Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-03 / 128. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. június 3. „További szellemi emelkedést hoz ennek a tájnak” (Folytatás az 1. oldalról) növeli fogékonyságukat, segí­ti kulturális nevelésüket és művészeti képzésüket, fej­leszti kifejezőképességüket, lehetővé téve, hogy a társa­dalmi változások irányítása érdekében cselekvőén részt vehessenek a társadalom kö­zösségi életében. A közművelődés egész rendszerét több — és külön­böző funkciókat hordozó — nagy intézménycsoport szer­ves együttműködése szolgál­ja. Ilyenek a tudományos in­tézetek, a művészet reprezen­tatív alkotó és előadó-bemu­tató intézményei, a közokta­tási intézmények, a tömeg­közlés intézményei' és végül a közművelődés speciális in­tézményei. Műnkájuknak fo- gaskerékszerűen kell egymás­ba kapcsolódni, akármelyik kerék esik ki, sőt akármelyik „fog” törik el, az egész’mű­ködése károsodik. A külön­böző típusú intézmények kö­zött igen szoros tehát a kap­csolat. Azt kell mondanunk, egyiknek a működése sem függ közvetlenül a másikétól, de a közönséggel való kap­csolatában mindegyiknek szükségszerűen és egymástól is elválaszthatatlanul Van közművelődési ■jelentősége. Mindazonáltal a közműve­lődés rendszere nem pusztán ezeknek a tevékenységeknek az összessége. Éppen akkor tűnik ez világosan ki, ha az egészet a lakosság, a nép ol­daláról nézzük. A lakosság művelődési tevékenysége nem merül ki a múzeumok, szín­házak látogatásában, az olva­sásban, tudományos előadá­sok hallgatásában, a televí­zió nézésében, — az emberek­nek arra is szükségük van, hogy a kultúrát saját aktivi­tásuk útján vegyék birtokba, s közben társas-közösségi kapcsolatokat alakítsanak ki. Ezt természetesen megtehetik minden eddig felsorolt intéz­ményben : színházi és mozi­előadáson, hangversenyen, ki­állítás alkalmából, a rádió és televízió kapcsán, könyvek olvasása vagy tudományos előadás hallgatása útján, is­kolarendszerű oktatás segít­ségével és így tovább. Mivel azonban ezen intézmények­nek csak egy része hálózza be a társadalmat., s az egyéni cselekvő részvételt csak eset­legesen teszik lehetővé, ezért olyan létesítményekre is szük­ség van, amelyek képesek fo­gadni ezeknek az intézmé­nyeknek a szolgáltatásait, és egyúttal céljuknak tekintik a lakosság közösségi vagy egyé­ni. művelődési aktivitásának közvetlen támogatását. Egy­úttal intézményes támaszt kell nyújtanunk az egyre te­rebélyesedő,, s egyre változa­tosabb közművelődési moz­galmaknak, amelyek a mai Magyarország közművelődési rendszerének változékony, de szerves részét képezik. Ilyen intézmények mindenekelőtt a művelődési házak, könyv­tárak, klubok. Feládatuknak természetesen csak úgy tud­nak megfelelni, ha az embe­rek alapvető érdekeinek kö­zelében maradnak, tevékeny­ségük a mindennapi élet ál­tal felvetett problémákból, az emberek társadalmi tevé­kenységében kialakult szük­ségletekből indul ki, s a mű­velődés áttételén keresztül a szükségletek egy magasabb szinten újratermelik, új igé­nyeket ébresztenek és orien­tálnak más, specializált tevé­kenységet folytató közműve­lődési intézmény felé. A társadalom további fel- emelkedését szolgáló céljaink szükségessé teszik, hogy foko­zatosan növeljük a korszerű intézmények számát, javítsuk a munka minőségét, Szolnok megye közönsége^ párt-, álla­mi és társadalmi vezetői pél­dás erőfeszítést tettek azért, hogy itt Szolnokon egy min­den igényt kielégítő intéz­mény álljon a város és a me­gye közművelődésének szol­gálatában. A most felépült művelődési központ a jó szándékú társadalmi összefo­gás eredményességét is iga­zolja. A tervezők, építők — néha bizony türelmetlenségre is okot adva — megbirkóztak egy szép feladattal, munká­juk nyomán mindannyiunk örömére Szolnok és a megye gazdagabb lett egy nagyon fontos intézménnyel. A Művelődési és Ifjúsági Központ munkáját, dolgozói­nak, népművelőinek hivatás- tudata, hozzáértése teszi majd tartalmassá és alkal­massá a város lakosságának kulturális ellátására, a me­gyei közművelődési, módszer­tani funkciók teljesítésére. Hiszem, hogy á kultúra új otthona sok örömet, további szellemi emelkedést hoz en­nek a tájnak és megbecsülés­sel emlegetik majd az épít­tetőket és az építőket, nép­művelőket, és mindenkit, aki értelmet ad e ház tevékeny­ségének. A Kulturális Minisztérium nevében köszöntőm a terve­zőket, az építőket, mindazo­kat, akik hozzájárultak a Művelődési Központ elkészü­léséhez. Kívánok e ház min­den dolgozójának sok sikert, az intézményt igénylő közön­ségnek élményekben gazdag kulturális elfoglaltságot. A kultúra eddig is otthon volt Szolnokon, most a kultúra új otthont is kapott a városban. A megye vezetői, kulturális életének képviselői megtisz­teltek azzal, hogy rám bízták e jó hír bejelentését. A kulturális miniszter sza­vai után Czakó Jánosné, az új intézmény igazgatója — köszönő szavak, rövid beszéd formájában — átvette a léte­sítményt, majd a kulturális miniszter és az építési és vá­rosfejlesztési miniszter kitün­tetéseinek átadására került sor. Pozsgay Imre a Művelő­dési és Ifjúsági Központ épí­tésében kiváló munkát vég­zett Kiss Józsefnek, a Szol­nok megyei Állami Építőipari Vállalat művezetőjének, Kö- vesi Lászlónak, a Szolnok megyei Beruházási Vállalat építési-műszaki ellenőrének. Marsi Ferencnek, a Szolnok megyei ÁÉV villanyszerelő­jének és Veres Istvánnak, a Szolnok megyei Beruházási Vállalat gépész-műszaki elle­nőrének a Szocialista Kultú­ráért kitüntető jelvényt ad­ta át. Dr. Bereczki Lajos, a me­gyei tanács elnökhelyettese az építési és városfejlesztési mi­niszter Kiváló Munkáért ki­tüntetését Boros Lajos ács­állványozó szakmunkásnak. Egedi Albert kitűzőnek, Erdei Gyula művezetőnek. Molnár István kőművesnek — a Szol­nok megyei ÁÉV dolgozóinak —, valamint Zoltay István, Ybl-díjas tervező építésznek adta át. Ezután az elnökség .tagjai helyet foglaltak a nézőtéren, hogy végignézzék a megye legjobb művészeti együttesei­nek műsorát. A műsorban szerepelt a Jászsági Népi Együttes, a Szolnoki szimfo­nikus zenekar és a Kodály kórus, valamint Jandó Jenő zongoraművész és Vass Gábor színművész. Az ünnepi műsor után Pozsgay Imre, .és az elnök­ség tagjai — az intézmény igazgatójának kalauzolásával — végigjárták az új létesít­ményt, megtekintették az épületben látható kiállításo­kat. A látottakról elismerően nyilatkoztak: a Megyei Mű­velődési és Ifjúsági Központ gazdag, sokrétű, a tömegek számára vonzó kulturális élet színtere lehet a jövőben. Sz. J. Fotó: N. ZS. Tegnap, néhány órával a Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pont avatóünnepsége után kiállítás nyílt az új intézmény má­sodik emeleti kiállítótermében. A nagyszabású tárlaton a kar­cagi üveggyár formatervezett termékei — fátyolüvegek, cent­rifugált és más különleges eljárással készített üvegtárgyak — láthatók. A kiállított darabok Suháné Somkúti Katalin és Suha Zoltán tervei alapján készültek. A kiállítást Rátkai Fe­renc, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályvezető-helyettese nyitotta meg. A másfél hónapon át nyitva tartó, rendkívül szép kiállításnak már az első napon nagy sikere volt Nemzetközi fórum Budapesten Aczél György üdvözölte a résztvevőket A nemzetközi gyermekév fórumának tegnapi megnyitó, ján a díszelnökségben fog­lalt helyet'Estefania Aldaba Lim asszony, az ENSZ-fő- titkár-helyettese, az ENSZ gyermekévi különmegbízott- ja, Amadou-Mahtar, M’ Bow. az UNESCO főigazga­tója, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete több más tisztségviselője. Hazánk képviseletében a díszelnök­ség tagja volt Aczél György, a Minisztertanács elnök- helyettese, a nemzetközi gyermekév magyar nemzeti bizottságának elnöke, Péter János, az országgyűlés al- elnöke, Púja Frigyes kül­ügyminiszter. Markója Imre igazságügyminiszter, Po- linszky Károly oktatási mi­niszter, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, Zsö- gön Éva egészségügyi állam­titkár. . A tanácskozást Szent- ágothai János, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöke, a nemzetközi fórum djszel- nökségének elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a részvevő­ket, a legkülönbözőbb or­szágokat és szervezeteket képviselő delegátusokat, po­litikusokat és más szemé­lyiségeket, a budapesti dip­lomáciai képviseletek több vezetőjét és tagját, majd bejelentette: Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, a fórum védnöke üzenetet in­tézett a nemzetközi gyer­mekév e rangos eseményé­hez. Az üzenetet Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára olvasta fel. Ezt követően Estefania Al­daba Lim asszony Kurt Waldheimnek, az Egyesült Nemzetek Szervezete főtit­kárának üzenetét tolmácsol­ta a fórum részvevőinek. (Ezután Amadou-Mahtar, M’ Bow, az UNESCO főigaz­gatója üdvözölte a nemzet­közi fórumot, majd Almamy Sylla, az ENSZ élelmezés- ügyi szervezetének főigaz­gató-helyettese tolmácsolta Eduard Szauma, a FAO fő­igazgatója, L. A. Kaprijo, az egészségügyi világszerve­zet főigazgatója üzenetét. Theo C. Bőven, az ENSZ emberi jogok bizottsága gen­fi irodájának igazgatója szin­tén üdvözölte a fórumot. Ezt követően. Aczél György emelkedett szólásra. Aczél György, a Magyar Népköztársaság kormánya és a nemzetközi gyermekév ma­gyar nemzeti bizottsága ne­vében köszöntötte az ünne­pélyes megnyitón az Or­szágházban a budapesti nemzetközi fórum részvevő­it. Együtt és egyszerre van jelen mai világunkban a jól­lakottság csömöre és az éh­ség kínja. Együtt és egy­szerre hangzik fel a bizta­tás, hogy „fogyassz többet” és a hamis prófécia, hogy „tűrd és viseld a nélkülö­zést”! — A második világháború befejezése óta eltelt több mint három évtizedben a magyar társadalom olyan élet megteremtésén fáradozott, amelyben felnőttek és gyer­mekek egyaránt élvezhetik az alapvető emberi jogokat. A Magyar Népköztársaság — híven a szocializmus eszméi­hez — magáévá tette az ENSZ-nek a gyermekek jo­gairól alkotott nyilatkozatát. A jogok törvénybe iktatásán túlmenően egyik legfonto­sabb feladatának tekintette, és tekinti ma is, a legifjabb nemzedék életkörülményei­nek javítását, testi és szelle­mi fejlődésének biztosítását. — A gyermekek jogairól folytatott nemzetközi tanács­kozásunkon nem feledkezhe­tünk meg arról, hogy ma a világ naponta egymilliárd dollárt költ fegyverekre. Jó lenne, ha ez az összeg mi­nél előbb és minél jelentő­sebben csökkenne. — Kérem Önöket, s Önö­kön keresztül mindazokat, akik felelősséget éreznek az emberért, az emberiség jö­vőjéért: viseljék szívükön a világ gyermekeinek sorsát; annyi törődéssel és szeretet­tel cselekedjenek értük, amennyit saját fiaik, lá­nyaik iránt éreznek^ — mon­dotta a többi között Aczél György, majd eredményes munkát kívánt a fórum részt­vevőinek. A nagy tapssal fogadott beszéd után a magyar gye­rekek képviseletében két­száz kék- és pirosnyakkendős kisdobos és úttörő raj zott szét a teremben. Szállt az ének — „Mint a mókus fenn a fán ...” —, a rádió világhírű gyermekkórusának száz tagú együttesével dalol­tak a többiek, a Vöröskeresz­tes úttörők, a kis vasutasok, a fehérsapkás, matrózblúzos vízi-úttörők követei. A szó­noki emelvényre egy nyú­lánk, egy apróbb kislány, egy tömzsi kisfiú kapaszko­dott fel. Bemutatkoztak: „Nekünk a Magyar Népköz- társaság a szülőhazánk, itt élnek és dolgoznak a szülé­ink, itt vannak a testvéreink és a barátaink, itt tanultunk meg beszélni és járni, itt kaptuk az első jelest és az első intőt... Ez az ország az otthonunk. Most mégis úgy érezzük: nem beszélhetünk csak magunkról. Ezen a fó­rumon nekünk kell kénvisel- nünk a világ másfél milliárd, hozzánk hasonló korú gyere­két, hiszen nekünk jutott az a lehetőség, hogy egyszerre szólhatunk ennyi komoly fel- nőtthöz, ennyi ország kormá­nyának képviselőihez, eny­nyi világot átfogó .szervezet küldöttéhez”. A magyar gyermekek kül­döttei piros, fehér, rózsaszín szekfűből, fátyolvirágból kö­tött csokrokkal kedveskedtek a delegátusoknak, szakértők­nek, vendégeknek. Kedves kis ünnepség után Estefania Aldaba Lim emel­kedett szólásra. R. Henry Labouissének, az UNICEF ügyvezető igazgatójának üd­vözletét tolmácsolta, Az ünnepélyes nyitóülés záróakkordjaként a nemzet­közi fórum megválasztotta tisztségviselőit — elnökül Nádor Györgyöt, — majd el­fogadta a június 7-ig tartó tanácskozás napirendjét és szervezési kérdésekben dön­tött. A szünetet követő dél­utáni plenáris ülésen Loticia Ramos Shahani, a Fülöp- szigetek küldötte elnökölt. A plenáris ülés első elő­adójaként Simái Mihály akadémikus az UNICEF az ENSZ nemzetközi gyermek- védelmi szervezete magyar bizottságának elnöke lépett a szónoki emelvényre. — Napjaink legnyomasz­tóbb gondja — említette az akadémikus — a demográ­fiai robbanás. Minden má­sodpercben újabb két éhes szájat kell táplálni a vilá­gon. a születők száma na­ponta 200 ezerrel haladja meg a távozókét. Ezután Bokorné dr. Sze­gő Hanna, az, állam és jogtudományok doktora, az UNICEF, az ENSZ nemzet­közi gyermekvédelmi szer­vezete magyar nemzeti bi­zottságának főtitkára, a gyermekek védelmének nem­zetközi jogi vonatkozásai­ról tartott előadást. A késő délutáni órákban, az általános vitában felszó­lalt Anisa Abbas Chalob. a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság küldötte, Zahia D. Salman, a nemzetközi gyermekév libanoni nemze­ti bizottságának elnöke és B. P. Palvanova, a Türk- mén Szovjet Szocialista Köztársaság oktatási mi­nisztere. Ezt követően a nemzetkö­zi fórum befejezte nyitóna­pi munkáját. Ma a tanács­kozás résztvevői felkeresik a budapesti gyermekhét ren­dezvényeit, s ellátogatnak a zánkai úttörővárosba. A fó­rum holnapi programjában a plenáris ülés általános vitájának folytatása és a három szekció ülése szere­pel. * * * Tegnap elutazott Budapest­ről Estefania Aldaba Lim asszony, az ENSZ főtitkárhe­lyettese, az ENSZ nemzetkö­zi gyermekévi különmegbí- zottja. Ugyancsak elutazott L. A. Kaprio, a WHO európai igaz­gatója. A vendégeket dr. Zsö- gön Éva egészségügyi minisz­tériumi államtitkár, Szarba Károly és Nádor György bú­csúztatta. Losonczi Pál üzenete A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, valamint a magam nevében szívélyes üdvözletemet küldöm a nemzetközi gyermekév budapesti nemzetközi fóruma valamennyi résztvevőjének, a gyermekek sorsáért, jö­vőjéért egyetemes felelősséget érző kormányok, nem­zetek és nemzetközi szervezetek itt jelenlévő igen tisz­telt képviselőinek. Nagy megtiszteltetésnek érezzük, hogy fővárosunk­ban kerülhetett megrendezésre e nemzetközi fórum, a gyermekek jogaival foglalkozó, tanácskozás. A Magyar Népköztársaság — híven társadalmi ren­dünk humanizmusához — magáévá tette az Egyesült Nemzetek Szervezete határozatát, felhívását a nem­zetközi gyermekévről. Az 1979-es esztendő nemes céljai­nak valóraváltása érdekében az egész magyar társada­lom legjobb tudása és akarata szerint munkálkodik. Hazánkban a legfontosabb feladatok között szere­pel a gyermekek életkörülményeinek javítása, testi és szellemi fejlődésének mind magasabb színvonalú biz­tosítása. Az egész társadalom, minden szülő érdeke és kötelessége, hogy gyermekeinknek, növekvő lehetősége­inkkel arányosan, még többet, még értékesebbet adjunk. A gyermekév nemes ösztönzéseit is felhasználjuk arra, hogy tovább javítsuk a gyermekek testi, lelki és szellemi nevelésének, egészségügyi ellátásának feltéte­leit. Ennek érdekében erősítjük a társadalmi összefo­gást, ápoljuk az okos gyermekszeretetet, olyan embe­rekké neveljük az ifjú generáció tagjait, akik cselekvő felelősséget éreznek hazájuk, s az egész világ jelene és jövője iránt. Az emberiség előrehaladásának legfőbb biztosítéka a béke, a fegyverkezési hajsza megfékezése, a leszere­lés, a nemzetközi enyhülők elmélyítése. Mindenekelőtt ettől függ a' jövő generációjának, a gyermekeknek a boldogsága, örömteli élete is. A Magyar Népköztársaság — együttműködve a szocialista és más békeszerető or­szágokkal. demokratikus és haladó erőkkel — mindent megtesz, hogy hozzájáruljon a béke megőrzéséhez, a nemzetközi együttműködés erősítéséhez. Meggyőződésem, hogy e tanácskozás elmélyítheti e felelősséget, hozzájárulhat a világ gyermekei helyzeté­nek jobb megismeréséhez, a nemzetközi megértéshez, és elősegítheti a közös cselekvés ügyét. Kívánom, hogy a gyermekek boldogabb és bizton­ságosabb jövője érdekében folyó tanácskozásuk ered­ményes munkát végezzen: segítse elő a gyermekek jo­gainak érvényesülését a világ minden országában, já­ruljon hozzá az ENSZ által meghirdetett nemzetközi gyermekév magasztos céljainak megvalósításához. Kívánok a fórum munkájához sok sikert, minden résztvevőjének eredményekben gazdag tevékenységet, hogy a gyermekek boldogabbak legyenek mindenütt a világon! Az ünnepség után: Pozsgay Imre (elöl, középen) és az elnök­ség tagjai végigjárták, megismerték az épületet

Next

/
Oldalképek
Tartalom