Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-07 / 131. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1979. június 7.

Évenként 80—90 ezer lakás épül hazánkban. A lakásokban jelentős értékek, bútorok, festmények, szőnyegek lehetnek.

Nem szabad az otthonunk tűzvédelméről megfeledkezni, nemcsak az értékek miatt, hanem azért is, mert a lakás pusztulása nagyon nagy hatással lehet a család további életére.

Sajnálatos módon a lakóházi tüzek száma és kárértéke Magyarországon egyre emelkedik

1978-ban az előző évhez viszonyítva — a lakóházi tűzesetek száma 3,2 százalékkal, a kárérték pedig 37 százalékkal emelkedett. Az összes kárral járó tűzeset 40 százaléka lakóházban keletkezett.

A keletkezési okok között még mindig vezet:

— a dohányzás;

— a villamos berendezések szabálytalan használata;

— a sugárzó hő gyújtó hatása;

— a nyílt láng szabálytalan használata;

— a gyermekjáték.

Egy külön felmérés szerint az elmúlt 3,5 évben csak a középmagas lakóépületekben 427 tűzeset volt.

E tüzek 2/3 része a lakásokban, 1/3 része pedig a közös használatú helyiségekben fordult elő.

427 eset közül a tűz felét maguk a lakók oltották el. Erre az adatra érdemes odafigyelni, mert ez azt bizonyítja, hogy a már bekövetkezett tüzet nyugodt magatartással és ésszerű körültekintéssel, valamint a lakók összefogásával le lehet küzdeni.

Aki tüzet vesz észre, vagy ennek közvetlen veszélyét észleli, illetve tudomást szerez róla, köteles késedelem nélkül jelezni. Hívhatunk segítséget is.

A tűzjelzéshez és a tűzoltáshoz minden állampolgár köteles ellenszolgáltatás nélkül segítséget adni. A tűzjelzés történhet telefonon, vagy ha ilyen nincs különféle közlekedési eszköz igénybevételével személyesen a tűzoltósághoz, rendőrséghez, vagy a tanácshoz.

A tűzjelzéskor közölni kell a

— pontos címet, ahol a tűz van,

— mi ég,

— emberélet van-e veszélyben,

— valamint a bejelentő nevét és telefonszámát.

A jelzéssel szinte egy időben riasztani kell a tűz által veszélyeztetett környezetet, a lakókat, és meg kell kezdeni az emberek mentését, ha az szükséges.

A gyors jelzéssel emberek életét és sok értéket menthetünk meg. A tűz környezetéből kezdetben még ki lehet menteni az értékeket, bútorokat, mert így a tűz terjedése gátolható, illetőleg a kár mérsékelhető.

Egy földszintes házban eleve kevesebb a lakó, kevesebben kerülnek veszélybe.

összetettebb egy magas ház tűzesete. A tűz terjedése ilyen helyen gyorsabb, mivel a ház kéményként működik, éleszti a huzat a tüzet, az gyorsan terjed, elsősorban felfelé. Fontos az átgondolt cselekedet, a pánik elkerülése. Az ajtókat be kell csukni, de nem bezárni. Ha a folyosókon, lépcsőházakban füst van, egy nedves zsebkendő, bevizezett pokróc, fürdőköpeny sokat segíthet. Meghajolva, esetleg kúszva meneküljünk, hisz a füst felfelé terjed, alul, a padlóhoz közel, veszélytelenebb. Liftet ne használjunk, mert az elromolhat a tűz következtében. Ha a lakásból nem tudunk a folyosóra menni, a csukott ajtót belülről locsolva hosszú ideig meggátoljuk a tűz terjedését. Ne ugorjunk ki a magasból ablakon, az biztos halált jelent. A tűzoltók gondoskodnak a mentésről. A csapból nyert vízzel védekezhetünk.

Késedelem nélkül kezdjük meg a tűz oltását.

A megérkező tűzoltókat tájékoztassuk a tűzeset színhelyéről és környezetéről és az addig elvégzett ■ munkákról.

A tűzoltók sikeres működéséhez kell egy bizonyos felvonulási terület. Ezt is biztosítanunk kell azzal, hogy az autókkal, szekerekkel elmegyünk a tűzeset közvetlen környezetéből. Tűzcsapok fölött ne parkoljanak az autók.

Gondoljunk arra, hogy minden nagy tűz először kis tűz, és a háztartásban található egyszerű eszközök jól felhasználhatók áz oltásra.

Néha eszköz nélkül is beavatkozhatunk:

— egy égő televíziónál, rádiónál a csatlakozó kihúzása, a villanyóra kisauto- matájának kikapcsolása is segíthet;

— egy égő függöny letépése meggátolja a tűz továbbterjedését;

— egy vödör vízzel vagy szódásüveggel is eredményesen olthatunk;

— egy nedves mosogatórongy, bevizezett fürdőköpeny vagy pokróc alkalmazása sok esetben eredményes lehet;

— vízszegény helyeken, tanyákon, hétvégi faházak mellett a hordóban felfogott esővíz és a mellette lévő vödör adott esetben jó szolgálatot tesz;

— ne hiányozzon ilyen helyeken az ásó, a lapát vagy a vízbe mártható cirokseprő, mely szikracsapónak is kiválóan alkalmas.

A kerti vagy a lakásban lévő vízcsapokra egy kis ügyességgel, gumitömlőt szerelhetünk és ezzel a lakás távoli pontján is olthatunk tüzet. Egyes házakban rendelkezésre állnak a fali tűzcsapok, melyek szakszerű használata eredményre vezet.

Szalontai Imre tü. alez.

Munkában a tűzoltók

II neutronbombáról — egyszerűen

elektromos

____

g

y ú jtosza r ke z at \

elektromos

acél käpenu

C*

NEUTRON-BOMBA

A nukleáris fegyverek vagy atomfegyverek tömeg- pusztító fegyverek, mert igen nagy robbanó hatásukkal nagy területen pusztítják el az anyagi javakat és élőlényeket. A robbanáskor felszabaduló energia alapvetően két folyamatból: a nehéz atommagok hasadási láncreakciójából vagy pedig a könnyű atommagok egyesüléséből — a fúzióból — származik.

Az egyik legrégebben ismert nukleáris fegyver maga az atombomba, vagy újabb megfogalmazással az egyfázisú atombomba. A nevek részbeni azonosságát az magyarázza, hogy kezdetben egyetlen ilyen típusú fegyver — az atombomba — volt ismert, később ugyan több változatot is kidolgoztak, de maga a név, egyrészt mint gyűjtőfogalom, másrészt, mint egy konkrét típus neve is szerepel a köztudatban.

Az atombomba belsejében elhelyeznek két vagy több tömegben (résztömegek) hasadóanyagot, melyeket a robbantás pilanatában hagyományos robbanóanyaggal összelőnek, egyesítenek. Az így egyesített hasadóanyag tömege nagyobb az úgynevezett kritikus tömegnél, azaz hasadási láncreakció megy végbe benne.' Ennek beindítását egy beépített neutronforrás végzi el. A neutronforrásból kibocsátott neutronok hatására az Uránium 235-ös tömegszámú izotópja vagy a Plutónium 239-es tömegszámú izotópja hasadási láncreakcióban elbomlik, miközben hatalmas energia szabadul fel. A felszabaduló energia fényhatás, hőhatás, romboló hatás, radioaktív sugárzás formájában fejti ki pusztító hatását a környezetre. A robbanáskor keletkező radioaktív anyagok sugárszennyezettséget hoznak létre.

A világon elsőnek az Egyesült Államok használt ilyen típusú atombombát Hirosimában 1945. augusztus 6-án, amely közel 100 ezer ember pusztulását okozta. Az atombomba robbanási energiája 10—500 000 tonna TNT egyenértéket is kitehet. A TNT (trinitronto- luol, trotil) egyenérték azt a trotilmennyiséget fejezi ki, amelynek robbanása azonos energiát szabadítana fel. Az 1 kt TNT egyenérték tehát 1000 tonna trotil robbanási energiáját jelenti.

A következő fejlődési fázist a hidrogénbomba, fúziós bomba, vagy kétfázisú atombomba jelentette. A fejlesztők még hatalmasabb energia felszabadítására törekedtek. Igen nagy energia szabadul fel a könnyű elemek, a lítium vagy a deutérium (nehéz hidrogén) egyesülésekor (fúziójakor), miközben héliumatom keletkezik. Az egyesülés azonban csak több millió K-fokon következik be. Ezt a magas hőmérsékletet egy, az előzőekben leírt kis atombomba felrobbantásával érték el. Az atombombát litiumderiteidből álló fémburkolattal veszik körül. Ez a fémburkolat az atombomba robbanásakor keletkezett magas hőmérsékleten fúzióba lép és nagy energia szabadul fel hőimpulzus, fényhatás, romboló hatás és radioaktív sugárzás formájában. A robbanáskor különféle izotópok is keletkeznek, melyek a terepet szennyezik. A hidrogénbomba robbanási energiája M t TNT egyenérték is lehet.

Későbbiekben a fejlesztők arra törekedtek, hogy a költséges és nehézkes nyers uránérc tisztítási műveletét megtakarítsák és magát a nyers uránércet használják fel a bomba készítésére. Sikerült is ezt megoldani a háromfázisú atombombában. Ahhoz, hogy a nyers uránérc is hasadás; láncreakcióban elbomoljon, igen nagy energiájú neutronokkal kel; az atommagokat ütköztetni. Ilyen nagy energiájú neutronok keletkeznek a hidrogénbomba robbanásakor. Ezért semmi mást nem kellett tenni, mint a viszonylag kis űrméretű hidrogénbombát még egy nyers uránérc köpennyel beburkolni. Felrobbantva a hidrogénbomba belsejében a kis atombombát, az magas hőmérsékletet állít elő, melyen beindul a fúziós fázis a hidrogénbomba. A hidrogénbomba robbanásakor keletkező igen nagy energiájú neutronok ezután beindítják a nyers uránérc maghasadá- si robbanását. A háromfázisú atombomba tehát egy atombomba, egy hidrogénbomba és egy újabb atombomba együtt. Robbanásakor a hidrogénbombánál is nagyobb energia szabadul fel. Nagy romboló, fény-, hőhatása, igen erős radiológiai sugárhatása és radioaktív szennyezőhatása van.

A számos kísérleti robbantás már az 1950-es években nyilvánvalóvá tette, hogy egy nagy neutronsugárzású bomba is elkészíthető és ezen az alapon fejlesztették ki az új fegyvert, a neutronbombát.

A neutronbomba, lényegét tekintve egy kis hatóerejű hidrogénbomba. A bomba felrobbantásához szükséges magas hőmérsékletet viszont nem egy atombomba felrobbantásával, hanem valami más eszközzel — itt jelenleg csak feltételezni tudjuk, valószínűleg egy lézer eszközzel — állítják elő. A magas hőmérsékleten beindul a li- tium-deriteid fúziója és energia szabadul fel. Mivel az indító atomtöltet elmarad. így a bomba viszonylag tiszta sugárszennyezést alig hoz létre. A felszabaduló energia kisugárzása is lényegét tekintve megváltozik. A robbanás hő- és fényhatása, valamint a romboló lökőhullám nagysága erősen csökken, a radioaktív sugárzások közül az c* - í3 és y sugárzás szinte teljesen hiányzik, viszont igen nagy energiájú intenzív neutronsugárzás keletkezik. Ebből az következik, hogy a neutronbomba viszonylag kis területen rombolja le az épületeket, gyújtja fel az anyagokat. A célterületen létrehozott sugárszennyezés alacsony és gyorsan megszűnik, így a terület hamar elfoglalható. Viszont a keletkezett nagy energiájú intenzív neutronsugárzás elpusztítja, bénítja az élő erőt, áthatolva az épületek, fedezékek, páncélozott járművek falain,

A kifejlesztett neutron- bomba főbb adatai:

Hatóerő 1 kt.

Robbantási magasság

100 méter Hő- és rombolóhatás

70 m sugarú körön belül Neutron sugárzás 80 gray:

800 m körön belül

6,5 gray:

1200 m körön belül

(A gray az elnyelt energia dózisa. 1 gray=100 rád az ionizációs sugárzásából tetszőleges tömegű anyagban elnyelt energia dózisa.)

A bomba által kibocsátott kemény neutronsugárzás (melyet láthatatlan halálsugárnak is neveznek a nyugati sajtóban) igen nagy sebességű neutronokból áll, áthatol az anyagokon, fedezékek falán, páncélozott járműveken is. Ezt a nagy áthatoló képességet egyrészt nagy energiájának, másrészt annak köszönheti, hogy nincs töltése, elektromosan semleges, így az anyagokat nem ionizálja, csak az atommagokkal ütközve nyelődik el, épül be az atommagokba. Az elnyelődéskor általában y sugárzás és radioaktív atommag keletkezik, amely bomlásakor szintén radioaktív sugárzást bocsát ki. A neutron elsősorban a sok hidrogént tartalmazó szerves anyagokban, parafin stb. nyelődik el, így az emberi test szövetei is jól elnyelik. Az emberi testben elnyelődött neutronsugárzás egyrészt azonnal károsítja a szöveteket, másrészt belső radioaktív forrásokat létrehozva tartós sugárártalmat is okoz.

Az amerikai adatok szerint a neutronbomba által kibocsátott sugárzás a következő eredménnyel jár:

80 gray (8000 rad) sugárdózis 5 perc alatt mozgásképtelenséget, sokkos állapotot, cselekvésképtelenséget idéz elő, mely 1—2 nap elteltével halálhoz vezet. 30 gray (3000 rad) sugárdózis 5 perc eltelte után mozgásképtelenséget. cselekvésképtelenséget okoz. Ez az állapot 24 órán át fennmarad. A cselekvési képesség ezután ugyan visszatér, de a negyedfokú sugárbetegség a 4 —5. napon halálhoz vezet.

6,5 gray (650 rad) sugárdózis nagyfokú fizikai leromlást, mozgásképesség-csökkenést, negyedfokú sugársérülést okoz. Orvosi kezeléssel a betegek egy része ugyan megmenthető, többségük azonban fizikai leromlás után 1—2 hét múlva elhalálozik.

Az 1 kt neutronbombát jelenleg a harcászati rendeltetésű igen nagy találati pontosságú Lance rakéta robbanófejeként, illetve a nehéz tüzérség 203,2 mm-es ágyú lövedékeként kívánják alkalmazni.

Az amerikai katonai szakértők szerint a neutronbomba igen komoly előnye, hogy a nyugat-európai katonák kevésbé irtóznak majd az alkalmazásától, mert nem rombolja le Nyugat-Európa, elsősorban Nyugat-Németór- szág sűrűn beépített területeit.

A világ közvéleménye, de még az amerikai szenátorok véleménye sem esik egybe a nyugati katonai szakértők véleményével. Egyrészt

mindenki előtt világossá vált, hogy a neutronbomba az új fegyverkezési verseny része, másrészt félő, hogy viszonylag kicsi hatóereje miatt a hadászok-harcászok úgy fogják kezelni, mint egy hagyományos fegyvert, azaz alacsony parancsnoki szinten döntenek alkalmazásáról. Viszont mint láthattuk, a neutronbomba a hidrogénbomba egyik változata, így alkalmazása nagy mértékben megnövelheti a termonukleáris háború veszélyét, mely az emberiséget a pusztulás veszélyével fenyegeti...

Sebők Elek

Védjük

otthonunkat a tüztöl