Szolnok Megyei Néplap, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-18 / 166. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. július 17. Újjászületik Pécs belvárosa Kitágult a világ Valaki valamikor „kinyilatkoztatta”, hogy Tihamér kötöz- ködő természetű kamasz, aki semmivel sincs megelégedve, a munkában is válogat. A megállapítás következménye: az állami gondozott fiatalembert néhány hónappal 18. születésnapja előtt eltanácsolták az újerdöi Ifjúmunkás otthonból és „utánanyúltak”, hogy kénytelen volt munkahelyétől is búcsúzni. Munkatársai lelkére kötötték, hogy amikor betölti 18. életévét, és maga dönthet a sorsáról, jöjjön vissza, köztük a helye. Visszavárták, mert megszerették a szorgalmas, minden jó szóért hálás fiatalembert. * * * Több mint 3 éve, hogy Makula Tihamér visszajött első munkahelyére, a Hűtőgépgyárba. Mi történt azóta? Hogyan fogadták és segítették az önmagát -és hovatartozását kereső fiatalembert? A kérdésre Budai Géza, a kompresszoros hűtőgép gyáregységének csoportvezetője válaszolt. — Tihamért úgy vártuk vissza, mint közénk tartozót, a kollektívánkba már beilleszkedett munkatársat, jó barátot. Amikor először vállalt munkát a Hűtőgépgyárban, 16 esztendős volt. Tudtuk, hogy állami gondozott, felkészültünk rá, mindent elkövettünk, hogy nálunk találja meg a szilárd talajt, ahol megvetheti a lábát. Könnyebb dolgunk volt, mint gondoltuk. Tihamér, egyenes jellemével, a közösségért érzett felelősségtudatával és páratlan munkaszeretetével néhány hónap alatt olyan tagjává vált kollektívánknak, mintha évtizedek óta velünk dolgozna. A második belépése óta eltelt 3 év még jobban bizonyította, hogy közénk való. Sokáig a palásthabosítóknál dolgozott, nagy figyelmet igénylő munka, a szerelőszalagot szolgálják ki, pontosságukon múlik, hogy ne álljon a gépezet. Barátunkkal sosem volt baj, ezért is esett rá a választás, amikor a még pontosabb munkát igénylő javítórészleget egy fővel bővítettük. * * * Nehéz feladatra vállalkozik, aki Makula Tihamérral munka ökzben akarna beszélgetni. Hatalmas termetét egy pódium magasítja meg, arról figyeli a mozgó szalagot, szeme — mintha száz lenne — mindent észrevesz, keze másodpercenként nyúl valahová. Otthon annál beszédesebb, igaz, ott is „örökmozgásban” válaszol a kérdésekre, egyik kezével a térdére kapaszkodó 2 éves kisfiának segít, a másikkal beletúr a csöppség borzas hajába vagy egy családi képre mutat. — Azt hiszem, szerencsés ember vagyok. Sokáig céltalanul éltem, kilátástalannak láttam a jövőmet, most elégedett, boldog embernek mondhatom magam. A gyárban, ha befejezem a munkát — amit kedvemre csinálok —, barátoktól köszönök el, itthon szerető család, feleségem és kisfiam vár. Tudom, ez megszokott, természetes másoknak, nekem viszont olyan, mintha mesevilág volna. Tizenhárom éves koromban adtak állami gondozásba, keservesen szűk világ volt az intézet szigorúan körülkerített udvarával vagy az újerdői Ifjúmunkás Otthon kint a pusztán, távol az emberektől. Amikor a Hűtőgépgyárba kerültem, akkor változott meg minden, ott éreztem először, hogy emberszámba vesznek, szavam és munkám is fontos, és ha jól csinálom, amit rámbíztak, nem' vagyok kevesebb a többieknél. Csoportvezetőnk, a brigádtársak szerénykednek, hogy könnyű dolguk volt velem. Igaz, akartam én is, igyekeztem, lestem minden szavukat és mpzdulatukat, mert a szóban ott volt a biztatás, a segíteni akarás, mozdulatukban pedig a munka becsülése. Kitágult a nemrég még fojtogatóan szűk világ. Megbecsült tagja vagyok egy nagyszerű kollektívának, otthon érzem magam az én utcámban, és nem vagyok idegen máshol sem, hiszen mindenütt él valáki azok közül, akiket ismerek, akikkel együtt dolgozom és barátomnak nevezhetek. — illés — Mediterrán hangulat - napsütésben fürdik a Dóm tér Pécs legfőbb műemléke maga a belváros, ezért is nyilvánították védetté. A belváros szerkezete az, ami a középkor korai századaitól szinte semmit sem változott. Egy térképsor a kétharmad négyzetkilométernyi város fejlődésének állomásait mutatja. Már a XI. századi első a mai Janus Pannonius, Sallai, Bem, Megye, Anna és Déryné utcákkal azonos vonalvezetésű utcákat ábrázol. A XV. században a maival csaknem azonos szerkezetű volt a belváros, amely a XIX. század elején nyerte el jelenlegi képét. Érthető tehát, hogy ezt a városszerkezetet féltő gonddal kell őrizni. Ezek az utcák többnyire nem egyes épületeikkel hatnak ránk, hanem az egész utcakép által sugárzott hangulattal. ami sajátosan csak pécsi. * * • Ez a páratlanul szép és értékes belváros ma meglehetősen lehangoló állapotban van. Hiányos öltözékű házak, szaporodó védőtetők jelzik, hogy tovább már nem lehet várni. A roppant költséges átfogó rekonstrukció helyett csak az egyes műemléképületek felújítására tellett. Bár ezzel is lényegesen javítotlére sodródott Pécs a város történetével szinte egykorú pincék, pincerendszerek miatt. A 60-as évek végén, a 70-es évek elején egy viharos gyorsaságú folyamat játszódott le: többszáz pince szinte egyszerre omlott be a hirtelen megnövekedett forgalom terhe alatt. Hozzájárult a közművek rendezetlensége is. Még alig egy évtizede megszokott látvány volt felhőszakadások után az utcaszélen hömpölygő csapadékvíz, ami a repedéseken beszivárgott a mélybe, s ott végzett pusztítása leszakadó úttestek, összeomlással fenyegető épületek sokaságával jelentkezett. Az immár öt éve rendszeresített állami támogatás segítségével a közvetlen veszély elhárult, most a széles körű tervszerű megelőző munka folyik, mellyel a csaknem egészéelavult házacskák sokaságát le lehetett bontani. A fal folyamatos helyreállításán az Országos Műemléki Felügyelőség munkálkodik. A város föld alatti részének rendbetétele után meg- ■ kezdődhet a tömbrekonstrukció is. Egyes épületek helyett egész épülettömbök komplex felújítását végzik el, s megszabadítják a többnyire zsúfoltan beépített tömbbelsőket is a fölösleges toldalékoktól. Ezáltal hatalmas belső tereket nyerhetnek. Hogy milyen ez a gyakorlatban, arra Eger szolgáltat jó példát. Pécsett a tömbök nagyságán kívül nehezíti a rekonstrukciót az is, hogy rengeteg bennük a lakás, a kereskedelmi raktár, a kisüzem, amelyek felszámolása nem egyszerű feladat. Ma a belvárosnak csak a legfrekventáltabb részét lehet — kell! — rendbetenni. A legősibb rész, a Hunyadi út—Déryné utca által határolt északkeleti negyed rekonstrukciója nem jöhet számításba, mert ott zömében magántulajdonú házak vannak. A rekonstrukció keretében valósul meg az a sajátosan pécsi koncepció, amely á belváros északnyugati negyedét — a püspökvárat és környezetét — mint múzeumi negyedet — a közművelődés szolgálatába állítja. Itt van már a Csontváry-múzeum, a Vasarely-gyűjtemény, az Uitz-múzeum (melynek otthont adó épületén láthatók az első megtalált középkori gótikus elemek), s itt lgSz a régi barokk megyeházban a modern magyar képtár. A tömbrekonstrukció előkészítése megkezdődött a munka indítására azonban még egykét évet várni kell. Hársfai István A Széchenyi tér madártávlatból Befejezéséhez közeledik a tiszafüredi szennyvíztelep építése. A kivitelező - Középmagyarországi Közmű és Mélyépítő Vállalat - hamarosan elkészül a hét, egyenként 900 köbméteres ülepitötartály nyomáspróbájával is ben fennmarat városfalat is kiszabadítják. A pincekár-elhárítás két fontos feltétele: a belváros forgalmi tehermentesítése, és a közműhálózat rekonstrukciója. ennek részeként a belváros körüli csapadékvíz-elvezetés rendezése. Az előbbi jegyében készül a belvárost övező'nagy érintő utak rendszere, s a 80-as évek közepére várhatóan megszüntethető lesz a belvároson átmenő forgalom, s bizonyos utcák sétálóutcákká válhatnak. A nyugati és az északi érintő út építésével közel másfél kilométernyi városfal lesz szabaddá, ugyanis a fal külső oldalán levő, az öreg, Pécs közismert jelzője: a kétezeréves város. Ez annyiból igaz, hogy időszámításunk kezdetén a rómaiak alapítottak itt várost. A rómaiak után, a magyarok előtt sok nép lakta e várost, amelynek falai között mindig zajlott az élet, sőt, a város régi neve, amely a mai német elnevezésben — Fünf- kirchen — máig is él, a Quin- que Ecclesiae is abban az időben keletkezett. Tehált a honfoglaló magyaroknak nem kellett itt új várost építeniük. István király 1009-ben alapította meg a pécsi püspökséget, a település akkor került egyházi főhatóság alá. Sokáig úgy vélték: Pécs egyértelműen csak püspöki város volt. A legújabb régészeti kutatások azonban mind több lelettel igazolják: virágzó polgárváros is volt a középkorban. A várost akkoriban fallal övezték, de ez csaknem három évszázadig rejtve volt, s csak a közelmúltban kezdték feltárni. Sok emléket hagyott itt a török, ezek ma szinte jelképei Pécsnek: Gházi Kászim pasa dzsámija nélkül elképzelhetetlen lenne a Széchenyi tér, Jakováli Haszán mina- retes dzsámija nélkül szegényebb lenne az egykori Szigeti kapu környéke, a mai Kórház tér. ták a belváros képét. Ilyennek tekinthetjük a nagy dzsámi kupolafelújításót, ami teljes egészében visszahozta a templom eredeti török jellegét. elviselhetőbbé téve az 1939—40-ben készült félkör alaprajzú térbővítést. Hasonló jelentőségűnek tarthatjuk a püspökvár délnyugati sarokbástyájának. a Barbakán- nak kiszabadítását és felújítását. Pincék. A közelmúlt években szinte a katasztrófa széTervezés számítógéppel A CLASP könnyű- szerkezetes építési rendszer meghonosításával egy- idöben a műszaki tervezést segítő számitógép-prog- ramokat is bevezették a Típustervező lntézetnél._.Huszon- két munkafázisra dolgoztak ki programokat. Az elmúlt két évben a számítógép-programok segítségével mintegy nyolcszáz tervrajz és ötven költségvetés készült el.
