Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-28 / 149. szám

1979. június 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Próbaaratás Tiszaburán Az Idén korábban kezdik a betakarítást „Nincs mese, holnap kezdenünk kell..." „Megérzi azt az ember, hogy milyen sebességgel kell menni...” A búzában egyelőre még csak két nyom van, a tisza- burai Lenin Tsz kombájnosai azt próbálgatják, hogy indul­hat-e az aratás? Vitáris And­rás, a kalászos ágazatvezető kimorzsol egy marék szemet, mutatja. — Nem eléggé teltek, érni viszont már érettek. Nincs mese, holnap kezdenünk kell. Június 27-én aratni? Ilyen még nem fordult elő Tisza­burán, ahol évek óta július 10. után látnak hozzá a be­takarításhoz. — Csakhogy az idén min­den másképp van, — állapít­ja meg az ágazatvezető. — Nem kaptunk elég esőt, és így a szikes, valamint a ho­mokos részeken kényszerből sárgult meg a gabona. Hej, ha májusban csak 20—30 mil­liméter csapadék hullott vol­na, de másképp állna most a szánk. Végignézek a szemre gyö­nyörű táblán, olyan nagy el­keseredésre nem látok okot. Mondom is Vitáris András­nak. Az ágazatvezető ettől végre megvidámodik. — No hát szégyenkeznünk nem kell az biztos, az utób­bi években azonban már. hozzászoktunk, hogy a leg-' több helyen 4-es, vagy 5-ös számmal kezdődnek a ter­mésátlagok. Ezért kell különös gonddal ügyelni arra, hogy minél ke­vesebb legyen a veszteség. Mondják is a kombájnosok. — Megérzi azt az ember, hogy milyen sebességgel kell menni. — Vagy ha nem, akkor ki­abál az ágazatvezető: — hogy forog a rece? — szól közbe Vitáris András. Aztán ma­gyarázatul még hozzáteszi: „Ebben az igen kemény mun­kában keresni is szépen le hét.. — Tudniillik annyi ideje járom már a földeket, hogy a gumikerék bordázatának, mozgásából következtetni tu­dok: nem megy-e túl gyor­san a gép. Gál Miklós és Berényi Ist­ván szabadkozik, hogy ez a lehető legritkábban szokott előfordulni. Még annál is ke­vesebbszer esik meg, mint az, hogy egy-egy kombájnon va­lamit javítani kell. — Mindenki maga repe- rálja a gépet — szólal meg Gál Miklós, — ezért az a le­hető legtermészetesebb, hogy jó, hiszen önmagának senki nem akar rosszat. Így aztán az is előfordul, hogy ha mégis közbejön va­lami, akkor a kombájnos már hajnali fél háromkor a gép orvoslásán dolgozik. Nem akar lemaradni a többiektől. — Persze ebben benne van az is, hogy ha valaki sokat ácsorog, akkor vékonyabb a boríték — vallja b'e Berényi István. — Mert az se utolsó szempont, hogy ebben az igen kemény munkában keresni is szépen lehet. A férfi indokai tehát tisz­tázódtak: ezért ül át az idén a szállítójármű nyergéből a kombájn vezetőfülkéjébe. Aztán kiderül, hogy mégsem egészen így van. — Mindig is irigyeltem azo­kat, akik arathattak. Koráb­ban is el-elkunyeráltam a gé­pet, mert érdekelt ez a mun­ka. Most pedig végre én is kombájnos leszek. Az irodába menet Vitáris András elárulja, hogy azért esett a választás Berényi Ist­vánra, mert mint traktoros is nagyon szakszerűen, becsü­letesen tette a dolgát. Bukus Károly elnökhelyettes ugyan­ezen a véleményen van. — Csak ilyen emberekkel boldogulhatunk, az biztos. Mert nem lesz könnyű az idei aratás se, az már látszik. Most ugyan nincs dőlt gabo­nánk, de szinte egyszerre érik be a repce, az árpa, a korai és a kései búza. Egyszóval hajtós nyárra számítunk. Na, de az 1600 hektár betakarí­tásra váró területre kilenc kombájnunk van, a csehszlo­vák kölcsöngépekből is ka­punk kettőt, nem lesz itt hi­ba egy percig se. Braun Ágoston Fotó: Temesközy Puha, mint az özbőr Nő a szövetkezeti földtulajdon aránya A TOT elnökségének ülése Űj műbőrfajtákkal növeli választékát a győri Grabo­plast Gyár. A grabolux rex bársonyos tapintása a puha őzbőrre emlékeztet, felületét nyomott minták díszítik. A grabomat carina pórusainak, azaz szaknyelven szólva bar - kázaitának csúcsait sötétebb színárnyalatú réteggel von­ják be, s ezáltal megtévesz­tésig hasonlóvá válik a va­lódi bőrhöz. Mindkét új mű- bőrfajtából divattáskák ké­szülnek. A gyár technológusai dol­gozták iki az újl termékek gyártási eljárását, amelynek az is igen nagy előnye, hogy egyáltalán nem szennyezi a környezetet, ugyanis a gyár­tás során nem alkalmaznak a környezetet károsító oldó­szereket. Mindkét műbőrféle­ségből tízezer négyzetmétert gyártanak év végéig. A földtulajdonra, földhasz­nálatra vonatkozó jogszabá­lyok végrehajtásának tapasz­talatait vitatta meg tegnapi ülésén a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsának el­nöksége. Megállapították: — Jó ütemben nő a szö­vetkezeti földtulajdon ará­nya. Az elmúlt tíz év alatt a szövetkezetek használatá­ban levő földeknek a fele szövetkezeti tulajdonba ke­rült. Ugyanakkor továbbra is indokolatlanul sok földet vonnak ki más célra a ter­melésből. Nem megfelelő az ipari és egyéb célokra igény­be . vett földek újra haszno­sítása, a melioráció üteme. A hozzászólások is megerő­sítették. hogy nem sikerült megtalálni a szétszórt, nagy- üzemileg nem művelhető te­rületek megfelelő hasznosí­tási módiját. A tartós hasz­nálatba vétel jogintézményé­nek bevezetése eddig nem váltotta be a reményeket, amiben szerepe van a meg­felelő felvilágosítás hiányá­nak és a jogszabály korlá­tozó rendelkezéseinek. Az elnökség javasolta, hogy a TOT kezdeményez­ze egyes rendelkezések fe­lülvizsgálatát, megváltozta­tását az állampolgárok és az üzemek érdekeltségének jobb biztosítása érdekében. Kez­deményezte az elnökség, hogy a földeknek a mező- gazdasági termelésből való kivonásáért fizetett térítése­ket is vizsgálják felül, von­ják be az ilyen eljárások­ba a szövetkezeti érdekkép­viseleti szerveket, hogy csök­kenteni tudják *a termőföl­dek más célokra való igény- bevételét. A hulladék — mint nyersanyag Előnyös, hasznos, importot pótol Érdekelt az ipar, az átvevő, a felhasználó Még mindig sok a „miként” és a „hogyan” Beteg egészségügyiek Egy sajátos ellentmondás tapasztalható A betegek számára sem közömbös orvosuk, ápolójuk, egyszóval az egészségügyi dolgozók egészségi állapota, e téren azonban nem meg­nyugtató a helyzet — álla­pította meg tegnapi ülésén az orvos egészségügyi dolgo­zók szákszervezetének elnök­sége. Sajátos ellentmondás: Az intézmények túlnyomó többségében megoldatlan az orvosok, a gyógyszerészek, a higiénikusok, a védőnőik, az ápolónők és más egészség- ügyi dolgozók gondozása, a betegségek megelőzését és felderítését szolgáló szűrése és a munkahelyi rehabilitá­ció sem. Az egészségügyi dolgozók táppénzes statisztikája az utóbbi három évben lénye­gében megegyezett az orszá­gos átlaggal, tehát viszony­lag magasnak tekinthető. Az elnökség ülésén rámu­tattak arra, hogy a számok csak megközelítően tükrözik hűen az egészségügyi dolgo­zók tényleges egészségi ál­lapotát, betegségi helyzetét. Nem utolsósorban azért, mert közülük nagyon sokan hivatástudatból, helytállás­ból. s ismerve munkahelyük létszámgond,jait. kisebb pa­naszaik, közösségre nem ár­talmas betegségük esetén is dolgoznak, ellátják felada­tukat. Az elnökség javasolta az Egészségügyi Minisztérium­nak. hogy tegyen intézkedé­seket az egészségügyi dolgo­zók szűrővizsgálatai, gondo­zása, rehabilitációja általá­nossá és szervezetté tétele érdekében. Szükség van az egészségügyi intézmények­ben is az üzemegészségügvi ellátás megszervezésére, il­letve kiterjesztésére —hang­súlyozták. Ugyancsak nél­külözhetetlen egészségügyi helyzetüknek az eddigiek­nél alaposabb áttekintése, a sajátos munkaártalmak fel- térképezése. A rohamos műszaki és gaz­dasági fejlődés jellegzetes velejárója a hulladék hatal­mas méretű növekedése, több a melléktermék, a se­lejt. A nagyobb fogyasztás­sal ugyancsak szükségszerű­en együttjár, hogy a lakos­ság egyre több hulladékot, maradékot, csomagolóanya­got dob ki. Kortünet, világjelenség az is, hogy a nyersanyag forrá­sául egyre nagyobb mérték­ben szolgál maga a terme­lés, vagyis a már előállított termékek hatalmas tömege. Egyre nagyobb gondot kell tehát arra fordítani, hogy a termelés és a fogyasztás óriási mennyiségű hulladé­kának a lehető legkisebb része váljék szemétté, ame­lyet legfeljebb területfeltöl- tésre. komposztálásra vagy elégetés útján hőtermelésre lehet hasznosítani. Mi tehát a teendő? A keletkezett hulladékot össze kell gyűj­teni. ahol erre mód van kor­szerű eszközökkel, váloga­tással, osztályozással. Így nemcsak az átadó, hanem a felhasználó is jobban jár, hiszen másodlagos nyers­anyagként lényeges mérték­ben olcsóbbak — a természe­tes nyersanyagoknál. Magyarország — köztudo­mású —, meglehetősen sze­gény elsődleges nyersanya­gokban, ezért importálni kell sokféle anyagot. Ezért még fontosabb feladat az újrafelhasználható anyagok másodnyersanyagként való felhasználása. (Tavaly pél­dául mintegy 80—85 millió dollárt takarítottunk meg a hulladékok újrafelhasználá­sával — minőség csökkenés nélkül. Napiatok egyik központi problémáia az anyag- és energiatakarékosság, a ter­melés hatékonyságának nö­velése. A termelés folyama­tos ellátásához egyre több vasra és színesfémre, papír­ra van szükség, amelynek egyik legelőnyösebb áron biztosítható forrása a hazai hulladékok hasznosításával előállítható másodnyers­anyag. Szakemberek kiszá­molták, hogy 1000 tonna pa­pírhulladék felhasználásával 10 hektárnyi erdőt lehet megmenteni. A MÉH Tröszt és a kere­tébe tartozó vállalatok osz­tályozzák, készítik elő, válo­gatják, vágják, bálázzák és szállítják a hulladékokat. A közelmúltban 12 millió fo­rintért vásároltak egy for­gácsoló és brikettőrlő gép­sort, amelyet a MÉH csépeli telepén működtetnek. A gép­sor évente 12 ezer tonna la­za állapotban átadott, szá­las vasforgács hulladékot apró forgáccsá tömörít így, egyszerűsödött a szállítás, a vagonkihasználás. A gazdasági érdekek mel­lett szólni kell a hulladék környezet-szennyező és csú­fító hatásáról is. A tiszta, virágos településért szerve­zett akciók mit sem érnek, ha ócska vas- és papír-, egyéb háztartásból kiselejte­zett hulladékok csúfítják — esetenként fertőzik — a közterületeket. A MÉH Tröszt közelmúlt­ban tartott sajtótájékoztató­ján. mindezek mellett szó volt még arról is. hogy a hozzátartozó vállalatok kü­lönféle. szervezett akciókkal, a szállítási gondok megoldá­sával igyekeznek „intézmé­nyesíteni” az. üzemek, a mezőgazdasági szövetkezetek, a lakótelepiek által össze­gyűjtött hasznosítható hulla­dékot a helyszínen össze­gyűjteni. átvenni. — t. sz. e. — Menetrend a zöldségfuvarozásra betakarítási munkát és ä A mezőgazdasági betakarí­tási csúcsid.ényre mintegy 130 ezer tonna zöldség és gyü­mölcs fuvarozására kötött megállapodást a Volán Tröszt és a Zöldker központ. A szerződések alapján várható igényeket 19 megyei Zöldker vállalattal és a területükön működő Volán vállalatokkal egyeztették. Havi, napi menetrendet ál­lítottak össze a zavartalan zöldségfuvarozásra, , annak érdekében, hogy segítve a . tárolást, a lakosságot is fo­lyamatosan elláthassák. A csúcsforgalmi idény július elején kezdődik, amikor a Volán vállalatok 320 kocsit bocsátanak a zöldiségkeres- kedelem rendelkezésére. A szezon közben a mezőgaz­dasági termékek, köztük a káposzta, a burgonya, a vö­röshagyma stb. nagy töme­gű szállításának idején na­ponta 450—500 Volán teher­autó elégíti kii majd a Zöldker fuvarozási igényeit. Táskairógép exportra Hosszútávú kooperációs szerződés alapján Dunaújl- városban, a MOM Öragyárá- ban megkezdték a nyugat­német Triumph cég számá­ra az írógépek sorozatgyár­tását. A dunaújvárosi üzem­ben évente 50 ezer „Gabri­ella” táskaírógépet és továb­bi 150 ezer írógépalkatrészt készítenek évente. Emellett folytatják az Adler céggel már korábban megkezdett kooperációit is. Ennek kere­tében az idén 39 ezer író­gépet szerelnek össze. A hónap fotója című pályázatunkra érkezett Nyitrai László, Kunszentmárton: „Daru pihe nőben"

Next

/
Oldalképek
Tartalom