Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-04 / 154. szám
Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VIL4G PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! XXX. évf. 153. szám, 1979. július 3., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Határozottan, kezdeményezően Teljes üzem a búzaföldeken Nagy jelentőségű tevékenység egy szakaszát tekintette át az MSZMP Központi Bizottsága, amikor meghallgatta az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót. Az 1979. június 29-i ülésről kiadott közleménynek — amelyet a lapok vasárnapi számukban hoztak nyilvánosságra — ez a része olyan eseményeket foglal össze, mint a hivatalos, baráti látogatáson hazánkban járt szovjet párt- és kormányküldöttséggel folytatott tárgyalások, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalakulásának harmincadik évfordulója, a Bécsiben megtartott szovjet—amerikai csúcstalálkozó. s ott a SALT—II. megállapodás aláírása. Kiemelkedő fontosságú eseményként értékelte a vezető párttestület a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének hazánkban tett látogatását, aláhúzva: megingathatatlan alapokon nyugszik a magyar—szovjet barátság, mert elveink, érdekeink, céljaink azonosságára támaszkodik. A két küldöttség közötti (tárgyalások ismételten igazolták a törekvések közösségét az enyhülés eredményeinek megiszálárdíl tásában, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért folytatott küzdelemben, a vitás nemzetközi kérdések igazságos, politikai rendezésében. A Központi Bizottság megítélése szerint a két ország közötti együttműködés további gazdagítását, a sokoldalú kapcsolatok bővítését eredményesen szolgálják azok a kétoldalú megállapodások, amelyek a közelmúltban jöttek létre. A Központi Bizottság ülése előtti napon fejeződött be a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXXIII, ülésszaka, s az ott elfogadott újabb hosszútávú együttműködési célprogramok — így az ipari fogyasztási cikkek termelésében való együttműködésre, a közlekedési kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó elgondolások — tovább erősítik azt a tényt, hogy a KGST — amint azt a magyar párttestület megállapította — pótolhatatlan szerepet tölt be országépítő céljaink valóra váltásában”. Tájékoztatót hallgatott és vitatott meg június 29-i ülésén a Központi Bizottság az 1979. évi népgazdasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatairól. valamint a további feladatokról. Az áttekintés alapjául szolgáló öt hónapban kétségtelenül ki- tapinthatóbbakká váltak a gazdasági életben az előre mutató törekvések, jelei mutatkoznak a követelményekhez való igazodásnak, a célratörőbb, hatékonyabb munkának. Ennek lényeges megnyilatkozása, hogy a belföldi felhasználás a termelésnél kisebb, a kivitel a behozatalhoz képest nagyobb tempóban növekedett. Ez a haladási irány megfelel a nép- gazdasági terven belüli céloknak, de — amint azt a testület üléséről kiadott közleményben olvashatjuk — „az eddigi előrehaladás még nem elegendő ahhoz, hogy elérjük a tervben kijelölt célokat”. A magyarázat is meglelhető a közlemény szövegében, amely így folytatódik: „A minőségi változások a termelésben, a gazdálkodásban. a külgazdasági egyensúly javításában még nem bontakozhat ki a szükséges és lehetséges mértékTegyük hangsúlyossá az előbbi mondat két kifejezését az ismétléssel: a minőségi változások; a szükséges és lehetséges mértékben. Ebben rejlik teendőink lényege, annak biztosítéka, hogy az 1979. évi népgadzasági terv jó végrehajtása ne csak a jövő esztendő1 gazdasági feladataihoz teremtsen kellő alapokat, hanem a hatodik ötéves terv időszakát is megfelelően előkészítse. Nem könnyű semmilyen tekintetben sem az idei esztendő. Az ipar számára a visszafogottabb termelésnövekedési tempó mellett végrehajtandó teendők serege — a készletek csökkentése, a munkaerő-igény mérséklése, a termelékenység fokozása, a kivitel bővítése — népesíti be a cselekvés terepét, a mezőgazdasági üzemeket viszont a kedvezőtlen időjárás teszi próbára. Hozzáfűzhetjük persze: a korábbi esztendők sem múltak el tétlenségben, sokasodó feladatok híján. Most azonban dolgaink tekintélyes része minőségében más szemlélet- és cselekvési módot követel, smert ez a kívánatosnál lassabban alakul ki, a változások üteme, terjedelme sem éri el a gazdaság terepén a szükséges és lehetséges mértéket. Mert ugyan igaz — példáért nyúlva —, hogy az ipari termelés bővülése megközelíti a tervezett mértékét — a négy százalékot —, s a termelékenység ennél gyorsabban emelkedett, ám arról sem feledkezhetünk el, a megengedhetőnél gyakrabban zavarják az árukibocsátás folyamatosságát és kiegyensúlyozottságát anyag- és alkatrész-ellátási hiányosságok. Ahogy pozitívum a külkereskedelmi forgalom növekedése, azon belül a kivitel 14 százalékos gyarapodása az év első öt hónapjában, a tavalyi esztendő hasonló időszakához mérten, ám itt is van egy de, mégpedig az: a nem rubelelszámolású behozatal még mindig meghaladja a tervezettet. Folyamatos és az eddigieknél is hatásosabb, konkrétabb kezdeményezésekre van tehát szükség annak érdekében, hogy eredményesebbé, gyorsabbá tegyük a gazdálkodás változó feltételeihez történő igazodást. Ezeknek az erőfeszítéseknek a sorába a beruházások gyorsabb kivitelezése éppúgy beletartozik, mint a világpiaci viszonyokat és népgazdaságunk valóságos helyzetét jobban kifejező, azaz reálisabb — a tényleges ráfordításokhoz közelebb álló — termelői és fogyasztói árak kialakítása. Hangsúlyozzuk: nem elegendő csak egyetlen területen, egyetlen dologban lépéseket tenni, haladást elérni. A gazdálkodás minőségi jellemzőinek fő helyre állítása nem csupán föltételezi, hanem megköveteli a gazdálkodóknál a cselekvés egy célhoz vézető sok irányát, a fejlesztések meggyorsításától a bérgazdálkodás ésszerűbbé tételéig. Indokoltan mutatott rá a Központi Bizottság: rendelkezünk a szükséges feltételekkel ahhoz, hogy sikeresen oldjuk meg a feladatokat. Ezeknek a feltételeknek a maradéktalan hasznosítása döntő eleme annak, hogy a testület határozata értelmében 1980 márciusára összehívott XII. pártkongresszus mai gondjaink enyhüléséről, a további haladás alánjainak szilárdabbá válásáról készíthessen számadást. <KS) Az elmúlt hét száraz, meleg időjárása kedvezett a mezőgazdasági munkáknak - hangzott el tegnap délelőtt a megyei mező- gazdasági szervezési bizottság ülésén. A korai kalászosok beértek, és már valamennyi gazdaságban megkezdődött a betakarítás. Az aratás előtti felkészülést a megyei tanács mező- gazdasági osztálya és a TE- SZÖV munkatársai 16 termelőszövetkezetben ellenőrizték, és apróbb hibáktól eltekintve elégedettek voltak az eredményekkel. A héten várhatóan valamennyi kalászos beérik, amelynek vágásával nem szabad késlekedni. A betakarításkor egyedül a szalma összegyűjtése jelent majd gondot, mivel a bálázók teljesítménye lényegesen elmarad a kombájnokétól. A nehézségek ellenére azonban a gazdaságoknak mindent meg kell tenniük, hogy a tarlón ne maradjon szalma, s az értékes mellék- terméket mind begyűjtsék. Az elmúlt napokban a szakemberek felmérték a tavaszi vetésű növények gyomosságát is. A tapasztalatok szerint a kukorica vetésterületének 15, a napraforgónak 8. a cukorrépának pedig 10 százaléka erősen gazos, de a kultúra további 20—40 százalékának jó termését veszélyezteti a gyom, amelynek irtását már sem vegyszerezéssel. sem pedig kultiváto- rozással nem lehet megoldani, mivel a növények már akkorák, hogy a két módszer egyike sem alkalmazható. A gazdaságoknak egyetlen lehetőségük a gyomok irtására. hogy megfelelő szervezéssel, kézi munkaerőt állítanak be a leggyomosabb táblákra. A gazdaságoknak nem szabad leállniuk az öntözéssel, mivel a lehullott csapadék nem pótolja a talajok vízhiányát. Most a legnagyobb figyelmet a cukorrépa öntözésére kell fordítani. A mesterséges esőre még akkor is szükség van, ha a közeljövőben 20 milliméter csapadék esik. Befejeződött a vetőmagnak termesztett búzatáblák ellenőrzése. A tapasztalatok szerint nem lesz gond a búza szaporítóanyag ellátásával. Legelőrehaladottabb az őszi árpa vetőmag betakarítása. A héten már megkezdődik a termény osztályozása és fémzárása. A hibrid kukorica táblákon az anyasorokat most címerezik. A munkába jelentősen besegítenek az építőtáborokban dolgozó KISZ-fiatalok is. Szövetkezeti nap Kapuvárott Vasárnap Kapuvárott rendezték meg a nemzetközi szövetkezeti nap központi ünnepségét. Délelőtt 10 órakor a városi sportpályán — mintegy 20 ezer résztvevővel — szövetkezeti nagygyűlés kezdődött. A nagygyűlés elnökségében foglalt helyet Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Háry Béla, a Győr- Sopron megyei pártbizottság első titkára, a megye és a város párt- állami és tömegszervezeti vezetői, a szövetkezeti mozgalom képviselői. A nagygyűlést Rév Lajos, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg. Ezután Borbély Sándor emelkedett szólásra, aki hangsúlyozta többek között: — A különböző típusú, rendeltetésű szövetkezetek meghatározó szerepet töltenek be hazánk gazdasági és társadalmi életében. A szövetkezés előnyei azonban nemcsak gazdasági hasznukkal mérhetők — a szövetkezetek a közéletiség gondolatát és gyakorlatát erősítik tagjaikban, a szocialista demokrácia midennapos alkalmazásával működnek és fejlődnek- Következésképpen: a szövetkezetek társadalmunk, szocialista rendszerünk, belpolitikai életünk fontos tényezői. Szólott a saját munkán ala. puló háztáji és kistermelés jelentőségéről is; mint mondotta: szövetkezetpolitikánk lényeges eleme volt és távlatilag is marad a nagyüzemekhez egyre szorosabban kapcsolódó háztáji és kistermelés támogatása. Befejezésül Borbély Sándor azokról a fő feladatokról beszélt, amelyek az ötéves terv teljesítésében, a további fejlődés megalapozásában a szövetkezetekre hárulnak. A nagygyűlés Varga Erzsébetnek. a kapuvári városi pártbizottság első titkárának zárószavával ért végetA sokezres tömeg ezután szövetkezeti énekkarok, s táncegyüttesek színpompás folklór műsorában gyönyörködött. II Móricz-évforduló alkalmából Koszorúzás, emlékünnepség A Kulturális Minisztérium képviseletében Pozsgay Imre miniszter és Tóth Dezső miniszterhelyettes vett részt a koszorúzáson Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulója alkalmából tegnap koszorúzási ünnepséget rendeztek a Mező Imre úti temetőben. Móricz Zsigmond sírját az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztálya nevében Kornidesz Mihály osztályvezető, Rátkai Ferenc osztályvezető-helyettes, a Kulturális Minisztérium képviseletében Pozsgay Imre miniszJ tér és Tóth Dezső miniszter- helyettes, a Magyar Tudományos Akadémia részéről Szentágothai János akadémikus, az MTA elnöke és Király István akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Molnár Béla titkár, és Juhász Róbert osztályvezető, a Magyar Írók Szövetsége részéről Garai Gábor főtitkár és Sánta Ferenc, a Móricz Zsigmond emlékbizottság képviseletében Illés Endre Kossuth-díjas író, az emlékbizottság elnöke és Nagy Péter akadémikus az emlékbizottság tagja, a Fővárosi Tanács nevében Farka- sinszky Lajos elnökhelyettes és Mezei Gyula főosztályvezető koszorúzta meg. Elhelyezték az emlékezés virágait az Irodalomtörténeti Társaság, dalon.) a Művészeti Alap, a Móricz Zsigmond Gimnázium képviselői, valamint Móricz Zsigmond hozzátartozói, családtagjai is. Az évforduló alkalmából emléktáblát avattak Móricz Zsigmond egykori Dimitrov téri lakóházának falán, és megkoszorúzták a Móricz Zsigmond Üllői úti 'egykori lakóházának falán elhelyezett emléktáblát is. Vasárnap a szűkebb szülőhaza, a szülőföld, Szabolcs- Szatmár és Tiszacsécse lakossága is megemlékezett írófiáról, a száz esztendeje született Móricz Zsigmondról. A szülőfaluban, Tiszacsécsén rendezett emlékünnepségen Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettes mondott ünnepi beszédet. Ezt követően leplezték le a nagy írót életnagyságban ábrázoló szobrot, Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész alkotását. Majd Fábián Zoltán, az írószövetség titkára adta át az író felújított emlékházát. Móriczra emlékeztek vasárnap este Zagyva- rékason is. (Részletes tudósítás az 5. olA barkácsbolttól az olajkútig Bővíti és javítja szolgáltatásait a SZOLTISZ A Szolnok megyei Szolgáltató-Termelő és Ipari Szövetkezet, az egykori TEM5JÖ jogutódja széles körű, ipari, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet folytat. Foglalkoznak a vasipar és a nyomdaipar egyes területeivel, kooperációs kapcsolatban állnak a VBKM világítás- technikai gyárával és az El- zett Művekkel. Az előbbi csillár-, az utóbbi húzózárszerelést végeztet a szövetkezettel. Munkájuk döntő része azonban a lakossági szolgáltatásból áll. Az építőiparnak szinte valamennyi ágával kapcsolatban vannak, többek között víz-, gáz-, kazánszereléssel, mindenféle kőműves munkával, cserépkályha-javítással, foglalkoznak. A megyeszékhelyen kívül Törökszentmik- lóson, Jászberényben, Mezőtúron és újabban Karcagon van építőipari részlegük. Kereskedelmi tevékenyséA dunaújvárosi papírgyárban az író-nyomó papírt gyártó gépsort már a számítógép ellenőrzi. A képernyő a kért adatokat azonnal megjeleníti gük köréből kiemelkedik az egyre bővülő barkácsbolt- és műhelyhálózat. A meglevő szolnoki, törökszentmiklósi, karcagi és jászberényi boltjaik mellett a jövőben a megye minden városában szeretnének nyitni barkácsüzle- tet. Miután Szolnokon, a Széchenyi lakótelepen nagy volt az igény a barkácsbolt és -műhely iránt, tervezték, hogy nyitnak egyet, a kijelölt helyiségeket azonban olyan drágán kapták volna meg a városi tanácstól, hogy letettek szándékukról. Az úgynevezett bedolgozói hálózatuk mint ahogy azf Szakái Kálmán műszaki vezető elmondta, a tervezett mértékben fejlődött, azaz ma már alig van a megyében település, ahol ne volna szakemberük. A bedolgozók feladata elsősorban a javítás-karbantartás, úgyszólván minden szakterületen. A százharminc bedolgozó munkáját dicséri, hogy az idén eddig mindössze egy reklamáció érkezett a szövetkezethez. Népszerűségüket bi • zonyítja, hogy az elmúlt esztendőben 15 millió forint bevételt hoztak a SZOLTISZ- nak. Ezt rugalmasságuknak is köszönhetik, mert teljesen alkalmazkodnak a megrendelőkhöz, ha kell, szombaton és vasárnap is dolgoznak. Szolgáltatásuk tavaly néhány propán-bután gázpalack-cseretelep átvételével bővült:- kilenc forintért elviszik az új palackot az igénylő lakására. A húsz kisteherautójuknak a palackszállítás és a háztartási olaj házhoz szállítása az egyik legfontosabb feladata. Fejlesztési terveik között szerepel a szolgáltatás minőségének javítása, a bedolgozói hálózat bővítése, új barkácsboltok és -műhelyek, háztartási olajkutak és pb- gázcseretelepek megnyitása,
