Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-10 / 134. szám

1979. június 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Építők ezrei ünnepeltek együtt (Folytatás az 1. oldalról) — Változásokat figyelhe­tünk meg a népgazdasági fel­adatok megoldásánál. Két fontos területet említek: a termelő és a nem termelő be­ruházásokét, az utóbbinál a nagyobb horderejű lakásépí­tési programot. A sorrend kü­lönösen fontos, mert hiba az, ha a nem termelő beruházá­sok olykor gyakori túlteljesí­tését szorgalmazzák, miköz­ben a termelő létesítmények építése késik. Ez akkor is hi­ba, ha mindenki tudja ebben az országban, hogy még több és jobb lakásokra, kulturális és egészségügyi létesítmé­nyekre lenne szükség. Éppen termelő beruházások mielőb­bi üzembe helyezése hozza létre ezek megvalósításához a szükséges eszközt. Kulcskérdés az építkezése­ken az idő. Jelenleg 180 mil­liárd forintot köt le a befeje­zetlen beruházási állomány. A miniszterhelyettes szólt ar­ról: a népgazdaság semmi képpen sem engedheti meg magának, hogy ekkora ösz- szeget tartson termelésen kívül. A megyében ha csunán az elmúlt tizenöt esztendőt vizs­gáljuk 25 milliárd, forint ér­tékű beruházás készült el, az építőipari teljesítmény s a termelékenység két és fél­szeresére emelkedett. A me­gyei székhelyű szocialista építőipar több mint 7 ezer 300 dolgozója tavaly 1,7 mil­liárd forint értékű munkát végzett. A Szolnok megyé­ben dolgozó, mintegy három, ezer-hatszáz építőanyag­ipari munkás, valamint al­kalmazott megközelítően egy- milliárd forintos termelésé­vel eredményesen segítette az ország ellátását. Nőtt a munkások szakmai tudása, ezt bizonyítja az, hogy a szakmunkás-bizonyít. vánnyal rendelkezők aránya 59 százalék, a betanított munkásoké 26 százalék. S ha rnár a „százalékok­nál” tartunk — nem ünnep­rontás, ha megjegyezzük, hogy a megyében az építő­ipar eszközellátottsága 15 százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál. Äz ÉVM miniszterhelyettese beszédé­ben megemlítette: a most el­határozott fejlesztésekkel jó úton halad a megyei építő­ipar, hogy lemaradását be­hozza. Ehhez hozzájárulnak az alkalmazandó legkorsze­rűbb építési technológiák: a paneles, a vázpaneles, a PEVa alagútzsalus és még jó néhány építési módszer. Tavaly mintegy 250 létesít­ményt adtak át használóik­nak az építők — ezek érté­ke eléri a másfél milliárd forintot. Az eredményes munkát segítette a vállalatok együttműködése a beruhá­zók, a tervezők, a kivitele­zők és a tanácsok szoros kap­csolata. E területen azonban nincs minden rendjén. Biz­tató, hogy az együttműködés fontosságát felismerve, a megyénkben építőipari ko­ordinációs irodát szerveznek. Ez harminchárom építőipari vállalat, intézmény munka- megosztását, kooperációját segíti majd. A nagygyűlés végén kitün­tetéseket adtak át a munká­ban élenjáróknak. Az ünnepség után a Tisza- liget várta az építőket. A labdarúgó- és a kézilabda- pályán a vállalatok csapatai mérték össze erejüket. Má­sokat a birkacsárdók. a fa­latozók várták, forgott az óriáskerék, s a Szigligeti Színház művészei operettel szórakoztatták az építők napja résztvevőit. Délután kacsafogóverseny és zsákbafutás varázsolt mo­solyt az arcokra. Az érdek­lődők a karate elemeivel is­merkedhettek, s megtekint­hették a Tisza táncegyüttes műsorát, valamint az MTE súlyemelő szakosztályának bemutatóját. Este fővárosi színészek adtak elő vidám jeleneteket, s ahogy az már hagyomány: ezt követte a tánc. H. J. Növényvédő szerek Nemcsak hasznos, veszélyes is Szemüveg, védőruha ajánlatos — Ha valakinek egy kis értelme van, nem csinálhat bajt mondta Takács Sán­dor. akinek kertje van Kar­cag határában. Az után ér­deklődtünk tőle, hogy sze­rinte mennyire veszélyes a növényvédő szerek használa­ta. Ugyanis a kémiai védő­anyagokra legalább olyan szükség van a kisgazdasá­gokban, mint a nagyüzemek­ben. Csakhogy míg a terme­lőszövetkezetekben és az ál­lami gazdaságokban itt a nö­vényvédelmi ágazatvezető, aki vigyáz a szerek szak­szerű felhasználására, ad,dig a háztájikban a termelők sa­ját és szomszédaik tapaszta­lataira, illetve az írásos út­mutatókra voltak utalva. flz áfész is segít Azért mondom múlt idő­ben, mert most már az áfé- szek szervezte szakcsopor­tokban a kiskerttulajdonosok évente — többször is — tá­jékoztatót hallhatnak az új növényvédő szerek hatásáról, és megtanulhatnak szaksze­rűen bánni velük. Talán ép­pen ennek köszönhető, hogy Karcag környékén már jó néhány éve nem volt vegy­szeres mérgezés. Takács Sándor kiskertjétől nem messze található Farkas Zoltán házikója, amelynek háta mögött húzódik a pa­rányi „birtok”. Ide is be­tértünk. — Menjünk hátra a kis- kamrába — mondja a há­zigazda —. hogy megmutat­hassak néhány dolgot. — Tavasszal mindig ezt a .-,sár­ga mérget” használom — vett elő egy üveget. —Pajzs­tetvek ellen, 2 százalékos hí­gításban nagyon jó. Aztán itt van ez a Pirimor, levél­tervek irtására. — összesen hányféle szert használ? — Hát úgy nyolcat. Min­dig .előre beszerzőm. Már télen, kora tavasszal, így az­tán soha nincsen gond.om a vegyszerrel. Nagyon sokan akkor mennek, amikor már nyakukon a munka és ott a veszély, a rovar. — Az új szerekről és he­lyes használatukról honnan szerez ismereteket? — Könyvekből és az itteni előadásokból. A könyveket nem tudom megmutatni, mert otthon tartom őket. — Szokott használni védő­ruhát, kesztyűt vagy valami hasonlót? — Persze. A „sárga méreg­nél” mindenképpen kell, mert nagyon veszélyes. A bőrt sem érheti. A gumikesz­tyűn is nagyon könnyen át­hatol. De most ezeket sem tudom megmutatni, mert tegnap otthon permeteztem az almafát és a körtefát, és ott használtam őket. Annyi meggyőződéssel be­szélt. hogy az volt az érzé­sem: a Farkas-portán nem történhet baleset. „Fóliázó” család Ezután egy „fóliázó” csa­ládot kerestünk fel, hiszen a vegyszerezés zárt térben lényegesen nagyobb körülte­kintést és óvatosságot igé­nyel, mint kint a szabadban. — Paprika, paradicsom és uborka, azt termelünk a sá­tor alatt — mondta a ház asszonya, Vargyas Gézáné. — A leggyakrabban használt szerek közé pedig a Pirimor, Dithan. Zineb és a Sevin tar­tozik. Az utóbbit krumplira használjuk. Zárt helyen veszélyesebb — Milyen óvintézkedéseket alkalmaznak baleset eilen? — Az ajtók nyitva, ha per­metezünk. Védőruhát nem használunk, hiszen nagyon kicsi a terület és az id.ő is, amit bent kell töltenünk. Nem lehet senki sem rosz- szul. — Nem veszélyes így„ hi­szen véletlen mindig adód­hat? — Nem hiszem. Mindig friss permetléti használunk, rövid ideig tart az egész. És eddig sem volt még semmi probléma! Talán sokakat megnyugtat a tény, hogy hosszú ideje nem történt Karcag környé­kén mérgezéses baleset. En­nek ellenére azonban érde­mesebb lenne nagyobb fi­gyelmet fordítani a védőru­hák és álarcok használatára, amikor a használt vegyület hatása mérgező. Még akkor is. ha esetleg az túl meleg vagy kényelmetlen, illetve akadály a munkavégzésben, s miatta a permetezéssel tíz perccel később lesz kész va­laki. Mert az „ördög nem al­szik”. Embervédelem KISZ-telhivás Öntözni! Szolnok megye az ország legnagyobb öntözési kapaci­tással rendelkező megyéje. Ezért különös jelentősége van a lehetőségek minél jobb kihasználásának. A KISZ Szolnok megyei Bizottsága, a Tisza II. KISZ- védnökség megyei operatív bizottsága és a Középtiszavi- déki Vízügyi Igazgatóság üze­mi KISZ-bizottsága közös felhívással fordul a megye fiataljaihoz, hogy nyújtsanak segítséget az 1979. évi rend­kívül száraz időjárás által okozott károk csökkentésé­hez. Az ifjúságtól főleg a következőkben kérjük a se­gítséget : A mezőgazdasági üzemek­ben dolgozó fiatalok nyújtott műszakok vállalásával, kom­munista műszakok szervezé­sével segítsenek az öntözőbe­rendezések üzemidejének nö­velésében. A középiskolások a tanév­zárás után minél nagyobb számban jelentkezzenek a lakóhelyükön levő mezőgaz­dasági üzerr.ékr.é! öntözési munkára. A KISZ—Radar-mozgalom lehetőségeit kihasználva vár­juk a fiatal szakemberek ja­vaslatait az ideiglenes öntö­zési lehetőségek feltárására és alkalmazására. Ezek a le­hetőségek az új vízi utak, fe­lületi öntözési módok és provizórikus vízkivételek al­kalmazása. A vízügyi KlSZ-szerveze- tektől várjuk, hogy a mező- gazdasági üzemek KISZ- szervezeteivel tegyék inten­zívebbé. folyamatossá kap­csolatukat. és nyújtsanak szakmai segítséget a terüle­tükön levő vízkészletek ma­ximális hasznosításához. Kevesebb ruházati cikket vásárolunk Kevés ruházati cikket vá­sárolunk. Ez korántsem ma­gyar sajátosság: Európa- szerte megfigyelhető jelen­ség. A családok összkiadásai és a kereskedelem forgal­mán belül évek óta zsugoro­dik a ruházatra fordított, il­letve az arra jutó hányad. Erre utalnak azok a tapasz­talatok is, amelyeket vezető marketing-szakemberek nemrégiben lezajlott, a Könnyűipari Minisztérium által szervezett konferenciá­jukon adtak közre. A Tiszamenti Vegyiművek egyik szocialista brigádjának tagja mesélte: náluk az ipa­ri tanulók a tapasztalt, idős munkások felügyelete mellett dolgoznak. Látják ám egy­szer, hogy az egyik fiú úgy emeli a nehéz vascsövet, hogy az akár rögtön a lábára is eshet. Szólnak a fiút tanító idős szakinak: miért nem fi­gyelsz oda. eltörheti a gye­rek a lábát! Mire az: ta­nulja meg, hogy mit nem szabad csinálni! Történetnek ugyan jó ez az eset, de ha arra gondolunk, hogy egy ti­zenhat éves fiú esetleg egész életére nyomorék ma­radhatott volna, ha bekövet­kezik a baleset, akkor már nincs kedve az embernek e történeten mosolyogni. A történeten, amely egyébként azt bizonyítja: sok embernek még mindig nem vált véré­vé, hogy ügyeljen a maga és társai épségére, így azután hamar bekövetkezik a baj. A megyében az ötödik öt­éves terv első három évében — a termelőszövetkezeteket nem számítva — 8 ezer üze­mi baleset történt, az így kiesett munkanapok követ­keztében a vállalatok mun­kaidőalapja 1.5 millió órával csökkent, ami egy ötszáz munkást foglalkoztató üzem egyévi egyműszakos munka- időalapja. Óriási kár ez nép­gazdaságnak, vállalatnak, minden egyes embernek. És amin már senki sem segít­het: annak a 21 családnak a tragédiája, ahol szülő vagy gyermek vesztette életét üze­mi baleset következtében. Ezt a kárt már nem lehet órában, pénzben mérni. Fontos társadalompolitikai kérdés vizsgálatát tűzte te­hát napirendjére az elmúlt héten a szakszervezetek me­gyei tanácsa, amikor a mun­kavédelem megyei helyzeté­ről tárgyalva, a baleseteket kiváltó okokat vizsgálva in­tézkedési tervet fogadott el a helyzet javítására. Két­százezer munkavállaló ügyé­ben tanácskoztak. Tény, hogy a munkahelye­ken általában rend van. És mégis! Tavaly a .megyében 3 ezer 614 üzemi baleset kö­vetkezett be. ebből harminc- nyolcat ipari tanuló szenve­dett el, és kilenc halállal végződött. Ez kevesebb ugyan, mint az előző évek­ben volt. de! Amíg egy bal­esetre 1975-ben 22,8 kiesett munkanap jutott, addig ta­valy ez a szám már 25,9-re emelkedett. Miért? Ha a munkavédelemről be­szélünk, említeni kell a mil­liós befektetéseket, de szólni szükséges arról is, hogy sok még a nemtörődömség, a ha­nyagság. a közömbösség, he­lyenként a munkához szük­séges megfelelő feltételek hiánya. «• Egy-egy balesetet sokszor felületes intézkedések követ­nek, és csupán a tragédiát kiváltó közvetlen okok meg­szüntetésére irányulnak, nem tartalmaznak megalapozott műszaki, munkaszervezési in­tézkedéseket. Nem érvénye­sül kellően a megelőzés sem. Az üzemi balesetek kivizsgá­lásánál évek óta nem tör­tént számottevő előrehala­dás. Többségében még ma is a sérült magatartását vizs­gálják. elsősorban a felelőst keresik, és elmarad a lényegi okok, körülmények felderíté­se és megszüntetése, hogy többé amiatt ne fordulhasson elő tragédia. A munkavédel­mi szemlék sokszor formá­lisak. mint ahogyan az okta­tások is. A dolgozó aláírja a dokumentumokat, hogy -ré­szesült a szükséges munka- védelmi oktatásban, de ha azonnal vizsgáztatnák, kide­rülne, alig tud róla valamit. Megoldatlan az oktatók terv­szerű továbbképzése is. A dolgozók műszaki ismereté­nek gyarapítása sem tart lépést a műszaki haladás­sal, a technika fejlődésével. Munkavédelmi jellegű gon­dok vannak a létesítmények tervezésénél és kivitelezésé­nél — a tervezés időszaká­ban senki nem vizsgálja, hogy a szükséges munkavé­delmi berendezések szerepel­nek-e a tervekben ? Vagy ha igen, kellően megvalósul­nak-e az építkezések során? A balesetek megelőzésére sok munkahelyen nem hasz­nálják ki azt a lehetőséget, amit a munkavédelmi őrség, a szocialista brigádmozgalom nyújt. Lényegében mindezek már mutatják, hogy milyen intézkedések megtételét tart­ja szükségesnek a szakszer­vezetek megyei tanácsa, mi­lyen intézkedéseket sürget­tek a tanácskozás résztvevői. Érvényt kell szerezni a SZOT ide vonatkozó határo­zatának. legyen következetes az ellenőrzés, a beszámolta­tás. a számonkérés. A me­gyében dolgozó szakszerveze­ti szervek éljenek a munka- védelemmel kapcsolatos jo­gaikkal, vegyenek részt a munka- és egészségvédelem fejlesztésében, legyenek e tevékenység kezdeményezői. Tegyék tartalmasabbá mun­kakapcsolatukat az illetékes tanácsokkal, társadalmi és tömegszervezetekkel, a gaz­dasági vezetőkkel. És ehhez hozzá kell tenni, ha egyesek­nél a figyelmeztető szó nem használ — legyen az veze­tő, beosztott —, következzen a büntetés. Mert az aligha vezet további eredményre, ha folyton csak hangoztat­juk: szemléletváltozásra len­ne szükség. Varga Viktória Az év közepén adják át az idén elkészülő hat nagyberuházás egyikét, a Phylaxia kar­cagi gyárát. A korszerű állati takarmánykiegészitő és állati tápszereket gyártó üzem a kukorica ipari feldolgozására épül. A 360 embert foglalkoztató karcagi gyár éves termelési értéke 1980-ban már meghaladja az egymilliárd forintot. A képen részlet az új gyár tartályparkjáról Hesz Viktor Szilágyi Lajos miniszterhelyettes ünnepi beszédét tartja Birkacsárdák, falatozók a juniálison * Fotó: N. ZS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom