféle búzát termel­nek. Ezt egymástól elkülönít­ve kell tárolni, szárítani, mert most már a búzánál is minőségi átvétel van. Ga­lántai Ferenc, a szövetkezet pártalapszervezetének titká­ra azért csak azt hangsú­lyozza: jól felkészültek erre a nagy munkára. minden szemet meg akarnak mente­ni. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt héten kibővített veze­tőségi ülésen tárgyaltak a tennivalókról. Ott aztán kü­lön is felhívták a vezetők fi­gyelmét arra, hogy jól gon­doskodjanak az aratókról, mert nem mindegy, milyen kedvvel ül fel valaki a gép nyergébe. Döntésre kényszerültek A 3 ezer 200 hektáros kun- csorbái Búzakalász Tsz elnö­kével, párttitkárával tulaj­donképpen arról beszélget­tünk, milyen feladatokat szabott és szab Kuncsorbán a párt Központi Bizottságá­nak tavaly márciusi — a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar helyzetére, fejleszté­sének feladataira vonatkozó — határozata. Gazdag János azt fejtegeti, hogy: — Itt, Kun csorbán 1976- ban egyesült a két téesz, ak­kor kidolgoztuk középtávú cselekvési programunkat. Nos, a Központi Bizottság 1978. március 15-i határoza­tából világosan kiderült, hogy a gazdaságokra nehezedő ter­hek csak növekedni fognak, kevesebb lesz az a központi erőforrás, amire gazdálkodá­sunkban — főként a beruhá­zásoknál — támaszkodha­tunk. Láttuk, hogy azok a szövetkezetek jártak jól, amelyek korábban kihasznál­ták azt a sokirányú hitelle­hetőséget, amit az állam nyújtott. Sajnos a mi gazda­ságunk nem volt ezek kö­zött. — Döntésre kényszerül­tünk — szól közbe Galántai Ferenc. — A sürgősség, a fontosság döntött a beruhá­zásoknál. Az, hogy mire van szükségünk a leghamarabb. De azt is láttuk, hogy na­gyobb fejlesztést csak a szomszédos téesszel együtt­működve tudunk megvalósí­tani. Nos, így született meg a kuncsorbai és az örményesi téesz közös elhatározása: jö­vőre hozzákezdenek egy, évente 10 ezer sertés kibo­csátására alkalmas, telep építéséhez. Közben az idén a téesz a saját erejéből, meg a tagok jelentős társadalmi munkájával, 5 millió forint értékű gépműhelyt épít. Lesz benne két nagycsarnok, lesz­nek különböző műhelyek, raktár, szociális helyiségek. A jelenlegi gépműhelyek ki­csik, a nagy gépek nem fér­nek be. így hát ez az első a beruházások között. Idáig jutottak Dönteniük kellett a nöt- vénytermesztésben is. — Sokféle növényt ter­mesztettünk, elaprózottan, kis területeken. Amikor egye­sültünk, háromszázhúsz dol­gozó tagunk volt, de számuk évről évre kevesebb. Keve­sebb növényt kell termelni, és gépesíteni, amit csak le­het. határoztuk el. Hová ju­tottunk eddig? A kevés zöld­ségterület kivételével kézi munkát igénylő növényt nem termelünk — így az elnök. — És az állattenyésztés­ben? — Ott is döntésre kénysze­rültünk. Szégyen, nem szé­gyen? Nálunk 1975-ben 900 liter volt egy tehéntől a tej­hozam. Végrehajtottuk a bru- cellamentesítést, a szakosí­tott telepünket — 340 férőhe­lyes — mentesített állomány­nyal népesítettük be. Jövőre már saját üszőből < oldjuk meg az állomány pótlását. Abban is döntöttünk, hogy tejre szakosodunk. Ma 3 ezer 700 liter a tejhozamunk te­henenként, és ezzel a megye téeszei között az ötödik he­lyen vagyunk. — Említsd meg a juhászá­tól is — szól közbe a párt- titkár. — Akkor 450 jerke- toklyót vásároltunk, ezzel megteremtettük a juhásza- tot. Régi épületekben tart­juk a jószágot, és a tartásuk sem kerül s«kba. — Ezt azért csináltuk — magyarázza az elnök —, hogy amíg tart a tehenészetben az állománycsere, az ál'latt e- nyésztésiblBn ne legyen kit- esés. A juhászat sokat pó­tolt. Most megegyeztünk a vízügyi igazgatósággal a csa- tomapartok hasznosításában. A téesz- meg a háztáji bir­kák számára kaszáltatjuk a füvet és legeltetünk. A juhá- szatunkat erre alapozva akarjuk továbbfejleszteni. — Egyébként a határozat­ból világosan kiolvasható: a továbbfejlődés útja a belső tartalékok hasznosítása, az önálló kezdeményezés — mondja Galántai Ferenc. Ide tartozik mindaz, amit a föld racionális hasznosítá­sa érdekében tettek. Négy esztendővel ezelőtt 175 la­kott és 60 elhagyott tanya vagy tanyahely volt terüle­tükön, lévén egykor nagv ki­terjedésű tanyavilág Kun­csorbán. A Középtiszai Álla­mi Gazdasággal egyeztek meg, hogy rendbe teszik ezeket az elhagyott területe­ket. Kiszedik a földben meg­bújó fatuskókat, elegyengetik a földet, fölszántják. Ezért a téesz 750 ezer forintot fize­tett az állami gazdaságnak, de mint mondják: megérte! Negyven hektárral növelhet­ték a szántóterületüket. és még további 15 hektárhoz jutottak különböző utak megszüntetésével. — Ügy is fogalmazhatok — mondja Galántai Ferenc —, hogy a határozat perspektí­vát adott. Utat mutatott ne­künk, hogyan tudunk mi­előbb kilábalni a bajokból, de fel is készített bennünket a nagyobb és nehezebb fel­adatokra. Akkor, a határo­zat megjelenése után párt­taggyűlésen beszéltük meg a 'belőle adódó helyi felada­tainkat. majd intézkedési tervet készítettünk a végre­hajtásra. — De tulajdonképpen azóta több taggyűlési témánk kap­csolódott a határozat végre­hajtásához — mondja Gaz­dag János. — A közelmúlt­ban például engem számol­tatott be a párttagság a ká­der- és személyzeti munká­ról. hiszen a feladatok vég­rehajtásához jó vezetők is kellenek. A taggyűlés meg­szabta, hogy még nagyobb figyelmet kell szentelnünk az utánpótlás nevelésének, de kimondta azt is, hogy a fő­ágazat vezet ők is felelősek a téeszben a jó kádermunkáért. Ami a témához tartozik így volt taggyűlési téma az erő- és munkagépek ja­vításánál a takarékosság, a munkafegyelem, a munka­idő-kihasználás. „Az a prob­léma. hogy a gépjavításnál az emberek fix bért kapnak. Nem mindegy tehát, hogy cselleng-e a munkás tíz óra alatt, vagy folyamatosan dolgozik. Aztán hogyan dol­gozik, ösztönzik-e egymást a jobb munkára? Meg kell kö­vetelni. hogy végigdolgozzák a munkaidőt, de ebben pél­dát a kommunistáknak kell mutatniuk” — hangsúlyozza a párttitkár. És így volt tag­gyűlési téma náluk a szo­cialista brigádok tevékeny­sége, a munkaverseny. — Értékelték már, hol tar­tanak a határozat végrehaj­tásában, a saját intézkedési tervük teljesítésében ? — kérdezem Galántai Ferencet. — Az elmúlt héten alap­szervezeti vezetőségi ülésen beszéltünk az intézkedési terv végrehajtásáról. Tu­lajdonképpen időarányosan teljesítettük a feladatokat. Mivel nem tudunk elszámol­ni? Megállapítottuk, hogy gazdaságpolitikai agitációs munkánk még nem elég ha-' tékony. Bár jó politikai vita­köreink vannak, még mindig akadnak lehetőségek, amiket nem használunk ki. Aztán tudjuk, hogy kevés nálunk a szakvezető. Tehát mindenki­nek az eddigieknél többet kell adni tudásából, erejéből, hogy előbbre lépjünk. Szó­val párttagnak és pártonkí- vülinek egyaránt akarni kell egy kicsit jobban, hozzáér­tőbben dolgozni. Varga Viktória Talajeröpútlás, növénynemesítés Sikeres kísérletek Jászboldogházán Jászboldogházán. a Jászsá­gi Fajtakísérleti Állomáson javában tart a kísérleti jel­leggel termesztett gabonafaj­ták és fajtajelöltek, kerté­szeti növények minősítése. Az állomás az agrotechni­kai fejlődés követelményei­hez igazodó munkájával az idén is információkat ad a mezőgazdasági szakembe­reknek, a tudományos kuta­tóknak. Emellet számos, nagyüzemi termesztésre al­kalmas, jó ellenálló képes­ségű és gazdag hozamú faj­tával gyarapítja a mezőgaz­daságot. A jászboldogházi telep állománya — a kísérletben részt vevő több mint két­száz gabonafajta és az üze­mi vetőmagtábla — jó ter­mést ígér­A bemutatók arról is meg­győzték a Jászboldogházára látogató mezőgazdasági szak­embereket, hogy a marton- vásári 4, a Jubilejnaja 50 és néhány, eddig még nem ismert, szegedi nemesítésű búzafajta „télállóságból” ki­tűnőre vizsgázott: a rend­szeres tömbtrágyázás átse­gítette a növényeket a csa­padékhiányos időszakon. A vártnál jobb eredmé­nyeket ígérnek a kertészed növényekkel folytatott kísér­letek. Az ősszel egy sor új fajtajelölt — zöldség és sza­badföldi növény —1 került a kísérleti parcellákba. A gon­dos talajművelési, növény- nemesítési munka, a folya­matos, mesterséges esőztetés eredménye: újabb, az időj járáshoz jól alkalmazkodó, a betegségeknek ellenálló nö­vények. Jól vizsgázott a korai, szabadföldi paprika, néhány fajta szedése már elkezdő­dött. Nőtt a választék a gé­pi művelésre alkalmas, pa­lántanevelés nélküli paradi­csom- és paprikafajtákból. A jók közül is kiemelked­nek a kecskeméti ZKI új fajtái, illetve fajtajelöltjei. Idei kiemelkedő eredmé­nye a fajtakísérleti állomás­nak az exportra termesztett, szabadföldi retekmaggal foly­tatott kísérlet. A megrendelő, egy nyugatnémet cég kép­viselői a napokban elisme­rően nyilatkoztak az értékes vetőmagról. Ez ígéret 1 arrai hogy a cég a korábbi évek­hez hasonlóan nagyobb terü­leten termeszttet majd re­tekmagot. A Kőolajkutató Vállalat geofizikai főosztálya má­jus elején új prémiumfel­tételeket léptetett életbe. Ezek segítségével is el akarják érni, hogy a le­hető legnagyobb mérték­ben csökkenjen a fúró- és a lyukbefejezö berendezé­seknél a geofizikai mun­kával eltöltött idő, ugyan­akkor javuljon az így nyert információk minősége. A geofizikai csoportokat munkájuk mennyisége, mi­nősége és a meghatározott időnormák alapján jutal­mazzák. Az egyhónapi ta­pasztalatokkal elégedett Su­ba Sándor főosztályvezető: ;— Az új prémiumfeltéte­lek egyik kedvező hatása, hogy most már követelik a munkát az emberek. Eddig inkább igyekeztek más rész­leghez „átpasszolni”. Lét­számmegtakarításra is ösztö­nöz az új jutalmazási rend­szer, mert a munkát díjazza, függetlenül attól, hogy há­nyán végezték el. A korábbi egyenlősdi helyett többszö­rös differenciálás — mennyi, ség, idő, minőség esziköz- megóvás szerinti — vanegy- egy csoporton belül. A ko­rábbi premizálási rendszer­nél a minőségi munka nem játszott szerepet. Egyszóval mindenképpen hasznosnak ítéljük a prémiumfelltételek módosítását. És hogyan vélekednek er­ről a dolgozók? Szabó Já­nos szelvényező mester vé­leménye hasonló a főosz­tályvezetőéhez : — Egy hónap után elő­nyösnek tűnik a jutalmazá­si feltételek módosítása, ön­magunkat is ltudjuk ellen­őrizni. Azáltal pedig, hogy egymás munkájától is függ a prémium, tehát mindenki­nek köze van társai munká­A vasasszakszervezet a kö­zelmúltban felmérte a vál­lalatok üzemegészségügyi helyzetét, s megállapította, hogy az összességében ja­vult. Ugyanakkor még sok üzemben korszerűtlen mun­kafeltételek, elavult techno­lógiák és nagy fizikai igény- bevétel mellett dolgoznak, különösen a kohászatban, ahol a rekonstrukciók csak részben javítottak a helyze­ten. A vasasszakszervezet tegnapi központi vezetőségi ülésén örvendetesnek ítélték, hogy a szilikózis-, a rend­szeres szűrővizsgálatok és a szigorú munkahigiénés ren­delkezések eredményeként — tozás érzését. Gondot csupán az eszközök, műszerek el­avult állapota jelent, amely kihat a munkára. Böszörményi István villa­mosmérnök, csoportvezető is kedvezően ítéli meg a vál­tozást: — Csoporttól függővé vált a prémium. Több és főleg jobb munkára ösztönöz. Lét­számgondok esetén sem kér­nek a csoportok „vendég- munkást”, mert azt is pre­mizálni kell. Minél keveseb­ben végzik a munkát, annál több a jutalom. Más kiren­deltségek területén is szíve­sen dolgoznak, mert annak prémiumkeretének rovására, saját javukra dolgoznak. Bodor István szelvényező mester, aki egyúttal gépko­csivezető, szintéin az új szisztéma híve: — A munka függvényévé vált a prémium: Talán az út­idét nem kellene figyelembe venni, mert az útviszonyok változnak, csak a kinti mun­kát. Lieber Árpád részlegveze­tő-helyettes is előnyét látja mindennek: — Az új prémiumfeltéte­lek az országos követelmény- rendszerhez igazodva előse­gítik, hogy normaidőben dol­gozva, jó munkát végezze­nek a csoportok. A régi pré­miumrendszer szerint nem a teljesítmény, hanem az óra­bér nagysága szabta meg el­sősorban a jutalom összegét. Most „ki, hogy dolgozott”, tehát az elvégzett munka szabja meg a sorrendet a ju­talmazásnál. Ez elősegíti azlt a célt, hogy aki jobban dol­gozik, jobban is éljen. Egész­séges versenyszellem alakul ki ezáltal a csoportok, között. És nem rossz az, ha pénzre megy a játék. ma már csak ritkán fordul elő. További teendőket kí­ván viszont, hogy a vasipar­ban dolgozók 10 százaléka zajártalomnak, közel 4 szá­zaléka vegyi és 1, százaléka vibrációs ártalomnak van kitéve. A központi vezetőség azt is megállapította, hogy a vállalatok középtávú és éves terveikben differenciáltan határozzák meg szociálpoli­tikai feladataikat. A munka- védelem fejlesztésére ebben az ötéves tervidőszakban 15 milliárd forintot szántak, en­nek időarányos részét a vál­lalatok többsége már fel­használta. I. A. A mezőtúri Szőnyegszövő és Fonalnemesitő Háziipari Szövetkezet nagykörűi részlegében torontói és a szép mintás túri szőnyeget készítenek belföldre, illetve külföldre. Havonta egy-egy dolgozó 15-20 négyzetméter)! tud megszőni jához, erősíti az együvé tar­S. B. Munkavédelemre 15 milliárd

Next

/
Oldalképek
Tartalom