Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-17 / 140. szám

1979. június 17.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Néhány havi büntetésből kifutja

A meddő áram nem termel, csak „fogyaszt”

Ugye nevetségesen hangzik, hogy egy több száz lóerős traktor egyetlen ekefejjel szánt, vagy a hatalmas villanymozdony néhány kocsit húz maga után? De még mennyire! Pedig akik nem terhelik le teljesen a fogyasztókat, és igy „eszik” a meddő áramot, ugyanezt cselekszik.

No persze a berendezéseket, tökéletesen „belőni”, pláne ha számtalan apróbb-na- gyobb motorról van szó, szinte lehetetlen, ám mégis van egy ellenszer: a fázisjavító kondenzátor.

Még mielőtt bárki azt hinné, hogy most tudományos fejtegetés következik, ki kell ábrándítani: ennél sokkal

prózaibb dologról, a pénzről lesz szó. Az áramszolgáltató vállalatok ugyanis hivatalból súlyos összegekre büntetik azokat, akik meddő áramot, azaz olyan energiát vételeznek, amely felhasználása mögött nincs teljesítmény. Nézzünk néhány példát. A TITÁSZ jászalsószentgyörgyi kirendeltsége által szolgáltatott adatok szerint például a Jászsági Állami Gazdaság pusztakürti üzemegysége ez év áprilisában több mint 84 ezer forint büntetést fizetett a túlfogyasztás, valamint a medd,ő áram miatt. Az egész számla 27 százalékát

kitevő összeg első látásra se tűnik csekélységnek, ám a hatás csak fokozódik, amikor kiderül, hogy a summa mintegy duplájáért már olyan kondenzátortelepet lehet építeni, amely automata vezérlésével a legkényesebb igényeket is kielégíti.

Az eset az állami gazdaság életében rendkívüli, de nem példa nélküli. Mint ahogy az se egyedi dolog, hogy a vasipari vállalat szászberki akkumulátorgyára tavaly nyolc hónap alatt 60 ezer forint felárat fizetett a meddő áramért. A jászalsószentgyörgyi kirendeltség területén a számla 8—14 százalékát teszi ki a büntetés, ez viszont csak az átlag. Nem beszélve arról, hogy az ösz- szeg nem azonos a néhány ezer, és a több százezer forintos fogyasztó esetében. A zagyvarékasi Béke Termelő- szövetkezet alsószászberki szárító üzemében tavaly augusztusban 182 ezer forint

értékű áram fogyott, illetve ebből 22 ezer forint a büntetés volt. Nyolc—tíz ilyen összegből létrehozható. a fázisjavító-telep.

Ugyanez a gazdaság a sertéstelepén már felszerelte a berendezést, és így ott a számla 25—40 százalékát kitevő korábbi büntetés helyett most 3 százalékos kedvezményt kapnak. Az utóbbi összeg, amelyet az áramszolgáltató az árammal jól gazdálkodóknak ad, nem nagy, de ha hozzáadjuk a megtakarított pénzhez, akkor már nagyon kedvező a helyzet. Ez ösztönözte többek között az újszászi Vegyesipari Szövetkezetét is arra, hogy az 50—60 százalékos felár kifizetése helyett inkább néhány százalék bevételhez jusson, ha már viszonylag olcsó befektetéssel megteheti. Nem úgy a jászalsószentgyörgyi Vegyesipari Szövetkezet, amely lakatos részlege után 26,—80, a tömegcikküzem után pedig 12—20 százalékos büntetést fizet.

A példák és az ellenpéldák tovább sorolhatók. A tanulság viszont ennyiből is nyilvánvaló...

— braun —

Nagyüzem

a „cseresznyés faluban”

Száz vagon termés vár leszedésre Nagykörűben

Nagyüzem a kőtelki Ady Tsz nagykörűi gyümölcsösében: naponta 100-120 mázsa exportra csomagolt cseresznyét és meggyet szállítanak a Zöldértnek

Ráillik a „cseresznyés falu” jelző Nagykörűre: a kőtelki Ady Tsz ottani kerületében 120 hektáron piroslik a gyümölcs, 130 hektárnyi zártkertben szüretelik a csonthéjasokat, és a község utcáin, udvaraiban is terem vagy 30 ezer cseresznye- meg meggyfa. A háztájiban valamivel előbb, a téeszben június elsején kezdték a szokásosnál négy-öt nappal korábban beérett gyümölcs szedését. A korai fajtákból a zártkertekben és a szórvány gyümölcsösökben fele annyi termett, mint tavaly, a nagyüzemi cseresznyésben jó közepes a termés. A Pesti István ágazatvezetőtől kapott tájékoztatás szerint, az idén a színesedés megelőzte az érést, így a hat korai fajta 30—40 százaléka szabvány méreten aluli. Ennek megfelelően a Zöldért is csak az elmúlt évi áraknak a felét tudja fizetni a korai cseresznyéért.

A szakemberek becslése szerint a gazdaságban és a háztájiban együttesen megközelítőleg száz vagon cseresznye és meggy vár leszedésre. A felvásárló szervek, az áfész és a Zöldért is jól felkészült a szezonra, elegendő a göngyöleg, és folyamatos a teli rekeszek elszállítása. Az áfész mellett a

termelőszövetkezet is segít a termés mielőbbi leszüretelé- sében. Mozgó felvásárló kocsikkal járják a háztáji gyümölcsösöket, naponta 80— 100 mázsa termelői cseresznyét szállítanak a téesz rakományával együtt a Zöldért előtárQlójába. A gazdaságból a hét végéig 3 vagon félkemény húsú, középkorai cseresznyét szállított a Zöldért az NDK-ba, 9 vagon germersdorfit az NSZK-ba. ugyanabból három vagonnal szocialista exportra, és egy kamion meggyet Belgiumba. Az áfész felvásárlója szombat estig 12 vagon gyümölcsöt vett át a kerttulajdonosoktól.

A hét végére megkétszereződött Nagykörű lélekszá- ma. Mint az már ilyenkor szokás, jöttek a rokonok, ismerősök segíteni a cseresznyeszedésben a kistermelőknek. A téeszben holnap, hétfőn kezdődik a tulajdonképpeni „nagyszüret”, megkezdik a híres nagykörűi ropogós germersdorfi tömeges szedését. Ebből a fajtából az utóbbi évek egyik legjobb termésével, dicsekedhet a szövetkezet. 70—80 mázsát adtak hektáronként • a cseresznyefáik. Meghálálták az árasztásos öntözést, és az elmúlt heti két esős nap is elősegítette a gyümölcsszemek növekedését. Most már jó lenne, ha elkerülnék a felhők a környéket, mert a szedésre érett, exportminőségű termésben nagy kárt tehet az eső.

A héten nagyon elkel a dolgos kéz az Ady Tsz-ben, mert a 12—13 vagonnyi ropogós cseresznyét hat-hét nap alatt le kell szedni. A környező településeikről — Kőtelekről, Csataszögről, Hu- nyadfalváról és Tiszasüly- bői — szerződött másfélszáz idénymunkás, és ötven-hat- van téesztag szorgoskodik holnaptól a gyümölcsfák között. Segít két szolnoki vállalat is, a Ganz Villamossági Művek gyárából harminc, a MÁV Járműjavítóból ötven szakmunkástanuló szedi naponta a cseresznyét, a meggyet. A hétvégekre pedig számos üzem és intézmény szocialista brigádja ajánlotta fel segítségét a meggyszedéssel együtt július 15-ig eltartó szezonban. A várakozáson felüli germersdorfi termés a termelőszövetkezet szakemberei szerint ellensúlyozza a korai fajtáknál jelentkező kieséseket, így várhatóan eléri a gazdaság a cseresznye és meggy értékesítésből tervezett 6 millió forint árbevételt.

T. F.

A barátság ezer szála

Több olajos növény

(Tudósítónktól)

Jövőre kezdi meg termelését a Martfű és Rákóczifalva között épülő, 2,3 milliárd forint ^értékű növényolajgyár. Elkészülte után várható termelési produktuma, exportja tetemesen hozzájárul majd a népgazdasági egyensúly javításához. A termelés beindításához az első jelentős lépés ősszel történik: feltöltik a tároló silókat nyersanyaggal. A nagy mennyiségű nyersanyag biztosítását több alföldi megye vállalta, köztük természetesen Szolnok megye is.

Itt az idén a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek és állami gazdaságok az előző évihez kénest 15 ezer hektárral több olajos növényt vetettek. Míg például tavaly napraforgót kereken 20 ezer hektáron termeltek, 1979-ben e gazdasági haszonnövény vetésterülete 33 ezer hektárra növekedett. Jól megfontolt gazdasági érdekből ilyen növény került a kifagyott őszi búza helyére és a kikapcsolt rizstelepekre. Előnyben részesítették a magasabb hozamú külföldi hibrid- fajtákat, ezzel is törekedtek a magasabb termésátlagok elérésére.

Napraforgó mellett repcéből csaknem ötezer, szójababból 2600 és olajlenből 800 hektáron várnak termést.

A közös gazdaságok a kánikulai napokban megkülönböztetett figyelemmel ápolják a növényeket. A Tisza II. vízlépcső körzetében — ahol csak lehet — öntözik a vetésterületet. Ezenkívül műtrágyázással és szakszerű gyomtalanítással is igyekeznek ellensúlyozni a kritikus szárazságot.

E

gymás mellett, vállvetve, egy sorban leszünk önökkel az elkövetkező években is.” így fogalmazta meg az egész bolgár nép üzenetét Todor Zsiv- kov pártunk legutóbbi kongresszusán. A tömör mondat összefoglalja a magyar—bolgár kapcsolatok elmúlt három és fél évtizedének, jelenének és jövőjének lényegét : a baráti együvé tartozást, a szabad akaratból választott közös utat. Amennyire magától értetődő, hogy azonos célokért küzdő országok egymást segítve-támogatva haladnak előre, annyira természetes az is. hogy újra és újra felmérik a megtett utat, számbaveszíki az együttműködés tapasztalatait és tanulságait, feltérképezik az együttes munka további lehetőségeit. S minél sokrétűbbek. szélesebb körűek a kapcsolatok, annál fontosabb, hogy rendszeres legyen a tapasztalat- és véleménycsere.

Gyakorlattá és hagyomány- nyá tettük a kapcsolatok kezdete óta az együttműködésnek azt a formáját, hogy Bulgária és Magyarország legmagasabb rangú, s legtöbb felelősséggel rendelkező vezetői időről-időre összeülnek közös dolgaink megvitatására. Hol nálunk, hol barátainknál tanácskoznak, ami egyúttal lehetőséget ad arra is, hogy közvetlen-közeiről megismerkedjenek a másik nép életével, hétköznapjainak örömeivel és gondjaival. Most is mint hasonló alkalmakkor politikai életünk meghatározó erejének, a Magyar Szocialista Munkásoárt- nak első titkára látogat el párt- és kormányküldöttség élén bolgár barátainkhoz.

Magyarország és Bulgária kapcsolatai már oly kiterjedtek és annyira felölelik az élet és a munka minden területét, hogy akárcsak néhány hónap alatt is seregnyi új tapasztalat, megoldásra váró feladat, döntést követelő kérdés halmozódik fel. Természetesen mindenekelőtt az intenzíven fejlődő gazdaság szféráiban. Együtt dolgozunk, termelünk egy sor iparágban, közösen végzünk kutatásokat

s cseréljük egymás között nemcsak áruinkat, hanem tudásunkat, ismereteinket is.

Az árucsereforgalomban a jelenlegi ötéves tervben immár bizonyosan túllépjük az egymilliárd rubeles határt, ami az ipari-gazdasági együttműködés rendkívül gyors növekedésére utal, hiszen megalkotásakor ez a terv még jó 200 millióval kevesebbet tűzött ki célul. S ezt a kiemelkedő eredményt a leghatékonyabb és legkorszerűbb módon sikerült elérni, amit jól jelez a tény, hogy a kétoldalú áruforgalomban a kooperáció és a szakosítás alapján gyártott termékek aránya már meghaladja a 40 százalékot.

Sorolhatnánk még az együttműködés számos szép és kölcsönösen hasznos példáját. Közös vállalataink, mint az INTRANSZMAS és az AGRO- MAS már nem csupán országaink határain belül, hanem nemzetközileg is ismertek, sőt elismertek. S a Bulgáriát járó Sökezer magyar turista számára jóleső érzés, hogy hazai árukat lát az ottani kirakatokban, ahogy nálunk is hozzátartozik a választékhoz a Made in Bulgária felirattal ellátott termékek egész sora. Évről évre több értéket állítunk elő közösen: természetes hát, hogy a távoli múltban kialakult barátságunk ezernyi szála napról-napra erősödik. A testvéri együttműködés elvei a hétköznapok gyakorlatában öltenek testet.

P

ei'sze mozgékony és "változó világunkban folyamatosan kell vizsgainunk összefogásunk módozatait. állandóan egyeztetnünk kell elképzeléseinket és cselekvésünket. Különben érdekeink és céljaink alapvető, tartós azonossága mellett sem lehetnénk kellően hatékonyak tetteinkben. Ez is a rendszeres eszmecserék fontosságát és nélkülözhetetlenségét hangsúlyozza, minden újabb találkozó — igy a most sorra kerülő is — tovább vezet a közös úton.

<KS)

A vasút nem kerüli el a várost

Sokan jó ismerősökként, még többen ismeretlenül dicsérik szorgalmukat, amely- lyel szépítik a vasútállomást, otthonossá teszik a várótermeket, kényelmessebbé, kulturáltabbá az utazást. Elismeréssel beszélnek a brigádról a munkahelyen, a városi tanácsnál, az iskolában, és azok is, akik személyesen nem ismerik őket. az átutazók vagy a környékről a városba vasúton érkezők.

A MÁV jászberényi vasútállomásán dolgozó Székely Mihály Szocialista Brigád 1976-ban alakult. Elődje, a Petőfi brigád, áthelyezések miatt feloszlott. A tizenhárom tagú kollektívában van forgalmi szolgálattevő, tolatásvezető, személypénztáros, takarító, málházó és anyagi leltárszámadó. Megalakulása óta tavaly másodízben érdemelte meg a brigádjelvény ezüst fokozatát. Az indoklás szerint a brigád idejében adott előjelentéseivel hozzájárult a kocsitartózkodási idő csökkentéséhez, az állomási tolatási mozdony gazdaságos kihasználásával pedig", az egy kocsira jutó mozgatási idő lerövidítéséhez.

Dienes László főfelügyelő, a brigád vezetője így foglalja össze a kollektíva másik „nem hivatalos” történetét.

— A vasút nem kerüli el a várost, a masiniszta a Szelei úti sorompónál mondja: Berényben vagyunk. A másik végén már látszik Monostor, és a vonat még mindig jászberényi üzemek, iparvágányok, tanyák mellett robog. Mi, állomásiak, első és második otthonunkat tesszük szebbé, amikor festjük a peronszegélyeket, az ajtókat, a padokat, a kerítést, tisztán tartjuk, néhány képpel, hangulatos plakáttal vagy felirattal barátságosabbá tesszük a várótermet; és akkor is, amikor a vasút környékét — már nem MÁV-terület — parkosítjuk, vagy bemegyünk a városba, hogy segítsünk valamelyik iskolának.

A brigádnaplóban szerényen megfogalmazott bejegyzések igazolják, hogy amit megadnak a munkahelynek, azt nem sajnálják a várostól sem. „A brigád vállalja az állomás melletti utak, rak- területek karbantartását, felújítását, a pályafenntartási főnökség az ilyen célra szánt pénzt átutalja a város óvodáinak”.

„.. .Tegnap munkaruhát hoztunk otthonról, és műszakváltás után átfestettük a padokat, a szemétgyűjtő kosarakat, az áruraktár melletti téren fákat ültettünk. Holnap ünneplő egyenruhában fogadjuk a Székely Mihály zenei napokra érkező budapesti és dunántúli kórusok különvonatát...”

Nem szerepel a bejegyzések között, de ott van a személypénztár falán a Hazafias Népfront és a Vörös- kereszt városi szervezetének oklevele: „A vasútüzem területén a tiszta környezetért meghirdetett, üzemtisztasági versenyben elért kiemelkedő eredményért”.

Az nincs a bejegyzések között — minek, hiszen napokon keresztül mindenki láthatta ,—, hogy a jászberényi vasutasok Székely Mihály Szocialista Brigádja az idei ünnepi könyvhetek alkalmából könyvsátrat állított a személypénztár mellett, és a vonatok indulása előtt eredményesen kínálta a könyveket.

Forgalmisták, tolatásvezetők, pénztárosok, takarítók, málházók és számadók. A MÁV jászberényi vasútállomásának dolgozói, brigádtagok. Munkahelyük a vasút, amely nem kerüli el a várost. Amit megadnak a munkahelynek a hivatalos teendők mellett, a ráadást, a társadalmi munkát lakóhelyüktől se sajnálják.

I. A.

„Nagytakarítás" mint otthon