Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-26 / 147. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. június 26. Megérkeztek az első vendégek az Express középiskolás és szakmunkástanuló táborába, a szolnoki Tiszaligetbe. Vasárnap reggel harminc salgótarjáni lány érkezett a Táncsics Közgaz­dasági Technikumból és a Bolyai Gimnáziumból, egyhetes nyaralásra, ismerkedésre Szolnok megy ével Becsületsértéstől a vesztegetésig Bírságolhatnak a helyszínen is Módosult a szabálysértési kódex Külföldiek és hazaiak Turisták az utakon Még egy bő hét, és új sza-' bályok szerint járnak el s ítélkeznek büntetőbírósága­ink. Ha megváltozik egy alaptörvény, ezúttal történe­tesen az, amelyben a társa­dalomra veszélyes cselekmé-1 nyék, s azok büntetési téte­lei fogalmazódtak meg, hatá­sa túlterjed a büntető- és az igazságszolgáltató apparátus keretein. A hatás sokféle irányba továbbgyűrűzik. — Ezek közül csupán egy, a szabálysértési kódex, az 1968. évi I. törvény, amely az együttélés, a gazdálkodás, a társadalmi és a személyi tuJ lajdon elemi szabályait sér­tő (úgymond’ enyhébb mér­tékben sértő) magatartások gyűjteménye. Ügy is mond­hatnánk, hogy az új Btk. életbelépésének szükségszerű velejárója a szabálysértési jogszabályok módosítása. Mi mindenben változik meg júJ lius 1-től? Az államigazgatá­si jogászé, Papp Sándorné dr.-é, a megyei tanács vb igazgatási osztály vezetőjéé a szó: — A módosított szabályok köre három csoportra oszt-! ható, magát a szabálysértési eljárást érintő egyszerűsíté­sekre, azokra a szabálysérté­si tényállásokra, amelyek a büntetőtörvénykönyvből ke­rültek át, valamint azokra a részben új paragrafusokra, amelyek életrehívását a tárJ sadalmi, gazdasági viszonyok változása tette szükségessé. — Ha jól értettem, tehát egyszerűbbé és gyorsabbá vá­lik az eljárás, hogyan? — Űj lehetőség a helyszíni bírságolás. Eddig csak a rendőröknek, július 1-től már az arra kijelölt és iga­zolvánnyal ellátott tanácsi dolgozóknak is lesz ilyen jo­guk. ötventől kétszáz forin­tig terjedő pénzbírsággal sújthatják a helyszínen töb­bek között azokat, akik nem jelentik be lakcímváltozásu­kat, tiltott helyen fürdőznek, csendháborítással zavarják környezetük nyugalmát, meg-' sértik a köztisztasági szabá­lyokat, rongálják a parkot, közterületet engedély nélkül használnak és így tovább. Természetesen a feltétele a tettenérés. — És mi van, ha a „tettes” nem fizet? — Csekket kap, vagy ha tagad, feljelentik, és sza­bálysértésieljárást folytatnak le ellene. — És maga az eljárás, amely a feljelentéstől a bír­ság kiszabásáig tart, egysze­rűbbé és gyorsabbá válik? — Válhat. Eddig ugyanis ha szükség volt rá, ha nem, le kellett folytatni a szabály­sértési tárgyalást. Kivételes esetekben lehetett csak tár­gyalás nélkül büntetést kiJ szabni. Ezentúl fordítva lesz. Minden olyan esetben mel­lőzhető, ha a tényállás tisz­tázott, s a nevelő hatás tár­gyalás nélkül is elérhető. Persze lehetnek olyan esetek, amikor nem lehet elkerülni, például becsületsértéseknél, vagy amikor nem ajánlatos a szabálysértési eljárást melJ lőzni. például ha a tanköte­lezettség megszegéséért von­nak felelősségre valakit. Más: eddig is volt rá lehe­tőség. de nem mondta ki törJ vény. hogv tulajdon elleni szabálysértés, orgazdaság és magánlaksértés esetén a ta­nácsok igénybe vehetik a rendőrséget, akik kötelesek a felderítésben segíteni. — Olyan magatartásokat említett, amelyek eddig bűn- cselekmények voltak. — Igen. a becsületsértés és a magánlaksértés alapeseteit július elsejétől a tanácsi sza-1 bálysértési hatóságok bírál­ják el. A tulajdon elleni sza­bálysértésekkel okozott kár értékhatára pedig ötszázról ezer forintra emelkedik. TerJ mészetesen a minősített ese­tek továbbra is a bűncselek­mények körébe tartoznak. — Hogy becsületsértésért, magánlaksértésért indul-e el­járás, az továbbra is a sér­tetteken múlik? — Igen. Magánindítványt kell tenni tizenöt napon be­lül. S ezután ezek az eljárá­sok illetékkötelesek. Az ille­ték száz forint. — Ha már a pénznél tar­tunk. változtak-e a pénzbír­ság keretei? — Tanácsrendeletek eddig eltérően szabályozták. A vá­rosokban háromezer, a köz-1 ségekben ezer forint volt a maximum. Ezen túl egysége­sen háromezer forint lehet. — Űj szabálysértési tény­állásokról is beszélt. — Ilyen többek között a jégentartózkodás szabályai-1 nak megsértése (eddig csak a tiltott fürdés volt a kódex­ben). Ezentúl még bizonyos gazdasági jellegű cselekmé­nyekkel. például rossz minő­ségű termék forgalomba ho­zatalával, hamis termékjel­zéssel, a minőség hamis taJ núsításával, a beruházási fe­gyelem megsértésével és a vesztegetéssel bővül a kör. (Ez utóbbi azokat az állam­igazgatási, szövetkezeti és egyéb hivatali dolgozókat érinti, akik munkakörük elJ látásával kapcsolatban előnyt kérnek.) — Tehát több szabálysértő magatartással bővült a kó­dex. Ez azt jelenti, hogy több lesz a tanácsi szabály­sértési ügyintézők munká­ja is? — Egyelőre nehéz ezt meg­jósolni. Valószínű, bár sokat várunk az egyszerűsítéstől. Lehet, hogy a ráfordított munkaidőben alig iesz válto­zás. Hangsúlyozom, nem le-‘ hét előre tudni. A szabály- sértések száma biztos emel­kedni fog. — Becslése szerint meny­nyivel? — Városokban hárminc- negyvennel, községekben öt­tízzel. — Tavaly hány szabálysér­tési eljárás volt a tanácsok­nál? —- Több mint négyezer­négyszáz. — És hány szabálysértési ügyintéző dolgozik? — Minden településen egy, kivéve Szolnokot, ahol kettő. A közös községi tanácsokhoz tartozó társközségekben a kirendeltségvezető egyben a szabálysértési ügyintéző is. Nyilvánvaló, hogy egyenlőt-* lenül oszlik meg köztük a munka. Egy példa: míg Szol­nokon tavaly 821 szabálysér­tés volt, addig egy kisebb községben mindössze tizenöt­húsz. — Meglehetősen gyakran érte már bírálat a községi tanácsok szabálysértési ügy­intézését. A mentség sok esetben az volt, hogy kevés a szakember, ön szerint most mi van? Felkészültek az új szabályok alkalmazására? — Elég rövid idő állt ren­delkezésünkre. A városi ta-> nácsok igazgatási osztályve­zetőinek és ügyintézőinek, va­lamint a községi vb-fitkárok- nak és ügyintézőknek a fel­készítését a megyei appará­tus végzi a járásbíróságok, valamint a járási-városi ügyészségek szakembereinek segítségével. K. K. A jó idő beköszöntésével megkezdődött az idegenfor­galmi idény. Jönnek a külföl­di gépkocsik, hétvégeken fel- kerekednek a hazai ország­járók is, hogy megismerje­nek távolabbi vidékeket, pi­henjenek, kikapcsolódjanak. Ma már megszokott és termé­szetes jelenség, hogy az útnak indult hazai lakos is éppolyan turista, mint az, aki az or­szághatáron túlról jön. A turizmus egyik kulcskér­dése az úthelyzet. Különösen érvényes ez nálunk, ahol az idegenforgalom jelentős része tranzitforgalom. A hűvösebb éghajlatú országokból hazán­kon keresztül évente sokmil- lióan „vándorolnak” dél, a meleg tájak, a tengerpart fe­lé, illetve üdülésük után el­lenkező irányba. S még en­nél is fontosabb, hogy ugyan­ezeken az utakon bonyolódik le az európai teheráruszáltí- tás jelentős része, beleértve a magyar népgazdaság számára létfontosságú exportot-impor- tot. „Percrekósz” tájékoztatás Az idei tervek, pontosab­ban a már elkezdett, folya­matban levő munkák ezt a kettős célt szolgálják. Bőví­tik, korszerűsítik az ország­ba bevezető útvonalakat, ha­tárátkelőhelyeket. Így példá­ul nagyszabású bővítés kez­dődött meg Záhonyban — már a jövő évi moszkvai olimpiára készülődés jegyé­ben. Előre látható, hogy a tő­lünk délre és nyugatra fekvő országokból igen sok sport- rajongó itt kíván majd szov­jet területre lépni, ehhez meg kell teremteni a közlekedési, várakozási, ellátási stb. fel­tételeket. Évről évre nagyobb a for­galom a Jugoszláviával szom­szédos átkelőhelyeken. Rösz- kén gyakran az okozott fenn­akadást, hogy a hazánk terü­letére érkező külföldiek kö­zül sokan itt kérik és kapják meg a be- vagy átutazó vízu­mot, s amíg erre várnak, aka­dályozzák a többi autós moz­gását. Az idén külön „vízum­parkoló” épül a röszkei ha­tárállomáson, s hogy tovább csökkentsék az utóbbi évek­ben gyakori túlzsúfoltságot, Tompán ugyancsak bővítik a határátkelőhelyet, s ha szük­ségesnek látszik, oda terelik át a forgalom egy részét. Eh­hez — és általában a határ­forgalom zavartalanságához szükséges átterelésekhez — az idegenforgalmi főidényben a Rádió Űtközben című műsora ad majd „percrekész” tájé­koztatást a külföldre indulók­nak. Igen nagynak ígérkezik a határforgalom Rajkánál is, hiszen egyrészt itt jönnek át Csehszlovákia nyugati részei­ből és az NDK-ból a turis­ták, másrészt — részben már lezárták, rövidesen pedig tel­jesen lezárják az átépítésre szoruló komáromi közúti Du- na-hidat. Rajkán a magyar és a csehszlovák útügyi szer­vek közösen végzik a határ- átkelőhely bővítését — ez csupán magyar részről mint­egy 15 millió forintba kerül. A jelenlegi átkelőhelytől né- hányszáz méterre — Duna- csúnynál — kisegítő személy­gépkocsi-átkelőhely épül. A határátkelőhelyek csak­nem mindegyikénél tart vagy hamarosan kezdődik valami­lyen bővítés, korszerűsítés. Jelentőségében semmivel sem marad el ettől az úthálózat fejlesztése. Űj autópálya-sza­kaszt ugyan nem adnak át ebben az évben a forgalom­nak, de már júniusban köz­lekedhetnek a Balaton part­jára érkezők az M—7 zamárdi torkolatától a szántódi révig vezető 2x2 sávos úton. Ugyan­akkor készül el az M—1 és M— 7 autópályák közös budapesti bevezető szakasza is, amely az eddigi kettő helyett három sávon (negyedik a leállósáv) előreláthatólag le tudja bo­nyolítani a kánikulai vasár­nap esték immár legendásan sűrű forgalmát is. Útgyürű a város körül Minden turista — akár ha­zai, akár külföldi — igyek­szik elkerülni a nagyforgal­mú városokat. Erre minded­dig alig-alig nyílt nálunk le­hetőség, számos országban az utóbbi években-évtizedekben városkörüli útgyűrűkkel ol­dották, illetve oldják meg ezt a gondot. Hazánkban az első ilyen utat Veszprém körül kezdték építeni, az északi fél­gyűrű már elkészült, most a déli van soron. Ugyancsak jó ütemben halad az Eger tör­ténelmi belvárosát tehermen­tesítő 25. számú út építése — több mint 400 millió forint költséggel. Pécs mellett az idén a 6-os út várost elkerü­lő, tehermentesítő szakaszá­nak újabb szakaszát adják át. S ha nem is az idegenforgal­mi idény kezdetére, de leg­alább a vége felé, szeptem­berben átadják a forgalom­nak a Szentendre centrumát és Duna-partját elkerülő út­szakaszt is a 11-es úton. Újdonság a turistáknak: az idén megnyitják a Pilis leg­szebb tájait átszelő utat Pi- lisszentlászló és Visegrád kö­zött. Ez kifejezetten a termé­szetkedvelőknek épült — és nem a száguldozó gyorshaj- tóknak. Ennek megfelelően jelölték ki a nyomvonalat, sok kanyarral megannyi ter­mészeti szépség között. Képirásos táblák Az is a turisták érdekeit szolgálja, hogy az országha­tárod közelében 30—40 kilo­méteres szakaszokon új és a korábbinál jobb ábrás jelzé­seket tettek, illetve tesznek ki. Ezekről értesülhetnek a kül- és belföldi utasok arról, hogy hol vannak, hogyan ér­hetők el műemlékek, termé­szetvédelmi területek — és szállodák, éttermek, különbö­ző szolgáltató intézmények. Végül, de nem utolsósor­ban: az utakat igénybe vevő autósok régi vágya mind több helyen teljesül. Ahol csak mód és lehetőség van rá, le­tiltják a főútvonalakról a sze­kereket és a kerékpárosokat. Különösen sötétedés után okoznak sok gondot és — saj­nos — sok balesetet is kivi- lágítatlan járműveikkel. Egy sor bővítés, korszerű­sítés szerepel tehát a prog­ramban, s ezek döntő több­sége már befejezéshez köze­ledik. Nem látványosak, de hasznosak. Figyelembe veszik „az ország pénztárcájának” teherbíró képességét, de — ugyanannyira — a bel- és külföldi turisták érdekeit, az autózás zavartalanságát is. V. E. Köteles nyugdíjban — Kerüljön beljebb, nézze meg a műhelyt, széltében nem egy tánc­terem, de a hossza az megvan. Ez kell a kötél­gyártónak: távolság a fonógéptől a szálazóig, aztán tovább a zsinórozó masináig. Van úgy, hogy ez se elég, mert ha egy rudalókötelet rendelnek — ami testvérek között is 12 méter — mit csinál a köteles? Az egyik gé­pet szembefordítja az aj­tóval, a másikat meg el­viszi az udvar végébe, és máris hosszabb a mű­hely. El se hiszi, így se fértem. Jászapátiból kaptam megbízást, ha­rangkötelet kértek, ki­tártam a kaput, az asz- szony az út túlsó oldalán vigyázta a végét — haj­nalban, amikor üres volt az utca — aztán pergett a masina, míg a kötél be nem zsugorodott az udvarba, akkor, volt ké­szen. Kemény munkával ké­szül az istráng, a kötő­fék. a villanyszerelők biztonsági öve, a rudaló vagy a harangkötél, és amit manapság is sokan keresnek, a borjúkötél. Most még csak istenes, villany hajtja a gépeket, nem úgy, mint régen, amikor kézzel tekertünk minden masinát. Kézi munka volt a gerebene- zés. ami az aratásnál is jobban megizzasztotta az emberfiát. Nézze, ott azt a tákolmányt, azt is kéz­zel hajtottuk. A mester sírnak, az inas meg te­metőnek hívta. Inat szaggató, deréknyomorító munka volt mozgatni, ezért érdemelte ki e dí­szes nevet­Én 1930-ban álltam be inasnak, édesapámhoz, aki Jászjákóhalmán űzte a kötélgyártó mestersé­get. Mondhatnám úgy is, hogy hivatalosan akkor lettem inas, mert igazi­ból már hatéves korom­tól ott lábati'.ankodtam apám műhelyében. Min­dig akadt olyan munka, amit gyerekkéz is meg tud csinálni. Segédlevél­lel a zsebemben, tettem egy nagy kerülőt. Nagy- kátán dolgoztam egy évig. Télen, amikor csap­pant a munka, a mester felmondott azzal, hogy, ha kitavaszodik, vissza­vár. Jászberényben vál­laltam munkát, onnan Budapestre, majd Aszódr ra mentem. Ott nősültem és onnan vonultam be katonának. Amikor le­szereltem, idejöttem Jászladányba, itt sokan gazdálkodtak, kellett a kötél. Kisiparosként dol­goztam 1960-ig, akkor asszonyostól — ő is ki­tanulta a szakmát — be­léptem a Vegyesipari Szövetkezetbe. Az AG- ROKER-nek és a TI- TÁSZ-nak termeltünk. Amikor 1975-ben nyug­díjba mentünk, beletúr- káltam a papirosokba, és kiderült, hogy 15 év alatt 15 vagon kötelet gyár­tottunk. Most itthon dolgozom, a háztáji gazdák meg­rendelésére borjúkötelet készítek. Erőmből futja, hiszen csak hatvannégy éves vagyok- Cégtáblám? Az nincs, harminc esz­tendővel ezelőtt azzal pótoltam a kamraablak betört üvegét, aztán nem tettem vissza. Minek? Azt tartottam, az istráng, a kötőfék, a rudalókötél I mondja meg. ki vagyok. I Ha idegen keres, a vas- I útnál eligazítják, merre I lakik Lajkó Sándor, a I köteles. Ha mégse talál I ide, bármelyik gyerek el- I kíséri, be az udvarig | azért, mert akkor végig- I nézheti: miként lesz a I kócos kenderből lovat I megzabolázó kötél. — illés —

Next

/
Oldalképek
Tartalom