Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-20 / 168. szám
Új formákat mintáznak a felsprészkészitő üzemben Ara: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXX. évf, 168. szám, 1979. július 20.. péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ülést tartott a HNF elnöksége A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége tegnap ülést tartott. Dr. Szentistványi Gyuláné. a HNF OT titkára előterjesztése alapján megtárgyalta az MSZMP Központi Bizottsága június 29-i ülésén elhatározott feladatokat, és egyetértését nyilvánítva állást foglalt a végrehajtással ösz- szefüggő népfrontmozgalmi tennivalókról. Az elnökségi ülésen felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a HNF főtitkára, és az elnökség további tagjai közül S. Hegedűs László, dr. Molnár Béla, a HNF OT titkárai, Lékai László bíboros, esztergomi érsekprímás, a magyar katolikus püspöki kar elnöke, Márton János egyetemi tanár, Mezei Barna vezérigazgató, Papp Lajos államtitkár, Pióker Ignác nyugdíjas, Po- linszky Károly miniszter és Rónai Rudolf államtitkár. Kádár János és Lázár György fogadta Henri Simonet-t Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára tegnap az MSZMP KB székházában fogadta Henri Simonet-t, a Belga Királyság külügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű eszmecserén részt vett Púja Frigyes külügyminiszter, Vince József, hazánk brüsz- szeli nagykövete, Jacques Gerard, a Belga Királyság magyarországi nagykövete. Púja Frigyes és Henri Simonét vezetésével délelőtt a Külügyminisztériumban folytatódtak a magyar—belga hivatalos tárgyalások. A tárgyalásokról közleményt adtak ki. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke délután az Országházban fogadta Henri Simonet-t. Trautmann Rezső, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke a Parlamentben szintén fogadta a belga külügyminisztert. Henri Simonét belga külügyminiszter az esti órákban elutazott Budapestről. Nagygyűlés Lengyelország felszabadulásának 35. évfordulóján Borbándi János és Tadeusz Pietrzak mondott beszédet Az internacionalizmus a két nép barátsága jegyében rendezett tegnap nagygyűlést Lengyelország felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Újpesten, a Magyar Pamutipari Vállalat Dalos Ida Művelődési Házában. A himnuszok elhangzása után S. Hegedűs László, a' HNF OT titkára köszöntötte a megemlékezés résztvevőit, köztük az elnökségben helyet foglaló Fock Jenőt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, Korom Mihályt, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát, Borbándi Jánost, a Minisztertanács elnökhelyettesét, Katona Imrét, az Elnöki Tanács titkárát, Berecz Jánost, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetőjét, Keserű Jánosné könnyűipari minisztert, Pozsgay Imre kulturális minisztert. Roska István külügyminiszter-helyettest, Tadeusz Pietrzakot, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetét, továbbá a főváros és Újpest párt- és állami szerveinek, valamint dolgozóinak képviselőit. Ezután Borbándi János mondott ünnepi beszédet. — A Lengyel Népköztársaság dolgozóival együtt emlékezik, ünnepel a szocialista országok nagy családja, köztük a mi népünk, s köszönti a szocializmus megteremtéséért vívott harc vezető erejét, a Lengyel Egyesült Munkáspártot — mondotta bevezetőben, majd méltatta a lengyel katonáknak a szovjet fegyveres erők oldálán és az antifasiszta koalíció szövetséges hadseregeiben a nácizmus ellen vívott hősies harcát. — A felszabadulás óta a társadalmi, s a gazdasági tevékenység területein eredményesen bontakoztak ki a szocialista viszonyok Lengyelországban. — A Lengyel Népköztársaság erős, a haladás fő áramlatában foglal helyet, befolyást gyakorol a nemzetközi eseményekre és tiszteletet, elismerést élvez világszerte. Erejét meghatványozza, hogy hűséges barátai vannak, a- kikkel összeköti az eszmék és a célok azonossága, a társadalmi és nemzeti érdekek hasonlósága, a sajátosságok tiszteletben tartása és megbecsülése. — Pártunk és a magyar nép ismeri, nagyra értékeli azokat a hatalmas eredményeket, amelyeket Lengyel- ország a szocialista építés területén elért. Népeink barátsága történelmünk sok tekintetben azonos vonásaiban, közösen vívott harcaiban, a társadalmi és a gazdasági fejlődés számos hasonlóságában gyökerezik. Ez a barátság a szabadságért és a függetlenségért vívott, több évszázados közös küzdelemben mélyült el. — Pártjaink, népeink vállvetve harcolnak közös ü- gyünk a szocializmus felépítéséért, a béke megőrzéséért. Országaink hatékonyan együtt dolgoznak a gazdaság, a kultúra, a tudomány, közoktatás a sport és az élet számos más területén. Gazdasá’ gi kapcsolataink fejlődését a legjobban mutatja a lengyel—magyar árucsereforgalom, amelynek értéke az 1970. évi 252 millió rubelről az idén várhatóan 664 millióra növekszik. Különösen jelentősek a hosszútávú termelési együttműködésre létrejött megállapodások, amelyek kiterjednek a közúti járműiparra, néhány mező- gazdasági géptípus, a szerszámgépek és az ipari szerelvények gyártására, az elektronikára, a műanyagok és a szintetikus vegyiszálak gyártására, a gumi- és gyógyszer- iparra. Kapcsolatainkban új forma a lengyel építőipari kapacitás hazai fölhasználása, s ebben a kábái cukorgyár építése a legjelentősebb vállalkozás. Az idén mintegy 30' létesítményünk kivitelezésében vesznek részt lengyel munkások. — Pártjaink egységes nézeteket vallanak a nemzetközi helyzet, a kommunista mozgalom valamennyi alapvető kérdésében — mondotta a továbbiakban. Jelenünk és jövőnk alakulásában döntő tényező a Varsói Szerződés tagállamainak összehangolt nemzetközi tevékenysége. — Legnagyobb nemzeti ünnepükön pártunk, kormányunk és dolgozó népünk testvéri üdvözletét küldi a Lengyel Népköztársaság munkásosztályának, parasztságának, értelmiségének, egész dolgozó népének, — mondotta befejezésül Borbándi János. A nagy tapssal fogadott beszéd után Tadeusz Pietrzak emelkedett szólásra. Az 1944. július 22-én a Lengyelország felszabadulását követő napon kihirdetett történelmi jelentőségű júliusi kiáltványt, az azóta megtett (Folytatás a 2. oldalon.) Hagyományos és új termékeinek teljes választékával, sportcipőkkel, korszerű munkavédelmi lábbelikkel, legújabb női és férficipő-mo- dellekkel, gyermek utcai cipőkkel mutatkozik be az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron a martfűi Tisza Cipőgyár. Gyakorlatilag felvonultatja mindazokat a termékeit, amelyeket 1980 első felére rendelt a belkereskedelem, és kiállítja exportkollekcióit is. Az idei szereplésnek külön érdekessége, hogy a divatos, új választék mellett több, az alap- anyaggyártó és előállító vállalatokkal közösen kifejlesztett termékcsaládot is bemutat. A Bajai Finomposztó Gyárral, a Graboplaszttal és a Kaposvári Ruhagyárral együttműködve olyan téli termékeket alakítottak ki, amelyek beleillenek az öltözködési kultúra összehangolt fejlesztésébe. A divatcipők terén uralkodó lesz a textil, illetve a műbőr, amelyeket hazai alapanyagból állítanak elő. A Tisza Cipőgyár, a Bajai Finomposztó Gyár alapanyagainak felhasználásával színes, a legkülönbözőbb mintákkal díszített női textilfel- sőrészű szandálokat készített. A kiváló tulajdonságokkal rendelkező, könnyű és kényelmes, olcsó termékek máris közkedveltek a vásárlók körében. Újdonság, hogy a Győri Műbőrgyárral és a Békéscsabai Kötöttáru- gyárral kooperálva veluro- zott műbőr és egyéb anyagok felhasználásával készítenek lábbeliket. Ezek az anyagok a valódi bőrhöz hasonló higiéniai tulajdonságokkal rendelkeznek. Az új anyagokból készülő férfi félcipőket elsősorban nyári viseletre ajánlják. Előnyös tulajdonsága, hogy kellemes és szellős és ára igen olcsó. Szintén az alapanyaggyártóval, a Budapesti Bőripari Vállalattal együttműködve készültek el az új típusú, kopásálló, polyuretán fedésű, bőrből készült sportcipők mintadarabjai, amelyek ugyancsak láthatók lesznek az őszi BNV-n. Az úgynevezett Levakast típusú bőr számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik. A Tisza Cipőgyár, hagyományaihoz híven, a sportos gyermek, és férfi utcai cipőt, továbbá a korábbi években már közkedvelt szabadidő termékeit is továbbfejlesztette. A kicsinyek számára is tartogat újdonságot, első ízben mutatja be a sertésbox felsőrésszel készült bébicipő családot. Ezek a termékek a gyermekek fantáziájához igazodó gazdag színválasztékban kerülnek forgalomba. fl rádió és tv jövőheti műsora 4. oldal A METEFÉM Műszeripari Szövetkezet kisújszállási üzemében két új mérőműszer prototípusán dolgoznak. Az új készülékek a különböző műanyagok hajlithatóságát és torziós képességét mérik fagypont alatti hőmérsékleten Magtárban a búza Befejeződött az aratás A Szolnok megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának tájékoztatása szerint tegnap a megye gazdaságai befejezték a kenyérgabona aratását A rossz idő ellenére az üzemek időben végeztek a betakarítással, ami részben annak köszönhető, hogy azok a gazdaságok, amelyek már levágták a búzát, emberekkel és gépekkel segítették az elmaradókat. A Jászsági Állami Gazdaságban például tegnap kora délutánra fejezték be az üzem kombájnosai az aratást. Az 1700 hektár kalászos vágásába besegítettek a Szolnoki Állami Gazdaság és a Nóg- rád megyei magyarnádori Mikszáth Termelőszövetkezet dolgozói is. A betakarítást nem késleltette alkatrészhiány. A gazdaság dolgozói a rossz időjárás miatt minden alkalmas órát kihasználtak a búza vágására. így például július 15-én, vasárnap csak késő délután tudtak megindulni a gépekkel az üzem kombájnosai, de a munkaszüneti nap ellenére valamennyi dolgozó a helyén volt. A jászberényi Kossuth Termelőszövetkezet kombájnjait gyakran késztette megállásra az eső, ugyanúgy, mint a jászfény szarui Béke Tsz betakarítógépeit. Jász- fényszarun hat vendégkombájn is segített az üzem munkásainak a betakarításban. A gazdaságban a termény nagy részét a lehullott csapadék miatt szárítani kellett, mivel víztartalma lényegesen nagyobb volt, mint 15 százalék. A Mezőtúri Állami Gazdaságban az 1970 hektár kalászos növényt 13 „műszaknap” alatt takarították be az üzem dolgozói. A jól előkészített betakarításnak köszönhető, hogy kicsi volt a szemveszteség, és géphibák sem akadályozták az aratást. A gazdaság vezetői nagy gondot fordítanak a mellék- termékek betakarítására is. Az üzemben most a rúntegy 400 vagönos szalma termést kazlazzák és bálázzák. Habár a búza már magtárakban van, és a nyári betakarítás lényegében befejeződött, nem pihenhetnek a mezőgazdasági üzemek dolgozói. Teljes erővel dolgoznak a gépek a tarlókon, és sok helyen készítik elő a talajt a másodvetemények alá. A gazdaságoknak az öntözést is tovább kell folytatniuk, hiszen a lehullott csapadék szinte arra volt elég, hogy akadályozza az aratást, a termőföldek vízhiányát alig pótolta. H. V. ízelítő az 1979 évi divatajánlatból Az őszi BNV-re készül a martfűi Tisza Cipőgyár
