Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-25 / 172. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. július 25. Visszatérnek a menekültek Nicaraguába (Folytatás az 1. oldatról.) pénzügyi nehézségekre, sandinista hivatalos személyiségek elképzelhetőnek tartják, hogy az újjáépítés első szakaszában az alkalmazottak élelmiszerjegyek formájában kapják meg javadalmazásukat. Managuai külföldi megfigyelők körében folynak a találgatások az új rendszer politikai orientációját illetően. Ezekre válaszolt nyilatkozatában Moises Hassan, a kormány egyik tagja, hangoztatva, hogy kormánya nem kommunista orientációjú. — A későbbiekben megtartandó választásokon a ni- caraguai népnek kell majd arról döntenie, hogy milyen kormányzatot tart megfelelőnek — mondotta. Az új kormány hivatalosan tájékoztatta az Egyesült Államok managuai nagykövetségét a hatalom átvételéről, és kifejezte reményét, hogy a két ország között változatlanul fennmaradnak a baráti kapcsolatok. Nicaragua az el nem kötelezett országok Havannában sorrakerülő csúcskonferenciáján kérni fogja felvételét a mozgalomba. A kormány küldöttséggel képviselteti a havannai találkozón — jelentette ki tegnap a kubai hírügynökségnek adott interjújában Sergio Ramirez Mercado, a nicaraguai vezető tanács tagja. „Országunk külpolitikájának alapját az el nem kötelezettség jelenti majd. Tudjuk, hogy a jövőben számos ellenségünk lesz és ezért pontosan meg kell határoznunk, hogy kik a barátaink” — folytatta a politikus. — „Kérjük az el nem kötelezett országok támogatását és külpolitikánkban közeledni kívánunk a szocialista országokhoz. Ramirez fő vonalakban vázolta azokat az intézményes formákat, amelyeken keresztül a nicaraguai nép részt vesz majd az ország irányításában. Továbbfejlesztik a sandinisták által létrehozott egységes népmozgalmat, valamint a Somozával szemben álló következetes ellenzéki koalíciókat, köztük a Nemzeti Hazafias Frontot. A többi politikai erő is szabad szervezkedési lehetőséget kap. Kivéve a megdöntött diktátor híveit, akik nem tölthet; nek be semmilyen szerepet a politikai, gazdasági és társadalmi életben. A gazdasági átalakítások végrehajtására külön állami szervezetet hoznak létre, amely közvetlenül a vezető tanács fennhatósága alatt áll majd. Segélyszállítmányok érkeznek Managuába a polgárháborút követő nehézségek enyhítésére. Képünkön: egy mexikói gyógyszerküldcményt rakodnak ki a nicaraguai fővárosban (Telefotó — KS) A Nicaraguából érkező hírek arra utalnak: az új forradalmi kormányzat tisztában van az előtte álló feladatok nehézségével. A sandinista mozgalom győzelme után az új managuai vezetésnek súlyos problémákat kell megoldania: be kell gyógyítani a polgárháború okozta sebeket, enni kell adni az embereknek, újjá kell építeni a romba döntött országot. A kabinet a nemzeti újjáépítés és. megbékélés kormányának nevezi magát, s ez fejezi ki programját is. Az első lépések rendkívül nehezek: az állig felfegyverzett országban meg kell teremteni a közbiztonságot, le kell szerelni a diktátor hadseregének maradványait, ártalmatlanná kell tenni a még garázdálkodó bandákat. A nemzeti gárdisták egy része tovább garázdálkodik: támadást intéztek az ellen a managuai szálloda ellen is, ahol a kormány tagjai tartózkodtak, s további fegyveres összetűzésekre is lehet számítani. Az élelmiszerprobléma azonban talán még a bandáknál is veszedelmesebb. A kormánynak el kell látnia azt a városi lakosságot, amely legfontosabb bázisát jelentette a Somoza elleni küzdelemben. Az ország valutatartalékai is minimálisra csökkentek — megsemmisült az exportbevételeket biztosító gyapot- és kávétermés —. a kormány számításai szerint legalább három milliárd dollárra van szükség ahhoz, hogy normalizálódjék az élet Nicaraguában. A kormány .három éven belül választásokat akar tartani. Moises Hassan, a sandinista kabinet egyik tagja kijelentette: a nicaraguai népnek kell döntenie a jövő politikai orientációjáról. A lakosság nagy várakozással tekint az új managuai vezetés döntései elé, s osztatlan helyesléssel találkozott a Somoza-vagyon elkobzásáról hozott rendelet is. A sandinistáknak kifelé is kell tekinteniük. A latinamerikai államok jelentős része, a szocialista országok és több vezető tőkésország elismerte az új nicaraguai kormányt, valószínűleg az Egyesült Államok is így tesz majd. Washington ugyanakkor számos olyan lépést is ' tett, amely óvatosságra int: riadókészültségbe helyezte a katonai erőket a térségben, s hadihajókat vezényelt a nicaraguai partok közelébe. Cyrus Vance külügyminiszter sajtóértekezletén ugyan visszautasította azokat a bírálatokat, amelyek azért érték a Carter-kormányt, mert „nem mentette meg Somozát”, de azt is kijelentette, hogy ..fel kell készülnünk az erő alkalmazására, ha létérdekeink, barátaink és szövetségeseink létérdekei külső fenyegetés miatt kockán forognak”. Miklós Gábor TELEXEIM A hadügyi bizottságban Folytatódik a SüLT-vita MOSZKVA A helsinki biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya rendelkezéseinek megfelelően a Szovjetunió értesítette az értekezleten résztvevő államokat a Baltitenger melléki katonai körzet csapatainak „Nyeman” elnevezéssel sorrakerülő hadgyakorlatáról. A meghívásnak megfelelően Vilniusba érkeztek a belga, brit, NDK, dán, holland, norvég, lengyel, finn, francia, NSZK- beli, csehszlovák, valamint a svéd megfigyelők. BERLIN Tegnap délelőtt az NDK külügyminisztériumának épületében befejeződtek a megbeszélések Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere és Jean Francois-Poncet francia külügyminiszter között. Az eszmecsere középpontjában a két ország közötti kölcsönösen előnyös kapcsolatok további fejlesztésével, a béke megszilárdításával, a nemzetközi biztonság szavatolásával . a fegyverkezési verseny megfékezésével, a leszereléssel és a nemzetközi együttműködés elmélyítésével összefüggő kérdések állottak. VARSÓ Edward Babiuch, a LEMP KB PB tagja, a Központi Bizottság titkára fogadta Jesus Fariájt, a Venezuelai Kommunista Párt főtitkárát. A szívélyes, baráti légkörben tartott találkozón időszerű nemzetközi kérdésekről, a két párt tevékenységéről s együttműködéséről cseréltek véleményt. SZÓFIA Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a bolgár Államtanács elnöke tegnap Szófiában fogadta Szufanuvongot, a Laoszi Forradalmi Néppárt KB PB tagját, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság elnökét. A bojanai rezidencián szívélyes, elvtársi légkörben lefolyt találkozó részvevői megvitatták a két ország közötti testvéri kapcsolatok és együttműködések továbbfejlesztésének lehetőségeit. RÓMA Bettino Craxi, az Olasz Szocialista Párt főtitkára, kijelölt miniszterelnök tegnap a kora délutáni órákban úgy döntött, hogy lemond további kormányalakítási kísérleteiről. Craxi lépését azzal indokolta, hogy az Olasz Kereszténydemokrata Párt szembehelyezkedett kormány- programjával. Az amerikai vezértkar támogatja a SALT-szerződést, de további fegyverkezést sürget. David Jgnes tábornok, a vezérkari főnökök tanácsának elnöke tegnap kijelentette a szenátus hadügyi bizottsága előtt: a SALT- szerződés az Egyesült Államok nemzeti érdeke, de a hadsereg az egyezmény sorsától függetlenül gyorsabb fegyverkezést igényel. A szenátus külügyi és hírszerzési bizottsága után a héten a hadügyi bizottság is napirendjére tűzte az egyezményt. A hadügyi bizottság tanácskozásainak nincs különösebb jelentősége, mert a szerződés végül a külügyi bizottság ajánlásaival kerül majd a szenátus elé. A hadügyi bizottságban azonban több befolyásos szenátor foglal helyet, köztük Henry Jackson, a SALT, a szovjet ,—amerikai megállapodások egyik fő ellenfele. A testület tegnap befejezte Harold Brown hadügymi„Kozmetikázás” Carter amerikai elnök hír szerint csak jelentéktelen személyi változtatásokat tervez a Fehér Házban, s miután szombaton kijelentette: nem tart többé rendszeres sajtó- értekezleteket Washingtonban — már szerdára kitűzte a következőt... Az eddig kiszivárgott hírek szerint a Carter körüli szűk tanácsadói körben — a The Wall Street Journal szavaival legfeljebb „kozmetikai jellegű” változások várhatók. Feltehető, hogy Gerald Rafshoon, az elnök fő propaganda-tanácsadója és annak helyettese távozik, de csak azért, hogy minden idejüket Carter újjáválasz- tási kampányának szentelhessék. Lehetséges. hogy visszavonul Robert Lipshutz, Carter — ugyancsak Georgiából hozott — jogi tanácsadója, és néhány alacsonyabb beosztású tisztviselő. A döntéseket még ezen a Libanon erélyesen tiltakozott az ENSZ-ben Izraelnek a libanoni városok és falvak ellen indított sorozatos, agresszív támadásai miatt. Libanon állandó ENSZ-képvi- selője Kurt Waldheim főtitkárhoz intézett levelében beszámolt a vasárnap végrehajtott izraeli bombázásokról, amelyeknek előzetes adatok szerint 15—20 halottjuk volt. A levél rámutat, hogy a nem provokált támadást akkor hajtották végre, niszter meghallgatását. Brown — amint korábban — sürgette a törvényhozókat, hagyják jóvá a szerződést, mert az kielégíti az amerikai igényeket és ellenőrizhető. Lényegében hasonló szellemben foglaltak állást a fegyveres erők vezérkari főnökei. Közös szószólójuk, David Jones tábornok szerint „szerény, de hasznos lépésnek” tekintik az egyezményt a fegyverkorlátozási tárgyalások hosszú folyamatában. A Szovjetunió „legalábbis katonai egyenlőséget ért el az Egyesült Államokkal”, hangoztatta David Jones, sőt, bizonyos területeken el is hagyta. A tábornok erre hivatkozva további fegyverkezést hirdetett, mind, a nukleáris, mind a hagyományos fegyverek vonatkozásában. Ugyanakkor ő is kijelentette. hogy a SALT-szerződés az Egyesült Államok nemzeti érdeke. Az egyezményt megfelelően tudják ellenőrizni. a Fehér Házban héten bejelentik. Az elnök minden bizonnyal mihamarabb szeretné maga mögött tudni e lépéseket, amelyek semmiképpen nem növelik népszerűségét. Figyelemreméltó. hogy a National Urban League, az egyik legnagyobb néger szervezet chicagói kongresszusán a vezetés ellentétben 1976-tal — nem állt ki Carter mellett — nincs még itt az ideje, hogy döntsenek. támogatják-e ' Carter újjáválasztását vagy sem — jelentette ki Vernon Jordan, a szervezet vezetője, s véleményét a küldöttek nagy többsége támogatta. Carter megválasztásában döntő szerepet játszottak a néger szavazók; nélkülük alulmaradt volna 1976-ban. A fekete szervezetek már évek óta mind hevesebben bírálják az elnököt beváltatlan ígéretei miatt. amikor fokozott erőfeszítések történnek azoknak az ENSZ-határozatoknak a végrehajtására, amelyek a fegyveres tevékenység beszüntetéséről és a dél-libanoni békeövezet kialakításáról intézkednek. A libanoni tiltakozó levél felhívja a figyelmet arra, hogy- a bombázások éppen azokat a körzeteket sújtották, ahol az ENSZ ideiglenes erői (Uni- fil) állomásoznak. Libanoni tiltakozás Gyilkosok turbánban Kik azok a Muzulmán Testvérek? Adnan Dabagh szíriai belügyminiszter a napokban hivatalos jelentést adott ki arról, hogy június 16-án szélső- jobboldali elemek behatoltak az aleppoi tűzértiszti akadémiára, harminckét növendéket megöltek, ötvennégyet pedig súlyosan megsebesítettek. A miniszter hangsúlyozta, hogy a bűntényt a Muzulmán Testvérek elnevezésű fanatikus vallási szervezet tagjai követték el. Megvesztegették az akadémia egyik tisztjét, s az a merénylőket beengedte egy terembe, ahol a növendékek éppen gyűlést tartottak. Asszad ellen Néhány nappal később a szíriai fővárosban azt is hírül adták, hogy kivégeztek 15 terroristát, akik a Muzulmán Testvérek szervezetéhez tartoztak, gyilkos merényleteket és robbantásos akciókat hajtottak végre. A nyugati kommentárok megjegyzik, hogy a Muzulmán Testvérek szíriai akciói egyszerre irányulnak az alawita vallási kisebbséghez tartozó Hafez Asszad és -a hatalomrajutása óta bevezetett haladó intézkedések ellen. E következtetés nem teljesen alaptalan, ha figyelembe vesszük, hogy az utóbbi időben merényletet hajtottak végre Asszad több híve ellen. Kétségtelen tény az is, hogy a Muzulmán Testvérek elnevezésű reakciós szervezet fennállása óta minden esetben a haladás ellen lépett fel nemcsak az anyaországban, Egyiptomban, hanem Szaud- Arábiában, Szudánban, s a legutóbbi időben Afganisztánban is. A Muzulmán Testvérek elnevezésű szervezetet Hasszán el-Banna tanító alakította meg 1929-ben, az angol megszállás alatt levő Szuezi-csa- torna övezetben. A szervezet létrejötte a papok, kereskedők, kézművesek és a föld- tulajdonnal rendelkező parasztok reakciója volt a Brit megszállásra és a kettős kizsákmányolásra. A szervezet alapítói a feudális viszonyokból és a megszállásból fakadó nyomor felszámolásának egyetlen lehetőségét az iszlám vallás előírásainak teljes megvalósulásában és egy egyházi állam megteremtésében látták. Ezek az eszmék a tömegek körében támogatásra találtak, s minthogy az egyik fő jelszó a gyarmatosítók elleni harc volt, hamarosan létrejöttek a félkatonai fegyveres csoportok is, amelyek különböző akciókat hajtottak végre. A második világháború idején azonban a szervezet vezetői a náci propaganda hatása alá kerültek. Az ország függetlenségét a fasiszta Németország segítségével vélték megvalósíthatónak. Nasszer és a testvérek Később a szervezet vezetői szoros kapcsolatba kerültek az 1952. július 23-i fordulatot végrehajtó szabad tisztek csoportjával. Az ebben az időben szerzett összeköttetéseiket kihasználva a forradalom utáni időben kísérletet tettek arra, hogy befolyásukat kiterjesz- szék a Forradalmi Parancsnoki Tanácsra. Amikor Nasz- szer és közvetlen környezete ennek a törekvésnek ellenállt, szaud-arábiai támogatással államcsínyt kíséreltek meg. Nasszer a szervezetet betiltotta, az azonban az illegalitásban sem szüntette be tevékenységét. Külföldi támogatással Nasszer nemzeti demokratikus rendszerének aláásására, a haladó intézkedések lejáratására törekedett. A Muzulmán Testvérek Szervezete az 1967 júniusi háború után a vereség miatti elkeseredettségre és kiábrándultságra építve fokozta tevékenységét, Nasszer halála után pedig ismét a nyílt színre lépett. Szadat első lépései közé tartozott ugyanis a szervezet bebörtönzött tagjainak szabadonbocsátása; a hetvenes évek elején a szervezet egyik vezetője, Sayed Kotb által kidolgozott „iszlám szocializmus” elméletének az állami politika rangjára való emelése. Ezek után nem csoda, ha a szervezet mind nagyobb jelentőségre tett szert, nem csak a vallási életben, hanem a politikában is. Olyannyira, hogy az 1977 októberi választásokon a hivatalosan még mindig betiltott Muzulmán Testvérek Szervezete legalább húsz „független” képviselőt juttatott be a kairói parlamentbe, akik aztán a nemzetgyűlés szószékéről követelték az iszlám törvényeinek szigorú alkalmazását, a sharia bevezetését. Zahabi elrablása A sharia bevezetését nem sikerült Egyiptomban elérni, azt azonban igen, hogy a belföldi légijáratokon megszüntessék a szeszesitalok felszolgálását, hogy a Korán által megjelölt napi öt ima idejében a rádió és a tévé is szü-' netelteti adását, továbbá, hogy egy külön adó egész nap csakis iszlám programot sugároz. A Muzulmán Testvérek Szervezete a jelek szerint nem elégedett meg a Szadat által rendelkezésre bocsátott működési területtel. Szemükben az egyiptomi elnök is túlságosan modern, az iszlám előírásait figyelmen kívül hagyó politikájával — koedukációs oktatás az iskolákban, a nők közéleti szereplésének előmozdítása stb. — megbocsáthatatlan bűnöket követett el, amiért vele is le akartak számolni. A szervezet egyik militarista fegyveres szárnyának első akciója al-Zahabi vallásügyi miniszter ellen irányult. 1P/|77 nyarán lakásáról elrabolták. Holttestét néhány nap múlva Kairó egyik külvárosában találták meg. Szadat akkor lecsapott rájuk. Az akcióban résztvevő személyeket halálra ítélték, a szervezetet betiltották. A Muzulmán Testvérek Szervezetének tevékenysége Egyiptomban azóta alább hagyott, viszont megélénkült más közel-keleti országokban, így például Iránban, Pakisztánban, Afganisztánban és legújabban Szíriában is. A londoni Financial Times az aleppoi tömeggyilkosság körülményeit kommentálva egyebek között megállapítja: a gyilkos merényletek és a robbantások belső zavargásokat akarnak előidézni Szíriában, hogy elejét vehessék a szíriai—iraki egyesülésnek, egyszersmind Hafez Asszad és az általa követett politika ellen is irányulnak. Ha megkísérelnénk válaszolni a római jog cui prodest — kinek áll érdekében — kérdésére, messzemenő következtetéseket kellene levonnunk. A Financial Times mindenesetre úgy véli, hogy a Muzulmán Testvérek Szervezete a jelek szerint kísérletet tesz rá, hogy az iráni fordulat egyik melléktermékét, az iszlám fanatizmus hullámait meglovagolva zavargásokat idézzen elő egyes közel-keleti országokban. Ez pedig kétségtelenül azoknak a kezére játszana, akiknek nincs ínyére sem az iráni változás, sem egyes arab országok haladó politikája. Ez ugyanis akadályozza őket abbeli törekvésükben, hogy a közel-keleti térség erőviszonyait tartósan a maguk javára változtassák. Kanyó András
