Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-26 / 147. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. június 26. Gromiko sajtókonferenciája a SULT-ll-röl Tovább kell haladni a kitaposott úton Kommentárunk Változó idők Nicaraguában változat­lak hevességgel folynak a harcok, a közvéle­ményt e pillanatban el­sősorban mégis bizonyos diplomáciai fejlemények foglalkoztatják. Washing­tonban — latin-amerikai szempontból a szó szo­ros értelmében „az orosz­lán barlangjában” — ke­rült sor az Amerikai Ál­lamok Szervezetének Ni­caraguával kapcsolatos ülésére­Ami ezen történt, az két szempontból is rend­kívül figyelemre méltó: egyrészt arról kaphat­tunk képet, ami nem vál­tozik, másrészt pedig ar­ról, hogy mi változik, sőt változott Nicaraguában. Az ülésszakon Somoza megbízottja — a dolog jellegénél fogva nem meglepő — nem egysze­rűen képviselője, hanem valósággal megtestesítő­je volt a változatlanság­nak: az események kap­csán szokás szerint „szov­jet és kubai szálakról, kommunista veszélyről” szónokolt. Éppen a tagországok erre adott egyértelműen negatív válasza volt vi­szont az, amely az idők gyors változására utal a ' világnak ebben a térsé­gében is. Egy olyan szer­vezetben, amelyet az Egyesült Államok alapí­tott és „üzemeltetett”, nem csekélység, hogy az amerikai rendezési tervet huszonhat tagország kö­zül egyik sem (!) támo­gatta. Talán legalább annyira az idők jele, hogy Carter elnök a dön­tés ellenére - kijelentette: „elégedett” a határozat­tal, „hiszen az Somoza lemondását követeli” ... Ez azonban aligha nyugtathatja meg Nica­ragua —1 és a világ köz­véleményét. Mivel Cár­iért kongresszusi ellenzé­ke a SALT után „lágy­sággal” vádolja, belpoli­tikai okokból sem lehe­tetlen (választási év előtt áll Amerika!), hogy ép­pen „hazai pályán”, az amerikai kontinensen igyekszik majd ..kemény­séget” mutatni. Washing­tonban pedig éppen ezt nehezítette meg alaposan — ha lehetetlenné nem is tette — a huszonhat AÁSZ-tagország egyhan­gú „nem”-je. Több mint kétórás, hatal­mas érdeklődéssel kísért saj­tókonferencián értékelte teg­nap Moszkvában Andrej Gromiko! szovjet külügymi­niszter Leonyid Brezsnyev és Jimmy Carter csúcstalálko­zóját, a SALT—II. szerződés aláírásának jelentőségét. A szovjet külügyminiszter ki­tért az egyéb leszerelési tár­gyalások állására is és ké­pet adott a szovjet álláspont­ról számos nagyfontosságú nemzetközi kérdésben. Gro­miko értékelése a bécsi csúcs- találkozóról: olyan nagy je­lentőségű esemény volt, amely tartalmában felülmúl­ta az eddigi hasonló alkal­makat is. A szovjet külügyminiszter kifejtette: a bécsi csúcstalál­kozót az egész világon, így a Szovjetunióban és az Egye­sült Államokban is nagyra értékelik. A szovjet vezető testületek állásfoglalása is aláhúzza a találkozó jelentő­ségét, megfelelően értékeli az ott elért eredményeket. Andrej Gromiko kijelen­tette: a szerződés mindenek­előtt tartalmilag is jóval bő­vebb, mint a Szovjetunió és az Egyesült Államok között korábban létrejött megegye­zés — nemcsak a szárazföldi telepítésű és tengeralattjá­rókra telepített hadászati ra­kétákra terjed ki, hanem magában foglalja a hadásza­ti légierővel kapcsolatos ren­delkezéseket is. Ä szerződés lényege — hangoztatta a szovjet kül­ügyminiszter —, hogy a tár­gyalások során mindkét fél az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvét tartotta szem előtt. Nem volt könnyű meg­teremteni a kompromisszu­mot, kiegyensúlyozni a két fél érdekeit, végülis azonban a felek megtalálták az elfo­gadható megoldást. A szovjet külügyminiszter bírálta azokat a nézeteket, amelyek szerint az új szerző­dés jobban szolgálja a Szov­jetunió érdekeit, mint az Egyesült Államokét. Ez — mondotta — enyhén szólva nem igaz megállapítás. — A Bécsben aláírt szerződés egy­aránt megfelel a két ország és az egész világ érdekeinek. „A hadászati támadó fegy­verrendszerek korlátozásáról aláírt szerződés megteremti az alapot a további haladás­ra. az újabb szerződés előké­szítésére. a fegyverek továb­bi korlátozására. Éppen eb­ben van rendkívüli jelentő­ségű érdeme” — szögezte le a szovjet külügyminiszter. utalva arra, hogy a bécsi tárgyalásokon a közösen el­fogadott különnyilatkozatban meghatározták a további tár­gyalások fő irányvonalát, s ezzel mintegy hidat terem­tettek a SALT—II. és egy újabb szerződés között. Gromiko aláhúzta, a SALT —II. jelentőségét tovább nö­veli, hogy nem csupán menv- nyiségi, hanem minőségi té­ren is korlátozza a hadásza­ti támadó fegyvereket. „A Szovjetunió népe. az SZKP, a párt és az állam ve­zető testületéi ingadozás nél­kül amellett foglalnak ál­lást, hogy ne álljunk meg az elért eredményeknél, halad­junk tovább, érjük el a raké­ta-nukleáris fegyverek to­vábbi korlátozását. A jelen­legi szerződés előkészítése során a Szovjetunió állás­pontja az volt — s van ala­punk annak feltételezésére, hogy ezt a nézetet az Egye­sült Államok is elfogadja —, hogy minden fajta megálla­podásnak az egyenlőségre, az egyenlő biztonság elvére kell alapozódnia. Gromiko hangsúlyozta: bár a SALT—II. megkötése féke­zi a fegyverkezési versenyt, ez a verseny folytatódik — így például a hagyományos fegyverek terén. Előbb- utóbb azonban az emberiség­nek meg kell oldania azt a létfontosságú kérdést, hogy véget vessen a fegyverkezési versenynek mind a nukleá­ris, mind a hagyományos fegyverek terén. Ennek állnak útjában azok, akük az egyes országokban irányítják a külpolitikát, sa­ját érdeküket népük, a béke érdekei elé helyezik. A Szov­jetunió barátaival és szövet­ségeseivel együtt továbbra is folytatja a harcot a fegyver­kezési verseny megszünteté­séért, a leszerelésért, nem sajnálja erejét, hogy tovább küzdjön ezért a célért. „Van türelmünk, határozottságunk és képességünk arra. hogy elérjük: vessenek véget a fegyverkezési versenynek, a nukleáris energiát csak bé­kés célokra, az emberiség javára használják” — mon­dotta. rámutatva: a bécsi tárgyalások után ezt a har­cot az eddigieknél jobb kiin­dulópontról lehet folytatni. A szovjet külügyminiszter hangsúlyozta: Leonyid Brezs­nyev és Jimmy Carter egyet­értett abban, hogy a SALT— II. tárgyalásoknak ösztön­zően kell hatniuk az egyéb leszerelési tárgyalásokra is. Az egyéb tárgyalásokról szólva kijelentette: a nuk­leáris kísérletek teljes eltil­tásáról folyó eszmecserén a felek túljutottak a tárgyalá­sok nehezén, bár van bizo­nyos elmaradás. A legígére­tesebbnek látszik a közös ál­láspont kidolgozása a radio­lógiai fegyverekről. Ugyan­akkor a vegyifegyverek el­tiltásáról szóló tárgyalások nehezen haladnak. Igen bo­nyolult a mesterséges holdak elhárításával kapcsolatos tár­gyalássorozat. s a szovjet félben az a benyomás alakult ki. hogy az Egyesült Államok egyoldalú előnyöket kíván szerezni. Ami a hagyományos fegyverek korlátozását illeti, az erről szóló tárgyalások egyelőre meggyőző ok nélkül félbeszakadtak. Az Indiai­óceán térségéről folytatott tárgyalásokon nehézséget okoz, hogy az Egyesült Ál­lamok Diego Garcia szigetén hatalmas támaszpontot ho­zott létre. A szovjet külügyminiszter foglalkozott azokkal az állí­tásokkal, amelyek szerint a Szovjetunió magatartása „ka­tonai fenyegetést” jelent és nagy nyomatékkai, éles sza­vakkal utasította el ezeket a rágalmakat, rámutatva, egye­sek ily módon próbálják megakadályozni a SALT—II. szerződés ratifikálását. Má­sok az ellenőrzés állítólagos nehézségeire hivatkoznak, holott a két fél egyetért ab­ban, hogy az a két fél nem­zeti eszközeivel biztosítható. Ezzel kapcsolatban hangsú­lyozottan kiemelte: a Szov­jetunió nem hajlandó elfo­gadni módosításokat a már aláírt szerződésben, nem haj­landó újabb tárgyalásokra a SALT—ÍI-ről, ha annak ra­tifikálását a szenátus eluta­sítaná. Befejezésül Gromiko kije­lentette: a bécsi csúcstalál­kozó után a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak a most már kitaposott úton kell tovább haladnia, az új megállapodások felé. A ha­dászati támadó fegyverrend­szerek korlátozásáról aláírt szerződés, a két ország kap­csolatainak javítása a béke és az enyhülés érdekeit szol­gálja, a háború veszélyének csökkentésére irányul. „Aki erre szavaz, a békére szavaz, a békét, az enyhülést, a jó viszonyt szolgálja, ez pedig nemcsak a szovjet és az ame­rikai nép érdeke, hanem az egész világ minden népének érdeke is” — mondotta sajtó­konferenciáján Andrej Gro­miko. NlCflRIIGUa Somoza nem hajlandó lemondani Somoza nicaraguai diktátor vasárnapi rádióbeszédében „az ország belügyeibe való beavatkozásnak” minősítette az Amerikai Államok Szer­vezetének a nicaraguai ren­dezésre vonatkozó, Washing­tonban hozott határozatát. Bejelentette: nem hajlandó lemondani, és a harcot to­vább folytatják. Somoza beszédével szinte egyidoben a nicaraguai légi­erő ismét bombázta Managua nagy kiterjedésű nyomorne­gyedeit, a nemzeti gárdisták (páncélozott járművekkel és nehéztüzérséggel támadták a sandinisták managuai állása­it. A Vöröskereszt jelentése szerint a bombázás súlyos veszteségeket okozott a pol­gári lakosság körében, s a fő­város lakosai tömegesen me­nekülnek a nyílt harctérré vált lakóhelyükről. A sandinisták vasárnap ki­adott közleménye szerint „a főváros keleti és északkeleti része továbbra is a hazafias erők ellenőrzése alatt áll. A sandinisták visszaverték a kormánycsapatok ismételt tá­madásait, és jelentős veszte­séget okoztak az ellenségnek”. Sandinista sikerről számolt be vasárnap a Radio Sandino is: a hazafiak elfoglalták a fővárostól 25 kilométerre dél­re fekvő Masaya városát, s elűzték a városi helyőrség nemzeti gárdistáit. A koráb­ban elfoglalt Leon és a most bevett Masaya mellett a hét­végi harcok eredményekép­pen a Managuától 42 kilo­méterre délre fekvő Diriam- ba, valamint a Nicaragua-tó déli partján fekvő Cardenas városok is sandinista ellenőr­zés alatt állnak. További har­cok. folynak az ország észak- nyugati részében fekvő Este­li és Matagalpa városokban, valamint a Costa Rica-i ha­tárhoz közel eső Rivasban, Sapoában és La Virgenben, ahol a hazafiak biztonsággal tartják állásaikat. Az amerikai kormány nem tervezi a kapcsolatok meg­szakítását a nicaraguai So- moza-rendszerrel — közölte tegnap a külügyminisztéri­um szóvivője. A szóvivő ar­ra a kérdésre válaszolt: va­jon miért nem szakít Wa­shington Somozával, miután a múlt héten nyíltan le­mondásra szólította fel és fegyveres erőket akart Nica­raguába küldeni. Hodding Carter elismerte: az Amerikai Államok Szer­vezetének határozatai után immár „teljesen valószínűt­len”, hogy az eredeti terveknek megfelelően — ameri'kaközi fegyveres erő­ket küldhetnének Nicaraguá­ba. Az Egyesült Államok maga nem kíván csapatokat küldeni —, ígérte a szóvivő. Szaljut—6 Egészségesek az űrhajósok TELEXEN MOSZKVA Véget ért a negyedik hónap is a Szaljut—6 űrállomáson Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin számára. Az űrállo­más harmadik állandó sze­mélyzete folytatja a tudomá­nyos programban előirány­zott feladatok megoldását, köztük olyan kísérleteket is elvégez, amelyeket bolgár tu­dósok dolgoztak ki. Az eh­hez szükséges műszereket és berendezéseket részint a leg­utóbbi Progressz teherűrhajó, részint a Szojuz—34 űrhajó juttatta el hozzájuk. A két űrhajós vasárnap es­te a szovjet televízió híradó­jának adott szokásos heti be­számolójában elmondotta: nagy jelentőségűnek tartják azt a munkát, amelyet — kü­lönböző tudományos intéze­tek megbízásából — a Föld és a világóceán megfigyelése, fényképezése, az atmoszféra jelenségeinek vizsgálata terén végeznek. Különösen jó pél­dául kapcsolatuk a szovjet halászflottillákkal. Az űrál­lomásról jól meg lehet figyel­ni azokat a körzeteket, ahol a vízben nagyobb mennyisé­gű plankton van, így várha­tóan sok a hal is. A megfi­gyelések alapján a helyszínre küldött halászflották az átla­gosnál jobb fogást érnek el. Ljahov és Rjumin változat­lanul jó egészségnek örvend, s munkaképességük is kitűnő. Mintegy háromórás moszk­vai tartózkodás után tegnap este a szovjet fővárosból el­utazott Tokióba Helmut Schmidt szövetségi kancel­lár. Az NSZK kormányfője a repülőtéren megbeszélést folytatott Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnökkel és Andrej Gromiko külügymi­niszterrel. * * * Karl-Heinz Hoffmann-nak, a Német Szocialista Egy­ségpárt KB PB tagjának, nemzetvédelmi miniszternek vezetésével NDK katonai küldöttség érkezett tegnap Moszkvába. MAPUTO A Mozambiki Népi Köz­társaság tegnap ünnepelte az ország függetlenné válá­sának negyedik és a Mo­zambiki Felszabadítási Front (Frelimo) megalakulásának 17. évfordulóját. BELGRAD Antonio Ramalho Eanes portugál elnök Tito köztár­sasági elnök meghívására tegnap négynapos jugoszlá­viai látogatásra Brioni szige­tére érkezett, ahol vendéglá­tója fogadta. KAIRÓ Az izraeli Herzlyában teg­nap megkezdődött az egyip­tomi—izraeli tárgyalás-soro­zat harmadik fordulója. Európai katolikusok felhívása II béke biztosítása a legrangosabb politikai feladat Az európai katolikusok berlini konferenciájának nemzetközi szimpóziuma fel­hívással fordult valamennyi európai állam parlamentjé­hez. amelyben következetes és konstruktív békepolitikára szólítja földrészünk törvény­hozóit, hangsúlyozva, hogy „a béke biztosítása a legran­gosabb politikai feladat”. A nagymúltú, tekintélyes nemzetközi egyházi szervezet szóm bal-vasárnap megtartott berlini szimpóziumán 23 or­szág, köztük Magyarország vezető egyházi személyiségei — püspökök, más magasran­gú egyházi tisztségviselők, katolikus parlamenti képvi­selők, tudósok és publicis­ták vettek részt. A tanácskozás fő témája a hívők, egyházak és egyházi szervezeték mai békeszolgá­lata. és a leszerelés proble­matikája volt, összhangban az ENSZ és a Vatikán átfogó békenevelési programjával. A parlamentekhez szóló felhívás aláhúzza, hogy „a leszerelés a béke biztosításá­nak kulcskérdésévé vált”, s a parlamenteknek ezért fon­tos feladatuk, hogy „a kor­mányokat következetes le­szerelési politika folytatására kötelezzék”, egyben pedig „tárják fel a békét veszélyez­tető okokat, számolják fel a béke politikai, szociális, gaz­dasági és ideológiai akadá­lyait. s ültessék el mélyen a népek barátságának és szo­lidaritásának gyökereit”. Az európai országok több mint 100 vezető katolikus személyisége levélben fordult Leonyid Brezsnyevhez és James Carterhez. amelyben „a nemzetközi bizalom erősí­tése, a fegyverkezés korláto­zása és a leszerelés irányá­ba tett bátorító lépésnek” mi­nősítik a szovjet—amerikai SALT—II. szerződés aláírá­sát, s felkérik a két nagyha­talom államfőjét, „állapod­janak meg a katonai enyhü­lést továbbvivő lépésekben, és tegyék meg a legnagyobb erőfeszítéseket mindenek­előtt a tömegpusztító fegyve­rek általános betiltására”. A szimpózium nyilatkozatban fejezte ki szolidaritását a nicaraguai hazafiak iránt, s szót emelt az Egyesült Álla­mok közvetlen és közvetett beavatkozási kísérletei ellen. A magyar egyházi küldött­séget dr. Kacziba József püs­pök vezette. A szimpózium alkalmából a berlini Szent Pius templomban rendezett, a világ békéjéért felajánlott mise főcelebránsa dr. Ka­cziba József voll. Csehszlovák leszerelési kezdeményezés Fontos új nemzetközi le­szerelési kezdeményezésről tartott tegnap Prágában saj­tóértekezletet Bohuslav Chnoupek csehszlovák kül­ügyminiszter. Részletesen is­mertette Csehszlovákiának az ENSZ-hez eljuttatott ja­vaslatát, hogy a világszer­vezet XXXIV. közgyűlése tárgyaljon meg és fogadjon el nyilatkozatot a leszerelés céljainak eléréséhez szüksé­ges nemzetközi együttműkö­désről. Bohuslav Chnoupek ez­után emlékeztetett arra, hogy az ilyen átfogó, össze­foglaló nemzetközi okmány megalkotására vonatkozó ja­vaslatot először Gustáv Hu- sák, a CSKP KB főtitkára, csehszlovák köztársasági el­nök körvonalazta idei május 1-i beszédében. A csehszlovák tervezet szerint az államok egyebek között kötelezettséget vállal­nának arra, hogy az embe­riség békés és biztonságos jövője érdekében részt vesz­nek a fegyverkorlátozási és leszerelési tárgyalásokon, ezeken maguk is kezd.emé- nyezően lépnek fel, elősegí­tik folyamatos, gyors és eredményes lebonyolításu­kat, a leszerelést nem kap­csolják össze a vele közvet­lenül össze nem függő más kérdésekkel, végrehajtják az ilyen tárgyalásokon közösen elfogadott intézkedéseket, kétoldalú kapcsolataikban és szerződéseikben is figyelem­be veszik a leszerelés egye­temes érdekeit, tartózkodnak a háborús fenyegetéstől s erőpolitika alkalmazásától, saját területükön intézkedé­seket tesznek a háborús pro­paganda megakadályozására és lehetőleg törvényeikben is rögzítik a világbékére és a leszerelésre irányuló politi­kai akaratukat. Vietnami kormányküldöttség Pekingben Tegnap délelőtt különre- pülőgéppel Pekingbe érke­zett a Dinh Nho Liem kül­ügyminiszter-helyettes vezet­te vietnami kormánykül­döttség, amely részt vesz a kínai—vietnami kormánykö­zi tárgyalások második for­dulóján. A vietnami küldött­séget a pekingi repülőtéren Han Nien-lung kínai külügy­miniszter-helyettes fogadta. Dinh Nho Liem hangoz­tatta, a Vietnami Szocialista Köztársaság kormányának küldöttsége azzal a szándék­kal érkezett Pekingbe, hogy következetesen, komolyan és jóakarattal folytassa erőfe­szítéseit a gyümölcsöző tár­gyalások érdekében. Remé­nyét fejezte ki, hogy a tár­gyalások második fordulóján mindkét fél erőfeszítéseket tesz arra, hogy elfogadható megoldást találjanak a kap­csolatokban meglevő problé­mákra. eleget téve a viet­nami és a kínai nép óhajá­nak és hozzájárulva Délkelet- Ázsia békéjéhez és stabili­tásához. A kínai fegyveres erők to­vábbra is megsértik a Viet­nami Szocialista Köztársaság szuverenitását és területi in­tegritását, fegyveres provo­kációkat hajtanak végre, ál­landó feszültséget keltenek a vietnami—kínai határon — jelentette a VNA hírügynök­ség. Carter megkezdte tárgyalásait Japánban A vasárnap óta négynapos hivatalos látogatáson Japán­ban tartózkodó Garter ame­rikai elnök hétfőn megkezdte tárgyalásait vendéglátójával. Ohira Maszajosi kormány­fővel. Az eszmecserén, amely a vezető tőkésországok e heti csúcsértekezletének elő­készítését is szolgálja, a fe­lek elsősorban az energia­kérdésekről tanácskoztak. Carter és Ohira tegnapi találkozóján megvitatták még az alternatív energia­források feltárásának és hasznosításának témakörét is. A nemzetközi kérdések sorában az indokínai térség problémáit, többek között a vietnami menekültek ügyét érintették, de részletek nem szivárogtak ki. Tárgyalásu­kat ma vidéken folytatják, ez alkalommal áttekintik a Közel-Kelet helyzetét, s Carter elnök beszámol a SALT-egyezményről. vala­mint a Leonyid Brezsnyevvel való bécsi találkozójáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom