Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-18 / 166. szám
1979. július 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Országúti történetek Arányok és irányok Kétnapos ellenőrzést akció Az elmúlt hét végén: pénteken és szombaton a szokásosnál jóval több közlekedési rendőr cirkált Szolnok megye útjain, önkéntes rendőrökkel és a KPM Autófelügyeletének szakembereivel közösen nagyszabású közúti ellenőrzést tartottak. Két nap alatt 7320 gépjárművet állítottak meg, amelyek műszaki állapotára éppúgy kíváncsiak voltak, mint arra, hogy a volánnál ülők szabályosan közlekednek-e, rendben hannak-e az útiokmányok, a fekete rendszámtáb- lájú állami gépkocsik hivatalos úton járnak-e, vagy netalán éppen tilos kitérőket tesznek. * * * — Tehát, ha kirívó szabálysértéssel találkoznak, azonnal jelentik az „igazoló 770”-nek — fejezte be .’szombat hajnalban az eligazítást a Szolnok városi-járási Rendőrkapitányiság kjöcJjeke- désrendészeti alosztályvezető-helyettese, Papp Imre alhadnagy. S alig 20—30 perccel azután, hogy kihajtottak az ,URH-koosik, megszólalt az adó-vevőkészülék az alhadnagy kocsijában: „Igazoló 770-nek! Igazoló 770-nek! Törökszentmiklós belterületéről jelentkezem.” S a készülék kissé meglepő történetet továbbított. Hz álsofőr Mire odaértünk, a Rózsa presszó irodájában egy megszeppent fiatalembert találtunk. A menetlevele rendben volt, a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat Zsuk- gépkocsija is. amit vezetett, csakhogy a gépkocsivezetőként alkalmazott Fekete Imrének nem volt jogosítványa. — Tegnap minősítettek át gépkocsivezetőnek. — Jogosítvány nélkül? — Igen. — Nem kérték? — Nem. Azt hitték, hogy van. — Hogy-hogy? — Én mondtam. — És az elég volt? — Ezek szerint. — Azért nem egészen így van — magyarázta később Povázsai Zoltán, a vállalat gépkocsi-előadója. - Ez a fiatalember már majdnem egy éve nálunk dolgozik gépkocsikísérőként. Tudom, hogy járt gépjárművezetői tanfolyamra. Állandóan rágták a fülem a kollégái is, hogy mért nem ültetjük már volán mellé. Pénteken ráálltam, a munkaügyi osztályon átminősítettem. Ki gondolta... Persze, ha új dolgozót veszünk fel, a végzettjogosítvány, menetlevél rendben. A szonda sem szinezö- dött el. A szolnoki tanács városgazdálkodásának sofőré - éppúgy, mint a gépkocsivezetők többsége - pár perces ellenőrzés után már folytathat, ta útját lomba igyekeznek, most mi lesz? Semmi különös. Egy vonat kényelmes fülkéjében folytathatják az utat. Vontató az árokban Rákócziújfalu egyik mellékutcájában a menetirány szerinti bal oldalon. Bravúros teljesítmény! Féknyom egy centi se volt. A felboFekete fuvarok Délután a parancsnoki szobában jelentéstételre gyülekeztek a járőrök, hogy beszámoljanak az említésre méltó szabálysértésekről. — A mai napon elsősorban az autófelügyelet ellenőreinek akadt adminisztrálni valója — hangzott a Jászság környékén cirkáló rendőrök tájékoztatója. — Rossz napot választott a fekete fuvarra a Szolnok megyei Szilikátipari Vállalat egyik gépkocsivezetője. A menetlevele Törökszentmiklósra szólt, de ő dolga végeztével, ahogyan ő mondta, átugrott Hevesbe egy rakomány sóderért. Ha menet közben nem érik tetten a fekete fuvarozókat, el tudják könyvelni a menetlevélben a maszek utakat? Gyenes György, a KPM Szolnok megyei Autófelügye- letének szakembere szerint: — Egyik napról a másikra aligha. De hosszabb idő alatt igen. Megvannak a fortélyai, hogyan lehet a kilométeróra állásához korrigálni a menetleveleket. A telephelyeken ritkán ellenőrzik. A megye útjain sem fenyegette őket sokáig a lebukás veszélye. Tavaly november óta működik a megyei autófelügyelet. És most mondok két elgondolkodtató adatot. Egyetlen ellenőr június 30- ig 1600 állami gépkocsit állított meg a közúton menet közben. Az ellenőrzött gép- járművezetők egynegyede ellen feljelentést kellett tenni. — Ez mi? - forgatta Papp Imre alhadnagy a pecsét és dátum nélküli vizsgalapot, amelyről tulajdonosa úgy vélte hogy egy ide. ig a jogosítványt helyettesitheti kébe a tiltó szabály ellenére? Hogyan kerültek a vontatóba borosüvegek? Ónodi ott a helyszínen melegében megpróbálta elmesélni. Nem ment túl könnyen neki. Kissé zsibbadt volt. olykor imbolygóit, és nehezen forgott a nyelve. Visszatérő refrénként azt hajtogatta, hogy egy biciklis hajtott előttük, ők fékeztek és az árokba borultak. (Az ellenkező oldalon?) — Honnan és mért jöttek Rákócziújfaluba? — Miért, miért? Hát italért. Reggel esett az eső, nem tudtunk aratni. Bementem a műhelybe a kombájnomat javítani. Ott iszogattunk, aztán mondom Murvainak, hogy ugorjunk el a vontatóval az újfalui kocsmába. Murvai Jánosért mentő jött. Biztos, ami biztos, meg kellett győződni, mitől vérzik a füle. — Nincs nekem semmi bajom — tiltakozott Murvai, és dőlt belőle az al-. koholszag. — Ivott? — I . . i . .. i'gen. De csak azután, hogy az árokba borultunk. (Ittas vezetés vétsége miatt büntetőeljárás indult ellene.) Nemcsak az álsofőrnek volt pechje azon a szombaton. A 850-es Fiatjával és népes családjával Budapestről Debrecenbe igyekvő Merkl Mihálynak is, akitől a 4-es főúton Kisújszállást elhagyva, mikor az okmányokat kérték, jogosítvány helyett egy vizsgalapot mutatott. Egy pecsét és dátum nélkül kiállított formanyomtatvány. — Ez nem jogosítja fel arra, hogy a volánhoz üljön — így a rendőr. Mire az ifjú gépjárművezető ingerülten bizonygatta, hogy de bizony, mert néki azt mondta a vizsgabiztos. Ezért mert csak elindulni családjával ilyen hosszú útra. LakodaA borulásgátló „mentette meg" az árokba borult vontató fülkéjét és utasait, akik pótkocsis vontatóval mentek öt üveg borért a rákócziújfalui kocsmába Fotó: TKL. ségéről igazolványt kérünk. Hibáztam én is, de hogy lehet valaki ennyire felelőtlen, hogy az átminősítését zokszó nélkül aláírja. Fekete Imre akkor, és tegnap is, a szolnoki járási-városi rendőrkapitányság szabálysértési előadója előtt, ahová gyorsított eljárással került, csak a vállát vono- gatta. Ez van. és 2800 forint pénzbírság. rult vontató körül szétgurult, darabokra tört borosüvegek. Hogy a vontató fülkéje nem tört össze, a jól felszerelt borulásgátlónak köszönhető, így épségben kikászálódhatott belőle a vezetője. Murvai János s az „utasa”. Ónodi Mihály. Az Egyesült Rákóczi Tsz dolgozói mit kerestek szombat délelőtt Rákó- cziújfaluban? Milyen jogcímen ülhetett fel utas a fül(A kétnapos ellenőrzés után nyolc hivatásos gépjárművezetőt jelentettek fel az autófelügyelet ellenőrei. Közlekedési rendőrök pedig 56 szabálysértő ellen kezdeményeztek eljárást, és kisebb szabálytalanságokért a helyszínen 727-et megbírságoltak. Négy gépjárművezetőtől vették el a jogosítványt, és öt ellen indítottak büntető- eljárást ittas vezetés miatt. Egyébként az akció két napján sérülést okozó közúti baleset nem történt.) K. K. Irodákban és munkapadoknál Humoristák, karikaturisták kedvenc témája a bürokrácia, az irodai élet, s visszatérő motívumuk annak a bemutatása, hogy mekkora utat jár be egy akta, s — ami még ennél is idegesírtőbb — egy-egy ügyfél a hivatali gépezet útvesztőin. A munkások olykor nem szívesen lépnek be az irodákba: kuszának, kiismerhe- tetlennek, tengeri kígyóvá terebélyesedettnek látják az ott folyó munkát, feleslegesnek az ott dolgozó embereket, akiket — számukra úgy tűnik —■ a fizikaiaknak kell eltartaniuk. Ezzel szemben a gazdasági vezetők visszatérő panaszai közé tartozik, hogy kevés az ügyintéző, az alkalmazottak aliig győzik a sok munkát. Magyarországon ma minden eddiginél több az alkalmazott, s az adatok tanúsága szerint számuk és arányuk gyorsan növekszik. 1949-ben a szellemi foglalkozásúak aránya az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva kilenc és fél százalékot tett ki. s ez a szám 1960-ban 17,4 1970-ben 25,9. 1977-ben 27,8 volt. Az összesített adatok természetesen ágazatonként eltérő tényeket takarnak: 1975-ben az iparban 24, a mező- és erdőgazdaságban 13, a szállítás, hírközlésben 25, a kereskedelemben foglalkoztatottak 34 százaléka volt nem fizikai dolgozó. Világjelenség Szakemberek véleménye szerint az alkalmazottak számának gyors növekedése világjelenség — a hozzánk hasonló fejlettségű országokban a keresők 25—30 százalékát teszik ki. Van hát igazság abbán, amikor a szellemi foglalkozásúak számának gyors növekedését panaszoljuk. Csak- hát az éremnek — ebben az esetben is — két oldala van, s el kell fogadnunk, hogy a tudományos fejlődéssel, a műszaki haladással elkerülhetetlenül együtt jár, hogy a szellemi foglalkozásúak. az alkalmazottak száma erőteljesebben növekedjék mint a fizikai munkát végzőké. Az alkalmazottak számának gyorsabb növekedését több tényező indokolja. A termelés fejlődésével, az egyre modernebb gépek és berendezések üzembe állításával nagyobb létszámú irányító személyzetre van szükség. Ugyancsak ebbe az irányba mutatott a vállalati önállóság növekedése, mely új alkalmazotti munkaköröket igényelt, az ipartelepítéssel együttjáró vidéki telephelyek számának szaporodása, a szociális intézkedések — gyermekgondozási segély, lakbérhozzájárulás, lakásépítési kölcsön, stb. — körének bővülése is az adminisztráció bővítését igényelte. Több aláírás és pecsét Mindez természetes és érthető. Ám az már kevésbé magyarázható, hogy az alkalmazottak aránya sókkal gyorsabban emelkedett, mint ahogyan azt a műszaki-technikai fejlődés üteme indokolta volna. A vállalatoknál egy sor indokolatlan tényező is közrejátszott az adminisztráció — a valóságos szükségleteket meghaladó — növekedésében. Elszaporodtak az igazgatóságok, az alkalmazottak számára sok helyen nem írtak elő teljesítmény-követelményt, s így előfordult, hogy egy ember munkáját többen végezték. Kétségkívül a negatív folyamatokban szerepet játszott a döntések felelősségének túlzott megosztása: egy-egy ügyiratra a szükségesnél több aláírás és pecsét került. Mindez egyúttal az ügyvitelszervezés fejletlen, a követleményektől elmaradott* színvonalát is jelzi, azt, hogy az irodai munkában sok még a párhuzamos tevékenység. Tegyük hozzá mindehhez: különösen 1968 és 1971 között a közgazdasági szabályozók is a létszámhígítás, az úgynevezett „vattadolgozók” felvételére ösztönözték a vállalatokat. A bérszínvonal tartása érdekében gyakran vettek fel alacsony fizetéssel embereket — ők voltak a „vattadolgozók” — akiknek ugyan sok dolguk nem akadt, de így lehetett ellensúlyozni a magasabb keresetűek bérét. Létszámstop A Minisztertanács 1974- ben felhívta a figyelmet a nemkívánatos tendenciákra, s a gépesítésre, a feladatok végzésének jobb megszervezésére utasította a gazdálkodó egységeket, intézményeket. Némi javulás mutatkozott is ennek hatására, ám a határozat végrehajtása igen lassan haladt, s ezért szükséges lépés volt 1976 január elsejétől a létszámfeletti zárlat — közkeletűbb nevén a létszámstop — bevezetése. A létszámstop eredményeként 1976-ban — hosszú évek óta először — sikerült megállítani az alkalmazotti létszám növekedését. 1977 január elsejétől a lét- szlájmíeíLvéteílil {tárlatot létszámnövelési tilalom váltotta fel, s ez azt jelentette, hogy az alkalmazotti létszám ,— az 1976. december 31-i szintet nem túllépve — vállalati hatáskörben pótolható. Megtakarításból béremelés Ezzel egyidejűleg a kormány külön isi rendelkezett a minisztériumok, országos hatáskörű irányító szervek, tanácsok, trösztök létszám- gazdálkodásáról. Ezeknek a szervezeteknek a jövő év végéig 5 százalékkal kell csökkenteniük létszámukat az 1975 december 31-i állapothoz képest. S hogy a rendelkezés végrehajtásában érdekeltté is tegyék az érintetteket, azok a szervezetek, melyek már 1978 végéig végrehajtották a csökkentést, az így megtakarított bért teljes egészében alkalmazottaik bérszínvonalának emelésére és jutalmazására használták fel. Ahol az idei év végéig csökkentik a létszámot a kívánt mértékben, a bérmegtakarítás felét használhatják fel a fenti célokra. Azoktól a szervezetektől, ahol az előírt létszámcsökkentést csak 1980 végére hajtják végre, a teljes bérmegtakarítást elvonják. Az ösztönzők eredményeként tavalyi év végéig kétezer fővel, — mintegy négy százalékkal — csökkent az adminisztratív dolgozók aránya. Sok vagy kevés az íróasztal? A kérdésre csak a mindenkori gazdasági-társadalmi helyzet elemzésével lehet egyértelműen válaszolni. Általánosságban azonban elmondható: nem az íróasztaloktól kell mindenáron megszabadulni, hanem a rossz szervezéstől és a maradi, újat befogadni nem akaró gondolkodástól. Földi S. Péter „Gázos nap” Rekettyésen Tötevény, öregerdő, Peres, Hajta és Pórtelek. Tanyai települések, Jászberénytől 10 vagy 12 kilométerre. Nem nagy a távolság, de amikor javitani kell a televíziót, a mosógépet, vagy kifogy a gáz a palackból, kiderül, hogy mégsem kicsi. Szerencsére ezek a szolgáltatások már házhoz mennek, a tanyai lakosoknak se kell értük Jászberénybe utazni. Kárnyáczky Andrásné, a jászberényi Vegyesipari Szolgáltató Vállalat gázcseretelepének vezetője a Meggyespe- lére induló • „gázos kocsi” vezetőjével egyezteti a délelőtti programot, azután az előjegyzési füzetben lapoz, és sorolja a túrajáratokat. — Telepünk Jászberény ellátása mellett, gondoskodik a várost körülövező tanyai települések ellátásáról is. Hétfőtől csütörtökig naponta indítunk túrajáratot Meggyes- pelére. Pórtelekre. Tőtevény- re. Peresre. Hajtára, az öregerdőbe vagy az Újerdőbe. A „gázos” kocsi 25 palackot visz ki egv fuvarral, ha valahol egyszerre fogy ki a gáz. a kocsi kétszer fordul. Pórtelken bizományosunk van, a többi települő-, sen a vegyesbolt előtt cseréljük a palackokat. A tanyai gáztűzhely-tulajdonosoknak jól jön ez a szolgáltatás. havonta egy-egy munkanapot és felesleges fuvarköltséget spórolnak meg vele. A Jászsági Állami Gazdaság szőlészetében Németh József. a vegyes élelmiszerbolt vezetője, aki „állandó .tanúja" a gázpaláckcserének: — Ide szerdai napokon érkezik a gáz. délelőtt kilenckor már itt. vannak. Amikor valamilyen ok miatt elmarad a túra — de ilyesmi csak ritkán fordul elő — kiszólnak telefonon és megmondják, hogy délután vagy másnap érkeznek. Értesítem az embereket, hozzám a boltba naponta eljönnek. Az is előfordul, hogy valaki, ha nagyon siet. itt hagyja a palackot. amikor jön a gázos kicserélem, megteszem, hiszen a vásárlómnak segítek. Velkei János a Pórtelek határán húzódó, rekettyési tanyasoron lakik. Elragadtatással beszél a „gázos” tüzelésről és dicséri, a jászberényi gázcseretelepet, mert szinté a kapuig hozza a palackot. — Mi, tanyasiak tudjuk igazán, mekkora áldás a gáz. Azelőtt gallyal, kukorica- szárral meg szalmával tüzeltünk. a „sparhelit.felelős” el sem mozdulhatott a kályha mellől, mert kialudt a láng. Télen se volt könnyebb, pedig akkor előkerült a góré alatt szárított kukoricacsutka. vagy a vastagabb fagally. Négy éve vásároltuk a gáztűzhelyet. hamarább is tellett volna, de a palackra 2 esztendőt vártunk. Azóta az egész ház és velünk együtt még vagy 50 rekettyési család élvezi a gázos tüzelés áldását. a palackcserével eddig nem volt baj. megengedhetjük magunknak, hogy hajnalban meleg koszttal a gyomrunkban induljunk munkába, este pedig a vacsorafőzést ne gallyaprítás- sal kezdjük. I. A.
