Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-03 / 128. szám
1979. június 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 Kisfiúknak — kislányoknak Macskanadrág A családi nevelés hibái A GYERMEK jelleme, személyiségjegyei a nevelés során -alakulnak, változnak. Mindenek előtt a családi, a szülői ház nevelése befolyásolja a személyiség alakulását. A családi nevelésben viszont még igen sokszor hibázunk. Helytelen, ha a szülő erőszakos eszközöket használ gyermeke megfékezésében. De ugyanilyen helytelen hiba, ha túl kényeztetik, túldédelgetik a gyereket. Gyakran előfordul, hogy az előbb említett helytelen nevelési módszereket váltogatva alkalmazzák a szülők, vagyis hol erőszakhoz, hol az elké- nyeztetéshez folyamodnak. S említsük meg a gyerek iránti közömbösséget, az elhanyagolást, mint rossz nevelési metódust. Az erőszak, a verés, a goromba szó soha nem szül jó eredményt. A gyermek idegrendszerére is rosszul hat, féleleihérzést, szorongást kelt, vagy éppen agressziót, csökönyös ellenállást vált ki. Az erőszakkal, rideg bánásmóddal nevelt gyereknél ha pillanatnyi eredményt sikerül is elérnie a szülőknek, a módszer hosz- szú távon nem vezet sikerre. A megfélemlített, elriasztott gyerek félszeg lesz, elveszti biztonságérzetét, személyisége károsan változik, s egyéb idegrendszeri rendellenességek is felléphetnek. Megrendül a gyereknek a szüleibe vetett hite, s káros indulatokat támaszthat a szülői gorombaság éppen apja, anyja ellen. Ezek az indulatok kihatnak a gyerek egyéb kapcsolataira is. A közösségben, az iskolában — a helytelen szülői példa nyomán — erőszakosan viselkedik, különösen a nála gyengébbekkel szemben. Vagy ét)pen ellenkezőleg másutt is megalkuvó, megfélemlített, alattomos lesz. Ugyancsak veszélyezteti a gyermek biztonságérzetét, lelki egyensúlyát a túlságosan aggódó, gyermekét agyonkényeztető szülő. Az agyonkényeztetett gyerek nem lesz önálló, s ebből kifolyólag elveszti érdeklődését a világ dolgai iránt, lefékeződik képességeinek, készségeinek alakulása is. Rosszul érzi magát az elkényeztetett gyerek a közösségben is. Nehezen illeszkedik be. Hiszen semmilyen egészséges közösség nem nyújtja, s nem is nyújthatja azt a különleges érdeklődést személye, tettei iránt, amely otthon kísérte. Gyakran előfordul, hogy a szülők váltakozva alkalmazzák a fenti szélsőséges nevelési módokat. Hol gorombák, hol agyondédelgetik csemetéjüket. S gyakori jelenség, hogy az egyik szülő •— általában az apa — az erőszakos eszközök híve, a másik szülő — többnyire az anya, vagy a nagyszülők — az elkényeztető nevelés hibájába esnek. Ilyen nevelés mellett a gyermek bizonytalan lesz, az ellentétes hatások megzavarják, tétovává teszik. A gyermek személyiségének fejlődésében a legtöbb kárt a szeretetlenség, elhanyagolás okozza. Különösen súlyos a helyzet, ha szüleit elvesztve kerül közömbös, nemtörődöm környezetbe a gyerek. Az elhanyagolt gyereket ért hatások egész életre kihatnak. akadályozzák szellemi fejlődését, a képességek kibontakozását. DE NEMCSAK szülő nélkül lehet elhanyagolt a gyerek. Sajnos, nem ritka az sem, hogy rendezett családban élő szülők, munkájukra, egyéb dolgaikra hivatkozva, nem szentelnek időt gyermeküknek. Legtöbbször biztosítják ugyan az anyagiak által megszerezhető jólétet, a szép ruhát, a jó ennivalót, a megfelelő életkörülményeket, csak a személyiségével, jellemfejlődésével, irányításával nem törődnek. Nem jut idejük meghitt beszélgetésekre, közös programokra — s nem veszik észre, hogy nemcsak a gyermeket károsítják, magukat is megfosztják a legszebb feladattól, attól, hogy igazi szülők legyenek. Gombás tojássaláta 25 perc alatt Hozzávalók (4 személy részére) : 6 db keménytojás, 1 kis fej zöldsaláta, 20 dkg friss gomba, 1—2 fej vöröshagyma (kicsi), kevés kapor. Marinád elkészítéséhez: 4—5 evőkanál ecet, 4 evőkanál olaj, só, bors, 1 csipet cukor, 1 kávéskanál mustár. A salátát jól megmossuk, lecsöpögtetjük és vékony csíkokra vágjuk. Hozzákeverjük a 8 részre vágott keménytojásokat, valamint a j vékony csíkokra vágott gombát. Finomra vágott hagymát és kaprot keverünk hozzá. Mannád elkészítése: az ecethez olajat öntünk, kevés vizet és fűszereket adunk hozzá, jól elkeverjük és a salátára öntjük. Állni hagyjuk, hogy átvegye az ízét. Vajaskenyérrel fogyasztjuk. Körülbelül 2 éves gyerek részére Hozzávaló: 25 dkg Vénusz fonal (két szál összefogásával dolgozunk), 5-ös kötőtű — körkötőtű, 2 db gomb. Patentminta: 1. sor: 1 sima, 1 fordított, 2. és minden további sor: simára sima, fordítottra fordított szemet kötünk. Lustakötés: mindkét oldalon sima szemeket kötünk. Munkamenet: a munkát a nadrág alsó szélén (szár) 48 szemre kezdjük 5-ös kötőtűvel, patentmintával 35 cm magas szárrészt kötünk. Azonos szem- és sorszámmal elkészítjük a másik nadrágszárat, majd 5-ös körkötőtűvel vesszük az egyik szár 48 szemét, 6 új szemel készítünk, a másik szárrész 48 szemét is a körkötőtűre vesz- szük, 6 új szemet készítünk. A munkát ezután körbehaladó sorokkal folytatjuk, patentmintával 16 cm magas testrészt kötünk. A hát és oldalrész szemeit az alap- sze|nnek megfelelően lefo5 cm gyasztjuk. Megjelöljük az eleje középvonalat (szemköz), s ettől jobbra és balra 13—Í3 szem a kötőtűn marad. A munkában maradó 26 szemet ide-oda haladó sorokkal folytatjuk: 4 szem lustakötés, 18 szem patentkötés, 4 szem lustakötés. Az elválasztástól számított 9 cm = 14 sor elérése után, a munkát lustakötéssel folytatjuk, 6 sor után a két oldalszélen 4—4 szemmel 32 cm hosszú pán • tot kötünk.- Az eleje középrészen 18 szemet lazán lefogyasztunk. A vállpántok végződésére gomblyukat készítünk. A szükséges hosz- szúság elérése után 4 soron keresztül 2 szemet kötünk le, majd' a pántrész másik 2 szemével is 4 sort kötünk. A munkát ismét 1 sorban 4 szemmel folytatjuk, végül a szemeket az alapszemnek megfelelően lefogyasztjuk. (Prósz) T • • u S N / E. z s A L D I f : P f M C Z E L L ő R H * A A 0 T i < 1 1 R r E H 0 L í mm N 1 mm E j D L / E z S 1 D E GY N Y F l J T f 'J Y A ... A L A L 0 f * Á R Bástya lépés A vastagított S-betűből kiindulva bástyalépésben olvassátok össze a betűket! Ha helyes útvonalon haladtok, Arany János Toldijából kaptok idézetet. Hogy szól az idézet? 'Eztkj- outjoq TPI°J. uaiazsdsÁQ j ‘e.teXuJoj mej/íge^ pioi( e aj ins uadazs tsaifajgaivi Kistermelők — kiskertek A juh a ház körül Sokhasznú jószág Néhány éve úgy tűnhetett: megpecsételődött a tanyák körül, falusi udvarokban tartott juhok sorsa. A tanyák száma fogyatkozott, a községi legelők a nagyüzemek kezelésébe kerültek, sok helyen megszűnt a legeltetés. Márpedig a juh járkálós állat, „legelve keresi kenyerét” — mondták a régi öregek, fű, jó levegő, szabad mozgás nélkül nem él meg, az ól valóságos börtöne. Meg is csappant a tanyák körül, udvarokban tartott juhok száma, itt ma az ország juhállományának mindössze a lizedré- sze található. Ne is keressen mostanában a régi ízekre áhítozó ember juhgomolyát, sajtot, túrót a piacokon, elvétve talál csak. A birkabőrből készült mellényre, rövid vagy hosszú bundára, gépkocsiülésre, ■ fotelre terítendő birkabőr után is ugyancsak sokáig tathat, aki ilyet keres. taikat. Az őszi behajtásig így nincs rá gond, addigra jó gyapjút növeszt a felnőtt állomány, a bárányok is megerősödnek. o Másutt szakcsoport nélkül szervezik meg a juhok közös legeltetését. A kiskunhalasi és kábái tsz vezetőinek jóindulata folytán például ilymó- don is szabadsághoz, jó legelőhöz jutnak az udvarokban tartott juhok. A jóindulatra szükség is van, mert a juhtartó kisemberek egyöntetű véleménye szerint a nagyüzemek vezetői nagyon haragszanak a birkára, félnek kártételétől, ellenőrizetlen útjaitól. Jobban jár hát a nagyüzem is, ha az egyéni juhtartók érdekeit figyelembe véve jelöl ki legelőt, betakarítás idején Várja a kirándulókat az erdőtelki arborétum . Bodnár István: Országúton Napba nézek széllel játszom madarakkal vitorlázom álom, éhség hátba nem ver fogócskázom végtelennel közel lépek messze szökik szivárványként incselkedik ég babusgat kék füzérrel magához int domb letérdel lebeg az út fújja felhő hajladozik fűzfavessző terítve rét mézes kelyhet méhecskékkel keresgetek kondul az est sátort bontok áltatgatnak a csillagok i bogárvirág mozgólámpa hatvan szentjánosbogárka keresi fényes éjszakák bódító széna illatát köröttem védtelen tanyák figyelő tiszta némaság Szolnoktól mintegy 80 kilométernyire, Heves megyében találjuk Erdőtelket. A község sík vidéken terül el, plébániáját már az 1332—37- es pápai tizedjegyzék is említi. A török időkben teljesen elpusztult, és csak 1564-ben kezdett újból benépesülni a település, Alsó- és Felső-Erdőtelek részre különülve. Az 1600-as években Sápi Gáspár birtokolta, később a Gellerffy család /kezébe került, 1693- ban már a Buttler család tulajdona. Gróf Buttler Gábor halála után egyetlen fiúgyermeke, János kapta meg, aki Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének főszereplője. Költekező életmódot folytatott, kölcsönöket vett fel, és 1795-ben egyik hitelezője, gróf Keglevich Károly lefoglalta a birtokot, amely később visszakerült ugyan a család kezébe, ám kihalta után a környező föld- birtokosok vették meg. így került a kastély és a hozzá tartozó terület dr. Kovács József budapesti orvos- professzor kezébe, ő kezdte kialakítani a kertet. Fogadott fia, aki elismert botanikus volt, folytatta munkáját. Állandó kapcsolatot tartott fenn külföldi szakértőkkel, arborétumok vezetőivel. Szakcikkeket is írt, tagja volt a Természettudományi Társulat növénytani szakosztályának, később alelnöke a Kertészeti Egyesületnek. Bebizonyította, hogy az alföldi táj is alkalmas örökzöldek telepítésére, nagyon sok értékes fafajtát sikerült meghonosítania. A háború alatt a kastély és a kert megrongálódott, sok értékes fát kivágtak. Az 1715- ben épült, műemlékjellegű kastélyban a felszabadulás után az általános iskola és az arborétum gondnoksága kapott helyet. A háromhektáros arborétumot Papp József kiváló növénytudós — aki már 1942- ben szorgalmazta az ország jelentősebb kertjeinek, fáinak védelmét és az 50-es években került Erdőtelekre — feltérképezte. Jelenlegi vezetője Novák Károly is nagy szakértelemmel irányítja az arborétumban folyó munkát. Ezen a kis- területén megtalálhatók a legszebb növény- társulások, a különféle díszfák és cserjék között az örökzöldek százféle változata. Ritkaságai közé tartoznak a tiszafák, a kínai erdei fenyők, a császárfa, a japán törpeboróka. A tölgyek sokféle külföldi faja is ékesíti a gyűjteményt. Jó talajra talált a mongol hárs, a gyöngyvirágcserje, a nálunk ritka szillevelű gumifa is, amelyből egyetlen szépen fejlődő példányt találunk Erdőtelken. Ott látható az ország egyik legnagyobb cukorsüvegű fenyője is, magassága meghaladta a két és fél métert. A kertet az Országos Természetvédelmi Hivatal 1951 - ben védetté nyilvánította, 1971-ben pedig a Fővárosi Kertészet vette gondozásba. T. Z. Büntetésként is felfogható ez. Azért, mert megfeledkeztünk egy időre legrégibb háziállatunkról, amely évezredeken keresztül ruházati cikket, tejet, húst adott a csekély gondoskodásért. Amelyet udvarsöprögetőnek is neveztek sokan, arra utálva, hogy nemcsak a legsoványabb legelők füvét, de a gazdálkodás sok-sok hulladékát is hasznosítja. _A jelek szerint a feledé- kenység véget ért. Egyre több tanya körül látható legelésző juh, ficánkoló kisbárány. És egyre több falusi portán akad már öt-hat, tizenöt juh a többi jószág körül, ősztől tavaszig az ólban, udvarban, attól kezdve pedig végre ott, ahol a helye van, a legelőn. Sokan alapozzák mostanában kis juhászatukat, s ez érthető, jó pénzt adnak a gyűjtők a gyapjúért, 50—60 forint a bárány kilója. A juh tartásról lemondani nem tudók — és nem is akarók — látva a bárány, a gyapjú, a bunda iránti élénk keresletet, a legeltetés lehetőségéért dörömbölnek. o Egyes megyékben már léteznek juhtenyésztő szakcsoportok, s több helyen is foglalkoznak ilyenek alakításának gondolatával. A már meglevők legelőt béreltek, juhászt fogadtak, tavasztól őszig tarthatják legelőn óllafelszabaduló tarlót, ahol a juh kárt nem tehet, ellenben ingyen takarítja be a gyakran tövén vénülő füvet, fogyasztja el az egyébként föld- beszántandó növényi hulladékokat. Az országnak úgyszólván minden részén találhatók kisebb-nagyob parlagterületek, földsarkok, hasz- nosítatlan, elhanyagolt, dud- vával benőtt, de rendbehozható legelőterületei, ahol — ha megvan az igény és a segítőszándék is — kalakítha- tók a ház körül tartott juhok legelői. o A házak portáin, tanyák környékén tartott juhok gyors elszaporodása nem remélhető, hiszen az anyajuh egy-két-három bárányt ad évente. Bárányt, amelynek csak fele jerke, fele mindenképpen vágóra értékesítendő kos. Arra azonban számítani lehet, hogy a megélénkült juhtartási kedv hosszú időre szól. A termelőknek érdemes hát keresniük a legeltetés lehetőségét: szakcsoportok alakításával, községi nyájak kialakításával, a nagyüzemek vezetőinek segítségét kérve ehhez. A birka sokhasznú jószág: báránya jó exportcikk, teje fontos élelmiszerek nyersanyaga, gyapjúja jó pénzért értékesíthető. Ez a szerény, és már többször is mostoha sorsra, mellőzésre jutott állatfaj bőségesen megfizet a gondoskodásért. Dr. Gonda Irén
