Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-27 / 148. szám

„ SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXX. évf. 148. sióm, 1979. június 27., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Megkezdődött Moszkvában a KGST ülésszaka Alekszej Koszigin megnyitója — Felszólalt Lázár György — Leonyid Brezsnyev üdvözlete és Kádár János levele Közéleti tartalék Nem vagyunk messze at­tól az időtől, amikor 10 mil­lió 700 ezer főnyi lakossá­gunkból kereken két millió — nyugdíjas lesz. A nyugdíjasokra fordított összeg évről évre gyarapodó milliárdoikban fejezhető ki. A ma nyugdíjasa, sok sok évi munkája után, kezdi ki­venni a közösből annak az értéknek kamatait, amelyet megtermelt. Ennyit a számokról és a pénzről. A nyugdíjasokról szólva dolgunk ennél sóik­kal több. A kérdés az, hogy meny­nyire tudja hasznosítani tár­sadalmunk, népességünk azt az óriási energiamennyisé­get, amely a nyugdíjasokkal „tartalékba kerül”? “Az időskorúak, a nyugdí­jas népesség tevékenységé­nek köre több területen vizsgálható. Nem fontossági sorrendben, inkább önké­nyes megállapítás szerint. A nyugdíjaskorú nők és férfi­ak „továbbdolgozásának” egyik lehetősége: a közös­ségért végzett közéleti tevé­kenység volna. Egyszerű és kézzelfogható dolgokról van szó. Elsősor­ban arról, hogy a szellemi­leg friss, egészségi állapotát tekintve kielégítő kondíciójú nyugdíjasok nagy tábora, — és szerencsére ők vannak többségben — társadalmunk­ban olyan közéleti tartalé­kot jelent, amelyről semmi­képpen sem mondhatunk le. Kell, hogy feltételes mód,- ban fogalmazzunk. mert ezeknek az energiáknak te­temes részéről sajnos — ténykérdés — lemondunk! Akár a Népfrontnál, akár a nőtanácsi, vagy a különböző tanácsi nyilvántartásokban lapozgatunk az adatok kö­zött, szemben tűnő: nem a lakossági számarányához mérten vesz részt a nyugdí­jas korú lakosság a különbö­ző közéleti teendők végzé­sében. Ami lényegesebb: renge­teg a csendes felajánlkozás — segíteniakarás, ez csupán jelzés arra, hogy mennyi mindent tudnának tenni fa­lujukért, városukért a nyug- díjaskorúak. A Népfront egyik tanács­kozásán sorolta fel az elő­adó, hol s milyen nagy mér­tékben lenne szükség az egészséges idősek tevékeny­ségére. Lakóbizottsági mun­ka, társadalmi akciókban mozgósítás, kismamaklubok­ban ügyelet, társadalmi ren­dezvényeken való közremű­ködés. Különösen a városok új lakótelepein lenne mód új­fajta, eddig nem is „jegy­zett” munkák végzésére. Ott, ahol amúgyis roppant mér­tékben ráutaltak lennének a fiatalok az idősek okos sza­vára, segítő ajánlkozására. A hívó szó s az elengedhe­tetlenül szükséges szervező, mozgósító erő, módszer, azonban sokhelyütt hiányos még. Azok a nyugdíjasok, akik közéleti tevékenységet foly­tatnak, (s gondjaink ellené­re sok tízezren vannak ilye­nek) gyakran a fiatalokat is megszégyenítő odaadással és munkabírással teszik dolgu­kat. Szakértelmükkel, hozzá­értésükkel kevés gond akad, hiszen sok-sok évnyi tapasz­talat, szó szerint életböl­csesség határoz meg mód­szereket és ötleteket. Kiaknázatlan kincsesbá­nyánk a közéleti teendők ezerféle ágában a nyugdíja­sok nagy hadserege. Érde­mes lenne közülük sokat, nagyon sokat ismét behívni a sorba... K. S. Moszkvában, a Szakszerve­zetek Házának oszlopcsarno­kában tegnap ünnepélyes ke­retek között nyílt meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIII. ülés­szaka. Az ülésszakon a tag­államokat kormányfőik, illet­ve miniszterelnök-helyette­seik képviselik. A magyar küldöttség vezetője Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke. A kül­döttség tagjai: Huszár István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszterta­Száz kilométerről Pillanatnyilag a Magyaror­szágon üzemelő számítógépek többsége Budapesten van. Igaz, a KSH Számítástechni­kai és Ügyvitelszervezési Vállalata jelentős hálózatot épített ki a vidéki városok­ban, de az üzemek, a gyárak, a vállalatok nagy részénél a számítástechnikai szakembe­rek még mindig a főváros és intézményük székhelye kö­zött ingáznak a „futtatandó”, vagy a „lefuttatott” progra­mokkal. Mindezek ismereté­ben értékelhető igazán a szolnoki Kőolajkutató Válla­latnál kiépített terminál je­lentősége. Tehát az előzményekről: a vállalatnál évekkel ezelőtt megkezdődött a számítástech­nika alkalmazása, azért, hogy korszerűsítsék a vezetési és termelésirányítási munkát. Főleg a geológiai tevékeny­ségnél — így például az al­győi szénhidrogénmező kuta­tásánál, feltárásánál — alkal­mazhatták a számítástechni­kát mint eszközt, de jelentő­sen segítette ez az ügyviteli munkát is. A vállalatnál elő­készített programokat a fő­városban futtatták le. Ez te­mérdek utazással járt, sok gondot okozott a program feldolgozásánál előforduló hi­bák gyors kiküszöbölése, s ta­lán a legfontosabb: a sorbán- állás miatt — mert a gépe­ket nemcsak ők használták és használják, hanem rajtuk kí­vül megannyi vállalat igény­nács elnökhelyettese, az Or­szágos Tervhivatal elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, hazánk állandó képviselője a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában. Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi mi­niszter. Rácz Pál külügyi ál­lamtitkár, Szita János, a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok titkárságának veze­tője és Meisel Sándor, ha­zánk állandó KGST képvise­lőjének helyettese. kapcsolódnak a fővárosi be veszi — nem tudták fel­használni a számítógépet a termelésirányítás megkívánta sürgős döntésekhez. Mindez arra késztette az OKGT-t, hogy kiépítse saját számítógépes hálózatát. Nem­régiben adták át rendelteté­sének Budapesten az OKGT új székházában az R—40-es típusú, nagy kapacitású szá­mítógépet, amelyhez adottsá­gaikat kihasználva négy ter­minált építettek. Először a terminálokról: olyan berendezések ezek, amelyek segítségével nagyobb távolságból is — vezérlőbe­rendezés irányításával V- ugyanúgy dolgozhatnak a szakemberek, mintha ott ül­nének a gép termében. A ter­minál, a végállomás teljesítő- képessége persze sok ténye­zőtől függ, de vele bármikor kapcsolat teremthető az R— 40-es számítógéppel. Említet­tük, az OKGT kihasználta adottságait, vagyis azt a le­hetőséget, hogy a kőolaj- és gázvezetékek mentén olyan kábelrendszert alakított ki, amely kiválóan alkalmas — még a tíz évvel ezelőtt épí­tett része is — távadat to­vábbításra. (A posta hálóza­tának túlterheltségét is eny­hítik ezzel.) Tehát az OKGT R—40-es gépéhez pillanatnyilag négy terminál csatlakozik. Egy-egy a tröszt diszpécserközpontjá­ba került, egy az OKGT ku­tató intézetéhez, az OGIL­Meghívottként és megfi­gyelőként jelen van az ülés­szakon számos állam képvi­selője. Az ünnepélyes megnyitón megjelentek az SZKP és a szovjet állam vezetői: Viktor Grisin, Andrej Kirilenko, Ailekszej Koszigin, Mihail Szuszlov, Nyikolaj Tyihonov, Vlagyimir Dolgih, Kosztan- tyin Ruszakov, Mihail Gor­bacsov. Ott volt a Szovjet­unió Minisztertanácsának több elnökhelyettese, köztük számítógéphez hoz, egy pedig a Kőolajkuta­tó, valamint a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalathoz, — a berendezés az előbbinek a szolnoki köz­pontjában kapott otthont. Szó esett az imént a termi­nál teljesítő képességéről. A kábelen továbbított program „futtatása” annál biztosabb, minél kevesebb adatot juttat­nak el így a berendezés segít­ségével a géphez. Nem érde­mes, nem gazdaságos tehát például a temérdek adattal megpakolt, ügyviteli munkát feldolgozó programot Szol­nokról vezetéken „feladni”. A terminált mérnöki számí­tások elvégzésére, műszaki feladatok megoldására hasz­nálják majd, valamint a ter­melés irányításához szüksé­ges adatok feldolgozására. Az R—40 segítségével az OKGT létrehoz egy adatban­kot. A terminál közreműkö­désével a két vállalat szak­emberei gyorsan hozzájuthat­nak az ott tárolt adatokhoz. Érdekesség, hogy a számí­tógépnek ezt a „csápját” egy hazai vállalat, a Videoton NDK partnerével együttmű­ködve fejlesztette ki. A Kő- olajkutató Vállalatnál most próbálják ki a berendezés működését, végzik el a szük­séges méréseket, — néhány hét, s már üzemszerűen hasz­nálják a Szolnokra épített végállomást. H. J. (Folytatás a 2. oldalon.) Moszkvában megnyílt a Kölcsönös Gazdasági segítség Tanácsának XXXIII. ülésszaka Sokat segít a terminál A csákvári Helikopteres Gazdasági Társuláshoz két állami gazdaság és öt környező termelőszövetkezet tartozik. A társu­lás tagjainak helikopterről végzik a legfontosabb növényvé­delmi és műtrágyázási munkákat. A képen: tankoláshoz száll a helikopter Véget ért a tanév a Gorkij nyelviskolán Harminchét tanfolyam, majdnem ötszáz hallgató A központi Gorkij nyelv­iskola Szolnok megyei tago­zata hat éve működik. A hat év alatt a megye települé­sein több mint kétszáz orosz nyelvtanfolyamot indítottak, amelyeken csaknem négy­ezer felnőtt és diák tanult, tökéletesítette orosz nyelvtu­dását. Az 1978/79-es tanévben 37 nyelvtanfolyamon csaknem ötszáz hallgató fejezte be a munkát. A Gorkij nyelviskola egyik legnagyobb eredménye az volt, hogy az iskolán kí­vüli nyelvoktatás eddigi „fe­hér foltjain”, a kis települé­seken, falvakban is lehetővé tette a nyelvtanulást. Az ér­deklődésre jellemző, hogy pél­dául Öcsödön. Mesterszállá­son, Cserkeszőlőn, Nagyré­ven az idén csaknem hatva- nan vettek részt a Gorkij nyelviskola orosz nyelvtanfo­lyamain. Igaz, zömmel diákok voltak a hallgatók, ám a nyelv gyakorlása, a tovább­tanulás szempontjából ez sem lényegtelen. Sajnálatos módon a tisza­füredi járásban egyetlenegy orosz nyelvtanfolyam sem in­dult az elmúlt tanévben, és más területeken sem volt „felhőtlen” a felnőttek köré­ben szervezett nyelvoktatás. Egyik oka ennek talán az. hogy a munkahelyeken mű­ködő MSZBT-tagcsoportok nem minden esetben fejtet­tek ki kellő propagandát az orosz nyelvtanfolyamok indí­tásakor, a másik, — s ez in­kább már év közben a „le­morzsolódások” okaként je­lentkezett —, hogy a hallga­tók „türelmetlenek”, rövid idő alatt várnak számottevő eredményeket, ami természe­tesen heti kétórás oktatás mellett csak kitartó tanulás­sal lehetséges. Sok múlik azonban a nyelvtanárok ok­tatási módszerein, amelyekre, ha az elmúlt tanévet nézzük, találunk kiváló példákat is. Az iskolai tanfolyamok zö­mében a szaktanárok igény­be vették a technikai segéd­eszközöket, a nyelvi labora­tóriumokat, az orosz szaktan- termek eszközeit, hangleme­zek segítségével dalokat ta­nultak, úgynevezett szituációs gyakorlatokat végeztek. A többi nyelvtanfolyamtól eltérően a Gorkij nyelviskola nem küzd tanárhiánnyal. Az elmúlt tanévben harmincöt pedagógus vállalt oktatást. Munkájuk eredményes volt, ezt bizonyítják a tanulmányi versenyekről, a vetélkedőkről elhozott díjak, és ami díjak­kal nem mérhető: ezt bizo­nyítja csaknem ötszáz ember gazdagodó orosz nyelvtudása. TE Az AGROKOMPLEX velencei faragasztó üzemében tiz-huszon- hét méter távolság áthidalására alkalmas ragasztott faszer­kezetek készülnek. A raktárak, uszodák, tornacsarnokok épí­tésére alkalmas faelemekből évente több ezer köbméternyit gyártanak. A képen: felületkezelés növényi és állati károsítok ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom