Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-25 / 172. szám
1979. július 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 flr, költség, dotáció 19,5 százalék, a tej és tejterméké 63,1 százalék, a kenyéré 42 százalék. Mégis az élelmiszerek árkiegészítése ösz- szegszerűen a legnagyobb, több mint 15 milliárd forint. Továbbá az élelmiszerárak fogyasztást szabályozó szerepe is nagyobb, mint például a városi tömegközlekedési díjaké. Elősegíthetik az ésszerűbb, takarékosabb fogyasztást. Egyebek közt külgazdasági érdek is a kenyér pazarlásának felszámolása, mivel a gabona fontos exportcikk. Az egy lakosra jutó hazai fogyasztás kalóriában (3200) világszínvonalon áll. Ám összetétele korszerűsítésre szorul: magas a lisztesáruk, zsiradékok és alacsony a zöldségfélék, a tejtermékek fogyasztási aránya. Nem szociális támogatás Akadnak, akik a hús és húskészítmények igen magas költségvetési ártámogatását szociális jellegűnek tartják. Valójában ez nem így van, mert az alacsony jövedelmű családok kevesehb húst, hús- készítményt fogyasztanak, mint a magasabb jövedelműek, és ily módon kevesebb költségvetési támogatásban részesülnek. (A bérből és fizetésből élő családok közül azok, amelyeknél az egy főre jutó havi jövedelem legalább 2400 forint, több mint kétszer annyi költségvetési támogatást kapnak a hús-árkiegészítés révén, mint azok, amelyekben az egy főre jutó jövedelem 800 forint, vagy annál kevesebb.) A dotáció kiadás az állami költségvetésből, az össztársadalmi szükségletek kielégítésére szolgáló központi pénzeszközökből. Más szavakkal azt mondhatjuk, hogy az egyén fogyasztásának egy részét a közösség egésze fizeti. A társadalmi méltányosság meghatározott területeken (például oktatás, egészségügy) ezt indokolja. Ilyenkor a szükséglet olyan, hogy kielégítését nem tehetjük a személyes jövedelem nagyságától függővé. Más esetben viszont a részben közpénzből kielégített személyes szükséglet sérti a társadalmi igazságosságot. Csak fokozatosan lehetséges Ilyen helyzetben a vezetés elvileg két út között választhat. Belenyugodhat az igazságtalanságba, mondván: a lakosság mindehhez már hozzáedződött, s így könnyebben viseli el, mint a helyes és szükséges, ám kényelmetlenséggel járó változtatásokat. A másik megoldás: a társadalom megértésére és igazságérzetére építve megtervezni és nyíltan meghirdetni a változásokat, megakadályozva a bajok elhatalmasodását. Ez esetben — mint minden jövedelem újraelosztásnál — számolnia kell olyan társadalmi nyomással, amely a múltbeli előnyök megtartására irányul. Ecsetenként még azok ellenállását is kiváltja, akik javát az intézkedés szolgálja. Ezért az ártámogatások^ csökkentése csak fokozatosan, kompromisszumok árán lehetséges. A lakbérek, a személyszállítás, a városi tömegközlekedés és az egyéb kommunális szolgáltatások díjai a jövőben sem fedezik a teljes költségeket, nem is cél. hogy megszűnjön minden állami támogatás. De időről-időre ezeknek a díjtételeknek is követniük kell a ráfordítási arányok változásait, mérsékelve az állami támogatásokat. Kovács József (Folyt, köv.) Nemcsak szándékainktól függ Jó ütemben haladnak és lassan befejezéséhez közelednek a karbantartási munkálatok a Délalföldi Pincegazdaság tiszakürti telepén. A képen; a tmk-sok a horizont préseket javítják Fotó: nzs. Szervezetlenség, anyaghiány nehezítette a munkát Elmaradt tervétől a jászberényi Műszeripari Szövetkezet A napokban megtartott munkahalyi tanácskozáson nem éppen rózsás képet festhetett a dolgozók elé a megye egyik legjobban működő ipari szövetkezetének, a jászberényi Műszeripari Szövetkezetnek a vezetősége. Féléves gyártási és szolgáltatási tervüknek csupán 81 százalékát teljesítették június végéig. Ipari és lakossági szolgáltatásból, több árbevételhez jutottak hat hónap alatt, mint terveik elkészítésekor gondolták, mégis rosz- szak eredményeik, hiszen közel 90 millió forint helyett csupán 71,5 millió forint értékű terméküket sikerült eladiniulk. Nem a jászberényi gyártmányok iránti kereslet megcsappanása okozta a lemaradást. A vevők kérték a megrendelt árut, azonban a szövetkezet nem tudott eleget elkészíteni. Munkájukat igen gyakran hátráltatta az anyaghiány. A TKVB—PM jelű, nagynyomású kábelvédelmi készülékeikhez az első félévben nem kaptak elegendő, tőkés importból származó alkatrészt, és ebből a berendezésből a vártnál hatmillió forinttal kevesebb értékűt gyártottak. Másik kábelvédő eszközükből kooperációs nehézségek miatt készítettek 2 millió forint értékűvel kevesebbet. A két korszerű gyártmány termelési hiánya azért okoz különösen nagy gondot, mert szovjet és bolgár exportra készülnek. Jászberényben azonban a lemaradás ellenére is bíznak a kiviteli terv teljesítésében. Erre az ad alapot, hogy a kábelvédelmi készülékekhez szükséges, tőkés országokból vásárolt alkatrészekből már az egész évi munkához elegendő van raktáraikban. Ha újabb nehézségek nem akadályozzák á termelést, akkor november végéig minden bizonnyal teljesíteni tudják az eddigi legnagyobb, 85 millió forintos exportkötelezettségeiket. (Tavaly még csak 25 millió forint értékű gyártmányuk jutott túl a határokon.) A termelési tervtől való elmaradás másik legjelentősebb oka az, hogy a szövetkezetnél kétmillió forintnyival kevesebb jelfogót és foglalatot gyártottak. Bár ezek a termékek hazai eladásra készülnek, mégis igen sok közük van az ország külkereskedelmi mérlegének javításához, hiszen tőkés importot pótolnak. Szervezési hiányosságok, a kevés beszabályozó szakember miatta termeléskiesés olyan nagy lett, hogy az Elektromodul vállalatnak talán nem is tudják az év végéig leszállítani a szerződésben ígért mennyiséget. E veszély annak ellenére reális, hogy ma már elegendő, a szabályozást elvégző munkás dolgozik a relék elkészítésén. Az ed,dig említett termékek hiánya okozta a termeléskiesés hatvan százalékát. Más gyártmányoknál már megoldódott, illetve lassan oldódó kooperációs nehézségek magyarázzák a lemaradást. Néhány esetben a szövetkezet szerelő kapacitásának szűkössége is lassította a munkát. A vezetők szerint azonban az eddig végrehajtott termelés — és műszaki szervezési intézkedések, valamint a raktárakban levő anyagok mennyisége biztosítja az éves termelési terv teljesítését. Ez a lemaradások miatt mindenképpen igen nehéz feladat lesz, hiszen a 180 milliós termelési tervből 102 millió forintot a második félévben kell elérni. Zsák hátán zsák A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat szolnoki zsákellátó telepén a harmincnégy tagú — főleg nőkből álló — munkásgárda feladata, hogy a megye gazdaságait, malmait és keverő üzemeit ellássa zsákokkal. A légszívás portalanító berendezéssel megtisztítják az ide érkező zsákokat, a hibásakat vagy szakadtakat pedig az ügyes kezű asszonyok gyorsan kijavítják. A gabonalisztes, és rizses zsákokból egy évben ötmillió kerül ki a telepről. fl ruházati kereskedelem őszi—téli felkészülése Az őszi tanévkezdésre kínált mintegy 250 ezer iskolaköpeny nagy része már az üzletekben van, az elmúlt hetekben lebonyolították a női ruházkodási cikkek elővásárlását is. Ennek során a kedvezőnek ítélt kollekció 90 százalékát rendelték meg a kiskereskedelmi partnerek. Beszámolt arról, hogy a ruházati kereskedelem áru- szükségletének mintegy 40 százalékáról gondoskodó nagyvállalat őszre és télre mintegy 1,5 milliárd forint értékű terméket kínál partnereinek, 9 százalékkal többet a tavalyinál. Politikai érdekeinknek megfelelően, amennyire csak lehet, visszafogjuk az árfelhajtó erőket. De az áralakulás nem csupán szándékainktól, elhatározásainktól függ. A termelési költségek, az árszínvonal növekedését évek óta döntően külső tényezők okozzák. De a gazdasági fejlődéssel együttjáró költség- növekedések belső tényezői sem elhanyagolhatóak. Így például növekednek a bérköltségek a munkaigényes és nehezen gépesíthető iparágakban és szolgáltató ágazatokban. A munkabéreket ugyanis hosszabb távon, az országos átlaghoz hasonlóan kell növelni akkor is. ha a termelékenység a munka kézműves jellegénél fogva stagnál, vagy csak szerény mértékben növekszik. A béremelések, sőt a fejlesztések is ilyen területeken növelik a termelési költségeket, s előbb vagy utóbb az árakat is. De fordított esetben, ha a termelékenység az országos átlagnál gyorsabban emelkedik, annak mindenekelőtt az eredményesen dolgozó kollektíva látja hasznát. Növekszenek az anyagköltségek, amelyek a termelési költségek kétharmadát teszik ki. A termelékenységre jutó, úgynevezett fajlagos anyagfelhasználás természetes mértékegységben mérve csökken, értéke növekszik. (A mezőgazdaságban a korszerűsítés, az iparszerű termelés kísérőiéként a felhasznált anyagtömeg fajlagosan is növekszik.) Az anyagköltségek növekedése sem mindig az import áremelkedések következménye. Hozzájárul ehhez az értékesebb, igényesebb anyagok, a szakosított kooperációs termékek növekvő felhasználási aránya is. A fejlesztések gyakran szintén növelik a termelés költségeit. A házgyári lakások, a könnyűszerkezetes iskolák, üzletek drágábbak a hagyományosoknál. De a növekvő igények, az ismert munkaerőhiány miatt csak ilyen korszerűbb és költségesebb módon elégíthetők ki. Az egészséges, biztonságos, kulturált munkafeltételek létrehozása ugyancsak drágítja a termékeket. A környezetvédelmi költségek, az infrastrukturális beruházások végső soron a társadalmilag szükséges kiadásokat növelik, és ezek ha akarjuk, ha nem, nyomást gyakorolnak az árakraN A beruházások általában megdrágultak, mivel az árrobbanást követően a világpiacon nemcsak az energiahordozók, a nyersanyagok értékelődtek fel, hanem a nagyarányú fejlesztési programok nyomán a korszerű termelőberendezések is. A belföldi árszínvonalra kétségtelenül az gyakorolja a legnagyobb nyomást, hogy az import áremelkedések hatását Naz exportárak emelése révén csak kis mértékben tudjuk áthárítani külföldi vevőinkre, vagyis romlanak a külkereskedelmi cserearányok. A magyar munka világpiaci leértékelődését jelzi ez a folyamat. (Amíg 1972- ben még egy tonna gabonáért 3 tonna olajat vásárolhattunk. addig jelenleg alig több mint egy tonnát.) A cserearányromlás pedig meggyorsította a fogyasztói árkiegészítések növekedési ütemét. A népgazdaság nem vállalhatja Tavaly 40 milliárd 900 millió forint árkiegészítés terhelte a költségvetést. Nagy összeg, terheit a jelentős egyensúlyhiánnyal küzdő népgazdaság hosszabb távon nem vállalhatja. S ez azösz- szeg különben is évről évre gyorsan nő. Mert emelkedik a dotált termékek és szolgáltatások fogyasztása, igénybevétele és növekszik azok előállítási költsége is. BMiHSwl Teljes kapacitással dolgozik a mezőtúri Dózsa Tsz 2-es számú kerületének terményszárítója. A mostani csúcsidőben napi 4 ezer mázsa búzát szárítanak meg A legnagyobb terhet az élelmiszerek ártámogatása okozza, tavaly az összes fogyasztói árkiegészítések 37 százalékát emésztette föl. A rangsorban a következő — 28 százalékkal — a személyszállítás, a tömegközlekedés, majd a tüzelőanyagok, a távfűtés, a kommunális szolgáltatások következnek 15 százalékkal. A gyógyszerellátás az összköltségvetési ártámogatás 13 százalékát élvezte tavaly. Végül a fennmaradó 7 százalék a gyermek- ruházatra, a gyermekbútorra és az egyéb termékekre jutott. A 40,9 milliárd forinton felül további 4 milliárd forinttal támogatják a lakbéreket, hogy fedezzék a bérházak fenntartási és felújítási költségeit. (A bérlakások beruházási költségei eleve az államot terhelik.) Az árak tájékoztató, fogyasztást befolyásoló szerepét is figyelembe véve nem mindegy, hogy milyen terméket vagy szolgáltatást menynyire 'támogat a költségvetés. A legnagyobb arányú támogatásban a. városi tömeg- közlekedést részesítik. — Mondhatjuk, hogy az utas egyet fizet és négyet kap, hiszen a lakosság városi közlekedésre költött minden forintjához az állam további hárommal kénytelen hozzájárulni. Az ivóvíz- és a csatornadíjak a tényleges költségeknek csupán az egyharma- dát fedezik. Az élelmiszerek támogatás; aránya kisebb. A hús és húskészítményeké például Az árintézkedések nyomában Az árstabilitáshoz fontos politikai érdekeink fűződnek. Sokan az árstabilitáson mérik gazdasági helyzetünk szilárdságát, az életszínvonal alakulását. Az aktív árpolitika, az árarányok céltudatos módosítása viszont a műszaki fejlesztésnek, a választékbővítésnek, a termelési szerkezet korszerűsítésének hatásos eszköze. Segítségével rugalmasan, gyorsan feloldhatók a termelési folyamatban és a lakosság ellátásában keletkező feszültségek. A magasabb ár révén elérhető többlet- nyereség a termelésben -és a forgalomban egyaránt nagy ösztönző erő. S a tervszerű, szabályozott ütemű árszínvonal-növekedést , ellensúlyozó erőteljesebb béremelés, az árnövekedés ellenére is lehetővé teszi a béreknek a végzett munka szerinti fokozott differenciálását.
