Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-26 / 147. szám
1979. június 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 nADlo ... Hofi Megjutalmazták, „meggyűrűzték” Hofi Gézát, pontosabban: ő kapta 1979-ben a kiemelkedő humoristákat kitüntető Karinthy-gyűrűt. Hofit, a kellemes kellemetlenkedőt, akiről írtak már tanulmányt, készítettek veJ le monstre-interjút. akit sokan nem szeretnek (elismerés ez egy közéleti, politikus humoristának), akit még többen szeretnek (és magnóra veszik minden tévé- és rádióműsorát). Széles e hazában nemigen van ifjú és felnőtt rádióhallgató, tévénéző, aki ne tudna, ne használna egykét szállóigévé vált Hofi- poént. („Tud úszni? Nem. Na és, ha megfizetem?” — Vagy: „ ... én elszabtam, te elszabtad ..Legendák, történetek (és rémtörténetek) keringenek róla — egyszóval: része, tényezője ő a köztudatnak. Nem volt üstökös, de a magyar humor, szatíra állócsillaga lett. Méltó kézre került a Karinthy-gyűrű. „Meggyűrűztek” címmel — Marton Frigyes, az állandó alkotótárs rendezésében — hangzott el Hofi Géza műsora a rádióban. Javát, leglé- nyegét mutatta be ez az egyórás adás. A közönségével, a rádióhallgatóval könnyed eleganciával csevegő művészt. akinek van mondanivalója és van poénja is hozzá. A poénok, amelyek a rögtönzés erejével robbannak, s a legtöbbször „tízes találatok”, — nyilatkozatai szerint — hosszas műhelymunka, csiszolgatás eredményei. Mégis: mintha minden ott. helyben születne — ez a tehetség, képesség titka már. „Jó a hangulatom, még mindig jó a hangulatom” — mondogatta vasárnapi műsorában. A mienk, rádióhallgatóké is az. ha Hofit hallgatjuk, még akkor is. ha egy-egy poénja után, agyunk „visszakapcsol” a társadalmi, közéleti, gazdasági valóságra — és felszisszenünk. elkomorodunk. Ismeretterjesztés Vannak hagyományos, módszerekben, eszközökben kikristályosodott formái a rádiós ismeretterjesztésnek, amelyek esztendők alatt, a hangszóró mellett töltött órák nélkülözhetetlen részévé váltak. Ezek az öt-tíz-tizenöt- perces adások — a „Házunk- tája”. a politikai ismeretterjesztést szolgáló „öt kontinens hét napja”, a „Kis magyar néprajz” című vagy Lő- rincze Lajos, Péchy Blanka, Sárosi Bálint műsorai — érdekes, friss, korszerű, tehát fontos ismereteket közvetítenek. De a nagyobbra „nőtt”, ilyen jellegű műsorok is elevenségükkel hatnak. A „Ha még nem tudná” című, félórás tudományos magazin júniusi adása is első pillanatától az utolsóig magára kényszerítette a hallgató figyelmét, elsősorban részletei alapos és szakszerű kidolgozása. s a közölt információk élményszerű megfogalmazása ióvoltából. Röviden Az „Ötödik sebesség” azok közé az if júsági műsorok közé tartozik, amelyek adásról adásra képesek megújulni, meglepetésekkel szolgálni — ráadásul ..élőben”. A múlt héten különösen érdekes volt a hétfői műsor, amelynek munkatársai Moszkvából és Budapestről jelentkeztek. Egyébként: nyár van. s ez nemcsak az aktuális műsorok témaválasztását. tartalmát befolyásolja. Például a „Társalgó” legutóbbi adásának egyik „fejezete” is a Balatonról. mint az örök irodalmi. művészeti témáról szólt. — eszjé — Öt bemutató Szegeden Nyári színházak szabadtéren Elhunyt Örkény István Júniusban bezárnak a kőszínházak, s megkezdődik a csillagos ég alatt a nyári játékok sokszínű programja. Szabadtéren, várudvarokban, római romok között, templom-tereken, kastélyok kertjében hangzanak fel zenés játékok és prózai művek. Zenei estek, táncprodukciók, operák, bábjátékok, hangversenyek, tragédiák és vígjátékok szerepelnek a műsorokban. Nyitnak a hagyományos nyári színházak — a Margitszigeten, a szegedi Dóm téren. a Gyulai Várban, s új és újabb színtereken Pécsett, Győrben, Zalában, Gorsium- ban. A legérdekesebbnek ígérkező szabadtéri produkciókból ajánlunk néhányat. A szegedi ünnepi hetek sokszínű ajánlatából ezúttal is a szabadtéri iránt nyilvánul meg a legnagyobb érdeklődés. Az idén öt bemutató, 15 előadás várja az érdeklődőket. Verdi operáját, A végzet hatalmát, július 21-én olasz nyelvű előadásban viszik színre, először a Játékok történetében (július 27. 29-én még). Pál Tamás vezényli, Mikó András rendezi, a díszleteket Forray Gábor, a jelmezeket Márk Tivadar tervezi, s a szereposztás érdekessége. hogy Alvaróként hosszabb idő után ismét a szegedi dóm színpadán vendégszerepei Ilosfalvi Róbert. Külföldi partnerei a bolgár Nelly Boskova (Preziosilla) és a szovjet Szergej Lejfer- kusz (Don Carlos) lesznek. Leonóra Tokodi Ilona, a budapesti Operaház Szegedről elszármazott szopránja, s a további szerepekben szegedi művészek lépnek föl: Gregor József, Gyimesi Kálmán, Vághelyi Gábor, Réti Csaba, Bajtai-Horváth Ágota, Ke- nesey Gábor. Juhász József. Az előadásokon a Szlovák Filharmónia 90 tagú énekkara működik közre. Július 22- én mutatják be Rossa László és Stoller Antal kétrészes táncjátékát, a Vásárt, mely a Nemzetközi Szakszervezeti Néptáncfesztivál gálaestje, s a korábbiaktól eltérően két alkalommal is láthatják a nézők. Hét külföldi és öt magyar együttes vesz részt ezen. A bemutatók érdekességeként délután 2 órától az Aradi vértanúk terén valóságos népművészeti vásárt is rendeznek. Tavalyról újítják föl (azonos szereposztásban, négy előadás erejéig) Kacsóh Pongrácz János vitézét; viszont unikumnak számít a dómszínpadon az eredeti görög tragédia, Szophoklész Antigonéja. Előzménye legföljebb az évekkel korábbi Trójai nők lehet, ám akkor Euripidész drámáját a Sartre- féle átdolgozásban játszották. Az Antigonét Szinetár Miklós rendezi, díszleteit Fehér Miklós, jelmezeit Schäffer Judit tervezi, s főbb szerepeiben Hámori Ildikót, Bessenyei Ferencet, Szabó Sándort, Hegedűs D. Gézát, Jani Ildikót, Lukács Sándort látjuk. Bemutató augusztus 10-én (további előadások 12. és 14-én). Az idei nyár utolsó szabadtéri premierjét augusztus 13-án tartja Szegeden a 180 tagú Szófiai Balett. Alekszandr Rajcsev: A szépség forrása című zeneművére Bogdan Kovacsev írt koreográfiát. A képzőművészeti kiállítások közül kiemelkedik a XX. Szegedi Nyári Tárlat, amelyet július 22. és augusztus 20. között láthatnak az érdeklődők. A zenei programokat ezúttal is a dómban és a városi tanácsháza Muzsikáló udvarán tartják: amott Gergely Ferenc. Máté János és az olasz Francesco Finotti orgonaestjei, emiatt a román Voces Contenporanae vonósnégyes, a szegedi kamarazenekar és a moszkvai fúvósötös hangversenyét. A tudományos programok élén a 17. pedagógiai nyári egyetem (július 17—25.), a 8. művelődéselméleti nyári egyetem (július 27—augusztus 4.) és a 11. ipari tudományos konferencia (július 23—25.) áll. Július 14—17. között rendezik meg a Nemzetközi Szakszervezeti Néptáncfesztivált az újszegedi szabadtéri szín nádon. Az ifjúsági napok sokszínű programja július 27 és 30. közé esik; s az ünnepi hetek során még tizenhárom különféle. többnyire nemzetközi, sportversenyt is lebonyolítanak Szegeden. — Hát Hercz Miskáról mit tudtok? — Tavaly meghalt szegény. . — O is? Pedig azt hittem mindannyiunkat túl él. öt évvel ezelőtt még olyan fiatalos, életteli volt... — Hát Mihályi, ugyan eljön-e? S az Urbán? — Azt írták, eljönnek. A beszélgetés foszlányait vasárnap jegyeztük fel a szolnoki Vásárhelyi Pál Köz- gazdasági Szakközépiskolában, az ötven évvel ezelőtt érettségizettek találkozóján, miközben izgatottan várták a pesti, a szegedi, a debreceni vonatot. A kihalt iskolába sorban érkeznek az egykori diáktársak. A már jelenlevők óriási lelkesedéssel fogadják valamennyit, csillogó szemekkel mondogatják „hát eljöttél?”, „hogy élsz?” — vége-hossza nincs a faggatásnak. Papp József, a találkozó szervezője közben diáknaplójából olvas fel derűs diákcsínyeket, a tiltott cigarettá- zásról, a tanárok kijátszásáról, az utólag is fergeteges nevetést kiváltó lekváros kenyér „háborúról”. A derültség örömre vált, amikor belép az imént elsiratott Hercz Miska, azaz Halmágyi Mihály, a szegedi színház operatársulatának nyugdíjas szólistája. Hosszú életű lesz! — állapítják meg egyhangúan. A tizenöt férfi beül az is- kole padokba. Fél évszázad után is mindenki tudja, hol ki mellett ült. A távollevők, s a már nem élők helyét üresen hagyják. Élesen körvonalazódik emlékezetükben a Vasipari Vállalat helyén állt egykori vályogépület, a szolnoki Fiú Felsőkereskedelmi Iskola, ahol érettségiztek. S aztán a szélrózsa minden irányában szétszóródtak a világban. Az évek — a kamaszos jókedv, vidámság ellenére is — meglátszanak az arcokon, az élet rótta barázdák elárulják, kinek hogyan telt a fél évszázad. Az öt évvel ezelőtti találkozón még ott volt az egykori diákok osztályfőnöke, Murai Lipót. — Az ősszel temettük el — mondja Papp József, aki „alkalmi osztályfőnökként” ül a tanári asztalnál. Rövid, kínos csend fogadja a bejelentést, de máris a táblához szalad a legfiata- labbnak látszó „diák” dr. Mihályi László, s boldogan újságolja a „fiúknak”, hogy a napokban Veszprém megye díszpolgárává választották. A „fiúk” valami jó trükkre gyanakszanak, hiszen úgy él emlékezetükben Mihályi László, mint az évfolyam „vagánya”. Ezúttal azonban nincs semmi jó „sztori” a tény mögött. Naplója híján egy rongyosra olvasott papírról Papp József felolvassa az egykori évfolyam diákjainak nevét. Hatvanhat név hangzik el. Ki, mit tud róluk? Valamit mindenkiről tudnak. A Retkes öngyilkos lett, Romek Béla Indiában, Marokkóban „futott be” mint teniszező, sokan kivándoroltak Amerikába. Papp József hátborzongató történetet mesél a háborúról. A Dnyeszter partján szinte a szeme láttára halt meg az egyik osztálytársa. Katona volt. A parancs az parancs, ottmaradt. Hiába hívta magával. Gyorsan derűsebb témára váltanak, beszámolnak munkájukról. A nyugdíjas kort már évekkel ezelőtt elérték ugyan, de sokan még most is dolgoznak. Dr. Gergely Gerő egyetemi tanárként ment nyugdíjba, de továbbra is filológiával foglalkozik. Dr. Urbán István jogász és statikus mérnök lett. ö tervezte a siófoki Európa Szállót, annak idején az ő tervei alapján alakították át a szolnoki zsinagógát galériává, dolgozott a sárvári, a siklósi váron, az egri liceu- mon, s a minaret helyreállításán, a budai várpalota rekonstrukcióján, Sopron belvárosának felújításán. Jelenleg a Bábolnai Állami Gazdaságnak tervez épületet. Az évfolyamtársak büszkeséggel hallgatják beszámolóját. Aki „nem vitte ilyen sokra”, inkább hallgat. Mit mondjon? Dolgozott szorgalmasan, becsületesen, nem történt vele semmi rendkívüli. Csendben szemlélgetik inkább a hangadókat, órákig hallgatják a kifogyhatatlan beszámolókat, mígnem eljön a búcsú perce. A kézfogásban, ölelésben érződik a kérdés: „Találkozunk öt év múlva?” Tál Gizella Fotó: Kőhidi Imre Megrendültén tudatjuk, hogy súlyos betegség következtében, 67 éves korában elhunyt Örkény István Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-üíjas író, a Magyar Írók Szövetsége titkárságának tagja. Halála pótolhatatlan vesztesége kulturális életünknek. Temetéséről később intézkednek. Kulturális Minisztérium Magyar Írók Szövetsége Örkény István 1912. április 5-én született Budapesten —, a Műegyetemet végzett fiatal vegyészmérnök első írásai a 30-as években, a Szép Szó című folyóiratban jelentek meg; ennek írói köréhez tartozott. A későbbiekben a Magyar Csillag, az Ellenzék, a felszabadulás után az Űj- hold, a Csillag és más irodalmi lapok közölték írásait. Meghatározó élménye volt a második világháborús katonai szolgálat, a hadifogság, amelyből 1947-ben tért haza. 1949-ben az Ifjúsági Színház dramaturgja, 1951—53 között pedig a Magyar Néphadsereg Színház dramaturgiájának munkatársa volt. Kezdeti írásait helyenként szürrealista vönások jellemezték, korai műveiben elsősorban a polgári élet zsákutcáját ábrázolta. Alkotó munkássága az elmúlt két évtizedben teljesedett ki. Erős intellektualizmustól áthatott írásaitól nem idegen az irónia sem. Első ízben 1955-ben, A hóviharban című kötetéért kapott József Attila-díjat, ugyanezt másodízben 1967- ben, a Kossuth-díjat pedig 1973-ban kapta meg. A Munka Érdemrend arany fokozatával 1972-ben tüntették ki. Örkény István időtálló művek egész sorát alkotta. — „Tóthék” és „Macskajáték” című színműveit világszerte bemutatták, több országban, így a Szovjetunióban jelenleg is műsoron vannak. Kiváló elbeszélő, egyik legjelesebb prózaírónk volt. Más munkái mellett erről tanúskodnak a „Koránkelő emberek” riportjai, elbeszélései, s műfajte- remtő alkotásai, az egyperces novellák. Összegyűjtött munkái Időrendben címmel jelentek meg. Örkény István szorosan kapcsolódott a szolnoki színházhoz is. Csaknem minden jelentős darabját bemutatta a Szigligeti Színház, a Macskajáték pedig egyenesen innen indult világhódító útjára. Doromb, Yamaha -gitár, harmonium Hangszerkiállítás Szolnokon Bő választék, ízléses elrendezés — így lehet röviden jellemezhi azt az árusítással egybekötött hangszerkiállítást, melyet tegnap délelőtt nyitottak meg Szolnokon, a volt Páva-bolt helyiségében. A Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat és a hangszerbolt immár negyedik alkalommal rendezi meg a megyeszékhelyen a bemutatót. — Milyen árukészlettel várják az érdeklődőket? — kér.d,ezzük Polgár Istvántól, a kiállító vállalat osztályvezetőjétől. — Mintegy kétmillió forint értékű fúvós, billentyűs, vonós és ritmushangszer között válogathatnak a vásárlók. A kiállításon helyet kapnak olyan hangszerek is. melyeket a hangszerbolt korlátozott lehetőségei miatt évközben nem tud biztosítani. . — Milyen érdekességeket, ritkaságokat láthatnak a látogatók? — Régóta keresik a vásárlók a népszerű dorombot, melyből most bőséges készlettel rendelkezünk. Márkás japán gitárok között (hatás tizenkét húros Yamaha) válogathatnak az érdeklődők, de mesterhegedű is akad a polcokon. A bemutató egyik kuriózuma egy szép hangú harmonium, viszont modern változatából, az elektromos orgonából bő a választék. Termán Sándor karcagi fiatalember, a „leértékelt” hangfalakat nézegeti. — Kinéztem magamnak az egyik erősítőt, de készpénzben nem tudom kifizetni. Lehet ugyan vásárolni részletre is, d.e a munkáltatói igazolásomat Tatabányáról kell kérnem, s ez nem ér ide szombatig, a kiállítás zárásáig. — Mihez kellenek az óriási hangfalak? — Diszkózni akarok. Sajnos, most ^zt a lehetőséget nem tudom kihasználni, pedig három-négyezer forinttal olcsóbban megkaptam volna. Az utcán sétálók közül sokan fordulnak be a kiállítóterembe. Kíváncsian nézegetik a fényesen csillogó trombitákat, kürtöket. A „profi” zenészek szakértelemmel foglalnak állást egy- egy hangszer tüzetesebb vizsgálata után. Közben a zenei aláfestésről a Szabó— Kerekes duó gondoskodik. A hangulatos, tartalmas bemutató annak is tartogat meglepetést. aki nem vásárol. — fekete — \ Mp ■ ■ r mm * r' _ r Tabló 50 ev után
